EBH/122/2012

EBH/122/2012

 

Kérelmező álláspontja szerint munkáltatója a települési általános iskola igazgatója más véleményével összefüggésben, hátrányosan megkülönböztette, amikor tanév elején nem részesült minőségi bérpótlékban, illetve karácsonykor csak illetménye 50%-ának megfelelő jutalmat kapott, szemben az iskola azon alkalmazottaival, akik nem vettek részt a volt iskolaigazgatót támogató szimpátiatüntetésen, és így minőségi bérpótlékban, valamint minimum egy havi illetményüknek vagy munkabérüknek megfelelő jutalomban részesültek.

A hatóság elfogadta kérelmező más véleményét védett tulajdonságként, mivel a régi igazgató melletti aláírásgyűjtéssel, csendes szimpátiatüntetéssel céljuk az iskola hagyományainak, eszmeiségének megőrzése volt. Az eljárás alá vont érdemi nyilatkozata szerint jutalmazáskor – csakúgy ahogy a  minőségi bérpótlék szétosztásánál – a Minőségirányítási Program teljesítményértékelésre vonatkozó  előírásait vette figyelembe. Kérelmező jutalmazása kapcsán úgy nyilatkozott, hogy kérelmező az igazgató-helyettesi munka folytatását –kérése ellenére– visszautasította, így az új tanévben,  ellentétben a korábbiakkal, lényegesen több tanórát kapott, mely számára új helyzet volt. A  nyilatkozat szerint kérelmező több alkalommal a munkakezdésre késve érkezett, óráin fegyelmet tartani nem tudott, a tanulóknak kevés érdemjegyet adott, az új kinevezett igazgató-helyettesnek a szakterületek iratait nem adta át, a 9. osztály osztályfőnökségét pedig visszautasította. Kérelmező  eljárás alá vont állításait tételesen cáfolta, továbbá úgy nyilatkozott, hogy azok a pedagógusok, akik a  szimpátiatüntetésen nem voltak jelen mind kaptak minőségi bérpótlékot, és egy havi illetményüknek megfelelő jutalmat, ellentétben azon pedagógusok jelentős részével, akik a szimpátiatüntetésen részt vettek. A hatóság felhívására eljárás alá vont becsatolta, az iskolában dolgozó valamennyi alkalmazott  nevét annak megjelölésével, hogy részesültek-e 2011 szeptemberében minőségi bérpótlékban, illetve decemberben illetményük, munkabérük hány százalékát kapták jutalomként, kimutatást arról, hogy a  2009/2010-es, valamint a 2010/2011-es tanévek vonatkozásában az iskola pedagógusai milyen összegű bérpótlékban, illetve minőségi bérpótlékban részesültek, továbbá 2008-tól kezdődően az alkalmazottak számára kifizetett jutalmak összegét.

A hatóság az iratokból összegezve megállapította, hogy a szimpátiatüntetésen résztvevők közül 15 főből 8 nem kapott minőségi bérpótlékot (ebből egy személy azonban nem volt kinevezett pedagógus) tehát 14 főből 7 személy nem részesült minőségi bérpótlékban, azaz a szimpátiatüntetésen résztvevők 50%-a nem kapott minőségi bérpótlékot, szemben azzal a 30 fővel, akik nem vettek részt a  szimpátiatüntetésen és kinevezett pedagógusok voltak mivel azok ~94%-a kapott. Az a két fő, aki nem volt ott a szimpátiatüntetésen és még sem kapott minőségi bérpótlékot kinevezett pedagógusként, az egyik tartós táppénzen volt, a másik pedig az előző tanévben nem pedagógusként, hanem félállásban rendszergazdaként dolgozott. A 2011. évi karácsonyi jutalmak elosztásakor a hatóság összegezve megállapította, hogy a szimpátiatüntetésen résztvevő 15 főből 7 személy nem részesült 1 havi illetményének megfelelő jutalomban, ami 46,66% (~ 47%), szemben azokkal, akik a szimpátiatüntetésen nem vettek részt (48 fő), mivel azok 96%-a (46 fő) részesült egy havi illetményének, vagy munkabérének megfelelő jutalomban. A két személyből az egyik, aki nem vett részt a szimpátiatüntetésen és mégsem kapott 1 havi illetményének megfelelő jutalmat, két hete került  az iskola állományába jutalomosztáskor. Fontos kiemelni, hogy a 7-ből ugyanaz a 6 személy nem kapott minőségi bérpótlékot, mint aki nem kapta meg az egy havi illetményének megfelelő jutalmat  sem, holott eljárás alá vont úgy nyilatkozott, hogy nincs összefüggés a minőségi bérpótlékok és a  jutalmak elosztása között.

A hatóság ezt követőn vizsgálta eljárás alá vont kimentéseit, melyeket konkrétan kérelmező  jutalmazásával kapcsolatban adott elő. A hatóság nem fogadta el kimentésként, hogy kérelmező számára az új helyzet, amelyben megemelkedett óraszámmal tanított, számára olyan mértékű terhet  jelentett volna, amely miatt feladatát ne tudta volna megfelelően ellátni és ezért jutalmát egy havi illetménye 50%-ában állapította meg a munkáltató. Különös tekintettel arra, hogy eljárás alá vont a  jutalomosztáskor újonnan érkezett kollégának is bizalmat szavazott az új helyzetben, és őt is egy havi  illetménye 50%-ának megfelelő jutalomban részesítette. Eljárás alá vont nem cáfolta, hogy kérelmező fegyelmezési problémái olyan csoportban adódtak, ahol a 23 tanulóból 21 halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási vagy magatartás problémával küzdő, 7 pedig sajátos nevelési igényű gyermek volt, így indokként a hatóság ezt sem fogadta el különös tekintettel arra is, hogy kérelmező további 7 tanulócsoportban tanít, mellyel kapcsolatban eljárás alá vont nem tett kifogást. A kevés osztályzattal kapcsolatosan megállapítható volt, hogy kérelmezőn kívül még másik két kolléga neve mellé került  oda ez a naplóbejegyzés, de ők mindketten részesültek minőségi bérpótlékban és minimum egy havi  illetményüknek megfelelő jutalomban is. A késésekkel kapcsolatosan a tárgyaláson megállapításra került, hogy kérelmező valóban hétfőnként nem ért be 8 órára az iskolába, egyúttal azonban az is kiderült, hogy ezen a napon első órája nem volt, melyet eljárás alá vont nem cáfolt. A magántanulók konzultációjának vezetésével kapcsolatosan, melyből kérelmező egy alkalmat dokumentált, azt is  hiányosan, eljárás alá vont nem igazolta, hogy valóban több alkalom lett volna, melyeket kérelmező  felkérés ellenére ne dokumentált volna. Eljárás alá vont a minőségi bérpótlék vonatkozásában úgy nyilatkozott, hogy azt kérelmező ugyanazon indokok miatt nem kapta meg, amelyekért nem  részesítette őt egy havi illetményének megfelelő jutalomban sem. A hatóság a minőségi bérpótlék vonatkozásában eljárás alá vont kimentéseit teljes egészében értékelhetetlennek tekintette,  figyelemmel arra, hogy a minőségi bérpótlékok megállapítása a tanév elején szeptemberben történt, és elmondása szerint az elmúlt évet értékelték ilyen módon, a helyettesek bevonásával. Az eljárás alá vont által felvonultatott kimentések mindegyike azonban a minőségi bérpótlék megállapításának  idején túlra vonatkozott, így kimentésként a hatóság nem fogadta el. Eljárás alá vont nem mentette ki  magát abban a vonatkozásban sem, hogy mi volt az indoka annak, hogy új igazgatóként 2011  decemberében nem a korábbi három év karácsonyán szokásos differenciálás nélkül osztotta szét a  jutalmakat, hanem néhány ember vonatkozásában differenciált. Az eljárás során meghallgatott tanúk –  akik a szimpátiatüntetésen szintén részt vettek – egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy annak oka, hogy ők maguk, illetve kérelmező minőségi bérpótlékot nem kaptak, illetve 1 havi illetményüknél kevesebb jutalomban részesültek az volt, hogy a korábbi igazgatót támogatták.

A hatóság megállapította, hogy a korábbi igazgatót támogató csoportból, melynek kérelmező  meghatározó tagja volt, szignifikánsan kevesebben kaptak minőségi bérpótlékot, illetve egy havi illetményt elérő jutalmat decemberben. Tekintettel az eljárás alá vont - kérelmező jutalmára és  különös tekintettel minőségi bérpótlékára vonatkozó - kimentésének cáfolatára, az elmúlt évek  (karácsonyi) jutalmazási rendszerére az iskolában, a tanúk egybehangzó nyilatkozatára, mely  szerint az iskolában egyértelmű klikkesedés volt, továbbá, hogy ők, illetve kérelmező azért nem kaptak minőségi bérpótlékot, és egy havi jutalmat, mert a korábbi igazgatót támogatták, a hatóság aggálymentesen megállapította, hogy eljárás alá vont kérelmezőt más véleményével összefüggésben hátrányosan megkülönböztette, amikor számára nem állapított meg minőségi  bérpótlékot, valamint csak egy havi illetményének 50%-át kapta jutalomként.  A szankciók alkalmazásával kapcsolatban a hatóság mérlegelte azt a tényt, hogy eljárás alá vont  nyitott lett volna egyezségkötésére ezért bírságot nem állapított meg. A szankció megállapítása  körében a hatóság a jogsértő magatartás megállapításán, illetőleg a jogsértő magatartás további  folytatásától való eltiltáson túl a határozat 60 napra történő nyilvánosságra hozataláról döntött.  A hatóság megállapította, hogy jelen esetben a megelőző, visszatartó hatás eléréséhez a jogsértő  magatartás további folytatásának megtiltásán túl, szükséges a határozat nyilvánosságra hozatala  is, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a nevelő-testület kettészakadt, és sok, a valóságnak meg nem felelő információ látott napvilágot. A nyilvánosságra hozatallal kérelmező helyzete tisztázódhat az iskolában úgyis, mint az iskola volt igazgató-helyetteséé, úgyis mint a tantestület jelenlegi tagjáé. A hatóság honlapján való nyilvánosságra hozatal célja, más hasonló esetben a megelőzéshez és visszatartó hatáshoz fűződő célok, melyek csak a határozat nyilvános közzétételével érhetők el.

A határozat jogerős és végrehajtható. A perben eljárás alá vont felperes és a hatóság egyezséget kötöttek, miután felperes a jogsértés elkövetését elismerte. A határozat - az egyezség értelmében  az eredeti 60 nap helyett 30 napra került nyilvánosságra hozatalra.