EBH/93/2018

Év
2018
Védett tulajdonság:
Politikai vagy más vélemény
Diszkrimináció területe
Oktatás, nevelés
Diszkrimináció típusa
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés
Befejezésmód
Jogsértést megállapító döntés

 

A hatóság eljárását kezdeményező kérelmező előadta, hogy a bepanaszolt egyetem hallgatójaként a „nem adom hozzá a nevem…” hozzászólással tiltakozott az egyetem Facebook-oldalán azzal szemben, hogy az egyetem díszpolgári címet adományozott egy másik állam elnökének. Az eseményt széles társadalmi figyelem és vita kísérte, amelynek során sokan a közélet szereplői közül is kifejezték nemtetszésüket és kritizálták az egyetem döntését. Az intézmény Facebook-oldalán az egyetem értékelését lehetővé tévő szavazás során társadalmi akció indult, amelynek keretében az intézmény jelentős számú „1-es”, azaz legrosszabb értékelést kapott. A kérelmező „1-es” osztályzatot adott és elhelyezte a fenti megjegyzését az egyetem Facebook-oldalán, majd azzal szembesült, hogy az egyetem adminisztrátora a kérelmező hozzászólási lehetőségét letiltotta. A kérelmező álláspontja szerint azért tiltották le, mert kritikával illette az egyetem döntését. A kérelmező tudomása szerint az egyetem valamennyi, az intézmény döntésével szemben negatív véleményt megfogalmazó személy hozzászólási lehetőségét letiltotta. A letiltás tehát kizárólag a negatív véleményt megfogalmazókat érintette, a többi - pozitív vagy közömbös véleményt megfogalmazó - felhasználó hozzászólási lehetősége változatlanul fennállt. A kérelmező álláspontja szerint az egyetem azzal, hogy az intézmény Facebook-oldalán nem helyezhetett el hozzászólást, politikai véleménye miatt vele szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.

Az eljárás során tényként volt megállapítható, hogy a kérelmező az adott külföldi állam elnökének budapesti látogatását közvetlenül megelőzően „nem adom hozzá a nevem…” hozzászólást helyezett el az egyetem hivatalos Facebook-oldalán és ott az egyetemnek „1-es” értékelést rögzített. Ez utóbbit alátámasztotta az a kérelmező által becsatolt képernyőfelvétel is, amelyen a kérelmező neve alatt a fent idézett hozzászólás volt látható, valamint amelyen még látszott a későbbiekben eltávolított értékelési panel, amelyen az „1-es” osztályzatok száma kiemelkedően magas volt és az egyetem 1,8-as átlagértékelést kapott. Az eljárás során az egyetem is úgy nyilatkozott, hogy a díszpolgári cím adományozása az adott külföldi állam elnökének belpolitikai kérdéssé vált és ezzel kapcsolatban maga is a „kommentáradat” kifejezést használta, amellyel összefüggésben utalt arra, hogy abban a hozzászólók politikai véleményüknek adtak hangot. Az eljárás során szintén tényként volt megállapítható, hogy a „nem adom hozzá a nevem…” komment elhelyezésekor a kérelmezőnek még lehetősége volt az egyetem Facebook-oldalán a „Hozzászólás”, valamint a „Tetszik” opció használatára. Az ezt követően keletkezett és az ügy irataihoz szintén csatolt képernyőfelvételek ugyanakkor alátámasztották, hogy a későbbiekben a kérelmező számára csupán a „Megosztás” („Share”) funkció volt elérhető, a „Hozzászólás”, valamint a „Tetszik” opciókat számára fel sem kínálta az oldal. Az egyetem nyilatkozata is alátámasztotta az eljárásban a kérelmező véleménynyilvánításának korlátozását, mely szerint a kérelmező hozzászólási lehetőségének visszaállítása nem áll az intézmény módjában. A hatóság ugyanakkor tényként rögzítette, hogy mások számára az egyetem közösségi oldala továbbra is felkínálta mindhárom („Hozzászólás”, „Tetszik”, Megosztás”) lehetőséget. A hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján tényként állapította meg, hogy az egyetem a kérelmezővel szemben a hivatalos Facebook-oldalán ún. „kitiltást” alkalmazott.  

Tárgyi ügyben a hatóságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmezőt érő azon hátrány, hogy őt az egyetem a hivatalos közösségi oldaláról kitiltotta, ezáltal ott nem helyezhetett el hozzászólást, illetve nem lájkolhatott, a kérelmező politikai véleményével mint védett tulajdonságával állt-e összefüggésben, és amennyiben igen, ez a megkülönböztetés észszerűen indokolható volt-e.

A védett tulajdonság és a hátrány közötti ok-okozati összefüggés vizsgálata körében a hatóság abból indult ki, hogy az egyetem első nyilatkozata alapján az intézménynek az adott külföldi állam elnökének adományozott díszpolgári címmel kapcsolatos, a közösségi oldalán megjelenő, politikai megnyilvánulásokat tartalmazó „kommentáradat” okán szándékában állt, hogy a közösségi oldalán a politikai jellegű, illetve tartalmú megnyilvánulásokat, hozzászólásokat korlátozza. Erre utalt az is, hogy az egyetem a közösségi oldaláról eltávolította azt az értékelési panelt, ami egyrészt általánosságban is lehetőséget adott a vélemények kifejezésére, másrészt pedig konkrétan is a díszpolgári cím adományozásával kapcsolatos kritikák egyik fórumává vált. A kérelmező esetében ugyanakkor megállapítható volt, hogy őt az egyetem személy szerint kitiltotta a Facebook-oldaláról. A hatóság relevánsnak tartotta a kérelmező  nyilatkozatát arról, hogy a „nem adom hozzá a nevem…” megjegyzésen kívül egyéb bejegyzést nem posztolt az egyetem közösségi oldalára. Az egyetem sem nyilatkozott ezzel ellentétesen, illetve a kérelmező kitiltásával kapcsolatos érvelés körében alapvetően a kérelmező saját Facebook-oldalán látható borítóképen szereplő feliratra hivatkozott, tehát nem más, az egyetem közösségi oldalán elhelyezett hozzászólásra utalt. A hatóság továbbá különös súllyal vette figyelembe, hogy a kérelmező kitiltására időrendben a „nem adom hozzá a nevem…” hozzászólás elhelyezését követően került sor. Az egyetem az eljárás során tett első nyilatkozatában a hozzászólások korlátozása körében arra hivatkozott, hogy a hozzászólás lehetőségét minden felhasználó esetében kikapcsolták. Ez az érvelés a tárgyi ügyben megállapított tényállásból következően nem volt valósnak tekinthető. Az intézmény második válaszirata alapján az egyetem azt a gyakorlatot követte, hogy a már elhelyezett hozzászólásokat utólag, válogatás nélkül törölte. Ebből ugyanakkor az is következett, hogy mások továbbra is elhelyezhettek hozzászólást és lájkot az egyetem Facebook-oldalán, azonban a kérelmezőnek erre egyáltalán nem volt lehetősége. Második válasziratában az egyetem továbbá úgy nyilatkozott, hogy a kérelmezőt a közösségi oldaláról kitiltotta (ami egy adott személlyel szembeni, egyedi intézkedés) és ennek okaként a kérelmező személyes Facebook-oldalán található borítóképre utalt. Ez utóbbin pedig olyan felirat („kell a CEU, kell a TASZ, …….. hülye fasz”) szerepelt, amelyet a hatóság szintén a kérelmező politikai véleményének részeként fogadott el, abban ugyanis aktuális közéleti kérdésekre vonatkozóan voltak utalások, illetve a kérelmező az ország vezetésével kapcsolatban fogalmazott meg véleményt. Ezen túl, a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozata szerint, hogy mióta használta a szóban forgó borítóképet, a kitiltás időpontjában is ez volt látható a közösségi oldalán. Mindezek alapján megállapítható volt, hogy a kérelmező kitiltása az egyetem közösségi oldaláról és ezzel a hozzászólási és lájkolási lehetőségének korlátozására a kérelmező politikai véleménye (amelynek immanens része a díszpolgári cím adományozásával kapcsolatos kritika, illetve a borítóképen szereplő feliratban megjelenő tartalom) miatt került sor. Ez pedig a kérelmezőre nézve azzal a következménnyel járt, hogy a kérelmező - azokkal ellentétben, akik nem fogalmaztak meg olyan politikai véleményt, mint ő - nem helyezhetett el hozzászólást, illetve lájkot az egyetem közösségi oldalán. A kérelmező esetében tehát védett tulajdonsága (politikai véleménye) miatt megvalósult az eltérő bánásmód.

A hátrány és a védett tulajdonság közötti ok-okozati összefüggés megállapítását követően a hatóságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmezőt ért megkülönböztetésnek kimutatható volt-e az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, tárgyilagos mérlegelés szerinti észszerű indoka.

Az észszerű indok vizsgálata körében a hatóság osztotta azt a kérelmezői álláspontot, miszerint az egyetem nem köteles igénybe venni a közösségi oldalak fenntartását mint kommunikációs formát. Amennyiben azonban úgy dönt, hogy él ezzel a lehetőséggel és a közösségi oldalán lehetővé teszi a hozzászólások közlését a felhasználók számára, úgy azt az egyenlő bánásmód követelményét megtartva kell biztosítania. Ahogyan a hatóság több korábbi döntésében is kifejtette, abban az esetben sem lehet egy adott személyt vagy személyek egy csoportját védett tulajdonsága miatt az e tulajdonsággal nem rendelkező személyekhez képest hátrányosabb helyzetbe hozni, ha az adott intézkedés megtétele vagy gyakorlat folytatása nem kötelező, hanem önkéntes vállaláson alapul. Az egyetem a kérelmező kitiltásával kapcsolatban a kérelmező által használt nem megfelelő hangnemre, illetve arra hivatkozott, hogy nem megengedhető, hogy az egyetem közösségi oldalának bármely látogatója eljusson egy kommenten keresztül egy olyan egyetemista oldalára, ahol jól látható helyen, obszcén, az egyetem szellemiségéhez méltatlan kifejezések vannak. Az egyetem ezen érvével kapcsolatban a hatóság ugyancsak osztotta a kérelmező érvelését és arra az álláspontra helyezkedett, hogy „a nem adom hozzá a nevem…” megnyilvánulás a szavak hétköznapi jelentése szerint nem tekinthető obszcén, illetve kifejezetten és közvetlenül az egyetemre utaló lejárató vagy durva megnyilvánulásnak, így a kitiltás észszerű indokául nem szolgálhatott. A kérelmezőnek a saját közösségi oldalán használt borítóképével kapcsolatban pedig a hatóság szintén a kérelmezői álláspontot osztotta, miszerint „annak, hogy egyébként a kérelmezőnek a saját személyes Facebook-profilja mit tartalmaz, semmi jelentősége sincs abból a szempontból, hogy megfogalmazhat-e az egyetemi oldalon bármilyen véleményt vagy sem”. A hatóság álláspontja szerint tehát pusztán annak távoli és közvetett lehetősége, hogy az egyetem közösségi oldalának felhasználói a kérelmező valamely hozzászólásának olvasását követően a kérelmező Facebook-oldalára kattintanak és így a kérelmező borítóképét - amely egyébként bármikor könnyedén megváltoztatható - láthatják, a kérelmező kitiltásának észszerű indokául szintén nem szolgálhatott. Fentiek alapján a hatóság nem fogadta el az egyetem által előadott érveket, azokat a kérelmezőt ért megkülönböztetés észszerű indokaként nem tudta értékelni, így az egyetem kimentése sikertelen volt.

A hatóság megállapította, hogy az egyetem a kérelmezővel szemben politikai véleménye miatt megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a kérelmezőt a hivatalos közösségi oldaláról kitiltotta. Az egyetem kérelmezővel szemben az Ebktv. 8. § j) pontja szerinti közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott. A hatóság elrendelte a jogsértő állapot megszüntetését. Kötelezte az egyetemet, hogy a jogsértést legkésőbb a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül szüntesse meg és a jogsértés megszüntetéséről a hatóságot az attól számított 8 napon belül – az igazoló dokumentum egyidejű megküldésével - írásban tájékoztassa. A hatóság megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. Elrendelte a jogerős és végrehajtható - az egyetem adatainak kivételével anonimizált - határozatának nyilvános közzétételét 30 napra, az egyetem internetes oldalán - a nyitólapról közvetlenül elérhető módon - és a hatóság weboldalán. A hatóság az egyetemmel szemben 200.000,- Ft bírságot szabott ki.

A hatóság a szankció megállapítása során figyelembe vette, hogy a jogsértő állapot hosszabb ideje (az elnök látogatása óta) folyamatosan fennállt és az egyetem semmilyen hajlandóságot sem mutatott ennek megváltoztatására. Az eljárásban tett első nyilatkozata szerint ugyanis a kérelmező hozzászólási lehetőségét nem kívánta visszaállítani. A hatóság ezért elrendelte jogsértő állapot megszüntetését (Ebktv. 17/A. § (1) bekezdés a) pont). A generális prevenció okán a hatóság szükségesnek tartotta azt is, hogy az egyetemet eltiltsa a jövőbeni jogsértéstől (Ebktv. 17/A. § (1) bekezdés b) pont). Szintén a jövőbeni hasonló esetek megakadályozása érdekében, a hatóság a jogerős határozatának közzétételét rendelte el 30 napra az egyetem és a hatóság honlapján (Ebktv. 17/A. § (1) bekezdés c) pont). Különös tekintettel arra, hogy a hatóság rövid időn belül második alkalommal állapította meg az egyetem esetében az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, a hatóság bírság kiszabását is indokoltnak tartotta (Ebktv. 17/A. § (1) bekezdés d) pont). A generális és speciális prevenció szempontjainak figyelembevétele mellett, a rövid időn belül történő ismételt jogsértés tényére a hatóság a bírság összegének megállapításakor is tekintettel volt.

(2018. februári döntés)

A döntéssel szemben az egyetem nem élt jogorvoslattal