Zaklatás

2011-ben a Fővárosi Bíróság eljáró tanácsa ítéletével helyben hagyta a hatóság határozatát, mely megállapította, hogy H. T. M. Kft. megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, mert egy munkavállalójával szemben megvalósította a zaklatás törvényi tényállását az érdekképviseleti szervhez való tartozás okán. A hatóság döntésében megtiltotta a jogsértő magatartás tanúsítását, valamint kötelezte a céget 1.000.000 forint összegű bírság megfizetésére, illetve elrendelte a döntés nyilvánosságra hozatalát 90 napos időtartamra.

A kérelmező azért fordult a hatósághoz, mert megítélése szerint a munkáltatója érdekképviseleti tevékenysége miatt rendszeresen diszkriminálta és több alkalommal emberi méltóságot sértő módon viselkedett vele szemben. Az eljárás alá vont az eljárás során mindvégig azt hangsúlyozta, hogy a panasz mögött a kérelmező személyes sértettsége áll, mivel a munkáltató a munkaviszonyának megszüntetése mellett döntött, illetve a konfliktus nem haladta meg a szakszervezeti és üzemi tanácsi tisztségviselők, valamint a munkáltató között általában tapasztalható nézeteltérés mértékét.

Az eljárás során a hatóság a munkaviszony megszüntetését nem vizsgálta, mert ebben a kérdésben a kérelmező munkaügyi bírósághoz fordult.

A hatóság megvizsgálta azonban a kialakult munkahelyi légkört és a panaszos üzemi tanácsban kifejtett tevékenységével kapcsolatos munkáltatói magatartást és megállapította, hogy sérült az egyenlő bánásmódról szóló törvény a munkáltatóval szembeni ellenséges megfélemlítő környezet kialakításával.

A bírósági döntés megállapította, hogy a hatóság alaposan feltárta a tényállást és a rendelkezésekre álló adatokból jogszerűen következtetett a zaklatás Ebktv. szerinti tényállásának megvalósulására. Indoklásában kifejtette, hogy a zaklatás nem feltétlenül szándékos magatartás, azaz nem csak azok a magatartások tartoznak ide, amelyeknek célja, hanem azok is, amelyeknek hatása a megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a hatóság az iratok és bizonyítékok helytálló mérlegelése nyomán határozott úgy, hogy a kérelmező által sérelmezett légkör nem a munkavállaló munkavégzésének körülményeire vezethető vissza, hanem összefügg a panaszos szakszervezeti szerepvállalásával és más véleményével. Bizonyítottnak látta a bíróság, hogy a kialakult konfliktushelyzet nem függetleníthető a panaszos érdekképviseleti szerepvállalásától, más véleményt kifejtő nyilatkozatától, így a H. T. M. Kft keresetét elutasította.