EBH/12/2018

Év
2018
Védett tulajdonság:
Egészségi állapot
Diszkrimináció területe
Oktatás, nevelés
Diszkrimináció típusa
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés
Befejezésmód
Egyezséggel zárult ügy

 

Autizmussal élő gyermeke képviseletében fordult a hatósághoz a szülő, mivel a pedagógiai szakszolgálat szakvéleményében kijelölt óvoda vezetője a gyermek jogviszonyát egyoldalú nyilatkozatával megszüntette. A gyermek emiatt két és fél hónapon keresztül óvodai ellátás nélkül maradt, míg végül a szülők találtak egy magánóvodát, mely a gyermeket felvette.

A bepanaszolt intézmény gyermek lakóhelyével szomszédos település óvodája volt, melyet a szülők a gyermekkel együtt többször felkerestek 2017 nyarán. A személyes találkozások és az akkor rendelkezésre álló dokumentáció alapján, tekintve hogy az óvoda alapító okiratában szerepelt a sajátos nevelési igényű, autista gyermekek ellátása, az óvodavezető befogadó nyilatkozatot adott ki, amely alapján 2017 augusztusában a szakértői bizottság az előzetes szakvéleményében az intézményt kijelölte a gyermek óvodai nevelésére. A szakértői vélemény szerint a gyermek „integráltan és szegregáltan egyaránt nevelhető”.

A gyermeket szeptember elején beíratták a bepanaszolt intézménybe. Az intézményvezető azonban két héten belül, még a beszoktatási időszak alatt írásban nyilatkozott a gyermek jogviszonyának megszüntetéséről, mert a gyermek dührohamot kapott és nem lehetett megnyugtatni, amikor először maradt volna a csoportban az édesanyja nélkül, ami a többi gyermek ijedelmét és szüleik tiltakozását váltotta ki. A gyermek viselkedése miatt a nevelőtestület azon a véleményen volt, hogy együttnevelése a többi gyermekkel nem valósítható meg. Az intézményvezető a megszüntető nyilatkozatban hivatkozott a gyermekcsoport biztonságára, valamint arra, hogy az óvoda nem a gyermek lakóhelyén található, nem körzetes óvoda.

Az eljárás alá vont intézmény vezetője az eljárásban is a jogviszonyt megszüntető nyilatkozatban foglaltakra hivatkozott, Kifejtette továbbá, hogy a gyermek számára a szakértői véleményben előírt fejlesztést szakember hiányában nem tudja az intézmény megfelelő óraszámban biztosítani, ezért kérte a szakértői vélemény felülvizsgálatát és a gyermek neveléséhez szükséges személyi feltételekkel rendelkező intézmény kijelölését. Az intézményvezető előadta, hogy a fenntartó időközben módosította az óvoda alapító okiratát és törölte az alapfeladatok közül – többek közt – az autista gyermekek nevelését.

A hatóság az ügyben tárgyalást tartott, melyen világossá vált, hogy a gyermeket annak tudatában vették fel az intézménybe, hogy az alapító okiratban foglaltak ellenére nem rendelkezett a gyermek neveléséhez szükséges személyi feltételekkel. A szülővel úgy egyeztek meg, hogy a gyermek ellátásához ő fogja biztosítani a gyógypedagógust, aki folyamatosan a gyermek mellett lesz. A szakember azonban a nevelési év kezdetén nem tudott megjelenni az óvodában, és ekkor még azt sem lehetett tudni, hogy mely napokat tudja vállalni. Tekintettel arra, hogy a gyermeket még más fejlesztésekre is vitték, a szülő eleve azt kérte, hogy a gyermek heti néhány napon, délelőttönként pár órát járhasson az intézménybe.

A tárgyaláson az intézményvezető utalt arra, hogy a beiratkozáskor csak az előzetes szakértői vélemény volt a birtokában, a végleges véleményt csak hónapokkal később kapta meg, amiben már a magánóvoda szerepelt kijelölt intézményként. A fenntartó az eljárás alá vont intézmény alapító okiratát nem tudta év közben módosítani, ezért abban továbbra is szerepel az autista gyermekek nevelése.

A tárgyaláson a felek között egyezség született. Az eljárás alá vont intézmény vállalta, hogy a nevelési év végéig lehetővé teszi az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársának, hogy tájékoztató előadást tartson az óvoda munkatársai számára.

A hatóság az egyezséget határozatával jóváhagyta.

(2018. március 2-i döntés)