EBH/29/2006

EBH/29/2006

 

A kerekesszékkel közlekedő panaszos az egyenlő bánásmód követelményének megsértése­ az akadálymentesítés hiánya ­ miatt kérelemmel fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz egy megyeszékhely áruházával szemben. Mivel a társasházként működő áruház tevékenysége kifejezetten áruk forgalmazására, szolgáltatásnyújtásra irányul, a Hatóság megállapította, hogy hatáskörrel rendelkezik az ügyben és eljárást indított.

 

Az Építési törvény szerint az áruház is középületnek minősül. Jogszabály által előírt kötelezettség a középületek, így a kereskedelmi, szolgáltatási célú építmények akadálymentesítése, melynek határideje – 2005. január 1.­ jelen esetben eredménytelenül telt el. Ezzel a mulasztással a kérelmező mozgásszervi fogyatékossága miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetésben, kedvezőtlenebb bánásmódban részesült és részesül az áruház szolgáltatásait igénybe vevő ép, fogyatékossággal nem élő embertársaihoz képest. Mivel mozgásában akadályozott, kerekesszékhez kötött, így sem a lépcsőn, sem a mozgólépcsőn nem tud feljutni az emeleti eladótérbe, egyéb lehetőség pedig nem biztosított a számára. A mulasztással nem csupán a kérelmezőt, hanem mozgássérült társait is folyamatos hátrány éri, akik szintén el vannak zárva az emeleten lévő szolgáltatások igénybevételétől, a vásárlástól.

 

Az eljárás alá vont társasház, a tulajdonosok nem bizonyították, hogy megtartották, vagy az adott jogviszony keretében nem voltak kötelesek megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. Nem fogadható el ésszerű indoknak a jogi felelősség alóli mentesüléshez a földszint tulajdonosának azon védekezése, hogy az ő eladótere akadálymentesen megközelíthető, továbbá az emelet tulajdonosának nyilatkozata, mely szerint vállalja a lift kivitelezési költségeinek 50 %­át. Nem mentesülhet a társasház a felelősség alól a tulajdonostársak közötti költségfelosztási vitára való hivatkozással sem, mivel a társasház közös tulajdonú részeinek akadálymentesítése értéknövelő beruházást jelent, az a többi tulajdonos számára is pozitív következményt jelenthet (egyéb üzletek látogatottságának növekedése nemcsak a mozgássérültek, hanem a babakocsival közlekedő kismamák által is).

 

A hatóság nem rendelkezett egyrészt az akadálymentesítés műszaki kivitelezésének módjáról (amelyről egyébként az eljárás alá vont pozitívan döntött), másrészt a kivitelezés költségeinek megosztásáról, mert álláspontja szerint azok konkrét meghatározására a tulajdonosok jogosultak és kötelezettek.

 

A hatóság a jogsértő magatartás megállapításán, illetőleg a jogsértő helyzet megszüntetésének elrendelésén és a jogsértő magatartás további folytatásától való eltiltáson túl a határozat nyilvánosságra hozataláról döntött, figyelembe véve, hogy más hasonló esetben a megelőzéshez fűződő célok a fogyatékos emberek helyzetének javítása, társadalmi szemléletváltás ­ csak a határozat nyilvános közzétételével érhetők el. A sérelmes helyzet megszüntetése tekintetében a hatóság ­ követve a bíróságok ilyen irányú ítélkezési gyakorlatát ­ a kötelezettségre irányuló megoldást nem határozta meg, e tekintetben 6 hónapos ésszerű teljesítési határidőt állapított meg. Az akadálymentesítés költségeire tekintettel a hatóság eltekintett a jogszabály által biztosított bírság kiszabásának lehetőségétől.

 

  1. augusztus