Szegénység és diszkrimináció, az érem két oldala (Equinet Conference on „Poverty and Discrimination: two sides of the same coin”) Equinet konferencia az interszekcionalitás témakörében, 2018. március 22., Dublin

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársa és a Hatósági és Jogi Főosztály vezetője részt vett a 2018. március 22-én Dublinban, az Equinet (Egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezetek európai hálózata - European Network of Equality Bodies) és az Ír Emberi Jogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (Irish Human Rights and Equality Commission) által közösen szervezett, a szegénység és a diszkrimináció kérdéseivel, illetve összefüggéseivel foglalkozó konferencián.

Az Equinet már korábbi munkája során, illetve kiadványaiban (‘Addressing Poverty and Discrimination: Two Sides of the One Coin’, ‘Equality Bodies Contributing to the Protection, Respect and Fulfilment of Economic and Social Rights’) is rámutatott - az egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezetek tapasztalatai alapján - a szegénység és a hátrányos megkülönböztetés közötti bonyolult és szerteágazó összefüggésrendszerre. Az európai egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezetek többségének hatásköre a foglalkoztatás területén túl kiterjed a lakhatás, az oktatáshoz való hozzáférés, az egészségügy és az egyéb szolgáltatások területére is, amely területeken számos védett tulajdonság és a szegénység egymást átfedve, illetve erősítve az érintett személyek társadalmi kirekesztéséhez vezetnek. Különösen a nemzetiséghez való tartozás és a nem, elsősorban a női nemhez való tartozás azok a tulajdonságok, amelyek a kedvezőtlen vagyoni helyzettel egymást keresztezve diszkriminációt eredményezhetnek. Ez utóbbi hatást nevezzük interszekcionális hátrányos megkülönböztetésnek (intersectional discrimination, intersectionality). Ezért egyre szélesebb körben válik elfogadottá, hogy a vagyoni helyzet védett tulajdonságként való elismerése fontos eszköz az egyenlőtlenség elleni küzdelemben. Az elmúlt években számos európai törvényhozás vezette be jogrendszerébe a vagyoni helyzetet mint védett tulajdonságot olyan országokban, amelyekben az anti-diszkriminációs jogi szabályozásnak nem volt a kezdetektől fogva a része ez a tulajdonság. Ez történt például Franciaországban és Írországban. 

Előzőek alapján a konferencia alapvetően azt célozta, hogy megvizsgálja a szegénység és a diszkrimináció közötti kölcsönösen egymást erősítő összefüggéseket. Továbbá áttekintse a vagyoni helyzet mint védett tulajdonság bevezetésére irányuló legutóbbi kezdeményezéseket. A konferencia meg kívánta vizsgálni az interszekcionalitás jelenségét az egyéb védett tulajdonságok (mindenekelőtt a nemzetiséghez, illetve a női nemhez való tartozás) és a kedvezőtlen vagyoni helyzet között. Végül fórumot kívánt teremteni annak megvitatásához, hogy milyen intézkedéseket szükséges tenni uniós és tagállami szinten a társadalmi kirekesztés ördögi körének a megtörése érdekében. 

A konferenciát Tena Ŝimonović Einwalter, az Equinet Igazgatóságának elnöke, illetve horvát ombudsman-helyettes nyitotta meg. Ezt követően Emily Logan, az Ír Emberi Jogi és Esélyegyenlőségi Bizottság vezetője, illetve a szintén Írországot képviselő David Stanton, igazságügyért felelős államtitkár mondta el nyitóüzenetét. Érdekes színfoltja volt a nyitó ülésszaknak a kanadai Philippe-André Tessier, a Québec-i Emberi Jogi és Ifjúsági Jogokért felelős Bizottság alelnökének előadása, aki interaktív formában – videó üzenetben – vett részt a konferencián. Az előadó röviden ismertette az Emberi Jogok és Szabadságok Québec-i Kartáját (Québec Charter of Human Rights and Freedoms, Loi sur les droits et libertés de la personne), amellyel kapcsolatban kiemelte, hogy az 1975 júniusában elfogadott jogszabály a kezdetektől nevesíti az ún. társadalmi helyzetet (social condition) mint védett tulajdonságot. Az előadó fontosnak tartotta kiemelni a törvényjavaslat eredeti szövegében szereplő társadalmi származás (social origin) és a végül a jogszabályszövegbe beemelt társadalmi helyzet (social condition) fogalma közötti különbséget. A törvényjavaslat megvitatása során ugyanis az az álláspont vált általánosan elfogadottá, miszerint a társadalmi helyzet meghatározása szélesebb körű védelmet tesz lehetővé azáltal, hogy ez a fogalom magában foglalja az egyén aktuális, éppen fennálló társadalmi/vagyoni helyzetét is, amellyel kapcsolatban elmondható, hogy az érintettek általában ez utóbbi miatt válnak hátrányos megkülönböztetés áldozatává. A későbbiek folyamán a bírói jogértelmezés alakította a társadalmi helyzet fogalmát, amely tehát egy olyan komplex állapotot jelent, amelyben egyszerre van jelen az egyén családi származása, iskolázottsága, foglalkozása/munkája, a ténylegesen fennálló jövedelmi viszonyai és mindazok az észlelések és jelentések, amelyeket az a közösség, amelyben az adott személy él, a fenti objektív tényeknek tulajdonít. Egyébként az előadó által képviselt québec-i egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezetet is a Karta hozta létre, a bizottság 1976 óta működik. 

A konferencia megnyitását követően az első ülésszak a szegénység és a diszkrimináció közötti, kölcsönösen egymást erősítő összefüggések feltérképezését célozta és azt kívánta vizsgálni, hogy a különféle jogi és politikai eszközök hogyan képesek hatékonyan felvenni a küzdelmet ezzel a komplex összefüggésrendszerrel. Birgit Van Hout az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának európai képviselője (Regional Representative for Europe, United Nations Office of the High Commissioner for Human Rights) az ENSZ első számú fenntartható fejlődési céljáról (Sustainable Development Goal 1 - End poverty in all its forms everywhere), annak megvalósíthatóságáról és az ennek érdekében tett konkrét lépésekről beszélt. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét (FRA) képviselő Ioannis Dimitrakopoulos az FRA azon kutatásának eredményeit ismertette, amely a szegénység és a diszkrimináció összefüggéseit kifejezetten a romák vonatkozásában vizsgálta. Jarna Petman, a Szociális Jogok Európai Bizottságának (European Committee of Social Rights) egykori tagja bemutatta az Európai Szociális Kartát mint a szegénység és diszkrimináció elleni küzdelem egyik lehetséges eszközét, amelynek során kiemelte a Bizottság által lefolytatható kollektív panaszeljárás (collective complaint) jelentőségét. Az ülésszak utolsó előadója az Ír Emberi Jogi és Esélyegyenlőségi Bizottságot képviselő Laurence Bond az azzal kapcsolatos kihívásokról beszélt, hogy hogyan lehet a mindennapokban is érezhető, kézzelfogható és tényleges realitássá tenni a szegénységben élő emberek számára az őket megillető jogokat. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a kedvezőtlen vagyoni helyzet és a diszkrimináció egymást erősítő hatására, valamint az interszekcionalitásra mint leküzdendő problémára, amelyet az ír utazók (Irish travellers) példáján keresztül érzékeltetett. 

A második ülésszak célja az volt, hogy bemutassa azokat az országspecifikus helyzeteket és megoldásokat, amelyek a vagyoni helyzet védett tulajdonságként való elismeréséhez vezettek, illetve vezetnek. Ezen ülésszak keretében a hatóság munkatársa, dr. Lukovics Adél szakmai tanácsadó, a kedvezőtlen vagyoni helyzet és más védett tulajdonságok kölcsönhatásával foglalkozó előadásában az EBH által vizsgált két eset ismertetésén keresztül mutatta be az interszekcionalitás jelenségét. A miskolci és a tiszavasvári önkormányzatokkal szemben indult ügyekben a sérelemmel érintett személyek védett tulajdonsága nemcsak az átlag alatti vagyoni helyzetük volt, hanem a roma nemzetiséghez való tartozásuk és társadalmi származásuk is, így ún. interszekcionális hátrányos megkülönböztetést állapított meg vonatkozásukban a hatóság. Az előadó hangsúlyozta, hogy a magyar egyenlő bánásmódról szóló jogszabály a hatályba lépésétől nevesíti védett tulajdonságként a vagyoni helyzetet és a társadalmi származást, szemben számos uniós tagállam nemzeti szabályozásával. Az előadó kiemelte azt is, hogy a bemutatott ügyekben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a bepanaszolt önkormányzatok kereseti kérelmét elutasította, és osztotta a hatósági döntés megállapításait. 

A konferencia harmadik ülésszaka panelbeszélgetésre adott lehetőséget, amelynek a fókuszában olyan kérdések megválaszolása állt, mint, hogy mit lehet tenni a szegénységben élő emberek teljes társadalmi integrációja érdekében, illetve melyek lehetnek az ezzel kapcsolatos konkrét lépések európai és nemzeti szinten? A panelbeszélgetés résztvevői a nap folyamán előadóként szereplő Laurence Bond, Birgit Van Hout és Jarna Petman, valamint a Eurofound-ot képviselő Robert Anderson voltak. 

A konferencia az Equinet ügyvezető igazgatója, Anne Gaspard záró üzenetével ért véget. 

 

Budapest, 2018. április 3.

 

Készítette: dr. Lukovics Adél