EBH/252/2007

EBH/252/2007

 

 

Nyolc panaszos külön-külön fordult kérelemmel az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, az egyenlő bánásmód követelményének ugyanazon intézkedéssel történő megsértése miatt. Kérelmükben előadták, hogy véleményük szerint őket, illetve valamely hozzátartozójukat fogyatékosságuknál fogva hátrányosan megkülönböztették.

 

Kérelmezők beadványának alapja, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet (Vhr.) 2007. január 1-jével módosított szövege sérti az egyenlő bánásmód követelményét.

 

A Vhr. egyik bekezdése 2006. december 31. napjáig az alábbiak szerint volt hatályban: „Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő és a (2) bekezdésben felsorolt szervek által üzemeltetett közlekedési eszköz igénybevételére megszabott viteldíj teljes árával.”

 

A 2007. január 1. napján hatályba lépett módosítás utáni, jelenleg hatályos szöveg: „Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételére megszabott - a helyközi járatokon érvényes, a biztosított által igénybe vehető, a személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott kedvezmény összegével csökkentett - viteldíj árával.”

 

A korábbi szabályozás tehát azt jelentette, hogy a kerekesszékkel közlekedő gyermek és kísérője utaztatásához a törvény utazási költségtérítést biztosított (a viteldíj 100%-át), melynek segítségével a személygépkocsival történő szállítás finanszírozható volt. Jelen szabályozás szerint a mozgássérült diákok a tömegközlekedési eszközökön közlekedhetnének 67,5%-os kedvezménnyel, de mivel egészségi állapotuk miatt ezt a lehetőséget nagy részük nem tudja igénybe venni, egyéni közlekedéssel utaznak, melynek támogatása a viteldíj 32,5%-ára (100% - 67,5%), 90%-os alapkedvezmény esetén annak 10%-ára (100% - 90%) csökkent. Még hátrányosabb a 65 év felettiek helyzete, akiket tömegközlekedési eszközön 100%-os kedvezmény illetne meg, így egyéni közlekedésük estére a jogszabály 100%-100%, azaz 0% kedvezményt biztosít.

 

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 15. § (6) bekezdése szerint a Hatóság nem vizsgálhatja az Országgyűlés közhatalmi döntéseit, intézkedéseit, ennek értelmében nem folytathat eljárást arra vonatkozóan, hogy a kérelmezők által sérelmezett jogszabályi rendelkezések sértik-e az egyenlő bánásmód követelményét.

 

Mivel azonban a sérelmezett jogszabályhellyel kapcsolatban nyolc panaszos fordult a Hatósághoz, a fogyatékos személyek utazási költségtérítésére vonatkozó panaszok tárgyában a Hatóság az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület állásfoglalását kérte. A Tanácsadó Testület az előterjesztést megtárgyalta, és az egyenlő bánásmód követelményének teljes körű érvényesülése érdekében jogszabály-módosítás kezdeményezése mellett foglalt állást. A Hatóság a jogszabály-módosításra vonatkozó javaslatát az illetékes minisztérium felé megtette.

 

A kérelmet ugyanakkor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 30. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani, mivel a fent leírtak alapján a Hatóságnak nincs hatásköre az ügyben eljárni.

 

  1. június