EBH/8/2005

EBH/8/2005

 

A roma származású kérelmező azzal a panasszal fordult a hatósághoz, hogy bár élelmiszer-vegyi áru kereskedői végzettséggel rendelkezik, hónapok óta eredménytelenül próbál elhelyezkedni.

 

Kérelmező 2005. július 24-én munkavállalási tanácsadáson jelentkezett a városban működő Esélyek házában. Az Iroda munkatársának közreműködésével telefonon jelentkezett a helyi hirdetési újságban aznap megjelent álláshirdetésre, amelyet egy ABC-ben eladói munkakör betöltésére hirdettek meg. Bemutatkozását követően a hirdetéssel kapcsolatos kérdésére válaszul közölték vele, hogy az álláshelyet már betöltötték. Az iroda nem roma származású munkatársa, aki a telefonos beszélgetés alatt mindvégig jelen volt, kis idő múlva felhívta a hirdetőt. A kérelmezővel ellentétben vele azt közölték, hogy az állást még nem töltötték be, sőt azt is megkérdezték tőle, hogy rendelkezik-e pénztárosi végzettséggel, majd jelezték, hogy néhány nap múlva jelentkezzék újra.

 

A kérelmező álláspontja szerint mivel a városban a „Sárközi” vezetéknevet viselők nagy számban a roma kisebbséghez tartoznak, az álláshirdető a roma származása miatt nem kívánta alkalmazni, vele szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazott.

 

A Hatóság a kérelemben foglaltak érdemi vizsgálata céljából személyesen hallgatta meg a panaszost és az iroda munkatársát, a panaszos elmondását magnetofonra rögzítették. A panaszos azt is elmondta, hogy esetleg hanghordozása, beszédmódja alapján is következtethetett a bepanaszolt fél az ő roma származására.

 

A panaszos a kérelmében foglaltakat fenntartotta, és azzal érvelt, hogy korábban is több alkalommal fordult elő hasonló eset, amikor a bemutatkozását követően közölték vele, hogy betelt az állás, ezért mindezidáig nem sikerült munkát vállalnia.

 

Az iroda munkatársa a kérelemben foglaltakat és a kérelmező előadását mindenben alátámasztotta.

 

A rendelkezésre álló adatokat figyelembe véve bár kétségtelen, hogy a kérelmező hátrányt szenvedett, a hátrányos megkülönböztetés alapjául szolgáló védett tulajdonság, nevezetesen a sérelmet szenvedett roma származása és az álláshirdető elutasító magatartása közötti összefüggés megállapításához nem állt kellő adat a rendelkezésre és e tekintetben az eljárás lefolytatásától sem volt várható eredmény. Önmagában ugyanis az a körülmény, hogy a városban élő roma kisebbséghez tartozó személyek nagy számban viselik a kérelmezővel azonos családnevet és ebből a hirdető azt feltételezhette, hogy az állásra jelentkező is roma származású, az álláshirdetővel szembeni eljárás megindításhoz nem elégséges.

 

A Hatóságnak ezért a kérelmet el kellett utasítania.