A hatóság eljárását a kiskorú tanuló törvényes képviselője kezdeményezte. Az eljárás alá vont iskola nem engedélyezte, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek részt vegyen a ballagási ünnepségen. A döntést a tanuló fogyatékosságával összefüggő magántanulói jogviszonyával és azzal indokolták, hogy a diák nem érdemelte ki a ballagás lehetőségét. A szülő panaszolta azt is, hogy gyermeke nem jut hozzá a számára előírt fejlesztésekhez.

A kerekesszékkel közlekedő kérelmező egy hipermarket áruházban vásárolt. Fizetés után a kijáratnál a kerekesszékhez csatolható bevásárlókocsi érzékelője sípolással jelzett. Az áruház alkalmazottja tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a speciális bevásárlókocsit nem viheti ki a parkolóba. A kérelmező állapota miatt a vásárolt árut az ölében nem szállíthatta, ezért nem tudta azokat a gépjárművéhez elvinni. Panaszával a vásárló az ügyfélszolgálathoz fordult, azonban az alkalmazottak nem vették észre, mert az alacsony kerekesszékből nem tudta felhívni magára a figyelmet.

A közvélemény tájékoztatásának fontos módszere a hatósági tájékoztató kiadványok közzététele minden évben. A 2017. évi tájékoztató a hagyományoknak megfelelően a hatóság általános működésén túl a tavalyi év legjellemzőbb és leginkább tanulságos eseteit ismerteti majd a hátrányos megkülönböztetés területeiről, beszámol a bíróság előtti ügyekről, a nemzetközi és kommunikációs kapcsolatokról. A kiadvány megjelenéséig a 2017-es év legfontosabb statisztikai adatait infografikában tesszük közzé.

Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz továbbra is érkeznek kérelmek, amelyek a vakvezető, terápiás és személyi segítő kutyákkal kapcsolatosak. A - gyűjtő néven - segítő kutyát igénybe vevő gazdák sérelmei között gyakori, hogy kutyájukkal nem léphetnek be vendéglátóipari egységekbe, boltokba, parkokba, nem tartózkodhatnak a játszótereken, piacokon, közművelődési intézményekben, vagy arra kérik a gazdát, hogy tegyen a kutyára szájkosarat.

A kérelmezőtől a munkáltató a GYED folyósításával egyidejűleg megvonta az Erzsébet utalványt és a dolgozói 5%-os vásárlási kedvezményt, mely juttatást a kérelmező egyfajta „bizalom kártyaként” definiált. A munkáltató arra hivatkozott, hogy a béren kívüli juttatás nem jár alanyi jogon. 

A kérelmező szülési szabadságát követően három kiskorú gyermekére tekintettel kérte a munkáltatójától, hogy heti 20 órában – és a szerződésének megfelelően - távmunkában dolgozhasson. A munkáltató azonban egyoldalú kinevezés-módosítással hivatali munkarendet határozott meg számára 8 órás munkavégzéssel a telephelyen. 

A magánóvoda és bölcsőde nem fogadta el a diétát előíró szakorvosi igazolást és nem biztosított a kiskorú kérelmező számára tejmentes diétás étkezést. Az egyenlő bánásmód követelményét a magán oktatási intézményeknek is meg kell tartani. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapította, hogy a kiskorú kérelmezőt az egészségi állapota (tejallergia) miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetés érte és megtiltotta az intézménynek a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. 

Az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatósága Brüsszelben rendezett Jogi szemináriumot. A 2017. évi szakmai munkát összefoglaló tanácskozásról Dr. Lukovics Adél, a hatóság főreferense tudósít.

A kérelmező kulturális egyesület a művelődési ház termét szerette volna térítés nélkül használni havi két alkalommal. A kérelem szerint a helyi képviselő-testület elutasító döntésének oka az egyesület elnöke, valamint a döntést hozó testületi többség és a polgármester eltérő politikai véleménye volt.

A hatóság vizsgálatot folytatott egy fürdővel szemben, ahonnan a kérelmezőt – állítása szerint – szexuális irányultsága miatt kitiltották. Eljárásában a hatóság megállapította, hogy a fürdő házirendjében a szexuális aktusra vonatkozó tilalom szexuális irányultságától függetlenül minden vendégre vonatkozik a fürdő területén. A hatóság ezért a kérelmet annak megalapozatlansága miatt elutasította.