EBH/584/2006

EBH/584/2006

 

 

 

 

 

 

 A panaszos kérelemmel fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz( továbbiakban: Hatóság ) az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt egy városi gyámhivatallal szemben. Előadta, hogy a gyámhivatal a gyermeke apai kapcsolattartásának végrehajtását elrendelő végzést hozott, melyet követően az apa ismételten eljárást indított vele szemben. Sérelmezte a gyámhivatal eljárását, megítélése szerint az ügyintéző nem a gyermek, hanem volt férje ­ aki politikailag jobb oldali polgármester személyes érdekeit nézi.

 

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) alapján a Hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti ügyekben jár el. Az egyenlő bánásmód követelménye abban az esetben sérül, ha valakit vagy valamely csoportot valamely – a törvény 8.§­ában felsorolt ­ tulajdonsága miatt (pl. nem, életkor, családi, egészségi állapot, vallási, világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, anyanyelv, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás, fogyatékosság, egyéb helyzet stb.) más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest részesítenek kedvezőtlenebb bánásmódban és a tárgyilagos mérlegelés szerint ennek nincs ésszerű indoka.

 

Az osztott bizonyítás szabályai szerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek kell bizonyítania, hogy hátrány érte, és hogy ­ ténylegesen vagy a jogsértő feltételezése szerint ­ rendelkezett valamely jogszabály által védett tulajdonsággal. A kérelmező nem rendelkezett az eljárás megindítására okot adó, jogszabály által védett, személyes tulajdonsággal. Az, hogy megítélése szerint a gyámhivatal volt férje politikai párthoz való tartozása, vagy polgármesteri tisztsége miatt nem a gyermek, hanem az apa érdekeit nézi, nem ad elégséges alapot vizsgálat lefolytatására.

 

A fentiek szerint a Hatóság eljárásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen valamely törvény által védett tulajdonsággal, továbbá, hogy azzal őt ok­okozati összefüggésben kedvezőtlenebb bánásmódban részesítsék. Az Ebktv. 8.§­a szerinti közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor valósul meg, ha a kérelmező a védett tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. A kérelmező vele összehasonlítható helyzetben lévő személyként gyermeke édesapját, vagyis a gyámhivatali eljárásban vele ellenérdekű ügyfelet nevezte meg. Az ügy érdemi vizsgálatának –egyéb feltételek fennállása esetén is – csak akkor volna helye, ha adat merült volna fel arra, hogy összehasonlítható helyzetben lévő személyként valamely, a jelen eljárásban nem érintett és védett tulajdonsággal nem rendelkező személlyel szemben kedvezőbben jártak el a gyámhivatali eljárás során.

 

A Hatóság tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 118.§ (1) bekezdése alapján a megyei gyámhivatal látja el az illetékességi területéhez tartozó városi gyámhivataloknak a szakmai irányítását és felügyeletét, illetőleg másodfokú hatósági jogkört gyakorol a városi gyámhivatalok gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben.

 

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet szerint a gyámhivataltól kérhető a körülményekben bekövetkezett lényeges változás esetén a kapcsolattartás újraszabályozása (ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni), a végrehajtási eljárás során, amennyiben a felek nem tudnak megegyezni a gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybe vétele, továbbá az apa esetleges kapcsolattartási jogával való visszaélésétől függően a kapcsolattartás korlátozása, szüneteltetése vagy megvonása.

 

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 19.§ (4) bekezdése szerint a hatóságtól ­ bizonyos kivétellel ­ a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. A Ket. 42.§ (3) bekezdése szerint az

 

 

 

 

 

 

 

 eljárásban nem vehet részt ügyintézőként az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. Erről a hatóság, illetve ha a hatóságnál nincs másik megfelelő szakképzettséggel rendelkező ügyintéző, továbbá ha a kizárási ok a hatóság vezetőjével szemben áll fenn ­ a felügyeleti szerv vezetője dönt. Amennyiben a kérelmező véleménye szerint ilyen kizáró ok áll fenn, a helyi gyámhivatal vezetőjétől, illetve a Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának vezetőjétől kérheti a kizárásról való döntést.

 

A Hatóságnak nincs hatásköre a kapcsolattartás végrehajtásáról szóló végzés és a gyámhivatal eljárásának felülvizsgálatára, továbbá az ügyintéző elfogultságáról szóló döntésre sem. Mindezekre tekintettel a hatóságnak a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítania, mivel a fent leírtak – védett tulajdonság hiánya, hatáskör elvonás tilalma ­ miatt nem volt hatásköre az ügyben eljárni, vizsgálatot nem indíthatott.

 

  1. október