Az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának szemináriuma - Strasbourg, 2016. május 26-27.

A tagországok egyenlő bánásmód testületei és hatóságai részére évente megrendezett szeminárium idén kiemelt figyelemmel foglalkozott e szervezetek jövőbeni szerepével, feladataival, küldetésével.

A plenáris és munkacsoport ülésein egyaránt kihangsúlyozták, hogy a nemzeti egyenlő bánásmód testületeknek meghatározó szerepet kell betölteniük a közvélemény tájékoztatásában és az együttműködésben a civil és érdekképviseleti szervezetekkel, a jogérvényesítés területén. Jelentős feladatként nevesítették a kapcsolattartást mindazon hatóságokkal, bíróságokkal, amelyek az egyenlő bánásmód követelményének érvényre juttatása érdekében ugyancsak eljárhatnak. A nemzeti testületek feladatában az egyéni sérelmek utólagos vizsgálatáról a hangsúlyt a megelőzésre kell tenni és ennek érdekében szorosabbra kell vonni az együttműködést azokkal a civil- és társadalmi szervezetekkel, amelyek ebben partnerek lehetnek. Az ECRI különösen fontosnak tartja az európai egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezetek tevékenységében azt, hogy anti-diszkriminációs szempontból áttekintik a hazai jogszabályok tervezeteit és az egyenlő bánásmód követelményének megtartása érdekében azokkal kapcsolatban javaslatokat fogalmaznak meg.

A dán nemzeti emberi jogi intézet képviselője megemlítette, hogy a szervezetük hangsúlyt fektet a kapcsolattartásra a kormányzati képviselőkkel is, jóllehet emiatt néha kritika éri őket. Hasonlóképpen kapcsolatba kerülnek pártokkal, és bár maguk pártoktól független szervezetként tevékenykednek, mégis bizonyos esetekben egy-egy párt úgy érzi, hogy közelebbi kapcsolatot ápolnak velük, amely abból adódik, hogy egy-egy párt programjában helyet kap pl. az idősek védelme vagy a fogyatékos ügy, vagy a női munkavállalók szerepe, amelyre az Intézet rá tud csatlakozni. Hangsúlyozta a statisztikai adatgyűjtés fontosságát, mert ebből lehet látni, mely területeken adódnak problémák.

A montenegrói helyettes-ombudsman kritikaként fogalmazta meg, hogy az egyes nemzeti testületek igen eltérő hatáskörrel rendelkeznek, így lehetőségeik is eltérőek. A saját szerepük javarészt kimerül a jogszabálytervezetek véleményezésében, azonban sok információnak egyáltalán nem jutnak a birtokába.

A döntéshozókkal való párbeszéd kapcsán merült fel a kérdés, hogyan találhatjuk meg az adekvát partnert az együttműködéshez, ugyanis vannak olyan érdekképviseleti szervezetek, akik nem szívesen vonódnak be a nemzeti hatóságok programjaikba. Felhívták a figyelmünket arra, hogy ilyen esetekben hatékonyan érvelhetünk nemzetközi egyezményekkel, ajánlásokkal. Ugyancsak megfogalmazódott néhány résztvevőben, hogy hasonló a helyzet a nemzeti pártokkal való együttműködés terén is, illetve amikor maga a parlament zárkózik el attól, hogy a nemzeti hatóság éves jelentését tudomásul vegye, elfogadja, amint történt ez a horvát ombudsmani hivatal jelentésével.

Eredményesebb lehet egyéni parlamenti képviselőkkel felvenni a kapcsolatot annak érdekében, hogy a diszkrimináció elleni fellépés komplexebb legyen.

A moldovai antidiszkriminációs szervezet munkatársa a rájuk vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályokat (2012-es törvények) ismertette. A törvények a szervezet feladataként a diszkrimináció megelőzését, a diszkriminatív cselekmények elleni hatékony védelmet, az egyéni panaszok vizsgálatát, az esélyegyenlőség előmozdítását, a nemzeti parlament számára javaslattételt, a jogszabálytervezetek véleményezését írja elő. Nincs jogszabálykezdeményezési joguk és már kihirdetett és hatályba lépett jogszabályok felülvizsgálatát sem kezdeményezhetik, ugyanakkor ilyen irányba jelentős lobbitevékenységet végeznek. Az elmúlt évben 28 normatívát vizsgáltak felül diszkriminációs szempontból (egy részük a gyűlöletbeszéddel, a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáféréssel, szociális védelemmel, oktatással foglalkozott).

Az Albániából érkezett „Nép ügyvédje” képviselője ismertette a szervezet fellépését egy olyan ügyben, amelyben 50 roma család által lakott tábort akart az önkormányzat felszámolni. A szervezet tárgyalásokat kezdett az önkormányzat vezetőivel, bevonta a médiát és egyes civil szervezeteket, deklarációt bocsátott  ki, amelyben hangsúlyozta, hogy az önkormányzatoknak is be kell tartaniuk a jogszabályokat. Az ügyben az Amnesty International-lal és az albán nemzeti parlament képviselőivel is felvették a kapcsolatot a telep megmentése érdekében.

A norvég küldött beszámolt egy, a várandós nők foglalkoztatása érdekében indított kampányról, a német antidiszkriminációs hatóság képviselője kiemelte a munkavállalókkal folytatott kommunikáció fontosságát annak érdekében, ha el akarjuk őket érni. A munkaadókat ösztönözni kell magatartási kódexek készítésére, a nemzeti egyenlő bánásmód testületeknek pedig feladatként kell előírni az esélyegyenlőségi tervek ellenőrzését, monitorozását.

A belga Unia szervezet képviselője beszámolt azokról a helyi kontaktpontokról, amelyeket mind a vallonok, mind a flamandok által lakott régiókban felállítottak. Szerepük a helyi információk rögzítésében, továbbításában, a diszkriminációs esetek központi hatósághoz (Brüsszelbe) szóló jelentésében, a helyi szintű kampánytevékenységben, a helyi hálózatfejlesztésben, tanácsadásban, helyi politika részére a javaslattételben merül ki. Példaként említette, hogy a leöveni városvezetésben nagyon kevés volt a migráns hátterű munkavállalók foglalkoztatása, így kampányt indítottak a változtatás érdekében, és azért, hogy ilyen gyakornokokat is vegyenek fel. Tavalyi évben a szervezetüket népszerűsítő kampánytevékenységbe kezdtek, mert nagyon kevesen ismerik a munkájukat.

A német FADA képviselője ismertette a „depersonalised job application” 2010-ben indult pilot projektjét, melybe 8 különböző munkáltatót vontak be, akikhez 12 hónap alatt érkezett anonim életrajzokat küldhettek be az álláspályázaton részt vevők. A projekt azt vizsgálta, hogy okozott-e nehézséget a kiválasztás során az önéletrajzok mentessége a személyes adatoktól. A bevont szervezetek a L’Oreal, a Német Posta, a Procter&Gamble, a Szövetségi Foglalkoztatási Hivatal, a Családügyi Minisztérium, a MYDAYS (kkv) és Celle város Önkormányzata voltak. A kutatás megállapította, hogy a legtöbb munkáltatónál nem okozott nehézséget a kiválasztásnál a jelentkezők anonim önéletrajza, ugyanakkor bizonyos posztokra jelentkezésnél vitákat generált, hogy mennyire szükséges az életkor vagy valamely védett tulajdonság pl. fogyatékosság feltüntetése a CV-ben.

Az olasz UNAR vezetője beszámolt a néhány hónappal korábbi önkormányzati választásokról, amelyben szinte valamennyi jelölt kampányában szerepet kapott a roma és az LMBTI emberekkel kapcsolatos témakör. Az LMBTI személyek együttélését legalizáló jogszabályt nemrég hirdették ki Olaszországban, amely nagyobb vitákat generált.

A szeminárium második napján ismertették az ECRI legújabb, 15. és 16. számú ajánlásait a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemről, illetve a dokumentumok nélkül szabálytalanul tartózkodó migráns személyek diszkriminációs cselekményekkel szembeni védelméről. Az ajánlások jelenleg angol és francia nyelven + két skandináv ország nyelvén érhetők el. A szemináriumon kértek minden résztvevőt, hogy ösztönözzék a lefordításukat a hazai nyelvekre.

 

Budapest, 2016. június 13.

Készítette: dr. Gregor Katalin