EBH/700/2007

EBH/700/2007

 

A Hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vont a 2006. szeptember 1-jén hatályba léptetett új teljesítmény-értékelési rendszer alapján kialakított gyakorlatával, amely szerint a legalább 85%-os munkában töltött jelenlétet nem teljesítő munkavállalókat kiegészítő bérben- a munkavégzésük alapján elkészített teljesítményértékeléstől függetlenül- nem, vagy csak csökkentett mértékben részesíti, megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az eljárás alá vont ezzel a gyakorlatával közvetett hátrányos megkülönböztetésben részesítette Kérelmezőt és azon munkavállalók csoportját is, akik betegségük illetve gyermekükkel történő táppénzes állományba vételük miatt adott félévben nem teljesítették a 85%-os jelenlétet.

 

Kérelmező 2007. július 27-én írásban fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. Előadta, hogy az eljárás alá vont Kft.-nél operátori beosztásban dolgozik, alapórabére 750.-Ft volt. A munkáltató 2006. szeptember 1.-től kezdődően új teljesítmény értékelési rendszert vezetett be, ennek alapján a munkavállalók- így Kérelmező munkaszerződését is módosították. Kérelmező aláírta a munkaszerződés módosítását, azonban aláírás előtt a HR osztályon érdeklődött, mit jelent a teljesítmény értékelési rendszerről kiadott tájékoztatóban a „Példa” alatt feltüntetett szövegben megjelölt 10 nap betegszabadság. Érdeklődésére azt a választ kapta a munkaszerződések módosításának aláíratását végző HR-es kollégától, hogy az csak a „bizonyított lógósokra” vonatkozik.

 

A módosított, 2006. szeptember 1-jén kelt munkaszerződés a Kérelmező korábban egységesen 750.- Ft-ban megállapított órabéréről úgy rendelkezett, hogy bruttó személyi alap órabérét 500.-Ft/órában állapította meg, ezen kívül 250.-Ft/óra kiegészítő bér kifizetését helyezte kilátásba abban az esetben, ha a mindenkori teljesítmény-értékelés alapján eleget tesz az abban foglalt feltételeknek.

 

Az eljárás alá vont által bevezetett teljesítmény értékelési rendszer látszólag a munkavállalók ösztönzése miatt történt, az erről kiadott tájékoztatóból legalábbis erre lehet következtetni. Az eljárás alá vont azonban ezt a rendszert a gyakorlatban már úgy alkalmazta, hogy mindazon munkavállalók vonatkozásában, akik adott féléves értékelési időszak alatt a 85%-os jelenlétet- fizetett szabadság és egyéb igazolt távollét kivételével- nem tudták teljesíteni, tehát betegségük vagy kiskorú gyermekül betegsége miatt táppénzes állományba kerültek-, nem kaphattak B minősítésnél jobbat, ezáltal gyakorlatilag csak a személyi alapbérükkel számolt órabér kifizetésére váltak jogosulttá. Ez az intézkedés látszólag megfelel a Munka Törvénykönyvében foglalt szabályoknak, hiszen az alapórabér meghaladja a törvényes minimumot, a dolgozók aláírták a munkaszerződés módosítást a bérük csökkentéséről, figyelemmel a részükre kiosztott tájékoztató tartalmára, azonban a Hatóság álláspontja az, hogy az Ebktv. 8.§ h) illetve l) pontjaiban meghatározott védett tulajdonságok miatt több munkavállalót érinthet- és a hatósághoz becsatolt kimutatás szerint jelenleg is érint- a 85%-os jelenléti küszöb el nem érése miatt a bércsökkenés, amelynek következményeit az elkövetkező 6 hónap vonatkozásában köteles viselni a dolgozó. A Hatóság álláspontja, hogy mindez, valamint a jelenléti bónusz elveszítése együttesen olyan aránytalan sérelmet jelent illetve jelenthet az eljárás alá vontnál foglalkoztatott munkavállalók nagyobb csoportjára nézve, amely nem magyarázható pusztán a dolgozók jobb teljesítményre ösztönzésével, az elégedettségi mutatók növekedésével, hiszen egyéb- teljesítményt ösztönző módszer már bevezetésre került az eljárás alá vontnál, így a jelenléti bónusz éppen azt a célt hivatott szolgálni, hogy minél kevesebbet hiányozzon a munkából a dolgozó. A teljesítmény-értékelési rendszerről kiadott tájékoztatóban hivatkozott igazolatlan hiányzások pedig megfelelően szankcionálhatók a munkavállalónak adott rendkívüli felmondás formájában.

 

A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont intézkedése a jelenlegi formában pusztán gazdasági érdekkel nem indokolható, az általa folytatott gyakorlat, amely túlmutat az értékelési rendszerről kiadott tájékoztatóban meghatározott kritériumokon és egyértelműen nem lett rögzítve a munkaszerződésben sem, sérti az egyenlő bánásmód követelményét mindazokkal szemben, akik egészségi állapotuk vagy kiskorú gyermekük betegsége miatt hosszabb időre kényszerülnek betegszabadságra illetve táppénzes állományba.

 

A Hatóság az eljárás alá vontat eltiltotta a jogsértő magatartás további folytatásától, illetőleg a jogsértő állapot 15 napon belüli megszüntetését írta elő, valamint a határozat nyilvános közzétételét rendelte el a Hatóság internetes oldalán 6 hónapi időtartamra és ezen felül 4.500.000 Ft. pénzbírság megfizetésére kötelezte.

 

Az eljárás alá vont szervezettel szemben alkalmazott szankciókkal a Hatóság célja az volt, hogy azok a jogsértéssel arányban álljanak, és a fennálló jogsérelem veszélye megszüntetésre kerüljön, tehát az értékelést követő féléves időszak tekintetében ne legyen szankcionálva az a munkavállaló, aki egyébként „A” vagy ennél magasabb minősítést kapott az elvégzett munkája alapján, viszont a 85%-os jelenléti küszöb el nem érése miatt maximum „B” minősítésre vált jogosulttá.

 

A Hatóság azzal, hogy több szankciót alkalmazott az eljárás alá vont szervezettel szemben, azt a célt kívánta elérni, hogy az eljárás alá vont szervezethez hasonló szervezeteknél, munkáltatóknál olyan teljesítmény-értékelési rendszer kerüljön bevezetésre, amelyből egyértelműen megállapítható az a szempontrendszer, amely alapján a dolgozók munkáját értékelik, és amelynek kidolgozása során a munkáltatók figyelemmel vannak az egyenlő bánásmód követelményének a betartására. A pénzbírság szankció kiszabásánál a Hatóság figyelemmel volt az eljárás alá vont által becsatolt 2007. március 31-én kelt könyvvizsgálói jelentés- és éves beszámolóban feltüntetett mérlegadatokra is.

 

  1. szeptember