Visszavonták vezetői megbízását, mert gyermeke született

Egy egyetem alkalmazásában álló kérelmező azért fordult a hatósághoz, mert vezetői kinevezését a szülési szabadsága idején, anyasága miatt vonta vissza a kinevezési jogkört gyakorló miniszter. Panaszbeadványában az egyetem eljárását sérelmezte, mert a munkáltatói jogkört gyakorló miniszter az egyetem kezdeményezésére, illetve javaslatára intézkedett.

Az egyetem visszautasította a diszkrimináció megállapítására irányuló kérelemben foglaltakat. Arra hivatkozott, hogy nem a szülés, illetve anyaság miatt kezdeményezte kérelmező vezetői megbízásának visszavonását, hanem azért, mert így biztosíthatta a vezetői feladatok ellátását. Vezető helyettesítésére nincs jogi lehetőség, a vezetői pozíció csak pályázat útján tölthető be, vezetői megbízás pedig a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 96. § (5) bekezdése szerint minimálisan 3 évre adható, így azt nem lehetett a kérelmező távollétének (szülési szabadságának) időtartamához kötni. Az egyetemi álláspont szerint a vezetői feladatok ellátását csak kérelmező megbízásának visszavonásával, és új vezető kinevezésével lehetett biztosítani. Az intézmény hivatkozott arra is, hogy a vezetői megbízást a miniszter vonta vissza, az egyetem felelőssége ezért sem áll fenn. 

A hatóság eljárást indított. Megállapította, hogy kérelmező 2011. januárelején jelentette be terhességét az egyetemnek, együtt a szülés várható májusi időpontjával. Egyidejűleg arról is nyilatkozott, hogy távolléte hat hónapra tervezhető, mert a szülési szabadságot követően azonnal munkába fog állni. Javasolta, hogy távolléte alatt két beosztott munkatársa lássa el a helyettesítését. Az egyetem nem fogadta el kérelmező javaslatát, azonban nem intézkedett a helyzet megoldásáról. Május elején, amikor kérelmező szülési szabadságát megkezdte, állásfoglalást kért a felügyeletet ellátó minisztertől a távollévő vezető helyettesítéséről és erről levelezést folytatott, majd július közepén javaslatot tett a kérelmező vezetői megbízásának visszavonására. Az egyetem javaslatára a miniszter 2011. szeptember közepén, október 31-ei hatállyal visszavonta a vezetői megbízást, és új vezetői pályázat kiírása iránt intézkedett. 

Kérelmező előzetes nyilatkozatainak megfelelően a szülési szabadság után 2011. november 2-án munkába állt (már nem vezetőként). A pályázaton kiválasztott új vezető kinevezésére 2012. február 1-én került sor. 

A hatóság nem fogadta el az egyetem érveit. A kérelmező több ízben megerősítette, hogy október 31-ét követően munkába áll, ezért a hatóság álláspontja szerint július közepén nem volt már ésszerű a vezetői megbízás visszavonásának kezdeményezése, szeptember közepén pedig nem volt már indokolt a vezetői megbízás visszavonása és a pályázat kiírása. Kérelmező szülési szabadságából mintegy másfél hónap volt még (amit szükség esetén hajlandó lett volna megszakítani is), nyilvánvalóan nem volt tehát realitása a pályázat kiírásához és elbírálásához szükséges időtartam miatt annak, hogy az új vezetővel a kérelmezőtávollétének ideje alatt megoldható lesz az osztály vezetése. Kérelmező vezetői pozíciójának megtartása biztosította volna legrövidebb időn belül az osztály vezetését. Éppen kérelmező vezetői megbízásának visszavonása és a pályázat kiírása vezetett előre láthatóan is ahhoz, hogy az osztály még kérelmező munkába állását követően hónapokon keresztül is vezető nélkül maradt. Az egyetem nem tájékoztatta a minisztert azokról a körülményekről, melyek az adott időpontban már indokolatlanná tették a pályázat kiírását és kérelmező megbízásának visszavonását. 

A hatóság – tekintettel a kimentés sikertelenségére - megállapította, hogy az egyetem a kérelmező vezetői megbízásának visszavonásával közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg és az anyasággal összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. 

A vezetői megbízás visszavonása kérelmező közalkalmazotti jogviszonyát nem érintette. Munkabérét is úgy korrigálták, hogy összege a megbízás visszavonása után is változatlan maradt. Megállapítható volt tehát, hogy az egyetem enyhítette az intézkedés hátrányos következményeit, ezért a hatóság szankcióként elrendelte a határozat közzétételét 90 napra a hatóság honlapján, bírságot azonban nem állapított meg. 

Az elmarasztalt egyetem a határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. Az eljáró bíróság osztotta a hatóság álláspontját, ezért a keresetet elutasította, és a határozatot hatályában fenntartotta. Az egyetem a Kúriához fordult és kérte a jogerős ítélet felülvizsgálatát. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet ugyancsak elutasította.