EBH/448/2007

EBH/448/2007

 

 

Kérelmező) kérelmét 2007. május 8-án az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa küldte meg azzal, hogy az 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) 16.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján nincs hatásköre eljárást indítani a kérelemben megjelölt munkáltatóval szemben.

 

A Hatóság a kérelmet megvizsgálta, és azt 2007. május 9-én megküldte az OMMF Észak- alföldi Munkavédelmi és Munkaügyi felügyelősége részére, tekintettel arra, hogy a kérelem a munkáltató vonatkozásában olyan bejelentést is tartalmazott, amelyben a Hatóság nem jogosult eljárni. A Kérelmező ugyanis kifogásolta a munkavédelmi szabályok be nem tartását, a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok- így az 1993. évi XCIII. törvény és az Flt. megsértését. Az OMMF Észak-alföldi Munkavédelmi Felügyelősége az általa lefolytatott ellenőrzés eredményéről 2007. június 13-án kelt átiratában tájékoztatta a Hatóságot. Az ellenőrzés során megállapította, hogy a panaszos által a gépekre, étkezőre, öltözőre, zuhanyzóra vonatkozó bejelentése megalapozott volt, a varrógépek nem voltak ellátva „újjvédővel” a munkahely nem biztosított étkezőt, öltözőket, zuhanyozási lehetőséget a dolgozóknak. Ezeken túl a Felügyelőség egyéb munkavédelmi hiányosságokat is feltárt az Kft.-nél, amelynek megszüntetésére a munkáltatót közigazgatási határozatban kötelezték, és a munkáltató vezetőjével szemben szabálysértési eljárást folytattak le.

 

A Hatóság a kérelemnek kizárólag azt a részét vizsgálta, amelyben a Kérelmező azt sérelmezte, hogy a munkáltató 2007. április 17-én közös megegyezéssel megszüntette munkaviszonyát, álláspontja szerint roma származása miatt, illetve azért, mert egy napot igazolatlanul mulasztott. Kérelmező sérelmezte, hogy a csoportvezetője többször tett sértő megjegyzéseket a munkájára, kifogásolta a munkadarabok hiánytalan meglétét és minőségét, szóban sértegette roma származása miatt. Kérelmező előadta, hogy 2007. március 23-án nyílt meg a varroda, lakóhelyén Ö-n, ahol azonnal fel is vették és munkába állhatott varrónőként. Szakképesítése nem volt, de korábban S. városban már dolgozott cipőgyárban, így jelentkezett a munkára, ahol a próbavarrás sikerült, és felvették.

 

A Hatóság az ügyben tárgyalást tartott, meghallgatta a munkáltató ügyvezetőjét, könyvelőjét valamint Kérelmező csoportvezetőjét.

 

A tárgyaláson az ügyvezető elmondta, hogy több varrodát üzemeltet, jelenleg ezekben 76 főt foglalkoztat, vannak közöttük romák is. Az Ö.-n megnyílt varrodába szóban toborzott embereket, a munkára Kérelmező is jelentkezett, akit annak ellenére felvett, hogy varrónői szakképesítése nem volt. Az újonnan felvett dolgozók mindegyikével 90 nap próbaidőt kötöttek ki, így Kérelmezővel is, azonban már három hét elteltével látszott, hogy a munkadarabokat nem tudja megfelelően elkészíteni, több hibás munkadarabja is van. Az eljárás alá vont cég az F. gyár részére készít sebességváltó takarókat műbőrből, amelyeken nem lehet elvarrás, és nem lehet kifejteni az anyagot, a lyukas munkadarabokat a megrendelő nem veszi át. Kérelmező soha nem fordult az ügyvezetőhöz panasszal amiatt, mert roma származása miatt valamelyik munkatársa vagy a csoportvezető sértegette volna. Munkaviszonyának 2007. április 17-én közös megegyezéssel történő megszüntetésére azért került sor, mert Kérelmező rosszul dolgozott, hibásan varrt, hazavitt egyes alkatrészeket valamint egy ollót a varrógépről, továbbá egy napot igazolatlanul mulasztott a próbaidő alatt.

 

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban Ebktv.) 19. §. (1) és (2) bekezdése rögzíti, hogy az eljárás során a sérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte, és hogy annak elszenvedésekor rendelkezett a jogszabályban felsorolt védett tulajdonságok valamelyikével. Az eljárás alá vont felet terheli annak bizonyítása, hogy megtartotta, vagy az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét.

 

Tárgyi ügyben kérelmező valószínűsítette, hogy az eljárás alá vont cég azzal az intézkedésével, mely szerint közös megegyezéssel a próbaidő alatt munkaviszonyát megszüntették, őt hátrány érte. Kérelmező magát a roma kisebbséghez tartozónak vallotta, így az Ebktv. 8.§ e) pontjában megjelölt védett tulajdonsággal is rendelkezett.

 

A Hatóság a rendelkezésre álló bizonyítékok és adatok alapján úgy ítélte meg, hogy mivel nem bizonyítható a hivatkozott védett tulajdonság és a hátrány közti összefüggés, a törvény szerinti hátrányos megkülönböztetés nem állapítható meg. A tanúvallomásokból, továbbá az ügyvezető nyilatkozatából az volt megállapítható, hogy Kérelmező munkaviszonyát amiatt szüntették meg, mert munkavégzése nem bizonyult a próbaidő alatt megfelelőnek.

 

Az eljárás során nem volt lehetséges kétséget kizáróan okozati összefüggést megállapítani a kérelmező által megjelölt tulajdonság és az eljárás alá vont intézkedései között, így a kérelmet el kellett utasítani.

 

  1. június