EBH/671/2007

EBH/671/2007

 

A Hatósághoz 2005. június 8-án az Igazságügyi Minisztérium IM/PJKFŐCSOP/2005/TFK/107/3. számú átiratával tette át Kérelmező panaszát a b.-i polgármesterrel szemben, aki számos esetben tanúsított vele szemben személyiségi jogait sértő, diszkriminatív magatartást. Kérelmező sérelmezte a polgármester által kiadott tájékoztatókban szereplő- személyére nézve sértő- kijelentéseket.

 

A Hatóság az eljárást a H. Megyei Bíróság előtt indult személyiségi jogi perben hozott jogerős bírósági döntés meghozataláig határozatával felfüggesztette, tekintettel arra, hogy kérelmező a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodát (NEKI) is megkereste panaszával, aki képviseletében eljárva a H. Megyei Bíróság előtt keresetet indított a b.-i polgármesterrel szemben személyiségi jog megsértése miatt. A keresetlevélben a jogalapra történő hivatkozásként a Polgári Törvénykönyv 84.§ (1) bekezdés a) pontját, a 76.§ valamint 78.§-t, az Alkotmány 54.§-át továbbá a Ptk. 339.§ és 335.§-t jelölte meg Kérelmező.

 

Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. 37.§ (1) bekezdésére hivatkozással a Hatóság felfüggesztette az eljárást a jogerős bírósági döntésig, és felhívta Kérelmezőt, hogy a jogerős ítélet kézhezvételét követően azt haladéktalanul csatolja be a Hatóság részére. Az eljárás felfüggesztését az 1954. évi IV. tv. (Áe.) 37.§ (1) bekezdése tette lehetővé.

 

Kérelmező a Hatóság 2007. július 7-én történt felhívására telefax útján megküldte a jogerős bírósági ítéletet. Az ítéletben a bíróság megállapította, hogy a 2005. február 14-i képviselő- testületi ülésen B. Önkormányzatának polgármestere „a testületi tájékoztató teljes szövegkörnyezetével együtt értelmezett és értékelt kijelentéseivel R. J.-t személyében, emberi mivoltában, faji identitásában megsértette, a polgármester kijelentési alkalmasak voltak R.J. (kérelmező) hátrányos megítélésének a kiváltására”.

 

Kérelmező, aki a roma kisebbséghez tartozik, a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökeként vett részt 2005. február 14-én a képviselő-testületi ülésen. A bíróság megállapította, hogy a képviselő-testületi tájékoztatók a képviselő-testületi tagok részére megküldésre kerültek, azonban ezt meghaladó körben- a település roma és nem roma lakossága részéről egyaránt szóbeszéd tárgyai voltak.

 

A bíróság megállapítása szerint az emberi méltóság megsértése akkor valósul meg, ha a személyt nem önbecsülésének, az emberi érintkezési formák követelményének megfelelő elbánásban részesítik, ha emberi mivoltában megalázzák, vagy hátrányos helyzetbe hozzák.

 

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 1.§-a akként rendelkezik, hogy az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, azok csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.

 

Az Alkotmány 70/A.§ (1) bekezdése az 54.§ (1) bekezdésében biztosított emberi méltósághoz való joggal összefüggésben az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi minden személy egyenlő méltóságának tiszteletben tartását és védelmét.

 

Az Ebktv. 4.§ b) pontja értelmében az egyenlő bánásmód követelményét a helyi és kisebbségi önkormányzatoknak és azok szerveinek is be kell tartaniuk.

 

Az eljárás alá vont polgármester Kérelmezővel szemben tanúsított magatartása megvalósította az Ebkt. 10.§ (1) bekezdésében foglalt zaklatás tényállását, mivel Kérelmezőre nézve a két testületi ülésen elhangzott kijelentései nemcsak a képviselő-testületi tagok körében váltak ismertté, a kijelentések alkalmasak voltak az emberi méltóság megsértésére, Kérelmező etnikai kisebbséghez tartozásával összefüggésben álltak és hatásuk a Kérelmezővel szemben ellenséges, megszégyenítő környezet kialakítására is alkalmas volt.

 

A Hatóság az elsőfokon eljárt H. Megyei Bíróság, továbbá a jogerős ítéletet meghozó D.-i Ítélőtábla ítéleteiben foglaltakat és az ott megállapított tényállást alapul véve hozta meg határozatát, és rendelkezett úgy, hogy az eljárás alá vont polgármesternek megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni folytatását.

 

  1. szeptember