EBH/464/2012

EBH/464/2012

 

Kérelmező azzal a panasszal fordult a hatósághoz, hogy munkáltatója – akinél konyhai dolgozóként volt állományban - egészségi állapota és terhessége miatt szüntette meg a  munkaviszonyát még a próbaidő alatt.

Kérelmező közalkalmazottként határozatlan időre létrejött szerződéssel konyhásként dolgozott egy iskolában. Még a próbaidejét töltötte, amikor gerincproblémája következtében keresőképtelen lett, és az is kiderült, hogy terhes. A munkáltató mintegy két héttel a betegállományba vételt követően, még a próbaidő alatt indoklás nélkül megszüntette kérelmező jogviszonyát.

Kérelmező elmondása szerint az intézmény vezetője –amint tudomást szerzett a gerincproblémájáról- négyszemközti beszélgetés során egyértelműen tudtára adta, hogy nagyon sajnálja, de egészségi állapota miatt el kell küldenie. (A terhességét kérelmező csak  néhány nappal később közölte a munkáltatóval.)

A munkáltató a hatósági eljárásban azt mondta, hogy nem egészségi állapota, vagy terhessége  miatt szüntette meg kérelmező jogviszonyát, hanem azért mert a lebetegedésével  összefüggésben tett ellentmondásos nyilatkozatai miatt megingott a bizalma kérelmezőben.  Kérelmező ugyanis, amikor fájós lábbal reggel bement a munkahelyére és kérte, hogy  engedjék el orvoshoz, utalt arra, hogy előző nap munka közben megroppant a lába, így  felvetődött a munkahelyi baleset lehetősége is. Kérelmező a nap folyamán különféle  egészségügyi intézményekben, több orvosi vizsgálaton esetett át, végül a szakrendelőben megállapították, hogy gerincproblémája van, és nem lehet szó munkahelyi balesetről. A nap  folyamán kérelmező valóban ellentmondásos tartalmú nyilatkozatokat tett, azonban miután  egyértelműen megállapították, hogy mi a baja, és hogy nem munkahelyi balesetről van szó,  ezt rögtön közölte a munkáltatóval, egyúttal arról is tájékoztatva, hogy a héten már nem megy  dolgozni.

A hatóság álláspontja szerint kérelmező, mivel már keresőképtelensége első napján világosan közölte, hogy nem történt munkahelyi baleset, gerinc-problémája van, és a héten már nem tud dolgozni, nem adott okot a bizalomvesztésre.

Kérelmező az intézményvezetővel folytatott egyik beszélgetéséről mobiltelefonjával hangfelvételt készített, melyet az eljárásban bizonyítékként becsatolt. A hangfelvétel is egyértelműen arra utalt, hogy a munkáltató nem a kérelmezőbe vetett  bizalom elvesztése miatt szüntette meg a munkaviszonyt. A felvételen az intézményvezető ugyanis több ízben hangsúlyozta, hogy ő a maga részéről örülne, ha nem kellene megszüntetnie kérelmező munkaviszonyát, ha lenne olyan jogszabály, amely megtiltaná kérelmező munkaviszonyának megszüntetését, mert így – anélkül, hogy vádolható lenne  azzal, hogy nem elég költséghatékony – fenntarthatná kérelmező jogviszonyát. A felvételen  azt is elmondta kérelmezőnek, hogy munkájával meg volt elégedve.

A hatóság igen életszerűnek tartotta, hogy az igazgatónő –a feladat-ellátásban adódó bizonytalanság, a táppénz-szabályok (táppénzfizetési kötelezettség), és ezzel összefüggésben  a fenntartó költséghatékonysági elvárásai miatt– úgy látta, hogy kérelmező jogviszonyát  gerinc-problémái miatt még a próbaidő alatt meg kell szüntetnie. A hangfelvételen ugyan nem szerepel kifejezetten a jogviszony megszüntetésének az oka, a felvételen elhangzottakból, azok összefüggéseiből azonban mégis arra lehetett következtetni, hogy kérelmező  közalkalmazotti jogviszonya betegsége miatt került megszüntetésre.

A hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont munkáltató - kérelmező munkaviszonyának próbaidő alatti megszüntetésével egészségi állapota miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítette a kérelmezőt, mint amelyben az összehasonlítható helyzetben lévő személyek részesültek, vagy részesültek volna, így közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg, megsértve ezzel az egyenlő bánásmód követelményét.

A hatóság határozatával megtiltotta az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző magatartás  jövőbeni tanúsítását, és elrendelte a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 90 napra történő nyilvános közzétételét.

A viszonylag enyhe szankció megállapítása során a hatóság tekintettel volt az önkormányzatok és az önkormányzati fenntartású intézmények köztudottan szűkös anyagi lehetőségeire, anyagi teljesítőképességére, továbbá arra, hogy az intézményvezetőt a jogsértő  intézkedés meghozatalakor nyilvánvalóan nem diszkriminatív hozzáállása motiválta, hanem a  gazdasági korlátok és a feladatellátás kettős kényszere.

A munkáltató a határozat bírósági felülvizsgálatát kérte.