EBH/611/2006

EBH/611/2006

 

 

 Kérelmező gyermeke, H.E. törvényes képviselőjeként 2006. szeptember 11­én írt kérelmében fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, mert álláspontja szerint a D. Általános Iskola igazgatónője gyermekével szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és a gyermekkel szemben megvalósította a zaklatás tényállását.

 

Előadta, hogy az igazgatónő az iskola 7. osztályos tanulói előtt kb. 20 fő, valamint az osztályfőnök jelenlétében az alábbi kérdést intézte a gyermekéhez: „Mi van, leszbikusok vagytok?” Kérelmező előadta azt is, hogy a tanévzáró ünnepségen az igazgatónő gyermekének nem volt hajlandó átadni és aláírni sem azt az oklevelet, amelyet jó sportteljesítménye miatt kapott volna. Kérelmező álláspontja az volt, hogy az igazgatónő a fenti magatartásával megvalósította az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 10.§ (1) bekezdésében foglalt tényállást. A Hatóság az ügyben meghallgatta a törvényes képviselőt, az eljárás alá vont intézmény igazgatónőjét, valamint tanúként a gyermek osztályfőnökét, aki jelen volt akkor, amikor a sértő kijelentés elhangzott. A Hatósághoz becstolt iratokból megállapítható volt, hogy Kérelmező több fórum előtt is eljárást indított az igazgatónővel szemben, így D.Község Polgármesteri Hivatalában és a B. Városi Bíróság előtt is. Az önkormányzat, mint az iskola fenntartója fegyelmi határozatot hozott az igazgatóval szemben, a büntető eljárás folyamatban van. A tárgyaláson a Hatóság figyelmeztette a Kérelmezőt, hogy beadványában maga is olyan kifejezést használt, amely sérti a szexuális irányultságuk miatt kisebbséghez tartozók megítélését, a „lebuzizta” kifejezés ugyanis erősen pejoratív tartalommal bír. A tárgyaláson a Kérelmező az oklevéllel kapcsolatban előadta, hogy valótlant állított akkor, amikor a kérelmében úgy nyilatkozott, hogy gyermekének az igazgatónő nem adta át az iskolai ünnepségen az oklevelet. Kérelmező és a tanúként meghallgatott osztályfőnök egyezően nyilatkozott arról, hogy H. E.­t az igazgatónő sértő kérdése miatt az új tanévben nem veszi körül ellenséges, vagy megfélemlítő környezet, a kislány vidám és továbbra is megfelelő közösségi magatartást tanúsít, nincs annak jele, hogy vele szemben akár diáktársai, akár a pedagógusok utalást tennének a sértő kérdéssel kapcsolatosan. Az igazgatónő előadta, hogy a bántó kérdést nem szándékosan intézte a lányokhoz, és emiatt Kérelmező családjától személyesen is bocsánatot kért.

 

Az eljárás során sem a szülő részéről, sem az osztályfőnök nyilatkozata alapján nem merült fel adat arra nézve, hogy kk. H. E.­vel szemben az iskolában, vagy az osztályközösségben olyan légkör alakult volna ki az eljárás tárgyát képező esetet követően, amely megvalósította a zaklatás tényállását. A Kérelmező részéről a tárgyaláson fenntartott vélt szexuális irányultságnak, mint a kiskorú gyermek védett tulajdonságának a sérelme ugyancsak nem volt megállapítható, hiszen az igazgatónő kérdése­ amely nem vitásan, és a tárgyaláson általa is elismerten nem volt helyénvaló­, önmagában nem volt alkalmas arra, hogy akár a gyermek tanulótársai, akár a pedagógusok részéről további feltételezésekre szolgáltasson alapot. A gyermeket azon túl, hogy a kérdést magára nézve sértőnek érezte, semmilyen hátrány nem érte sem közvetlenül az esemény után, sem az idei tanévben.

 

Az igazgatónő szándéka egyértelműen nem irányult arra, hogy ilyen környezet valósuljon meg az általa vezetett intézményben, az elhamarkodott kifejezésért többször bocsánatot kért az érintettől és megfelelő szankcióban részesült a munkáltatója részéről.

 

A zaklatás mindig szándékosságot feltételező magatartás, egyszeri alkalommal ritkán valósul meg, többnyire egy folyamat eredményeképpen alakul ki a zaklatott személy körül az ellenséges, megfélemlítő környezet, amely jelen ügy kapcsán nem volt megállapítható.

 

Fentiek miatt a Hatóság a kérelmet elutasította, mivel az eljárás alá vont a Kérelmező gyermekével szemben nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét.