EBH/23/2007

EBH/23/2007

 

 Az E. Alapítvány a Hatósághoz írt kérelmében előadta, hogy M. Város Önkormányzatának Közgyűlése a 2004. április 8-án meghozott határozatának 3. pontja értelmében igazgatásilag és gazdaságilag integráltan tartja fenn a fenntartásába tartozó iskolákat. Kérelmező kérte, hogy a Hatóság állapítsa meg, mely szerint az eljárás alá vont önkormányzat megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, mert a megnevezett iskolák roma etnikai kisebbséghez tartozó diákjait szegregálta.

 

A Hatóság hiánypótlásra szólította fel az Alapítványt, kérve, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 18.§ (1) bekezdése alapján csatolja meghatalmazását a jogsérelmet szenvedett felektől, így pl. azoktól a szülőktől, akiknek gyermeke a szegregált tanintézmény tanulója. Az Alapítvány meghatalmazást nem csatolt, ezt követően a Hatóság az eljárást hivatalból indította meg az iskolákat fenntartó M. Város Önkormányzatával szemben, az oktatási intézményekkel szemben ugyanis az eljárás hivatalból történő megindítására hatáskörrel nem rendelkezett. A Hatóság arról is tájékoztatta az Alapítványt, hogy az Ebktv. 18.§ (2) bekezdése szerinti ügyféljogokat az eljárás során gyakorolhatja.

 

A Hatóság kirendelte szakértőként az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot, tájékoztatva erről az eljárás alá vont önkormányzatot és az ügyféljogokat gyakorló Alapítványt.

 

Az OKÉV a Hatóság 2007. március 1-jén történt megkeresésére vette fel a 2007 évi munkatervébe a helyszíni ellenőrzéseket és 2007. június 27-én az Oktatási Hivatal átadta a Hatóságnak a M. Város Önkormányzata által fenntartott nyolc általános iskolában és tagintézményeiben 2007. április 12-2007. május 15-ig tartó időszakban elvégzett hatósági ellenőrzésről elkészített jelentését.

 

Az Oktatási Hivatal jogelődje a hatósághoz írt tájékoztatásában kiemeli, hogy az E. Alapítvány a roma tanulók hátrányos megkülönböztetése, iskolai szegregációja miatt fordult kérelemmel a Hatósághoz, azonban a megkülönböztetés alapjául szolgáló tulajdonság- az etnikai hovatartozás- egy szociológiai tanulmány megállapításai alapján került meghatározásra. A tanulók etnikai hovatartozását az iskolák semmilyen formában nem tartják nyilván, amely mindenfajta vizsgálatot jelentősen megnehezít. Ugyanakkor egyértelmű eredményekre és megállapításokra lehet jutni akkor, ha az Ebktv. 8.§-ban meghatározott másik két jellemző tulajdonság, a társadalmi származás és a vagyoni helyzet alapján vizsgálják az oktatási intézményekben tanulók helyzetét. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 21.§(1) bekezdés 14. pontja meghatározza, mit kell érteni hátrányos helyzetű tanuló fogalma alatt. Tekintettel arra, hogy az Oktatási Hivatal az oktatási intézményekben megvalósított helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyveit az érintett intézményvezetők részére átadta, illetve az ellenőrzést lezáró intézkedéseit megtette, a Hatóság a Jelentésnek kizárólag az egyenlő bánásmód követelményének megtartására vonatkozó részeit vette határozata alapjául, és megállapította, hogy M. Város Közgyűlése 2005. májusában a székhely és tagiskolák összevonásáról rendelkezett, 2007. január 29-i közgyűlésén néhány iskola esetében a kötelező felvételei körzethatárokat módosítására tett javaslatot. A Hatóság – tekintettel arra, hogy az Alapítvány az eljárás megindításakor hatályos Ebktv. 18.§ (1) bekezdése alapján szükséges meghatalmazásokat nem csatolt a sérelmet szenvedett személyek illetve törvényes képviselői részéről, sőt kifejezetten kérte annak mellőzését, hogy a vizsgálat során olyan szülőket hallgasson meg a Hatóság, akiknek gyermeke az önkormányzat által fenntartott oktatási intézmény tanulója, a Hatóság – figyelemmel az Ebktv. 15.§ (5) bekezdésében foglaltakra, kizárólag a fenntartóval szemben folytatta hivatalból tovább az eljárást.

 

 

 Az egyenlő bánásmód- és azon belül a jogellenes elkülönítés- viszonylatában nem pusztán az aktív magatartás, de egy már kialakult helyzet fenntartásával járó passzív magatartás is alkalmas a jogsértés megállapítására. A társadalmi származáshoz, illetve a vagyoni helyzethez kötődő egyenlőtlen és bármely hátrányban megmutatkozó bánásmód, illetve a már kialakult állapot felszámolása alapvető törvényi cél. Az eljárás alá vont önkormányzat a Hatósághoz írt beadványában azzal védekezett, hogy az oktatási intézmények beiskolázási körzete az iskolák alapító okiratainak módosításával egységessé vált és valamennyi tanuló számára biztosított a szabad iskolaválasztás lehetősége. Ennek ellenére az Oktatási Hivatal által 2007. április-május hónapokban lefolytatott ellenőrzés megállapította, hogy- egy intézményt kivéve - valamennyi esetben a tagiskolákban magasabb a hátrányos helyzetű tanulók aránya, és három tagiskolában ez az összes tanulólétszámhoz képest a 2006/07-es tanév első évfolyamán elérte az elkülönítés szegregációs küszöbét. Az elkülönítés megállapítása nem kapcsolható össze a felróhatósággal, nem feltételez szándékos vagy tudatos magatartást sem. A vizsgált időszakban hatályban lévő Ebktv. 10.§ (2) bekezdés értelmében jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely a 8.§-ban meghatározott tulajdonságai alapján- a vizsgált ügyben ezek a tulajdonságok a társadalmi származás és vagyoni helyzet- egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól- a tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül- elkülönít.

 

A Hatóság megállapította, hogy M. Város Önkormányzata megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy az általa fenntartott három tagiskolában a hátrányos helyzetű tanulók aránya az összes tanulólétszámhoz képest a 2006/2007. tanév első évfolyamában elérte az elkülönítés szegregációs küszöbét. Az eljárás alá vont részéről- az általa fenntartott oktatási intézmények területén 2005-től történt körzethatár egyesítés a hátrányos helyzetű tanulók megoszlásában nem eredményezett a székhely és tagiskolák között számottevő változást a korábbi állapotokhoz képest, így a fenti tagiskolákban változatlanul magasabb a hátrányos helyzetű tanulók aránya. Ezzel az Önkormányzat társadalmi származás és vagyoni helyzet alapján hátrányosan megkülönbözteti azokat a tanulókat, akik a fenti oktatási intézmények tagintézményeiben tanulnak. Az Önkormányzat által jóváhagyott pedagógiai programok a párhuzamos osztályok közötti átjárhatóságot nem szabályozzák, a székhely és a tagiskolák között az átjárhatóság korlátozott. A Hatóság elrendelte, hogy M. Város Önkormányzata szüntesse meg a jogsértő állapotot a három tagiskolában legkésőbb 2008. szeptember 1-ig és ennek módjáról egyidejűleg tájékoztassa írásban a Hatóságot. A Hatóság elrendelte, hogy az Önkormányzat 2008. szeptember 1-ig vizsgálja felül a fenntartásában működő iskolák pedagógiai programjait, és egyeztessen az intézményvezetőkkel arról, hogy 2008. szeptember 1-től a pedagógiai programokban biztosítva legyen a székhely és tagintézmények közötti átjárhatóság, ezzel egyidejűleg az intézkedéséről tájékoztassa írásban a Hatóságot.

 

  1. szeptember