EBH/543/2012

EBH/543/2012

  

Kérelmező álláspontja szerint munkáltatója fogyatékosságával összefüggésben hátrányosan megkülönböztette, amikor szolgálati jogviszonyát egészségügyi alkalmatlansága miatt megszüntette, azt követően, hogy vaksága miatt járó pótszabadság iránti igényét benyújtotta. Ennek jogalapját a munkáltató elismerte ugyan, azonban utána egy héten belül kétszer soron kívül pályaalkalmassági orvosi vizsgálatra küldte, ahol a második pályaalkalmassági vizsgálaton a munkáltató képviselője kérelmezőt elkísérve az orvosnak úgy nyilatkozott, hogy  a továbbiakban tőle a személyi és tárgyi segítséget megvonja, így az orvos kérelmezőt  alkalmatlannak nyilvánította.

A hatóság a rendelkezésre álló iratok alapján a munkáltatóval szemben eljárást kezdeményezett egyben eljárását a folyamatban lévő munkaügyi perre tekintettel felfüggesztette. A hatóság a bíróság jogerős ítélete után – amely megállapította, hogy a munkáltató kérelmező jogviszonyát jogellenesen szüntette meg – folytatta eljárását. A hatóság a jogerős ítéletben foglalt tényállást alapul véve megállapította, hogy a korábban éveken át  fogyatékossága (vaksága) ellenére alkalmasnak nyilvánított kérelmező soron kívüli pályaalkalmassági vizsgálatára védett tulajdonságával, fogyatékosságával összefüggésben  került sor, mivel a munkáltató azt követően rendelte azt el, amikor kérelmezőről - a részére  járó pótszabadságra való jogosultságának igazolásához csatolt szemészeti lelet alapján -  kiderült, hogy „jogi értelemben is vaknak minősül”. A hatóság megállapította, hogy a  munkáltató azzal a magatartásával, hogy az alkalmassági vizsgálatot végző orvost arról  tájékoztatta, hogy kérelmező munkavégzéséhez szükséges személyi-tárgyi feltételeket a  továbbiakban nem kívánja biztosítani, továbbá, hogy azokat a pályaalkalmassági vizsgálatot  követően kérelmezőtől ténylegesen meg is vonta, nem biztosította kérelmező számára az  egyenlő esélyű hozzáférést, megtagadta az ésszerű alkalmazkodás követelményének további  biztosítását. Eljárás alá vont az ésszerű alkalmazkodás megtagadásával, azzal, hogy kérelmező a számára korábban megfelelően kialakított munkafeltételeket, a számítógépen végzett átalakításokat (szövegfelolvasó program) a továbbiakban nem használhatta, valamint, hogy a korábban kijelölt személyi segítséget sem vehette igénybe, megvalósította a közvetlen hátrányos megkülönböztetést kérelmező fogyatékosságával összefüggésben.

Mivel eljárás alá vont nem tudta kimenteni magát azzal, hogy a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetést alkalmazott kérelmezővel szemben – így különösen nem tudta igazolni, hogy: kérelmezőt nem fogyatékosságával  összefüggésben küldte el soron kívüli pályaalkalmassági vizsgálatra, továbbá, hogy a személyi-tárgyi segítség elvonásával nem tudatosan kívánta ellehetetleníteni a további  munkavégzését, valamint, hogy kérelmező tovább foglalkoztatása az egyenlő eséllyel  hozzáférhető környezet biztosításával összefüggésben olyan aránytalan terhet rótt volna  rá, amely működését ellehetetlenítette volna – a hatóság a rendelkezésre álló iratok  alapján megállapította , hogy az eljárás alá vont megvalósította kérelmező fogyatékosságával összefüggésben a közvetlen hátrányos megkülönböztetését.

A hatóság a szankció megállapítása körében a jogsértő magatartás további folytatásától való eltiltáson túl, a határozat nyilvánosságra hozataláról döntött, figyelembe véve az eljárás  alá vont nyilatkozatát, intézkedése súlyosságát /eljárás alá vont kihasználta kérelmező vakságából fakadó kiszolgáltatottságát, és olyan intézkedést hozott, amellyel a munka  elvégzése kérelmező számára lehetetlenné vált/, továbbá azt, hogy más hasonló esetben a  megelőzéshez és visszatartó hatáshoz fűződő célok - fogyatékosok helyzetének javítása -  csak a határozat nyilvános közzétételével érhetők el.