Tájékoztató az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2007. évi tevékenységéről

Összefoglaló

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 3 éve kezdte meg működését. Így módunk nyílik arra, hogy az előző két év adataival, ügyek számával összevetve részletesebb képet kapjunk a hatóság működésének eddigi tapasztalatairól, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt évben számos ügyben a közigazgatási bíróság „mondta ki” a végső döntést a hatóság precedens értékű határozatáról. A hatósághoz 2007-ben 729 diszkriminációs panasz, illetve egyéb beadvány érkezett. Ebből 159 esetben zárult le az ügy érdemi döntéssel, 96 áttétellel, tájékozató levéllel pedig 348.

A hatóság 29 elmarasztaló határozatot hozott. A törvényben meghatározott védett tulajdonságok közül leggyakrabban a nemzeti és etnikai hovatartozást, az ún. egyéb helyzetet, a fogyatékosságot, illetve az életkort - állapította meg a hatóság a hátrányos megkülönböztetés alapjaként.

A legtöbb jogsértést foglalkoztatás és a szolgáltatás területén szenvedték el a panaszosok.

Az eljárás alá vont szervek közül: 18 gazdasági társaság, 3 állami szerv, 6 önkormányzat, illetve önkormányzati intézmény, amelyek az ügyek 60%-ában az egyenlő bánásmód követelményét munkáltatóként, 32 %- ában szolgáltatóként sértették meg.

A panaszok egy részét a védett tulajdonság, vagy a védett tulajdonság és a hátrány közötti okokozati összefüggés hiánya, vagy amiatt kellett elutasítani, hogy az összefüggés nem volt bizonyítható.

Továbbra is kiemelkedő számot képvisel (348) a tájékoztatással lezárt ügyek száma. Ezekben az eseteken elegendő volt a kellő tájékoztatás és konkrét segítségnyújtás (például kapcsolatfelvétel más állami, vagy civil szervezettel) ahhoz, hogy a panaszos valamilyen orvoslást nyerjen problémájának megoldásához.

A hatóság fennállása óta (2005. február 1.), összesen 542 érdemi határozatot hozott. Ebből ez idáig 60 határozat ellen fordultak keresettel a bírósághoz. A folyamatban lévő bírósági ügyek száma 13. 
A befejezett 47 ügyből 2 esetben adott helyt jogerősen a bíróság a határozatot megtámadó fél kérelmének, 5 esetben pedig a határozatot hatályon kívül helyezte és a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. 40 ügyben osztotta a bíróság az EBH álláspontját és a kereseteket elutasította. Ez az összes érdemi határozatot alapul véve majdnem 99 %-os eredményességet mutat. Ez azért is jelentős, mert a hátrányos megkülönböztetés tilalmának fogalma és ennek eljárási szabályai újszerűek a magyarországi ítélkezési gyakorlatban is. A tavalyi évben a Fővárosi Bíróság 18 olyan ügyet bírált el jogerősen, amelyben a hatóság határozatának felülvizsgálatát kérték.

Radikális visszaesés történt az egyezségek területén. Míg 2006-ban 13 olyan egyezség született, amelyet a hatóság jóváhagyott, 2007-ben csak 3 ügyben került erre sor.

Az elmarasztalást tartalmazó ügyek kérelmezői közül 12 a férfi és 17 a női kérelmezők száma. Az elmarasztaló határozatok közül budapesti székhelyű volt az eljárás alá vont: 11 esetben.

A megyék közül elmarasztaló határozat nem született Zala, Békés, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, és Fejér megye vonatkozásában.

Az előző évekhez képest jelentős változást jelentett, hogy a hatóság ismertsége a társadalom számára érzékelhetően nőtt. Ebben nagy szerepet játszott a média és a különböző konferenciákon, tájékoztatókon való, sokszor létszámunk erejét, lehetőségeit meghaladó aktív részvétel. Néhány ügy-kategóriában olyan határozatok születtek, amelyek megváltoztatták az egyenlő bánásmódot sértő gyakorlatokat és ezzel együtt szemléletváltozás is történt. Így különösen a fogyatékkal élők hátrányos megkülönböztetésének területén, az idősebb korosztály banki és áruvásárlási tranzakciói kapcsán jelentkező hátrányos megkülönböztetések terén hozott határozatok, valamint az ezekkel részben összefüggő lakóhely szerinti hátrányos megkülönböztetések ügyeiben hozott elmarasztaló határozatok jelentettek társadalmi áttörést.

A beszámoló tartalmazza azokat az ügyeket, amelyek nagy nyilvánosságot kaptak, melynek hatására a hasonló jellegű diszkriminációs panaszok száma ugrásszerűen megemelkedett.

Csökkent, és várhatóan csökkenni fog, a fogyatékkal élő személyek kérelme alapján induló eljárások száma, mert törvényi módosítás folytán az akadálymentesítési határidők kitolódtak 2010-2013-ig.

A szankciók alkalmazásáról mindig az adott ügyben lefolytatott bizonyítás alapján dönt a hatóság a cselekmények súlya, a megelőzéshez fűződő érdek, az eljárás alá vont (elmarasztalt) anyagi teljesítőképessége stb. alapján. Van olyan ügy, amelyben elegendő volt a jogsértés megállapítása mellett a jogsértés jövőbeni megtiltása, és volt olyan ügy, amelyben ezekhez kapcsolódott a határozat nyilvánosságra hozatala. A 29 elmarasztaló döntés során 14 esetben szabott ki a hatóság pénzbírságot is, melynek legkisebb összege 300.000 forint, legmagasabb összege 4,5 millió Ft volt. 22 esetben állapította meg a hatóság szankcióként a határozat nyilvános közzétételét. Az előző évekhez képest pozitív jelenség, hogy 2007-ben nőtt az önkéntesen teljesítők száma. Ezek sorában például akadálymentesítés elmulasztása miatt egy bank 2 millió forintot, egy multinacionális cég anyaságon alapuló hátrányos megkülönböztetés miatt 2 millió forintot, egy söröző tulajdonosa etnikai hovatartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetés miatt 500 ezer forint bírságot fizetett be és nem kérte a határozat bírósági felülvizsgálatát.

Három éves működés után az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülésére a diszkrimináció minden megjelenési formájára és gyakoriságára, a regionális különbségekre vonatkozóan - különösen a nagyarányú látencia miatt - még alapvető következtetéseket nem lehet levonni, az viszont talán már látható, hogy a hatóság léte, eljárásai és döntései alapvető hatással vannak a társadalmi közgondolkodásra, beleértve ebbe az állami-, az önkormányzati- és a magánszférát is.