EBH/115/2018

Év
2018
Védett tulajdonság:
Fogyatékosság
Diszkrimináció területe
Közszolgáltatás
Diszkrimináció típusa
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés
Befejezésmód
Jogsértést megállapító döntés

A kérelmező panaszában előadta, hogy 2017 őszén a segítő kutyájával az egyik szabadtéri muzeális intézményt akarta meglátogatni. Elmondta, hogy az életét a nap 24 órájában segítőkutya segíti. A muzeális intézmény biztonsági őre nem engedte be a segítő kutyát annak ellenére, hogy a kérelmező bemutatta a kutya igazolványát, és az állaton megkülönböztető jelzések voltak. A segítő kutya nélkül a kérelmező és barátai nem mentek be a muzeális intézménybe. A kérelmező a panaszával megkereste az intézményvezetőt, aki egyetértett az őr intézkedésével. Az intézményvezető továbbá a kérelmezőt írásban arról tájékoztatta, hogy a biztonsági őr a város jegyzője szerint is helyesen járt el.

A kérelem alapján a hatóság eljárást indított, amelyben az eljárás alá vont arról nyilatkozott, hogy a muzeális intézmény nem tartozik a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet hatálya alá, és ez a helyszínen egyértelműen ki is van táblázva.

A kérelmező az eljárás során orvosi szakvéleménnyel igazolta a védett tulajdonságát, fogyatékosságát. A kérelmező a fogyatékosságára tekintettel rendelkezik személyi segítő kutyával, amely őt az önálló életvitelében segíti. A kérelmező az őt ért hátrányt is megfelelően valószínűsítette.

A hatóság megállapította, hogy a kérelmező védett tulajdonsága és az őt ért hátrány között fennállt az okozati összefüggés: a személyi segítő kutya támogatására szoruló kérelmezőt fogyatékossága miatt nem engedték belépni a muzeális intézménybe. Az eljárás alá vont pedig nem tudta bizonyítani, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, vagy ez esetben azt nem volt köteles megtartani. 

A hatóság megállapította, hogy a kérelmező segítő kutyája – a személysegítő kutya igazolvány alapján – az SZMM rendelet 2. § (1) bekezdés e) pontjának megfelelő személyi segítő kutyának minősül. Az SZMM rendelet 9. § (1) bekezdése szerint a segítő kutya gazdája jogosult a – terápiás kutyára vonatkozó korlátozásokkal – segítő kutyával tartózkodni és a segítő kutyát használni a lakosság elől elzárt területek kivételével a Fot. 4. § f) pontja szerinti közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató területén és egyéb, mindenki számára nyitva álló létesítményben (területen). Az SZMM rendelet egy példálódzó felsorolást ad azokról az intézményekről és létesítményekről, ahol a segítő kutya gazdája a segítő kutyájával tartózkodhat, e felsorolás azonban nem teljes körű. A fogyatékossággal élő személy emellett minden más, a felsorolásban külön nem nevesített, mindenki számára nyitva álló létesítménybe (területre) is bemehet, és ott tartózkodhat a segítő kutyájával. A hatóság megállapította, hogy a panaszolt muzeális intézmény mindenki számára nyitva álló létesítménynek (területnek) minősül, ezért oda a segítő kutya gazdája a személyi segítő kutyájával együtt jogosult belépni, és ott tartózkodni. Az SZMM rendelet 2. § (2) bekezdése szerint a segítő kutyát megkülönböztető jelzéssel kell ellátni, amelyen a 3. § (1) bekezdés szerinti kutyát kiképző szervezet logójának szerepelnie kell. A kérelmező az eljárás során arról nyilatkozott, hogy a személyi segítő kutyáján megkülönböztető jelzések voltak, és ezt az eljárás alá vont sem cáfolta.

A hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, mert az SZMM rendelet előírásait megsértve nem engedte be a muzeális intézménybe a kérelmezőt a személyi segítő kutyájával. Kérelmezőt fogyatékossága miatt hátrányos megkülönböztetés érte.A hatóság szankcióként az eljárás alá vontnak megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. Elrendelte a jogsértő állapot megszüntetését a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a muzeális intézménynél kihelyezett, a kutyával való látogatást tiltó tábla szövegének a megváltoztatásával oly módon, hogy az összhangban legyen az SZMM rendelet előírásaival. A hatóság továbbá elrendelte a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatnak nyilvános közzétételét 45 nap időtartamra.

(2018. január 12-i jogerős határozat)