EBH/549/2018

Év
2018
Védett tulajdonság:
Egyéb helyzet, tulajdonság
Fogyatékosság
Diszkrimináció területe
Oktatás, nevelés
Diszkrimináció típusa
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés
Befejezésmód
Jogsértést megállapító döntés

A kérelmező képviselője azzal a panasszal fordult a hatósághoz, hogy a szakértői véleményben kijelölt gimnázium a kérelmező számára nem biztosította az előírt mozgásfejlesztést. Sérelmezte, továbbá, hogy a gyermeke nem vehetett részt néhány közös iskolán kívüli programon, valamint az iskola épületében szervezett programok tekintetében is előfordult a helyváltoztatással kapcsolatos kellemetlen, kelletlen hozzáállás. Előadta, hogy a kérelmező a szakértői vélemény szerint mozgásszervi- és egyéb pszichés fejlődési zavarral – súlyos tanulási zavarral – küzd, ezért sajátos nevelési igényű tanuló.

A hatóság a kérelem alapján eljárást indított az oktatási intézménnyel szemben, majd az ügyben tárgyalást tartott, ahol meghallgatta a feleket és a kérelmező osztályfőnökét. A hatóság az eljárás alá vont iskola indítványára írásban további két tanút is meghallgatott.

A hatóság a feltárt tényállás alapján a fejlesztések elmaradása vonatkozásában megállapította, hogy a becsatolt szakértői vélemény szerint a kérelmező napi rendszerességgel mozgásfejlesztésre, és heti négy óra gyógypedagógiai értelmi fejlesztésre jogosult. A becsatolt egyéni fejlődési lap szerint a kérelmező a heti négy óra gyógypedagógiai fejlesztést megkapta, viszont a 2017/18-as tanévben nem részesült napi rendszerességgel mozgásfejlesztésben. A hatóság a külsős programokon való részvétel vonatkozásában azt állapította meg, hogy a kérelmező az osztálytársaival moziban, valamint édesapja kíséretében állatkertben volt, azokon azonban több alkalommal – részben betegség miatt – nem vett részt. A hatóság álláspontja szerint, mivel az eljárás alá vont iskola a 2017/18-as tanév elején a kérelmezővel tanulói jogviszonyt létesített, ezért kötelessége lett volna biztosítani a számára is a külsős programokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A feltárt tényállás alapján megállapítható volt, hogy összességében az iskola részéről a kérelmező nem kapta meg a kellő segítséget, és támogatást, hogy ezeken a programokon részt vegyen, az eljárás alá vont nem tett meg mindent annak érdekében, hogy megkeresse, vagy alkalmazza azokat a személyi és tárgyi feltételeket (pl. mobil kerekesszék), amelyek a kérelmező részvételét lehetővé tették volna ezeken az eseményeken. Az osztályfőnök tett ugyan erre erőfeszítéseket (például a BKK, MÁV megkeresésével), azonban az esetek nagy részében erre mégsem volt valós lehetőség, ezért a kérelmező joggal érezhette úgy, hogy a jelenléte nem kívánatos. Megállapítható volt az is, hogy a külsős programok előtt az osztályfőnök és a kérelmező képviselője közötti egyeztetések leginkább arra irányultak, hogy a kérelmező különböző indokokkal (nehezen kezelhető osztálytársak, csúszós út, hosszú gyaloglás) a programokon ne vegyen részt. Az osztályfőnök a 2018/19-es tanévben előkészítette ugyan, hogy a kérelmező a külsős programokra az osztállyal tudjon menni, azonban ekkorra a kérelmezőt már olyan sok sérelem érte, hogy tanulói jogviszonyának megszüntetése mellett döntött.

A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont iskola a kérelmezővel szemben fogyatékosságával és egyéb helyzetével összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a 2017/18-as tanévben nem biztosította a szakértői véleményben előírt mozgásfejlesztést, valamint nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a kérelmező az iskola által szervezett külsős programokon részt tudjon venni, nem biztosította számára az egyenlő esélyű hozzáférést, és különböző indokokkal azt éreztette vele, hogy személye ezeken a programokon nem kívánatos. A hatóság az eljárás alá vontnak megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. A szankció kiszabásánál a hatóság figyelemmel volt arra, hogy az eljárás alá vont nem zárkózott el teljesen a probléma megoldásától, a 2018/19-es tanévben erőfeszítéseket tett, hogy a kérelmező a külsős programokon részt tudjon venni, valamint, hogy az oktatási intézmény befogadó iskolaként működik, ahol magas számban tanulnak sajátos nevelési igényű gyermekek.

(2018. december 17-i jogerős határozat)