EBH/471/2006

EBH/471/2006

 

A panaszos kérelemmel fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, melyben előadta, hogy lakóhelye Önkormányzata megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a város képviselőtestülete zárt ülésén gyalázta és a városból történő távozásra szólította fel.

 

A kérelmező egy gimnáziumban történelem szakos tanári állás betöltésére jelentkezett, mivel tudomására jutott, hogy aki korábban ellátta ezt a feladatot, megbetegedett. Az igazgatónő elutasította, majd felvett egy fiatal hölgyet. A panaszos ezt sérelmezve a hatósághoz fordult, mely megszüntette a gimnáziummal szemben indított eljárást, mivel megállapítást nyert, hogy a panaszos ugyanazon ügyben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a bírósághoz fordult. Ezzel az üggyel összefüggésben a kérelmező egy levelében a helyi képviselőtestület „védelmét”, továbbá kérésének ­ hogy legyenek figyelemmel a helyiek foglalkoztatására, mivel ez a képviselőtestület törekvése is ­ közvetítését kérte az iskola igazgatónője felé. Megítélése szerint egyéb helyzete (jogkereső magatartása, azaz hogy perben állt a gimnáziummal) miatt gyalázták az ülésen, melyen a kérelmét érintő szavazásra nem került sor.

 

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) alapján a hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti ügyekben jár el. Az egyenlő bánásmód követelménye abban az esetben sérül, ha valakit vagy valamely csoportot valamely a törvény 8.§­ában felsorolt ­ tulajdonsága miatt (pl. nem, életkor, családi, egészségi állapot, vallási, világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, anyanyelv, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás, fogyatékosság, egyéb helyzet stb.) más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest részesítenek kedvezőtlenebb bánásmódban és a tárgyilagos mérlegelés szerint ennek nincs ésszerű indoka.

 

A hatóság eljárásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen valamely törvény által védett tulajdonsággal, továbbá, hogy azzal ok­okozati összefüggésben másokhoz képest eltérő, számára kedvezőtlenebb bánásmódban részesítsék, így sérelem, hátrány érje.

 

A hatóság álláspontja szerint a kérelmezővel szemben elhangzott becsületsértő kijelentések nem hátrányos megkülönböztetés, hanem személyiségi jog megsértésének megállapítására lehetnek alkalmasak, amely miatt a panaszos polgári bírósághoz fordulhat.

 

A leírtak alapján a hatóságnak hatáskör hiányában meg kellett szüntetni az eljárását.

 

  1. augusztus