EBH/307/2006

EBH/307/2006

 

Kérelmező azzal fordult a Hatósághoz, hogy álláspontja szerint munkáltatója, az egyik Minisztérium (továbbiakban eljárás alá vont), vele szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét anyasága miatt azzal, hogy vezetői megbízatását 2006. február 27­én kelt levelével a közigazgatási államtitkár 2006. március 1. napi hatállyal visszavonta.

 

Az ügyben a Hatóság tárgyalást tartott, ahol meghallgatta Kérelmezőt személyesen, a Minisztérium képviseletében megjelent jogtanácsost, valamint a Humánpolitikai Főosztály vezető főtanácsosát. Kérelmező a tárgyaláson előadta, hogy 2002 szeptember elején nevezték ki mb. főosztályvezetőnek, ezt 2002 júniusában módosították, ettől kezdve főosztályvezető helyettes volt. 2004. április 1­től fizetés nélküli szabadságra ment, mivel gyermeket várt. 2005. április 27­én az eljárás alá vont tájékoztatta, hogy átszervezés történt és emiatt szervezeti egység nélküli főosztályvezetőre módosították a kinevezését. Kérelmező előadta, hogy tudomása szerint ekkor már lezajlott a munkáltatónál az átszervezés és csak névváltoztatás történt a főosztályon, mindez a munkavállalók mozgásával nem járt.

 

Idén márciusban visszavonták vezetői megbízatását és ügyintézői munkakört ajánlottak fel számára. Kérelmező a munkáltatói intézkedést bíróság előtt nem támadta meg. Kérelmező előadta, hogy jelenleg második gyermekével gyed­en van. Elsősorban azt sérelmezte, hogy az eljárás alá vontnál több olyan női vezető megbízását vonták vissza, akik gyermekvállalás miatt nem végeznek munkát, vele együtt összesen három vezetőét.

 

Az eljárás alá vont képviseletében megjelent vezető főtanácsos a tárgyaláson előadta, hogy Kérelmezőt kiváló munkaerőnek tartják, jutalomban is részesült a munkájáért, és megpróbálták vezetői státuszát tartani 2004. április 1­től egészen 2006. február 27­ig, azonban a korábban 16­20 fős főosztályból időközben 30 fős főosztály lett, és szükségessé vált, hogy aktív dolgozó lássa el a Kérelmező posztját.

 

Az eljárás alá vont megküldte a Hatóság részére azt a kimutatást, amely szerint 2004. január 27. és 2006. május 24. közötti időszakban 50 esetben került sor a vezetői megbízatás visszavonására a minisztériumban, ebből 17 esetben női vezető megbízatását vonták vissza, a 17­ből két hölgy gyermekgondozás céljából vett igénybe fizetés nélküli szabadságot, és ez alatt az időszak alatt került sor a visszavonásra. Szülési szabadság alatt senkinek a vezetői megbízatását nem vonták vissza. Az adatok köztisztviselőkre vonatkoznak.

 

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tv. (Ebktv.) 5.§ d) pontja értelmében a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az utasításra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét.

 

Az eljárás alá vont a tárgyaláson nem tartotta ugyan kizártnak, hogy abban az esetben, ha Kérelmező újra munkába áll, kinevezik vezetőnek, hiszen munkájával elégedettek voltak, azonban erre ígéretet tenni nem tudott. Az eljárás alá vont azzal védekezett, hogy a Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 31.§ (5) bekezdése alapján vezetői megbízatást csak határozatlan időre lehet adni és azt bármikor vissza lehet vonni, tehát intézkedésével nem sértette meg a Ktv. szabályait. A megnövekedett létszám és az átszervezés következtében olyan vezetőre volt szüksége, aki ténylegesen jelen van és el tudja látni azokat a feladatokat, amelyeket Kérelmező látott el korábban.

 

 A Hatóság nem fogadta el az eljárás alá vont azon védekezését, mely szerint a vezetői megbízatás visszavonására azért volt szükség, mert a Kérelmező távolléte miatt nem tudta ellátni a vezetői feladatokat, hiszen Kérelmező szervezeti egység vezetése nélküli vezető volt a vizsgált időszakban. Emiatt nem indokolható a sérelmezett munkáltatói intézkedés azzal, hogy a feladatait Kérelmező nem tudta ellátni.

 

Mivel Kérelmező szervezeti egység vezetése nélküli főosztályvezető­helyettes volt akkor, amikor megbízatását visszavonták, az eljárás alá vont minisztériumnak lehetősége lett volna arra, hogy – amint azt korábban is tette­ megbízzon valakit mindazon feladatok helyettesítéssel történő ellátásával, amelyeket korábban Kérelmező vezetőként látott el. Erre a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 49/B.§­a is lehetőséget teremt, amikor kimondja, hogy helyettesítési díjra akkor is jogosult a köztisztviselő, ha tartósan távollévő

 

köztisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el.

 

A lefolytatott bizonyítási eljárás során az eljárás alá vont nem igazolta, hogy az intézkedése, amellyel Kérelmező vezetői megbízatását 2006. március 1­el visszavonták, a munka jellege vagy természete alapján indokolt lett volna és az intézkedés arányban állna az általa okozott sérelemmel. A Kérelmező részére 2006. április 28­án az eljárás alá vont minisztérium közigazgatási államtitkára által írt levél utal arra, hogy a vezetői megbízatását kizárólag amiatt vonták vissza, mert Kérelmező vezetői feladatát két éve nem látja el, mivel gyermekápolás céljából fizetés nélküli szabadságon tartózkodik. Ebből egyértelműen megállapítható, hogy az eljárás alá vont minisztériumnál mindazoknak a nőknek, akik gyermekvállalás miatt munkát nem végeznek, nem kívánatos a vezetői státuszuk fenntartása.

 

Az eljárás alá vont a Kérelmezővel szemben anyasága miatt megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és olyan gyakorlatot kezd kialakítani, amely a gyermekvállalás miatt munkát nem végző női vezetők vezetői megbízatásának visszavonását eredményezi. A Hatóság az eljárás alá vontat eltiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni folytatásától.