EBH/323/2018

Év
2018
Védett tulajdonság:
Politikai vagy más vélemény
Diszkrimináció területe
Szolgáltatás
Diszkrimináció típusa
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés
Befejezésmód
Jogsértést megállapító döntés

Egy alapítvány azért fordult a hatósághoz, mert nem vehette bérbe programjához a helyi önkormányzat egyik ingatlanát. A kérelmező álláspontja szerint a szolgáltatásnyújtást azért tagadták meg tőle, mert kapcsolatba hozható egy közismert amerikai üzletember által alapított szervezettel.

Az ingatlant egy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság üzemelteti. Kérelmezőt a társaság ügyvezetője tájékoztatta az önkormányzat közgyűlési határozatáról, amely úgy rendelkezett, hogy az ingatlan nem adható bérbe a kérelmező alapítványnak.

A közgyűlési határozat szerint „Soros György magyar-amerikai milliárdos spekuláns alapítványa” vidéki kampányközpontokat hoz létre azzal a céllal, hogy „Magyarországon olyan kormány alakuljon, amely migránsok ezreinek, tíz- és százezreinek betelepítésével ellehetetleníti a mai magyarok és leszármazottai jövőjét, és a keresztény Európa és Magyarország helyett egy vegyes, iszlamizált kontinenst és országot hoz létre”. Az előterjesztés tartalmazza valamennyi helyi polgár, vállalkozás és szervezet felkérését is, hogy „ne adjon tulajdonba, bérbe, használatba semmilyen helyiséget” a „kampányközpontnak”.

A kérelmező előadta, hogy a közgyűlési határozatban kifejtett nézeteket nem osztja, a védett tulajdonságként hivatkozott politikai véleménye nem valós, hanem a közgyűlés határozatába foglalt vélelmezés. Nem kíván Magyarország és a város politikai, ideológiai és kulturális viszonyaiba sem beavatkozni. A közgyűlés határozatában megnevezett alapítvánnyal kapcsolatban áll, amely a civil társadalom jogtudatosításában és egyéb jótékony célú munkájában támogatja.

A hatóság a weboldalak tartalma alapján megállapította, hogy a bepanaszolt gazdasági társaság nyilvános körben hirdeti bérlésre rendezvény- és konferenciahelyszíneit. E tevékenységében az Ebktv. 5. § a) pontja szerint köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét.

A közgyűlési határozatban a kérelmező alapítvány támogatójának tulajdonított nézetek alapján megállapítható volt a kérelmező vélt politikai véleménye. A lakosság összetételének és kulturális viszonyainak megváltoztatása ugyanis közügy, az arról való vélekedés politikai vélemény.

A kérelmező megfelelően valószínűsítette a hátrányt is, mely abban nyilvánult meg, hogy a bepanaszolt gazdasági társaság megtagadta tőle szolgáltatásának nyújtását, nem kötött vele bérleti szerződést, a teremigénylésére vonatkozóan elzárkózott mindenféle tárgyalástól. A védett tulajdonság és a hátrány közötti ok-okozati összefüggés is megállapítható volt a kérelmezőt elutasító levélből, amely egyértelműen a közgyűlési határozatra utalt.

A hatóság nem fogadta el a gazdasági társaság azon védekezését, hogy egyedi mérlegelés alapján, szabadon dönt arról, kivel köt szerződést, és egyedi kérelmeknél csak arra van figyelemmel, hogy közfeladatai ellátásának körébe az adott ajánlat, rendezvény beleillik-e. A cég ugyanis nem fejtette ki, hogy miért nem illett bele közfeladatai ellátásába a kérelmező programja, és az elutasításában sem erre hivatkozott, holott a kérelmező egyértelmű tájékoztatást adott a tartandó rendezvény jellegéről. Az egyenlő bánásmód követelményét a közfeladat ellátása körében nyújtott szolgáltatással összefüggésben is meg kell tartani, a szerződéskötés szabadságát az egyenlő bánásmód követelménye korlátozza.

Megállapította a hatóság azt is, hogy a közgyűlési határozatban foglalt „felkérés” normatív jelleggel nem bír, a céget nem kötötte szolgáltatásának nyújtása során.

A bepanaszolt gazdasági társaság tehát az ok-okozati összefüggést nem cáfolta, továbbá érdemi kimentéssel sem élt, azaz nem adott elő és nem bizonyított olyan észszerű indokot, amely alapján megállapítható lenne, hogy a védett tulajdonság alapján történő hátrányos megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét.

A hatóság határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont a kérelmezővel szemben, annak vélt politikai véleménye miatt megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és közvetlen hátrányos megkülönböztetésben részesítette. Megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, elrendelte anonimizált végleges határozatának nyilvánosságra hozatalát 30 nap időtartamra a hatóság honlapján és 200 000 forint bírságot szabott ki.