EBH/74/2018

Év
2018
Védett tulajdonság:
Fogyatékosság
Diszkrimináció területe
Közszolgáltatás
Diszkrimináció típusa
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés
Befejezésmód
Jogsértést megállapító döntés

 

A kérelmező – a megyei egyenlőbánásmód-referens útján előterjesztett – panaszában előadta, hogy 2017 tavaszán a pilisvörösvári vasútállomáson a leszálláskor a vonat és a peron közé csúszott a lába, és elesett. A kérelmező látássérült, vakvezető kutyával közlekedik, és a kutya a baleset idején is vele volt. A kutya jelzett, a kérelmező mégsem tudta elkerülni a balesetet, mert a hézag a peron és a vonat lépcsője között sokkal nagyobb volt a szokásosnál.

A kérelem alapján a hatóság eljárást indított. Az eljárás alá vont arról nyilatkozott, hogy a pilisvörösvári vasútállomáson a peron megegyezik az építési engedélyben és a jóváhagyott kiviteli tervekben szereplő méretekkel, a peron magassága a sínkorona felett 550 mm. A peronok szabványos kialakítása, a járműre való le- és felszálláshoz szükséges átlépési távolság meghatározása a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a „mozgáskorlátozott személyekkel” kapcsolatos kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól szóló 20/2010. (III. 12.) KHEM rendeletben lévő előírások figyelembe vételével történt.  A KHEM rendelet szerint az 550 mm magas peronoknál normál üzem közben megálló járművekre vonatkozó követelmény, hogy a lépcsőfokok értéke, amikor a jármű megáll a névleges pozíciójában, egyenes, vízszintes pályán 200 mm, 300 m ívsugarú pályán 290 mm legyen. A peron távolsága a vonat lépcsőjétől változó, a vonalon közlekedő szerelvénytől függ, de a vasútvonalon alapvetően alacsony padlós szerelvények közlekednek, amelyeknél a peron magassága megegyezik a kocsi padlószintjével.

A hatóság 2018. január 18. napján a tényállás tisztázása érdekében a pilisvörösvári vasútállomáson helyszíni szemlét tartott. A hatóság mérése szerint a vasútállomáson a peron és a vonat lépcsője közötti távolság 278-280 mm volt annak ellenére, hogy a vasútállomáson a pálya egyenes. Az eljárás alá vont elmondta, hogy a vasútvonalon várhatóan 1 éven belül megtörténik a szerelvények cseréje, amely után valamennyi vonat kerekesszék-emelő berendezéssel felszerelt járműből lesz kiállítva.

Az eljárás alá vont az egyezségkötési javaslatában arról nyilatkozott, hogy a vasútvonal teljeskörű villamosításának befejezése után a vonal teljes hosszában villamos motorvonatok fognak közlekedni. Ezeknél a vonatoknál kisebb az átlépési távolság, ezáltal könnyebb lesz a jármű megközelítése, illetve elhagyása. A kérelmező nem fogadta el az egyezségi ajánlatot.

A hatóság megállapította, hogy a kérelmező az eljárás során megfelelően valószínűsítette a védett tulajdonságát és az őt ért hátrányt, és a védett tulajdonság és a hátrány közötti okozati összefüggés is fennállt, mivel a kérelmezőt a fogyatékossága, látássérültsége miatt érte baleset. A hatóság az eljárás során arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy nem biztosította a KHEM rendeletnek a jármű és a peron közötti távolságra vonatkozó előírását, hiszen az átlépési távolság 278-280 mm volt, a KHEM rendeletben előírt 200 mm helyett. A kérelmezőt ezért a fogyatékossága (látássérültsége) miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetés érte. A KHEM rendelet ugyanis kifejezetten a mozgáskorlátozott személyek, ezen belül a gyengénlátók és a vakok közlekedéshez való jogának biztosítása érdekében határozta meg a vasúti személyszállító járműveknél a jármű és a peron közötti távolságra vonatkozó jogszabályi követelményeket.

A hatóság szankcióként elrendelte, hogy az eljárás alá vont legkésőbb 2018. december 31-ig a kérelmező által sérelmezett vasútvonalon valósítsa meg az akadálymentes közlekedés feltételeit a vasúti kocsikba történő be- és kiszálláskor, valamint 200.000 forint bírságot is kiszabott.

 (2018. február 22-i jogerős határozat)