Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2013. évi tevékenysége a számok tükrében

Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz 2013. évben 1496 beadvány érkezett, mely több mint másfélszerese az előző években érkezett panaszok számának.

Ebbe a számba beletartozik az a 173 panaszbeadvány is, mely a 19 megyében dolgozó egyenlőbánásmód-referens közreműködésével készült el az általuk tartott ügyfélfogadáson, ahol emellett 2730 regisztrációs lap felvételére is sor került azokról a bejelentésekről, amelyek nem a hatóság hatáskörébe tartoznak.

A korábbi évekhez hasonlóan a városi lakosságtól érkezett beadványok száma körülbelül háromszorosan meghaladta a kisebb településekről a hatóság eljárását kezdeményezők arányát.

A legtöbb panasz Budapestről, valamint Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett a hatósághoz, míg a legkevesebben Győr-Moson-Sopron, Vas és Csongrád megyéből kezdeményezték a hatóság eljárását.

A tavalyi év statisztikai adataiból ugyanakkor az is megállapítható, hogy területenként eltérő, hogy egy adott megyéből milyen védett tulajdonsághoz való tartozás miatt fordulnak a panaszosok a hatósághoz. Például Budapestről beérkezett panaszoknál leggyakrabban az egészségi állapotot és fogyatékosságot jelölik meg a panaszosok védett tulajdonságként, addig BAZ megyéből érkezett panaszok esetében a kérelmezők nemzetiséghez való tartozásuk miatt, Pest megyéből érkezett panaszok esetében pedig életkoruk miatt érezték úgy, hogy sérült velük szemben az egyenlő bánásmód követelménye.

A hatóság 2013. évben a beadványok alapján 589 esetben indított eljárást, míg 907 esetben tájékoztatta a hozzá forduló ügyfelet, hogy kérelme nem tekinthető diszkriminációs panasznak és más szervhez irányította a panaszost. Azokban az ügyekben, amelyekben eljárás indult, a kérelmezők leggyakrabban fogyatékosságukat (119 esetben), nemzetiséghez való tartozásukat (113 esetben) valamint egészségi állapotukat (77 esetben) jelölték meg védett tulajdonságként a hatósághoz eljuttatott panaszukban.

A jogsértést megállapító határozatokból is az látszik, hogy leggyakrabban a kérelmezők fogyatékosságával (6 esetben) valamint egészségi állapotával kapcsolatban (4 esetben) sértette meg az eljárás alá vont az egyenlő bánásmód követelményét.

2013. évben 345 közigazgatási döntés született, mely 122 esetben elutasító határozattal, 120 esetben eljárást megszüntető végzéssel zárult, 52 esetben érdemi vizsgálat nélküli elutasítással végződött, 21 esetben állapította meg a hatóság, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és 30 esetben egyezséget jóváhagyó határozat született.

 A diszkrimináció területét tekintve a legtöbb panasz a foglalkoztatással kapcsolatban érkezett(248 esetben), ezen belül is a foglalkoztatási jogviszony létesítésénél vagy megszüntetésénél érezték úgy a legtöbben, hogy sérült az egyenlő bánásmód követelménye, ezt követi az áruk forgalma és szolgáltatások igénybevételének területe (108 esetben) valamint az oktatás és képzés (73 esetben).

Az előző évekhez hasonlóan 2013. évben is a legtöbb eljárás gazdasági társasággal (239 esetben), a helyi és nemzetiségi önkormányzat valamint szerveivel (99 esetben), illetve az oktatási intézményekkel (85 esetben) szemben indult.

A jogsértést megállapító határozatoknál ugyanez a sorrend figyelhető meg, ha a jogsértő szerv típusa szerint csoportosítjuk a 2013. évben született határozatokat. A hatóság 2013-ban többségében közvetlen hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos panaszokkal foglalkozott, de jelentős számban érkeztek panaszok zaklatás miatt is. Közvetett hátrányos megkülönböztetés, megtorlás és jogellenes elkülönítés miatt csak néhány esetben keresték fel a hatóságot.

Az egyenlő bánásmód követelményét megsértőkkel szemben a szankciók közül a legtöbb esetben a további jogsértő magatartástól való eltiltás (15 esetben), illetve a határozat nyilvános közzététele elrendelésére (11 esetben) került sor.

 A hatóság döntéseivel szemben (ebbe beletartoznak a 2012 végén meghozott döntések is) 2013-ban 30 esetben fordult az ügyfelek valamelyike bírósághoz. Tekintettel az előző évről áthúzódó ügyekre, 35 esetben a bíróság elutasította a felperes keresetét vagy megszüntette a pert (pl. azért, mert a keresetet visszavonták, vagy idézés kibocsátása sem történt meg hiánypótlás elmulasztása miatt). Mindösszesen egy esetben helyezte hatályon kívül a bíróság a hatóság döntését, és három további esetben ezzel egyidejűleg új eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságot. Számos ügy végződött a Kúria előtt, vagy azért, mert a hatóság nem értett egyet a bíróság ítéletével, vagy mert az ellenérdekű fél bízott a rendkívüli perorvoslati eljárás során abban, hogy javára szóló döntés születik. A Kúria 7 esetben hatályában fenntartotta a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét (ezekben az esetekben nem a hatóság terjesztette elő a felülvizsgálati kérelmet), egy esetben történt az eljáró bíróság új eljárásra utasítása, amikor viszont a hatóság kérte a Kúriát a számára sérelmes ítélet hatályon kívül helyezésére, és további két esetben – ugyancsak a hatóság kérelmére, a Kúria hatályon kívül helyezve a sérelmes elsőfokú döntést, elutasította a kereseti kérelmet.