EBH/458/2006

EBH/458/2006

 

A kérelmező azzal a panasszal fordult a hatósághoz, hogy hátrányos megkülönböztetésérte egy munkáltató részéről amikor 50%­ban megváltozott munkaképessége miatt elutasították munkára való felvételét megváltozott munkaképességűek számára meghirdetett állásra történő jelentkezése során. A kérelmező 50%­ban megváltozott munkaképességét és súlyos mozgáskorlátozottságát jelölte meg, mint a sérelmezett magatartást kiváltó ún. „védett” tulajdonságát.

 

Az eljárás alá vont írásbeli nyilatkozatában előadta, hogy a meghirdetett üzletkötői munkakört végül 3 fő, 67%­ban megváltozott munkaképességű pályázó töltötte be. A kérelmező 50%­ban megváltozott munkaképességű pályázó, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm.rendelet értelmében súlyos mozgáskorlátozottnak minősül és a közlekedőképességeminősítése ún. 7 pontos, ami alapján a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983.(VI.29.) EÜM­PM együttes rendelet szerint az őt foglalkoztató munkáltatót 225%­os dotáció illeti, míg a 67%­ban megváltozott munkaképességű munkavállaló után csak 150%­os dotáció. Az eljárás alá vont álláspontja szerint ez kizárja annak lehetőségét, hogy a munkavállaló alkalmazását a magasabb dotáció reményében utasította el az üzemvezető 50%­os rokkantságára hivatkozva. Az eljárás alá vont előadta, hogy a megjelent hirdetés szövege pontatlan, emiatt félreérthető, ugyanis nemcsak a varrónői, hanem az üzletkötői munkakörre is 67%­ban megváltozott munkaképességű munkavállalót kívántak alkalmazni. Az eljárás alatt szerzett tudomást a Hatóság arról, hogy a kérelmezőt az eljárás alá vont alkalmazta.

 

A Hatóság megállapította, hogy a kérelmező által megjelölt védett tulajdonság megváltozott munkaképesség (az Ebktv. 8.§ g) pontja szerinti fogyatékosság) megegyezik az összehasonlítható helyzetben lévő csoport, a munkáltató által a hirdetésben megjelölt és alkalmazni kívánt csoport védett tulajdonságával. Az azonos védett tulajdonsággal rendelkezők közötti különbségtétel pedig nem tekinthető önkényesnek, illetőleg nem minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének.

 

Az eljárás alá vont megfelelően védekezett akkor, amikor előadta, hogy 3 megváltozott munkaképességű munkavállaló töltötte be az állást, akik ugyanazzal a védett tulajdonsággal megváltozott munkaképesség rendelkeznek, mint a kérelmező. Az eljárás alá vont munkáltató nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét, ezért a panaszt el kellett utasítani.

 

  1. október