EBH/22/2006

EBH/22/2006

 

A kérelmezők azzal a panasszal fordultak az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz ( a továbbiakban: Hatóság ), hogy munkáltatójuk, egy vidéki általános iskola igazgatója, évek óta hátrányosan megkülönbözteti őket, sorozatosan jogsérelmet (kinevezés módosítása nélkül napközibe beosztás, ruházati költségtérítésből kimaradtak, elbocsátás, rágalmazás, osztályfőnökségről leváltás) okoz nekik. A hátrányos megkülönböztetés alapját képző tulajdonságnak egyetemi végzettségüket és elismert pedagógiai munkájukat jelölték meg, ami miatt folyamatosan zaklatásokat, megtorlás jellegű intézkedéseket kellett elszenvedniük foglalkoztatási jogviszonyuk alatt. A Hatóság eljárást indított és a hiányzó iratok beszerzését követően két közös tárgyalást tartott a harmadik kérelmező panasza alapján vizsgált üggyel, tekintettel az ügyek tárgyának összefüggésére. A Hatóság az intézményfenntartó önkormányzattól írásban kérte, hogy fejtse ki álláspontját és tájékoztatást kért az üggyel kapcsolatban a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjétől.

 

Az egyik kérelmező által előterjesztett bírósági kereset, valamint a Hatósághoz benyújtott kérelme a tekintetben azonos, hogy mindkettőben az egyenlő bánásmód megsértésének megállapítását kérte. Keresete alapján a bíróság megállapította a hatáskörét, majd a Munkaügyi Bíróság ítélete kimondta, hogy a kérelmező elbocsátása formailag jogszerű lenne, de a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az igazgató jogellenes intézkedései miatt kezdeményezett jogvitákért, mintegy megtorlásként választotta ki a kérelmezőt az igazgató azok egyikének, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti és ez sérti az Mt. 5.§.­ban szabályozott egyenlő bánásmód követelményét. A Hatóságnak az ő kérelme alapján indult eljárást meg kellett szüntetni.

 

A másik kérelmező panaszát a Hatóság megalapozottnak találta. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy attól az időtől kezdve érték hátrányok, amikor egyetemi tanulmányait folytatni kívánta. Az iskola igazgatója ennek ellenére dönthet úgy, hogy olyan pedagógus legyen az osztályfőnök, aki nem folytat felsőfokú tanulmányokat. Ettől az időtől kezdve azonban több esetben fordult elő, hogy a jutalomnak szánt ruházati költségtérítésből csak a kérelmező nem részesült. Ezt a gyakorlatot még azután is folytatta az eljárás alá vont, hogy a kérelmező peres eljárást kezdeményezett az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt és a rendelkezésre álló bírósági iratok tanúsága szerint a bíróság is kioktatta a hátrányos megkülönböztetés törvényi tilalmáról. Az egyidőben tanulmányokat folytató tanárok közül csak a kérelmezőnek kellett igazolást hozni arról, hogy részt vett a konzultáción, illetve csak neki kellett személyesen az igazgatónak jelezni távollétét. A különbségtétel semmilyen indokát az eljárás alá vont nem adta. A fentiek alapján a Hatóság a kérelmező kérelmének helyt adott, és megállapította, hogy az egyenlő bánásmód követelménye sérült akkor, amikor az eljárás alá vont a kérelmezőnek a továbbtanulási szándéka következtében sorozatos jogsérelmeket okozott, a kérelmező számára kedvezőtlen intézkedéseket hozott és a kérelmező munkaviszonyának ideje alatt olyan munkahelyi légkör alakult ki, ami nemcsak a kérelmező közvetlen hátrányos megkülönböztetéséhez vezetett, hanem a jogsértő magatartását zaklatásnak is értékelte a Hatóság. A Hatóság az eljárás alá vontat eltiltotta a jogsértő magatartás további folytatásától és a határozat nyilvánosságra hozatala mellett döntött.

 

  1. július