EBH/560/2006

EBH/560/2006

 

 

 

 

 

 

 Kérelmező az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz írt kérelmében azt sérelmezte, hogy munkáltatója a roma kisebbséghez tartozása miatt hátrányos megkülönböztetésben részesítette. Előadta, hogy határozatlan időre szóló szerződéssel létesített munkaviszonyt iratkezelői munkakörre. A munkáltató már a felvételkor célzást tett a kisebbséghez való tartozására és ez a csoportban, ahol dolgozott többször megismétlődött a munkatársak részéről. Sérelmezte, hogy 2006. I. féléves munkáját nem premizálták és a szabadságát sem vehette ki akkor, amikor akarta. Sérelmezte egy ünnepségen történteket, amikor a munkatársak megajándékozták egymást és ő egy fekete gyertyát kapott, amit sérelmesnek talált és másnap visszaadta. Ez után következett az elmúlt fél éves munka értékelése, amikor csak ő nem kapott prémiumot. Ez lelkileg úgy megviselte, hogy betegállományba került, majd közös megegyezéssel megszüntették a munkaviszonyát.

 

A Hatóság az ügyben tárgyalást tartott, meghallgatta a jogi képviselő jelenlétében a társaság ügyvezető igazgatóját, a kérelmező osztályvezetőjét, a csoportvezetőt és annak helyettesét. Valamennyien egybehangzóan előadták, hogy a kérelmező munkájával 2006. januárjáig semmi probléma nem volt, bérét folyamatosan emelték, több alkalommal kapott prémiumot. Az ünnepséggel kapcsolatban úgy nyilatkoztak, hogy senki nem tudta, hogy romáknak nem való fekete gyertyát ajándékozni, így ebben az ajándékban semmi szándékosság nem lehetett. Elmondták valamennyien, hogy a kérelmező magatartása 2006. januárjától gyökeresen megváltozott. A magatartása kihatott a munkájára is, amiért szóbeli figyelmeztetést is kapott. A Hatóság a döntése meghozatalakor elfogadta az eljárás alá vont kimentési indokait és azokat arányban állónak értékelte a munka természete alapján indokolt és az alkalmazásnál számba vehető lényeges és jogszerű feltételekre alapított megkülönböztetéssel. A Hatóság nem látta megvalósultnak a kérelmező által előadott sérelmek megtörténtének túlnyomó részét, így nem felelt meg a valóságnak, hogy szabadságot nem tudott kivenni, túlmunkáját nem fizették ki, munkateljesítményét nem értékelték megfelelően. A Hatóság álláspontja szerint az ajándék nem valósított meg olyan sérelmet, amely önmagában elégséges lett volna a kérelmezővel szembeni hátrányos megkülönböztetés alapjául.

 

A Hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont nem sértette meg az Ebktv. 21.§. e) és f) pontjaiban foglaltakat, illetve a megkülönböztetésre nem a panaszos védett tulajdonsága, hanem a munkavégzése miatt került sor, ezért a kérelmet el kellett utasítani.