EBH/155/2007

EBH/155/2007

 

 

Kérelmező írásban fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz sérelmezve, hogy a Budapest, XII. kerület I. utca 2/a szám alatti önkormányzati bérlakást a kerületi önkormányzat 1994 óta nem értékesíti a számára annak ellenére, hogy folyamatosan vételi kérelemmel él a lakás megvásárlása iránt.

 

Előadta, hogy az önkormányzat nem tesz eleget szavatossági kötelezettségeinek sem, a lakás egyes helyiségei használhatatlanok, a lakbért azonban összkomfortos besorolású ingatlanra megállapított bérleti díj alapján kell fizetni. Kérelmező évek óta pereskedik a XII. kerületi önkormányzattal, álláspontja szerint emiatt nem értékesítik számára az ingatlant. Elmondása szerint a többlakásos társasházban már csak ő az egyetlen, aki önkormányzati tulajdonú lakásban lakik. Álláspontja az volt, hogy az Ebktv. 8. § t) pontja alapján ügye elbírálható, és az önkormányzattal szemben 2003-ban megnyert lakáskiürítés iránti pert követően részesül egyenlőtlen elbánásban.

 

A Kérelmező a Hatóság felhívására egyéb jellemzőt, tulajdonságot nem tudott megjelölni.

 

Az ingatlant Kérelmező már 12 évvel ezelőtt sem tudta megvásárolni, azzal az indokkal, hogy az önkormányzat azt a vagyonnal történő gazdálkodás keretei között nem kívánta elidegeníteni.

 

Az Ebktv. 19.§ értelmében az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásban a kérelmezőnek kell bizonyítania azt, hogy hátrány érte és annak elszenvedésekor rendelkezett a tv. 8.§-ban meghatározott valamely tulajdonsággal. Az Ebktv. 8.§ sorolja fel azokat a védett tulajdonságokat,melyek alapját képezhetik a hátrányos megkülönböztetésnek. A 8.§ t) pontja lehetővé teszi a kérelmező egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt történő eljárást. Az egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző értelmezésénél azonban a jogalkalmazás során mindig szem előtt kell tartani azt a jogalkotói szándékot, amely alapján az Ebktv. kizárólag a személyiség lényegéhez tartozó, személyhez fűződő tulajdonság miatti megkülönböztetést kívánja tilalmazni.

 

A fenti értelmezés szerint önmagában az a tény, hogy Kérelmező 12 éve nem tudja lakását megvásárolni az önkormányzattól, akivel különböző okok miatt perben állt illetve áll, nem tartozik bele az egyéb helyzet jogszabályi kategóriába.

 

Az Önkormányzat, mint tulajdonos nem kötelezhető a tulajdonát képező ingatlan elidegenítésére, amennyiben tulajdonosként szavatossági kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a bérlőnek joga van ennek érvényesítése céljából bírósághoz fordulni és polgári peres eljárásban lehet kérni annak esetleges kikényszeríthetőségét. Ugyanez vonatkozik a lakás eladásával kapcsolatos esetre is, azzal, hogy az önkormányzat döntésének felülvizsgálatát a Közigazgatási Hivataltól illetve a bíróságtól lehet kérni.

 

A rendelkezésre álló iratok, valamint a Kérelmező meghallgatása során előadottak alapján nem volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont önkormányzat azzal, hogy a Kérelmezőnek a tulajdonában álló ingatlant nem értékesítette, megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és vele szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazott.

 

A Hatóság a kérelmet elutasította, mivel az eljárás során nem volt megállapítható, hogy Kérelmező egyéb helyzete, tulajdonsága miatt részesült volna hátrányos megkülönböztetésben, a kérelmet el kellett utasítani.

 

  1. február