Jelentés az Európai Szociális Kartáról megrendezett Szemináriumról

A hatóság munkatársa részt vett 2013. január 30. napján Az Európai Szociális Kartáról szóló szemináriumon, melyről az alábbi rövid összefoglalót készítettük:

Az Európai Szociális Karta jelentések összeállításában résztvevő magyarországi szakterületek képviselői számára, az Európa Tanács kezdeményezésére, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megszervezett szemináriumon előadást tartottak az Európai Szociális Karta és Európai Szociális Biztonsági Kódex Főosztály vezetői (az Európa Tanács érintett főosztályvezetője és helyettese), az Európai Szociális Karta rendelkezéseinek végrehajtását ellenőrző Szociális Jogok Európai Bizottság (SZJEB) alelnöke és két magyar tagja, valamint a magyar jelentések koordinátora.

A Magyar Kormánynak rendszeres jelentéstételi kötelezettséget kell teljesítenie az Európa Tanács nemzetközi egyezményei, az Európai Szociális Karta, valamint a Módosított Európai Szociális Karta ratifikált cikkeinek végrehajtásával kapcsolatban. Az EBH érintett a foglalkoztatás, képzés, esélyegyenlőség témakörében a fenti jogintézmények ratifikált cikkeiben előírt kötelezettségek teljesítéséről szóló részanyagok elkészítésében.

Az előadók az Európai Szociális Karta és a Módosított Európai Szociális Karta Magyarország által ratifikált rendelkezéseinek értelmezésével és jogi, valamint a jelentéstétel és monitoring folyamat technikai, eljárási kérdéseivel foglalkoztak. A szeminárium célja a jelentéstételi eljárás részletes vizsgálata a Karta jelentések elősegítése érdekében, valamint a Szociális Jogok Európai Bizottsága konklúzióinak nyomonkövetése volt.

Az Európai Szociális Karta és Európai Szociális Biztonsági Kódex Főosztály helyettes vezetője előadásában részletesen ismertette a jelentéseken alapuló monitorozás és a jelentéstételi eljárás általános irányvonalát: A Karta 4 tematikus fejezetre lett felosztva és a részes államoknak 4 évente kell jelentést tenniük az adott tematikus fejezettel kapcsolatban, vagyis minden évben készül egy jelentés a négy fejezet egyikéből. A részes államokat mindig értesítik, hogy az adott évben melyik témakörben kell benyújtani a jelentést. Ha a kormányok jelentésükben nem elég alaposan fejtettek ki egy kérdést, kiegészítő tájékoztatás kérésre kerül sor. A válaszok tisztázása érdekében a kormányokkal folytatott kétoldalú megbeszélésekre eddig ritkán került sor szervezeti és költségvetési okok miatt, azonban ezt a lehetőséget mindkét fél kezdeményezheti. Nemzetközi civil szervezetek is kapnak az elkészített nemzeti jelentésekből és ők - bevett gyakorlat alapján - elkészítik a saját „árnyékjelentésüket” (shadow report). Ezek az árnyékjelentések elsősorban a fogyatékkal élő vagy LGBT személyek helyzetével foglalkoznak és ösztönözhetik a Bizottságot további kérdésfeltevésre.
A jelentés tartalmi követelményei kapcsán legutoljára 2008-ban történtek változások. Mára csak általános kérdéseket kell tisztázni a jelentésben, nem szükséges a teljes tételes jogi szabályozást leírni, inkább arra kell fókuszálni, hogy milyen változások történtek a jogi szabályozásban, milyen intézkedéseket kíván a kormány tenni a jog érvényesülése érdekében, valamint statisztikai adatokat kell felvonultatni, amivel kimutatható, hogy a kormány intézkedései elősegítik a jogok érvényesülését. A releváns jogszabályokat nem elég csak felsorolni, de deskriptív értelmezését is prezentálni kell a jelentésben, hiszen nem ismerheti a SZJEB minden munkatársa a magyar jogszabályokat.
Az esélyegyenlőség kapcsán kiemelésre került, hogy a Karta minden részes államának állampolgára számára biztosítani kell az egyenlő bánásmódot, nem csak az EGT államok állampolgárai számára.
A statisztika vonatkozásában pedig fontos megemlíteni, hogy az nem elégséges válasz, hogy az adott kérdésről nem áll rendelkezésre hivatalos statisztikai adat. Ilyen esetben olyan becslések, felmérések, tanulmányok eredményeit kell bemutatni, amelyek a jelentést készítő birtokában vannak, vagy esetleg ő kezdeményezte ezen felmérések, tanulmányok elvégzését. Ezen túl figyelembe kell venni a Bizottság korábbi következtetéseit is, és az abban feltett kérdésekre meg kell adni a kielégítő válaszokat. Ennek elmaradása esetén nem felel meg a jelentés, még akkor sem, ha egyébként a részes állam megfelel a Kartának, hiszen a Bizottság nem tud meggyőződni erről. Az sem lehet megfelelő válasz, ha azt írja a részes állam a jelentésében, hogy a vizsgált időszakban nincsen változás az adott kérdés kapcsán, ilyenkor számadatokkal kell alátámasztani azt, hogy hogyan alakult a helyzet. Ahhoz, hogy a részes állam megfeleljen a Kartának nem elég új törvényeket hozni, szükség van egy jogi keretre is, ami biztosítja a jogok érvényesülését (például költségvetési eszközök, bíróságok útján). Emellett, hasznos lehet az előkészítésben lévő jogszabályokra is utalni a jelentésben, különösen mivel a Bizottság a konklúziójában mindig már egy elmúlt helyzetet (referencia időszakot) vizsgál és így a következetés napvilágra kerülésekor nem lesz nagyon elmaradva az akkori helyzettől. Végezetül a Bizottság azt is vizsgálja, hogy hol tart az adott részes állam az ENSZ, ILO, EU egyezményszövegek ratifikálásában, így érdemes csatolni a nemzeti jelentésekhez az erre vonatkozó dokumentumokat is.

Ezután a Szociális Jogok Európai Bizottsága két magyar tagjának előadásában a Karta 4. - Gyermekek és családok - témakörében elemzésre kerültek a magyar és más nemzeti jelentések alapján levonható konklúziók, javaslatok (az alábbi kérdéskörökben: gyermekmunka tilalma [15 év], szülési szabadság, terhes nők elbocsátási tilalma, szoptatási munkaidő kedvezmény, terhes nők védelme az egészségre ártalmas munkakörök esetén, család védelme, lakhatás [hajléktalanok védelme, kilakoltatás, roma családok helyzete], gyermekintézmények, családon belüli erőszak, családok gazdasági védelme, külföldiekkel szembeni egyenlő bánásmód követelménye, testi fenyítés tilalma, fiatal bűnözők elhelyezése, kötelező iskoláztatási kor [16 év], roma gyermekek szegregációja), a nyomonkövetés eljárása, majd pediglen a magyar jogi szabályozás változásai. Bemutatásra kerültek az 1. - Foglalkoztatás, képzés és esélyegyenlőség - témakörre vonatkozó konklúziók, a nemzeti jelentésekkel kapcsolatos általános észrevételek (az alábbi kérdéskörökben: méltányos foglalkoztatási gyakorlat, szabad munkahelyválasztás, fogyatékkal élők oktatása, foglalkoztatása és integrációja, külföldiek munkavállalása a közszférában), majd a magyar jelentések koordinátora által az aktuális (2013. márciusában elküldésre kerülő) magyar jelentés (amelynek kapcsán külön kiemelésre került, hogy az EBH jó munkát végzett a rá vonatkozó részletes részanyag elkészítése során). Ezután a 2. – Egészség, szociális biztonság és szociális védelem – témakör rendelkezéseire vonatkozó specifikus jelentéstételi követelmények (az alábbi kérdéskörökben: konzultáció a szociális partnerekkel, veszélyes anyagoknak kitett munkavállalók, munkahelyi megbetegedések, ellenőrző hatóságok hatékonysága, elrettentő erejű szankciók, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, tanácsadási, képzési lehetőségek, egészséges környezethez való jog, szociális biztonság, gyógyászati segítség, szociális szolgáltatások) és a nyomonkövetés eljárása (konklúziók a hazai helyzet és a Karta rendelkezései közötti megfelelés hiánya esetén, elhalasztott konklúziók) kerültek napirendre.

A 3. – Munkával kapcsolatos jogok – témakör vonatkozásában a Szociális Jogok Európai Bizottságának alelnöke javaslatokat tett a következő jelentés elkészítéséhez (az alábbi kérdéskörökben: munkaidő, fizetett munkaszünet és szabadság, veszélyes munka, éjszakai munkavégzés, szervezkedési jog, kollektív tárgyalás, sztrájkhoz való jog, tájékoztatási kötelezettség). Végezetül a szeminárium lehetőséget nyújtott a kollektív panaszeljárás bemutatására (jelentősége, szerepe és fejlődése a Szociális Jogok Európai Bizottsága határozatainak fényében), valamint általánosságban a Karta jogi következményeivel kapcsolatos ismeretek frissítésére. A Szociális Jogok Európai Bizottsága magyar tagjai bemutatták a magyar jogrend által biztosított jogvédelemet az Európai Szociális Karta rendelkezéseinek betartására.

Budapest, 2013. február 13.