EBH/450/2006

EBH/450/2006

 

A panaszos kérelemmel fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz ( továbbiakban: Hatóság) az egyenlő bánásmód követelményének megsértése zaklatás miatt munkáltatójával szemben. Sérelmezte, hogy munkáltatója elrendelte soron kívüli orvosi vizsgálaton történő megjelenését. Nyilatkozata szerint előtte senki nem tájékoztatta arról, hogy miért van erre szükség. A vizsgálat után megkapta az eredményt az orvostól, melyben az állt, hogy bizonyos (latin kifejezéssel meghatározott) rosszullét esetén munkaviszonya megszüntetendő. Korábban soha nem küldték soron kívüli vizsgálatra és még nem volt soha olyan záradék a szakvéleményben a munkaviszony megszüntetésére vonatkozóan, mint a mostaniban. Tudomása szerint csak őt küldték el a vizsgálatra a munkahelyről, legalább is a közvetlen környezetéből. Nem tudta, erre az intézkedésre az alapbetegsége vagy mi miatt kerülhetett sor.

 

A munkáltató az eljárás során tartott tárgyaláson a következőkről tájékoztatta a Hatóságot. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A §­a értelmében a munkáltató rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett, melynek mértéke 2006­ban 139.900,­ Ft/fő. Ahány megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak, annyiszor csökkenthető az egy főre eső évi rehabilitációs hozzájárulás összege. A 8/1993. (VI.29.) EüM­PM együttes rendelet határozza meg, hogy kik minősülnek megváltozott munkaképességű dolgozónak. A rehabilitációs hozzájárulás összege csak azon munkavállalók esetében vonható le, akik nem részesülnek rendszeres, átmeneti szociális járadékban vagy rokkantsági nyugdíjban. A dolgozóknak – amennyiben megváltozott munkaképességűnek minősülnek ­ a megadott határidőig írásban nyilatkozni kellett e tényről,­ csatolva az ezt alátámasztó OOSZI szakvélemény másolatát ­ továbbá arról, hogy az EüM­PM rendelet feltételeinek megfelelnek­e. Mivel a kérelmező iratanyagából a munkáltatónak hivatalos tudomása volt betegségéről, illetve mivel részmunkaidőben dolgozik, felhívták, hogy nyilatkozzon arról, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül­e, egyben tájékoztatták, hogy erre miért van szükség. Mivel csak részben kapták meg a szükséges információkat, hiánypótlásra szólították fel a panaszost, aki annak eleget is tett. Az adatszolgáltatás teljesítése során azonban ellentétes tartalmú orvosi szakvélemények kerültek benyújtásra, így ezen ellentét feloldása miatt került sor a soron kívüli orvosi vizsgálat elrendelésére a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998.(VI.24.) NM rendelet 7.§(3) bekezdés e) pontja alapján. A kérelmező soros orvosi alkalmassági véleménye is lejárt előző évben, így az is alátámasztotta az új orvosi vizsgálat elrendelését. Más munkavállalók tekintetében nem volt szükség ezen ellentét feloldására, mivel papírjaik rendben voltak.

 

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) szerint zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a 8. §­ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.

 

A kérelmező az eljárás során becsatolt iratokkal bizonyította, hogy rendelkezik az Ebktv. 8.§ h) pontjába foglalt védett tulajdonsággal (betegsége miatt kezelték), továbbá, hogy hátrány érte (soron kívüli orvosi vizsgálat elrendelése).

 

Az Ebktv. 7. § (2) bekezdése szerint nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az a 8. §­ ban felsorolt tulajdonságon alapuló magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van.

 

Az Ebktv. 19.§ (2) bekezdése szerint az eljárás alá vontat terheli annak bizonyítása, hogy megtartotta, vagy az adott jogviszony keretében nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét.

  

A Hatóság megállapította, hogy a munkáltató nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét a soron kívüli foglalkozás­egészségügyi orvosi vizsgálat elrendelésével. Elfogadta az eljárás alá vont kimentési védekezését, mivel ésszerű okát adta intézkedésének, melyre indokoltan, a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségével kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítése során a panaszos által benyújtott orvosi szakvélemények közötti ellentét feloldása miatt került sor.

 

A Hatóság tájékoztatta a kérelmezőt, hogy az orvosi szakvélemény sérelmezett záradékának felülvizsgálatára, megváltoztatására nincs hatásköre, arra más szerv jogosult.

 

  1. október