EBH/465/2006

EBH/465/2006

 

A kérelmező beadvánnyal fordult az Egészségügyi Minisztériumhoz, sérelmezve egy kórház által meghirdetett ápolónői állás betöltésével kapcsolatos felvételi eljárást. A Minisztérium a panaszt áttette az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz ( a továbbiakban: Hatóság ). A Hatóság tájékoztatta az ügyfelet a hatósági eljárás feltételeiről, a kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekről, illetve a hiányzó adatokról, aki ezt követően kérte a vizsgálat megindítását az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt.

 

A Hatóság a kérelemből és az eljárás során beszerzett iratokból a következőket állapította meg.

 

A kérelmező panaszában előadta, hogy 50%­os munkaképesség­csökkenéssel rendelkezik, egy napilapban olvasta a hirdetést, melyben szakképzett ápolónőket kerestek. Telefonon egyeztetett az ápolási igazgatóval, akit tájékoztatott a betegségéről, majd behívták egy EKG vizsgálat elvégzésére, mely negatív lett. A Munkaügyi Osztályon megállapították a bérbesorolását, de azt is elmondták, hogy az alkalmassági vizsgálat nélkül nem lenne tanácsos munkába állni. A megbeszélt időpontban rosszulléte miatt nem tudott munkába állni, ezért írt egy elektronikus levelet a Munkaügyi Osztályra. Mikor telefonon keresték, azt nyilatkozta, hogy szeretne dolgozni, megegyeztek egy későbbi időpontban, amikor elvégezték a foglalkozás­egészségügyi vizsgálatot is, mely során megállapították, hogy két műszakban alkalmas a munka elvégzésére, ez alapján azonban az igazgatóságon elutasították a felvételét.

 

A Hatóság nyilatkoztatta az eljárás alá vontat is, aki előadta, hogy amikor a kérelmező a Munkaügyi Osztályon leadta a jelentkezéshez szükséges iratokat, az ügyintéző tájékoztatta egyebek mellet a munkavégzés feltételeiről, a három műszakos munkarendről. A kérelmező küldött egy e­mail üzenetet az ápolási igazgatónak címezve, melyben közölte, hogy nem tud munkát vállalni, mivel egészségi állapotában jelentős rosszabbodás állt be, mely nem teszi lehetővé a három műszakos munkarendet. A foglalkozás­egészségügyi vizsgálatot végző orvos a betöltendő munkakör ellátására alkalmatlannak minősítette. Ezt követően a munkaügyi csoport vezetője tájékoztatta, hogy az orvosi vélemény alapján nem lehetséges a kinevezése, majd az állást mással betöltötték.

 

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) alapján a Hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti ügyekben jár el. Az egyenlő bánásmód követelménye abban az esetben sérül, ha valakit vagy valamely csoportot valamely – a törvény 8.§­ában felsorolt ­ tulajdonsága miatt (pl. nem, életkor, családi, egészségi állapot, vallási, világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, anyanyelv, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás, fogyatékosság, egyéb helyzet stb.) más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest részesítenek kedvezőtlenebb bánásmódban és a tárgyilagos mérlegelés szerint ennek nincs ésszerű indoka.

 

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek kell bizonyítania, hogy hátrány érte, és hogy rendelkezett a 8. §­ban meghatározott valamely tulajdonsággal. A kérelmező rendelkezett az Ebktv. 8.§ h) pontjába foglalt védett tulajdonsággal (egészségi állapot), becsatolta a betegségét igazoló orvosszakértői véleményt. Hátrány érte, mivel nem nyert felvételt a kórház által meghirdetett ápolónői állásra.

 

Az Ebktv. 22. §­a szerint nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. Az Ebktv. 19.§ (2) bekezdése szerint az eljárás alá vontat terheli annak bizonyítása, hogy megtartotta, vagy az adott jogviszony keretében nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét.

 

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 12.§­a szerint a munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését a munkáltató telephelye szerint illetékes vagy az erre kijelölt foglalkozás­egészségügyi szakellátó hely végzi, annak felülvizsgálatára, megváltoztatására a hatóságnak nincs hatásköre. A rendelet 16.§­a szerint az a munkavállaló, aki az előzetes alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető, a munkaterületen nem foglalkoztatható, tevékenységet nem folytathat.

 

 A Hatóság elfogadta az eljárás alá vont azon védekezését, mely szerint a kórházban folyamatos munkarendben dolgoznak az ápolók, a kérelmezőt is tájékoztatták, hogy ez a munkavégzés feltétele, így kinevezésére az orvosi alkalmassági véleményben foglaltak ­ az előzetes orvosi vizsgálat megállapította, hogy a kérelmező a megjelölt munkakör ellátására alkalmatlan, mivel három műszakban nem foglalkoztatható ­ miatt nem került sor, ezzel a vonatkozó jogszabálynak megfelelően járt el. Mindezek mellett maga a kérelmező is közölte az eljárás alá vont intézménnyel, hogy egészségi állapotában „olyan jelentős rosszabbodás állt be, mely nem teszi lehetővé a három műszakos munkarendben való foglalkoztatását”.

 

Mindezekre tekintettel a Hatóságnak a kérelmet el kellett utasítani, mivel nem volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont a kérelmező felvételével kapcsolatban megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.

 

  1. október