EBH/561/2006

EBH/561/2006

 

 

 

 

 

 

 A roma származású panaszos kérelemmel fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a helyi önkormányzattal szemben. Kérelmében előadta, hogy a helyi képviselő-testület határozatban döntött a 2006/2007-es tanévre vonatkozó beiskolázási segélyek mértékéről, folyósításának feltételeiről. Míg azonban a korábbi szabályozás szerint minden helyi lakos tanuló részesült a támogatásban, az új határozat életkor szerinti korlátot állított fel: csak a 25 év alatti, nappali tagozaton tanulmányokat folytatók (valamint az óvodások) támogatásáról rendelkezik. A támogatás folyósításának további feltételeként iskolalátogatási igazolás bemutatását írja elő.

 

Kérelmező álláspontja szerint az önkormányzat fenti rendelkezésével őt, mint 41 éves, 15 éve munkanélküli, egészségi problémákkal is küzdő roma származású helyi lakost, „rejtett” diszkriminációt alkalmazva zárta ki a támogatottak köréből. Azt állította, hogy a községben a kor szerinti korlát felállításának eredményeként egyetlen tanulóként ő nem részesül a beiskolázási segélyben, a döntés indoka a rászorultság figyelembe vétele helyett kérelmező kora, egészségi állapota és esetlegesen roma származása miatti hátrányos megkülönböztetése volt. Kérelmező a Hatóságtól állásfoglalást kért az Önkormányzat döntésének diszkriminatív jellegére vonatkozóan.

 

A Hatóság az önkormányzat képviseletében a polgármestert hívta fel nyilatkozattételre, akitől felvilágosítást kért a beiskolázási támogatásról szóló döntés indokairól, valamint a támogatást igénybevevők köréről, különös tekintettel kor szerinti megoszlásukra.

 

A polgármester válaszában kifejtette, hogy az önkormányzat nehéz gazdasági helyzete nem engedi meg, hogy több szakma, illetve diploma megszerzését, illetve a felnőtt oktatást támogassa. A képviselő-testület a döntés meghozatalakor figyelembe vette, hogy 25 éves korig (az esetleges évismétlést is beszámítva) megszerezhető egy szakmai képesítés, illetve diploma. A támogatással az önkormányzat a gyermekeiket taníttató szülőknek kíván segítséget nyújtani, és a polgármester úgy véli: 25 éves kor felett már akár önálló keresettel, vagy munkanélküli ellátással is rendelkezhet a hallgató, aki így ebből finanszírozhatja tanulmányait. A 25 éves korhatár bevezetésének jogszerű voltát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény árvaellátásról szóló 55. §-ával is alá kívánta támasztani, mely szerint a nappali tagozatos tanulók részére az ellátás legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár. A diákok származása szerinti különbségtétel lehetőségét a polgármester visszautasította, mondván: a támogatásban részesülők jelentős része tartozik kisebbséghez.

 

Tárgyi ügyben a kérelmező által előadottak, a csatolt iratok és a polgármester írásbeli nyilatkozata alapján a hatóság megállapította, hogy a tényállás egyszerűen megítélhető, tárgyalás tartása nélkül is tisztázható, az alábbiak szerint.

 

Kérelmező bizonyította, hogy hátrányt szenvedett azáltal, hogy a korábbi gyakorlathoz képest a helyi önkormányzat 2006/2007-es tanévre vonatkozó szabályozása nem biztosította számára 25 év feletti tanulóként a beiskolázási támogatást. Kérelmező védett tulajdonságként korát, egészségi állapotát és roma származását jelölte meg. Az önkormányzat azonban világosan és egyértelműen megindokolta a sérelmezett KT határozatban foglaltakat, elsősorban a támogatásra jogosultak felső korhatárának bevezetését, amivel a Hatóság álláspontja szerint eredményesen mentette ki magát.

 

Az Ebktv. 7. § (2) bekezdése értelmében ugyanis nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az a védett tulajdonságon alapuló rendelkezés, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jelen esetben pedig az életkor szerinti korlát bevezetésének feltétlenül ésszerű indoka a gyermeküket taníttató szülők támogatása, illetve a tanulmányaikat saját bevételi forrásból finanszírozni nem tudó kiskorúak és fiatal felnőttek előnyben részesítése. Az Önkormányzattól tárgyilagos mérlegelés alapján sem elvi, sem gazdaságossági szempontból nem várható el, hogy feltétel nélkül mindenkit támogasson az oktatásban, illetve, hogy a keresőképes korú felnőttek képzésének költségeihez is hozzájáruljon. Nem volt tehát megállapítható, hogy a kérelmező által sérelmezett KT határozat sértené az egyenlő bánásmód követelményét.

 

Fentiekre tekintettel a Hatóság a kérelmet tárgyalás tartása nélkül utasította el.

 

  1. november