EBH/289/2007

EBH/289/2007

 

 

Egy mozgássérült, kerekesszékkel közlekedő panaszos az egyenlő bánásmód követelményének megsértése - az akadálymentesítés hiánya - miatt kérelemmel fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz egy társas üzletházzal szemben. Az ügyben a hatóság 2006-ban megállapította, hogy a társas üzletház (áruház) megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, mely döntést az elmarasztalt ügyfél keresettel megtámadta. A Fővárosi Bíróság a társas üzletház keresetének eljárási jogszabálysértésre tekintettel - részben helyt adott, a hatóság határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte, melynek eredményeként az alábbiak kerültek megállapításra.

 

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) 5.§ (1) bekezdése a fogyatékos személyt megillető jogok körében úgy rendelkezik, hogy a fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Az egyenlő esélyű hozzáférés érdekében a fogyatékossággal élő emberek számára a közszolgáltatást nyújtó, meglévő középületek akadálymentesítését, mindenki számára megközelíthetővé tételét a törvény által előírt határidőig – 2005. január 1-jéig – el kellett végezni. Az épített környezet és a közhasználatú építmény fogalmát az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési törvény) 2.§-a határozta meg. Utóbbit kell figyelembe venni a középület meghatározásánál is, konkrét jogszabályi fogalom hiányában. A törvény szerint közhasználatú építmény az olyan építmény (építményrész), amely - a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. kereskedelmi, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen, valamint, amelyet törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.

 

Az Építési törvény 2.§-a szerint a társas üzletháznak, árut forgalmazó, szolgáltatást nyújtó tulajdonostársainak helyet adó épület is közhasználatú építménynek, középületnek minősül. Jogszabály előírta a kereskedelmi, szolgáltatási célú építmények akadálymentesítését, melynek határideje – 2005. január 1.- jelen esetben eredménytelenül telt el. Ezzel a mulasztással a Kérelmező mozgásszervi fogyatékossága miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetésben, kedvezőtlenebb bánásmódban részesült az áruház szolgáltatásait igénybe vevő ép, nem fogyatékossággal élő embertársaihoz képest, mivel mozgásában akadályozott, kerekesszékhez kötött, így sem a lépcsőn, sem a mozgólépcsőn nem tudott feljutni az emeleti eladótérbe, egyéb lehetőség pedig nem volt biztosított a számára.

 

Az eljárás alá vont nem bizonyította, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony keretében nem volt köteles megtartani. A hatóság nem fogadta el a társasház védekezését, mely szerint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény hatálya nem terjed ki rá, továbbá hogy önállóan vizsgálandó, hogy a társasházban társtulajdonos egyes jogi személyek feladata az akadálymentesítés elvégzése. A társasház Alapító Okirata rögzítette, hogy az elsődlegesen áruház és étterem, továbbá, hogy a tulajdonostársak osztatlan közös tulajdonába kerülnek az ingatlannak az Alapító Okirat szerint a külön tulajdonnak nem minősülő részei és azon épület-felszerelési tárgyak, amelyek nem képezik a tulajdonostársak külön tulajdonát, utóbbiak akkor is, ha azok egyes külön tulajdoni vagy kizárólagos használatú, közös tulajdoni épületrészekben találhatók. A társasház az Alapító Okiratban rögzített célokkal egyezően kívánja a közös tulajdoni építményeket és épület- felszereléseket kezelni, üzemeltetni, karbantartani, fenntartani, szükség esetén helyreállítani, felújítani és korszerűsíteni.

 

Azon túl, hogy a korábbi hatósági eljárás kezdetét követően társasházi közgyűlési határozat született a személyfelvonó beépítésével kapcsolatban, illetve árajánlatot kértek a kivitelezési költségekről, egyéb intézkedésre csak a megismételt eljárás során került sor a két meghatározó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs között kötött megállapodással. Utóbbi tartalmazta a mozgásukban korlátozott, mozgássérült vagy babakocsival közlekedő vásárlók emeletre történő feljutásának részletes szabályait – csengő használata, rendész, mint kísérő biztosítása -, továbbá hogy amennyiben bármely hatóság ellenőrzése során kifogásolja a megoldást, vagy a gyakorlatban nem válik be és bármelyik fél részére aránytalan többletterhet jelent, vagy működését korlátozza, az eredeti állapotot helyreállítják. A hatóság megküldte a megállapodást a Kérelmezőnek, aki azzal több okból nem értett egyet, mivel az szerinte a kívánt cél elérésére alkalmatlan. A hatóság megjegyezte, hogy a megállapodás bizonytalanságot okoz, mivel az eredeti állapot – fogyatékossággal élők lift használatának megszüntetése - bármikor visszaállítható.

 

 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapította, hogy a társas üzletház megsértette az egyenlő bánásmód követelményét Kérelmezővel szemben fogyatékossága mozgássérültsége miatt. A Hatóság megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, egyúttal elrendelte a jogsértő állapot végleges megszüntetését és a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 180 napra történő nyilvánosságra hozatalát a www.egyenlobanasmod.hu című honlapján.

 

  1. december