EBH/426/2006

EBH/426/2006

 

Egy helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, mint meghatalmazott, kérelemmel fordult a hatósághoz egy Munkaügyi Központ városi kirendeltségével szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt.

 

A kérelmező sérelmezte a Munkaügyi Központ cigány származású ügyfelekkel való bánásmódját, az általa képviselt panaszosok pedig a velük kapcsolatos konkrét eljárásokat: támogatás megvonása, különböző papírok utólagos aláíratása, nyilvántartásból való törlés, nem megfelelő munkahelyre való kiközvetítés, képzésen való részvétel elutasítása.

 

Az eljárás alá vont az egyes sérelmekkel kapcsolatos nyilatkozatai alátámasztását igazoló iratokon túl becsatolta a közvetítések eredményességének statisztikáját, mely szerint több esetben is szankcionálniuk kellett a megfelelő állás el nem fogadását, illetve az együttműködés hiányát. A nyilvántartásból való törlés, a támogatás megvonása a foglalkoztatás elősegítésérőlés a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény és a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény alapján történik, megvizsgálva a felajánlott munka megfelelő voltát és az együttműködést. A szociális segélyt a települési önkormányzat állapítja meg, folyósítja és intézkedik a megszüntetéséről a kirendeltség értesítése alapján.

 

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 7. § (2) bekezdése szerint nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az a 8. §­ ban felsorolt tulajdonságon alapuló magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. Az Ebktv. 19.§ (2) bekezdése szerint az eljárás alá vontat terheli annak bizonyítása, hogy megtartotta, vagy az adott jogviszony keretében nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét.

 

A hatóság elfogadta az eljárás alá vont által előterjesztetteket, melyeket írásos bizonyítékokkal is alátámasztott. Intézkedéseinek egy részére jogszabályban előírt rendelkezések alapján került sor (pl.:nyilvántartásból való törlés, támogatás megvonása), bizonyos panaszok esetében nincs összefüggés a védett tulajdonság és az intézkedés között (pl.:utólagos nyilatkoztatás; egy panaszos a képzésen azért nem vehet részt, mivel az jelentkezők hiányában nem is indult el), továbbá ésszerű indokát adta eljárásának (pl.: mivel egy kérelmező maga nyilatkozott írásban, hogy nem kívánja a továbbfoglalkoztatását, azért nem közvetítették ki ugyanahhoz a foglalkoztatóhoz).

 

A hatóság tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a szociális segélyekkel kapcsolatos döntések a helyi önkormányzati rendeletben foglaltak alkalmazásával a polgármester, a képviselő­testület, illetve a képviselő­testület által létrehozott bizottság hatáskörébe tartoznak. A polgármester döntése ellen a képviselő­testülethez lehet fellebbezést benyújtani, a sérelmezett képviselő­testületi döntés a bíróság előtt támadható meg. A helyi önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzést a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben foglaltak alapján a megyei közigazgatási hivatal vezetője látja el.

 

Az eljárás alá vont eljárásának, határozatainak törvényességi ellenőrzésére a Megyei Munkaügyi Központ jogosult, a hatóság hatásköre annak vizsgálata terjed ki, hogy az egyenlő bánásmód követelménye sérült­e.

 

A hatóságnak a kérelmét el kellett utasítani, mivel nem volt megállapítható, hogy a kérelmezőt, vagy az általa képviselt személyeket etnikai kisebbséghez tartozásuk (cigány származásuk) miatt hátrányos megkülönböztetés érte volna.

 

  1. október 19.