EBH/309/2018

Év
2018
Védett tulajdonság:
Anyaság (terhesség), apaság
Egészségi állapot
Diszkrimináció területe
Foglalkoztatás
Diszkrimináció típusa
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés
Befejezésmód
Jogsértést megállapító döntés

 

A kérelmező az eljárás alá vont kórházban közalkalmazottként dolgozott konyhai kisegítő munkakörben. Az eljárás alá vont munkáltató a kinevezési okiratban próbaidőt kötött ki. A kérelmező a próbaidő alatt várandós lett, amelyről a várandósság megállapítását követő napon tájékoztatta közvetlen felettesét, az élelmezésvezetőt. A kérelmező néhány nap múlva influenza miatt betegállományba került. Egy hét múlva a munkáltató telefonon arról tájékoztatta, hogy a jogviszonyát azonnali hatállyal próbaidő alatt megszüntette. A jogviszony megszüntetésével kapcsolatos iratok átvételekor az élelmezésvezető a felmondás indokaként a kérelmező várandósságát jelölte meg. A kérelmező álláspontja szerint az eljárás alá vont a munkaviszonyát várandóssága, valamint egészségi állapota miatt szüntette meg, és ezzel vele szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.
A hatóság eljárás alá vonta a kórházat.  Az eljárás alá vont érdemi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a kérelmezővel szemben nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét, tekintettel arra, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére a próbaidő alatt került sor, amikor a jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntetheti. Előadta továbbá, hogy a kérelmező jogviszonyát nem várandósságával összefüggésben szüntette meg, ilyen tartalmú tájékoztatást számára nem adott. A jogviszony megszüntetésének indoka, hogy a munkáltató így döntött.

A hatóság a kérelmet az anyasággal/terhességgel összefüggésben alábbiak miatt találta megalapozottnak: 
Az eljárás alá vont a hatóság felhívására sem terjesztett elő bizonyítási indítványt. Kérelmező jogviszonyának próbaidő alatti azonnali hatályú felmondását mindösszesen azzal indokolta, hogy így döntött. A hatóság annak ellenére, hogy az eljárás alá vont nem indítványozott tanúmeghallgatást, a tárgyalásra tanúként idézte a kórház élelmezésvezetőjét. A tanú vallomásában elmondta, hogy a kérelmező munkájával nem volt probléma, sőt további feladatokat kívántak rábízni. A hatóság a tényállás tisztázása körében adatokat kért az eljárás alá vonttól arra nézve, hogy volt-e olyan, a kérelmezővel azonos munkakörben foglalkoztatott várandós nő, aki az állapotát a munkáltatónak a próbaidő alatt jelentette be, és a jogviszonyát a próbaidő alatt nem szüntették meg. Az eljárás alá vont sem a hatóság által meghatározott körben sem azon túl bizonyítékot nem terjesztett elő, és újabb bizonyítási indítvánnyal sem élt.

A hatóság a kérelmet az egészségi állapottal összefüggésben az alábbiak miatt találta megalapozottnak:
Az ügyben tartott tárgyaláson elhangzottak után a kérelmező kérelmét kiterjesztette az Ebktv. 8. § h) pontjában foglalt egészségi állapot, mint védett tulajdonság vizsgálatára is. Az eljárás alá vontnál élelmezésvezetőként foglalkoztatott tanú a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy azért indítványozta  kérelmező jogviszonyának megszüntetését a próbaidő alatt, mert – először gyermeke betegsége, másodszor pedig saját betegsége miatt – két alkalommal keresőképtelen állományba került. A tanú elmondása szerint azon munkavállalónak a jogviszonyát, aki próbaidő alatt két alkalommal keresőképtelen állományba kerül, azonnali hatállyal megszüntetik.

Az eljárásban a kérelmező megfelelően valószínűsítette, hogy munkaviszonyát megszüntették, és annak időpontjában várandós volt.  Ennek ellenkezőjét az eljárás alá vont sem vitatta. Ezt követően az Ebktv. 19. § (2) bekezdés b) pontja alapján a munkáltatónak azt kellett bizonyítania, hogy az egyenlőbánásmód követelményét megtartotta, illetve nem volt köteles megtartani. A hatóság álláspontja szerint az eljárás alá vont ezen bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, e körben kimenteni magát nem tudta. A hatóság nem tudta elfogadni kimentésként, hogy a kérelmező munkaviszonyát azért szüntette meg, mert így döntött, figyelemmel arra is, hogy a kérelmező munkájával elégedettek voltak. A hatóság az eljárás alá vontat az eljárás megindításáról szóló értesítésben felhívta bizonyítási indítványt előterjesztésére. Az eljárás alá vont meg sem kísérelte bizonyítani, hogy a kérelmezőt nem a várandósságával összefüggésben bocsátotta el.  Az eljárás alá vont ezzel nem tett eleget az Ebktv. 22.§ (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak, nem bizonyított olyan tényeket, amelyek alkalmasak arra, hogy a hatóságban az a meggyőződés alakuljon ki, hogy nem sérült az egyenlő bánásmód követelménye, mert az eljárás alá vont intézkedése megfelelt a kimentési szabályoknak. A Kúria Kfv. III.37.585/2017/4. számú ítélete szerint az indokoltságot az eljárás alá vont kimentése körében kell vizsgálnia a hatóságnak, nem pedig a felmondás indokai körében.

A hatóság álláspontja szerint a kérelmező terhessége, ezzel összefüggésben az egészségi állapotának megrendülése és a munkaviszonyának próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetése között kimutatható volt az összefüggés. Mindezek alapján a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont a kérelmezővel szemben várandóssága és egészségi állapota miatt megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor a munkaviszonyát azonnali hatállyal a próbaidő alatt megszüntette.

Fentiek miatt a hatóság megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és arra kötelezte az eljárás alá vontat, hogy a jogsértést megállapító végleges és végrehajtható határozatát 30 napra nyilvánosan tegye közzé hivatalos honlapján, közvetlenül a nyitólapról elérhető módon, valamint elrendelte a közzétételt a hatóság internetes oldalán is. A hatóság az eljárás alá vonttal szemben továbbá 500.000 Ft, azaz ötszázezer forint bírságot szabott ki.

A hatóság a szankciók meghatározásakor figyelembe vette, hogy kérelmező várandósságával összefüggésben táppénzre kényszerült, elhelyezkedése tehát a munkaerőpiacon számára megnehezült. Mindezeken túl az általános prevenciót a jogsértő magatartás jövőbeni megtiltása mellett pénzbírság kiszabása is szolgálja, amelynél a hatóság az eljárás alá vont teljesítőképességére és arra is figyelemmel volt, hogy vele szemben korábban eljárás nem indult. A hatóság a foglalkoztatási diszkrimináció körében legtöbb esetben állapította meg azért az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét, mert a várandós munkavállalók munkaviszonyát a munkáltatók a próbaidő alatt megszüntették. Mivel a munkáltatóknak ez a gyakorlata továbbra is elterjedt, szükséges a nyilvánosság figyelmét felhívni a jogsértő magatartás következményeire. A szankciónak visszatartó erejűnek, arányosnak és hatékonynak kell lennie, ezért a hatóság szükségesnek tartotta a döntés nyilvános közzétételét is a saját, illetve az eljárás alá vont honlapján, az eljárás alá vont adatainak kivételével személyazonosításra alkalmatlan módon.

(A 2018. júliusi döntés végleges és végrehajtható.)