EBH/545/2007

EBH/545/2007

 

 A mozgássérült Kérelmező előadta, hogy az önkormányzat pályázatot írt ki bérlakások bérletére vonatkozóan, melyben egy lakás úgy került meghirdetésre, hogy „elsősorban mozgássérült részére”. A Kérelmező és élettársa a lakást megtekintette, pályázatot nyújtottak be, majd az önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottsága a bérlakás bérlőjéül a őket jelölte ki 5 év időtartamra, a bérleti szerződésben bérbeadóként az önkormányzat ingatlankezelő intézménye szerepelt.

 

Kérelmező sérelmezte, hogy az önkormányzat tudta, hogy kerekesszékes, azonban sem a tíz emeletes ház, sem az 5. emeleten található lakás akadálymentesítésére nem került sor, így nagy nehézségek árán tud közlekedni. Az ingatlan kezelőjétől azt a választ kapták panaszukra, hogy a lakás belső akadálymentesítését a bérlőknek kell megoldani, külső akadálymentesítésre pedig nincs anyagi forrás. A Kérelmező és élettársa az önkormányzattal és az önkormányzat ingatlankezelő intézményével szemben szavatossági igény érvényesítése iránt pert indított, elsődlegesen az önkormányzati bérlakás akadálymentesítésének elvégzésére, másodlagosan akadálymentesített cserelakás biztosítására. A városi bíróság ítéletével a kereseti kérelmet elutasította, s indokolásában rögzítette, hogy az alpereseket nem terhelte sem szerződéses, sem jogszabályi kötelezettség a bérbe adott lakás akadálymentesítésére, valamint hogy az „elsősorban mozgássérültek részére” szóló pályázati kiírást nem lehetett oly módon kiterjesztően értelmezni, hogy az akadálymentesítési kötelezettség vállalását jelentette volna. Az csupán arra vonatkozott, hogy a lakás lifttel megközelíthető, de erről a felperesek tudtak, mivel a lakást megtekintették.

 

A hatóság jelen ügyben azt vizsgálta, hogy sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye Kérelmező fogyatékossága miatt azzal, hogy nem akadálymentesítették az ingatlant. A becsatolt bírósági ítéletet nem vizsgálta, mivel arra vonatkozóan nem rendelkezik hatáskörrel. A Kérelmező az ítélet ellen a megyei bírósághoz fellebbezéssel jogorvoslatért fordulhatott.

 

A lakásbérleti szerződés megkötésekor hatályos, a fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása érdekében megalkotott - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló - 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) nem tartalmazott kötelezettséget az önkormányzati tulajdonú bérlakások akadálymentesítésére, ahogy azt a városi bíróság is megállapította ítéletében. A Fot. 29.§ (6) bekezdése szerint az egyenlő esélyű hozzáférés érdekében a fogyatékkal élő emberek számára a közszolgáltatást nyújtó, meglévő középületek akadálymentesítését, mindenki számára megközelíthetővé tételét kellett elvégezni 2005. január 1-jéig. A Fot. nem tartalmazta a középület fogalmának meghatározását, így az Építési törvény 2.§-át kell figyelembe venni. A törvény szerint közhasználatú építmény az olyan építmény (építményrész), amely - a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. kereskedelmi, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen, valamint, amelyet törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.

 

Az önkormányzati tulajdonú bérlakás nem minősül középületnek, ezért sem a tulajdonost, sem a bérbeadót nem terhelte, s a jelenleg 2007. május 1-től hatályos jogszabályok szerint sem terheli akadálymentesítési kötelezettség. A Kérelmező számára hátrányt kiegyenlítő intézkedés lenne a lakás akadálymentesítése, melynek elvégzése jogi eszközökkel nem kényszeríthető ki, és a mulasztás nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését.

 

Megjegyezte ugyanakkor a hatóság, hogy a szociális gondoskodást ellátó önkormányzatoknak az arra rászorulók, jelen esetben a fogyatékossággal élők iránt nagyobb segítőkészséget kellene tanúsítani, figyelemmel kellene lenni szükségleteikre.

 

A hatóságnak a kérelmet el kellett utasítani.

 

  1. július