EBH/30/2005

EBH/30/2005

 

Egy Egyesület elnöke panasszal fordult a Hatósághoz azt sérelmezve, hogy tavasszal az egyik budapesti aluljáróban az X Rt. által tartott sajtótájékoztatón a rendőrség jelenlévő képviselői az ott tartózkodó és kérdéseket feltenni kívánó 2 hajléktalant nem engedték szóhoz jutni és a helyszínről ellökdösték őket.

 

A Kérelmező kérte, hogy a Hatóság hogy folytasson le vizsgálatot az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt, különös tekintettel a zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás tényállási elemeit vizsgálva a Budapest …. kerületi Rendőrkapitánysággal valamint az X Rt.-vel szemben.

 

A Hatóság az ügy elbírálása szempontjából azt vizsgálta, hogy sérült-e az érintettek közterület használati joga, illetve az intézkedő rendőri szervek valamint az Rt. munkatársai eljárásuk során megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét. A Hatóság az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban Ebktv.) rendelkezésein kívül figyelemmel volt a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvényben szabályozottakra is, különös tekintettel a közterület törvényben meghatározott fogalmát, a felügyelet feladatát, a közterület használatát, a közterület rendjének és tisztaságának fenntartásáról szóló rendelkezéseket illetően.

 

Az egyenlő bánásmód abban az esetben sérülhet, ha a jogszabály által biztosított közterület használat- melynek rendeltetésszerűnek kell lennie-, azért nem valósul meg, mert valamely személyt vagy csoportot az Ebktv. 8.§-ában felsorolt valamely tulajdonsága vagy tulajdonságai miatt zárnak el a közterület rendeltetésszerű használatától, és ezzel kapcsolatban részesítik e személyt vagy csoportot más hasonló tulajdonsággal rendelkező személyekhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.

 

A rendelkezésre álló, beszerzett iratokból azt lehetett megállapítani, hogy a közterületet rendeltetésellenesen használó, ott életvitelszerűen berendezkedő hajléktalanok sem közterület használati engedéllyel, sem egyéb jogszabályi felhatalmazással nem rendelkeztek az aluljáróban való huzamosabb tartózkodáshoz. Az aluljárók az átmenő forgalom számára készült, forgalomkönnyítési célzattal létrehozott közterületnek minősülnek, ahol az ott-tartózkodás, - kivéve ez alól a közterület használattal rendelkező üzleteket, pavilonokat- korlátozva van, elsősorban a terület jellegéből adódóan.

 

Fentiek alapján a Hatóság nem látta bizonyítottnak, hogy az egyenlő bánásmód követelményét akár a Rendőrkapitányság, akár az részéről megsértették volna a hajléktalanokkal szemben, az eljáró szervek intézkedései e tekintetben nem minősülnek önkényesnek, eljárásukat közegészségügyi és közrendvédelmi szempontok indokolták.

 

A Hatóság nem látta bizonyítottnak, hogy a hajléktalanokkal szemben megvalósult volna a Kérelmező által hivatkozott zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás tényállása. Az Ebktv. 10.§ (1) bekezdése értelmében zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a 8.§-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. A jogellenes elkülönítés az a magatartás, amely a 8.§-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít.

 

Megtorlás az Ebktv. értelemében az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, annak okozására irányul vagy azzal fenyeget.

 

A zaklatás tényállásának megvalósulásához tehát nemkívánatos magatartás tanúsítása szükséges. Önmagában az Rt. aluljáró takarításai és a takarítási eljárás (a terület vízzel történő fellocsolása, fertőtlenítése) valamint a rendőrség igazoltatásai, egyéb rendőri intézkedések, ha azok hatáskör túllépést nem eredményeznek- nem esnek ilyen magatartás alá. Nyilvánvalóan elkerülhetők lennének az érintett hajléktalanok részéről a takarítással járó következmények – így a hálózsákok, matracok elszállítása- ha azokat nem tartanák az aluljárókban, ezeknek valamint az egyéb személyes használati tárgyaknak az ott-tárolása ellentétes a rendeltetésszerű közterület használattal, továbbá közegészségügyi szabályokat is sérthet.

 

A jogellenes elkülönítés illetve a megtorlás tényállási elemei a kérelemből illetve az ügy kapcsán beszerzett információk alapján még lehetőség szintjén sem voltak megállapíthatók.

 

A kérelem elutasításánál szempontként vette figyelembe a Hatóság azt, hogy az eljárásban nem volt a Kérelmező által képviselt hajléktalanokkal összehasonlítható vagy azonos helyzetben lévő másik csoport, holott az Ebktv. 8.§-a értelmében egy személy vagy csoport valós vagy vélt, e §-ban részletesen felsorolt valamely tulajdonsága vagy jellemzője miatt kell, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesüljön más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. A vagyoni helyzeten, mint tulajdonságon kívül tehát egy másik tényállási elemnek is meg kell valósulni, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megsértése megállapítható legyen, ez a fentebb hivatkozott más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport, mely jelen esetben hiányzott. Fentiek alapján a kérelmet el kellett utasítani.