Teljesen korlátozó gondnokság: szükséges, de alkotmányosan nem elégséges - az ombudsman válasza a KIM alkotmánybírósági indítványt érintő észrevételeire
Tartalom megjelenítő
null Teljesen korlátozó gondnokság: szükséges, de alkotmányosan nem elégséges - az ombudsman válasza a KIM alkotmánybírósági indítványt érintő észrevételeire
Teljesen korlátozó gondnokság: szükséges, de alkotmányosan nem elégséges - az ombudsman válasza a KIM alkotmánybírósági indítványt érintő észrevételeire
Az alapvető jogok biztosa szerint nem megalapozott a KIM reakciója, mert nem ugyanarról beszélnek: az ombudsmani indítvány nem általában a korlátozó, hanem a kizáró gondnokság helyébe lépő teljesen korlátozó gondnokság intézményének működésével kapcsolatban kérte az Alkotmánybíróság vizsgálatát. A fogyatékossággal élők jogainak védelméért külön is felelős alapjogi biztos szerint az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai valóban javítanak a helyzeten, de nem tartalmazzák azokat a változásokat, amelyek alkotmányosan elvárhatóak lennének.
Az új Ptk. 2014. március 15-én hatályban lépő egyes rendelkezéseit többen, köztük országgyűlési képviselők és civil szervezetek beadványban kifogásolták. Indítványában a biztos rámutatott, hogy az új Ptk. alapján a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság és a helyettes döntéshozatal általános jelleggel korlátozza az érintetteket személyiségi jogaik gyakorlásában (mint például a házasságkötés, végrendelkezés), ami az emberi méltósághoz való jogot is alapjaiban érinti.
A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra vonatkozó rendelkezésekről az alapjogi biztos kiemelte, hogy az új Ptk. a fogyatékossággal élő emberek jogait sérti azzal, hogy fenntartja a teljesen korlátozó gondnokság intézményét, amely kizárja a fogyatékossággal élő ember gondnoki támogatással hozható döntését, és csak a gondnok saját döntését fogadja el. Magyarország ezzel szemben már törvénybe iktatta a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezményt, amely jelentős előrelépést jelentett a fogyatékos emberek önrendelkezése és cselekvőképessége gyakorlása tekintetében és a Ptk. új rendelkezése nem felel meg az Egyezményben foglaltaknak.
Szabó Máté szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium reagálása azért nem megalapozott, mert az alapvető jogok biztosa indítványában nem általában a cselekvőképességet korlátozó, hanem a cselekvőképességet teljesen kizáró gondokság egyes joghatásait kifogásolta. A biztos indítványában kifejezetten hangsúlyozta, hogy a Ptk. cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság intézményéhez fűzött automatikus jogkövetkezmény (a semmisség) előírásával átfogó módon avatkozik bele a fogyatékossággal élő emberek magánéletébe és döntési szabadságába ahelyett, hogy segítségnyújtásra, támogatott döntéshozatalra törekedne.
Az alapvető jogok biztosának törvényben rögzített feladata, hogy rámutasson azokra az elemekre, szabályozásra vagy gyakorlatra, amely nem összeegyeztethető a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelme kapcsán vállalt nemzetközi kötelezettségekkel. Az ombudsman több jelentésében, illetve már az új Ptk. tervezetének véleményezése során hangot adott alkotmányossági aggályainak, a hatályos jogban szereplő kizáró gondnokság intézményével kapcsolatos kritikájának. Az alapjogi biztos éppen a Ptk. már hosszú ideje zajló kodifikációs folyamatára tekintettel nem kérte eddig a jelenlegi, valóban még aggályosabb tartalmú kizáró gondnokság szabályainak felülvizsgálatát.
Szabó Máté szerint üdvözölendő az a kormányzati szándék, amely el kíván mozdulni a kizáró gondnokság automatizmusának talajáról, de az elfogadott és hosszú évekre, évtizedekre szánt, átfogó magánjogi kódex szabályainak teljes mértékben meg kell felelniük a nemzetközi és a magyar alkotmányos követelményeknek. Ennek kapcsán pedig szükséges és indokolt, ha az Alkotmánybíróság dönt abban a kérdésben, hogy elégségesek-e az elfogadott garanciák a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság esetében.
Az ombudsman indítványának szövege a http://www.ajbh.hu/documents/10180/111959/201302580ai.pdf oldalon olvasható.