EBH/226/2007

EBH/226/2007

 

Egy civil szervezet elnöke azzal fordult a hatósághoz, hogy a székhelye szerinti önkormányzat a részükre biztosított helyiségre kötött használati megállapodást nem hosszabbította meg, és egy olyan helyiség használatát ajánlották fel, ahol az eddigi tevékenységét nem tudják a továbbiakban folytatni. Állítása szerint a számukra sérelmes döntés meghozatalára azért került sor, mert a szervezet nyíltan felvállalta a baloldali értékek képviseletét. Kérelmében arra is hivatkozott, hogy az önkormányzati testület többségét alkotó tagokkal „szimpatizáló” szervezetek kedvezőbb elhelyezést kaptak.

 

A kérelem alapján a hatóság az Önkormányzattal szemben vizsgálatot indított, amely arra irányult, hogy az eljárás alá vont kérelmezővel szemben politikai, illetve egyéb véleménye miatt megtartotta-e az egyenlő bánásmód követelményét. A hatóság részletes bizonyítási eljárást folytatott le ennek keretében a felek meghallgatásán túl, tanúkat hallgatott meg, és helyszíni szemlét tartott. Az eljárás alá vontnak – hogy sikeresen kimentse magát - azt kellett bizonyítania, hogy megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, azaz az Egyesület elhelyezésével kapcsolatban hozott döntései, intézkedései nem a kérelmező Egyesület politikai értékvállalásán alapultak. Az eljárás alá vont a bizonyítási eljárás során egyfelől azzal védekezett, hogy az önkormányzati döntés a képviselők többségi szavazatán alapult, a testület tulajdonosi jogkörében hozott döntést, amely a megtámadás folytán sérti az önkormányzati autonómiát és ellentétes a polgári jog szabályaival, mert korlátozza a tulajdonos rendelkezési jogát. Másfelől azt is vitatta, hogy a szervezet politikai véleménye, hovatartozása, értékvállalása alapján hozta volna meg a döntését. Eljárás alá vont részéről a döntésnél mérlegelendő körülményként merültek fel az ingatlant kérelmezővel közösen használó szervezettel fennálló birtokvitás kérdések is.

 

A hatóság döntése szerint az Önkormányzatnak tekintettel kellett volna lennie a tulajdonosi jogkörben való döntéshozatala során az egyenlő bánásmód elvének betartására, hiszen ennek megtartására közhatalmi és tulajdonosi minőségében is kötelezett. A hatóság úgy ítélte meg, hogy az eljárás alá vont önkormányzat védekezése az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoknak a tárgyilagos mérlegelés szerint nem tekinthető és a tényállás megállapítása körében azt is bizonyítottnak látta, hogy a kérelmező egyesület sérelme az általa megjelölt védett tulajdonsággal összefüggésbe hozható. A testületi tagok részéről a politikai motiváltság, a szervezetek politikai „besorolása” már az előző önkormányzati ciklusban is tetten érhető volt, amely folytatódott a szervezet elhelyezésére vonatkozó döntés megtárgyalása során is. Nem látta bizonyítottnak a hatóság azt a körülményt, hogy a döntésben a politikai szempontok helyett, az ingatlant kérelmezővel közösen használóval fennálló konfliktus játszott szerepet, ezzel szemben a bizonyítékokból azt a következtetést lehetett levonni, hogy a politikai szempontokat mérlegelő képviselők hatalomra jutásukat követően az előző ciklusban nem érvényesíthető akaratuknak szereztek érvényt. A szankció megállapítása körében a jogsértő magatartás jövőbeni eltiltásán túl a határozat nyilvánosságra hozataláról döntött a hatóság, figyelemmel arra, hogy más hasonló eset jövőbeni elkerülése érdekében szükségesnek tartja, hogy a helyi közügyek szereplői számára is megismerhetővé váljék a döntés és így a megelőzéshez és visszatartó hatáshoz fűződő célok is elérhetők.

 

2007 decembeer