EBH/73/2018

Év
2018
Védett tulajdonság:
Egyéb helyzet, tulajdonság
Diszkrimináció területe
Oktatás, nevelés
Diszkrimináció típusa
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés
Befejezésmód
Egyezséggel zárult ügy

 

A kiskorú kérelmező édesanyja egy oktatási intézménnyel szemben nyújtott be kérelmet, melyben azt panaszolta, hogy gyermekét egyéb helyzete miatt hátrányosan megkülönböztették.

Előadta, hogy gyermeke sajátos nevelési igényű, súlyos magatartás-szabályozási zavarral küzd, csúnyán beszél és verekszik, azonban a szakértői vélemény alapján az ellátása intézményes módja együttnevelés.

Az édesanya előadta, hogy 2017. október 2-án gyermeke kiszökött az oktatási intézményből egy csoporttársával együtt, és a helyi zöldséges kísérte őket vissza. Ebédidőben a szülőt behívatták az oktatási intézménybe, ahol közölték vele, hogy nem vállalják tovább a gyermeket, és egyébként a gyermek hibája volt, hogy a nevelők nem vették észre, hogy kiszökött az intézményből. A szülő azt sérelmezte, hogy az ominózus eset előtt nem volt probléma az intézménynek, hogy gyermeke sajátos nevelési igényű, azt követően azonban azt állították, hogy olyan súlyos problémák vannak vele, hogy nem tudják tovább foglalkoztatni, és vigye őt másik intézménybe.

A másik kiszökött kisgyermek édesanyja elmondta a panaszos anyukának, hogy ultimátumot adott az intézményvezetőnek, miszerint ha marad a problémás kisgyermek az intézményben, ő feljelentést tesz a szökés miatt, akkor tekint el ettől, ha eltanácsolják a gyermeket az óvodából.

Kérelmező édesanyja sérelmezte azt is, hogy gyermeke nem kapta meg a szakértői véleményben számára előírt fejlesztést, illetve nincs az intézménynek megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógusa, aki a gyermekével foglalkozott volna.

Csatolta a hatóság részére a szakértői vélemény másolatát, és kérte a hatóságtól az ügy kivizsgálását.

Az eljárás alá vont oktatási intézmény vezetője úgy nyilatkozott, hogy a két kiskorú gyermek szökése miatt az érintett nevelők írásban rögzített szóbeli figyelmeztetésben részesültek, és a bekövetkezett esemény miatt már akkor elnézést kértek az érintett szülőktől. A kapu zárva tartására nagyobb méretű figyelemfelhívó feliratot helyeztek el a szülők részére, és biztonsági kapuzáró berendezést szereltek fel.

Előadta, hogy az intézmény rendelkezik SNI—s gyermekek ellátásához szükséges gyógypedagógus-fejlesztő pedagógussal, aki a kérelmezőt a szakvéleményben előírtaknak megfelelő fejlesztésben részesítette, és hogy szándékában áll egyezséget kötni és írásban elnézést kérni a kérelmező családjától.

A hatóság tájékoztatta a szülőt, hogy jelen eljárásban a hatóság azt vizsgálhatja, hogy a kiskorú kérelmezőt érte-e hátrányos megkülönböztetés az óvoda részéről, biztosították-e számára a szakértői véleményben előírt fejlesztést az ott leírt módon. Azt, hogy a gyermeket a szökés után megtorlásként tanácsolták-e el az intézményből, a hatóság nem vizsgálhatja, ez ügyben a szülő a fenntartónál élhet bejelentéssel.

A hatósági eljárás során a felek között egyezség született. Az eljárás alá vont legmélyebb sajnálatát fejezte ki, és elnézést kért a kérelmezőt és családját ért sérelem és kellemetlenség miatt, továbbá kijelentette, hogy tiszteletben tartja az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény. (Ebktv.) rendelkezéseit, és annak betartása érdekében a jövőben alkalmazottaival együtt még nagyobb gondossággal fog eljárni.

(2018.február 14-i döntés)