EBH/532/2007

EBH/532/2007

 

 

A panaszos kérelemmel fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt, melyben sérelmezte, hogy az illetékes vízügyi igazgatóság csak hosszas levelezgetés után kötött vele partbiztosítás kialakítása céljából bérleti szerződést, majd elrendelte az építés alatt álló partbiztosítás elbontását.

 

A Kérelmező előadta, hogy a vízügyi igazgatósághoz kérelmet terjesztett elő partbiztosítási bérleti szerződés megkötésére vonatkozóan, mely arról tájékoztatta, hogy nem támogatják a kérését, mivel a szakaszmérnökség álláspontja szerint a tulajdonában lévő ingatlan távol esik a bérelni kívánt területtől. Kérelmező ezt követően panasszal élt, mivel tudomása szerint olyan személy kapott szerződési lehetőséget, akinek a kertkapuja megközelítőleg tízszer olyan távolra van, mint az Övé, egy másik utcában, és nem a folyópartra néz. Erre a levélre választ nem kapott. Kérelmező ismételt kérelmet terjesztett elő a vízügyi igazgatóság felé a partbiztosítási szerződés megkötésére, jelezve benne, hogy az igazgatóság diszkriminációt valósít meg, eljárása nem tett eleget az egyenlő bánásmód követelményének.

 

Ezt követően a vízügyi igazgatóság megkötötte Kérelmezővel a bérleti szerződést partbiztosítás kialakítása céljából. A Kérelmező megkezdte a partbiztosítás kivitelezését, miután nyilatkozata szerint - szóban és írásban tájékoztatta erről a hatóságot. A vízügyi igazgatóság azonban felszólította Kérelmezőt, hogy bontsa el a megépült partvédőművet, mivel az nem felel meg sem a műszaki, sem az esztétikai követelményeknek. Tájékoztatták Kérelmezőt, hogy nem zárkóznak el a partbiztosítás létesítése elől, azonban a szerződésben rögzített feltételek betartása szükséges, a műszaki szakfelügyeletet meg kell rendelni, továbbá részletes tervet kell benyújtani.

 

A Kérelmező védett tulajdonságként életkorát (70 év feletti) és egészségi állapotát (műtét utáni állapot) jelölte meg, továbbá az ingatlantulajdona és a bérelt partszakasz közti kisebb távolságra hivatkozott, hátrányként pedig, hogy hosszadalmas levelezgetés után kötöttek vele bérleti szerződést, illetve felszólították az általa épített partbiztosítás elbontására.

 

A hatóság jelen ügyben azt vizsgálta, hogy sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye a Kérelmező által megjelölt védett tulajdonságok miatt más, védett tulajdonsággal nem rendelkező személyhez képest a vízügyi igazgatóság eljárása során, illetve a bontás elrendelésével.

 

Önmagában az, hogy valamely védett tulajdonsággal rendelkező ügyfél számára egy hatóság sérelmes döntést hoz, nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését. Az ugyanis abban az esetben állapítható meg, ha az ügyfél védett tulajdonsága és a hátrány között ok-okozati összefüggés van. A rendelkezésre álló iratok alapján a hatóság azonban arra a következtetésre jutott, hogy nem állapítható meg, hogy a Kérelmezőt életkora és egészségi állapota miatt hozta az igazgatóság a Kérelmező által sérelmezett intézkedéseket, ugyanis a minisztérium által megküldött levélben foglaltak szerint a vonatkozó jogszabályok keretei között járt el.

 

Megjegyezte a hatóság, hogy a sérelmezett döntés és eljárások felülvizsgálatára - azok megfelelnek-e a vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályoknak – és a partbiztosítás elbontásáról szóló felszólítás felfüggesztésére nem rendelkezik hatáskörrel.

 

A Kérelmező sérelmezte azt is, hogy volt olyan tulajdonos, aki kapott szerződési lehetőséget, pedig a kertkapuja megközelítőleg tízszer olyan távolra, egy másik utcában van, mint az Övé és nem a folyópartra néz. A hatóság a kérelmet e vonatkozásban is megvizsgálta, és arra a

 

 

következtetésre jutott, hogy a Kérelmező által hivatkozottak nem tekinthetők az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8.§ t) pontja szerinti - egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző – kategóriába tartozónak, mivel azt nem lehet kiterjesztően értelmezni, azaz a jogsérelemnek mindig összefüggésben kell lennie valamely személyhez fűződő tulajdonsággal, az emberi méltósággal.

 

A leírtak alapján a Kérelmező ingatlanának és a folyó közötti távolságnak hossza, illetve, hogy kapuja merre néz, nem tartozik bele az Ebktv. 8.§ t) pontja szerinti - egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző kategóriába, mivel nincs összefüggésben az emberi méltósággal, személyes emberi tulajdonsággal, így nem volt vizsgálható az sem, hogy a kérelemben megjelölt személlyel miért kötöttek bérleti szerződést.

 

Fentiekre tekintettel a hatóságnak a kérelmet el kellett utasítani

 

  1. október