Az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatósága Brüsszelben rendezett Jogi szemináriumot

Az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatósága Brüsszelben rendezett Jogi szemináriumot. A 2017. évi szakmai munkát összefoglaló tanácskozásról Dr Lukovics Adél, a hatóság főreferense tudósít.

Dr. Lukovics Adél hatósági főreferens vett részt decemberben a Brüsszelben tartott, az Európai Bizottság által a Human European Consultancy, a Migration Policy Group, az Utrechti Egyetem (Utrecht University) és a Nemek közötti egyenlőséggel és anti-diszkriminációval foglalkozó szakértők európai hálózata (European network of legal experts in gender equality and non-discrimination) közreműködésével megrendezett Jogi szemináriumon (Legal seminar).

A szeminárium első plenáris ülését Isabelle Chopin, a Migration Policy Group igazgatója és a Nemek közötti egyenlőséggel és anti-diszkriminációval foglalkozó szakértők európai hálózatának koordinátora moderálta. A plenáris ülés első előadója Irena Moozova, az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatósága egyenlőséggel és állampolgársággal foglalkozó részlegének (Unit Equality and Union citizenship, European Commission, DG Justice and Consumers) igazgatója volt, aki a résztvevők köszöntését követően beszámolt a Bizottság 2017. évi tevékenységéről és a Bizottság napirendjén szereplő legfontosabb, esélyegyenlőséggel kapcsolatos témakörökről. Első helyen a nőkkel szembeni erőszakot említette, amellyel kapcsolatban kiemelte, hogy a Bizottság az észt elnökséggel közösen dolgozott a 2017-es év második felében azon, hogy az Európai Tanácsnak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezményét valamennyi uniós tagállam ratifikálja. A 2017-es év másik fő témája a munka és a családi élet összeegyeztetése (work-life balance) volt. Az előadó kiemelte a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről szóló irányelv-javaslatot, amelyet áprilisban a Bizottság elfogadott. Az előadó különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy a szülői szabadság (parental leave) szabályozása tagállami hatáskör, a szabályozás azonban tagállamonként különböző és általánosságban nem tekinthető megfelelőnek, aminek következményei gazdasági veszteség formájában is megjelennek tagállami szinten. E kérdés másik oldala a nők esetében jelentkező bérkülönbség (gender pay gap), amellyel kapcsolatban a Bizottság cselekvési tervet (action plan) fogadott el 2017 novemberében. Az előadó végül hangsúlyozta az egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezetek (equality bodies) szerepét az európai anti-diszkriminációs joganyag végrehajtásában és az uniós országok társadalmának nyíltabbá tételében. 

Az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatósága egyenlőséggel és állampolgársággal foglalkozó részlegének igazgatója nyitó beszédét követően Olivier de Schutter, a Louvani Katolikus Egyetem oktatója az anti-diszkriminációs szabályozás, illetve bírósági joggyakorlat piacra gyakorolt hatásáról tartott előadását. Az előadó a 90-es évek elejétől kezdve végig vette a témával foglalkozó közgazdászok főbb elméleteit, illetve bemutatta, hogy az Európai Unió Bíróságának esetjoga hogyan hatott a piacok működésére. Az előadó szerint lényeges tapasztalat, hogy a szigorú anti-diszkriminációs szabályozás az előítéleteik felülvizsgálatára szoríthatja a piaci szereplőket, ami a társadalom védett tulajdonságaik alapján kisebbségben lévő csoportjait arra ösztönözheti, hogy befektessenek képességeik és kompetenciáik fejlesztésébe. Az esélyegyenlőségi szabályozás piacokra gyakorolt pozitív hatása ugyanakkor nem tekinthető automatikusnak, az anti-diszkriminációs szabályozás ugyanis csak egy bizonyos pontig tud pozitív hatásokat kifejteni. Az európai társadalmakban élő kisebbségek esetében ilyen korlátként lehet leírni, hogy a sérülékeny csoportok tagjai általában nem rendelkeznek megfelelő kapcsolati hálóval ahhoz, hogy az igazán jó munkaerőpiaci lehetőségeket kiaknázhassák. Az erősen megosztott társadalmakban (highly divided societies) pedig nincs igazán erős, kisebbségeket támogató, illetve beilleszkedésüket segítő politika, így ezekben a társadalmakban meglehetősen nehéznek bizonyul a jóléti állam kiépítése. 

Az első plenáris ülést követően szakmai workshopokon cserélhettek tapasztalatot egymással a résztvevők. A délelőtti workshopok közül a hatóság munkatársa a romákra vonatkozó anti-diszkriminációs jog alkalmazásával és tényleges érvényesülésével foglalkozó műhelybeszélgetésen vett részt. A beszélgetés alapját a Nemek közötti egyenlőséggel és anti-diszkriminációval foglalkozó szakértők európai hálózata által az idei évben a fenti témakörben (Roma and the enforcement of anti-discrimination law) publikált jelentés adta, amelynek legfőbb megállapításait Farkas Lilla, a hálózat egyik szakértője osztotta meg a résztvevőkkel. A jelentés megállapításai között szerepel például, hogy azokban az európai országokban, amelyekben jelentős számú roma népesség él, a romák igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése (access to justice) kifejezetten alacsonynak mondható. Amikor pedig például az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás következtében valamilyen jogszabályi változás történik az adott tagállamban, az így született jogszabály szövege sok esetben nem egyértelmű és annak hatására nem történik valódi előrelépés, vagy az érintett tagállamok nem monitorozzák, hogy a jogszabályi változás hatására történtek-e tényleges pozitív változások, és amennyiben történtek, melyek voltak azok. A jelentés ugyanakkor a pozitív fejlemények között említi a hatóságnak a miskolci Számozott utcák ügyében, az ott lakó romákat ért közvetett hátrányos megkülönböztetés tárgyában hozott döntését, amelyet hatályában a bíróság is fenntartott. A Nemek közötti egyenlőséggel és anti-diszkriminációval foglalkozó szakértők európai hálózata szakértőjének előadását követően Asztalos Csaba, a román egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezet elnöke ismertetett két olyan jogesetet, amelyben a román hatóság romákat érő hátrányos megkülönböztetést állapított meg. Az egyik esetben egy wellness és spa központba nem engedték be a román hatósághoz forduló roma panaszosokat, a másik esetben pedig Baia Mare város önkormányzata emelt betonfalat a város jellemzően romák, illetve nem romák által lakott részei közé. 

A délutáni workshopok közül a hatóság munkatársa az Emberi Jogok Európai Bírósága, illetve az Európai Unió Bírósága által a 2017-es évben hozott diszkriminációs tárgyú döntéseket összefoglaló, illetve azokat megvitató műhelybeszélgetésen vett részt. A program célja az volt, hogy megismertesse a résztvevőkkel a két bíróság 2017. évi legfontosabb döntéseit és azoknak az esélyegyenlőségi és anti-diszkriminációs jogalkotásra és jogalkalmazásra gyakorolt hatását tagállami szinten. A strasbourgi bíróság joggyakorlatát Janneke Gerards, az Utrechti Egyetem oktatója, a luxembourgi bíróság gyakorlatát pedig Christa Tobler, a Baseli és Leideni Egyetemek oktatója ismertette. 

A szeminárium záró üzenetét Schmidt Szabolcs, az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatósága anti-diszkriminációs és roma koordinációs részlegének (Unit Non-Discrimination and Roma Co-ordination, European Commission, DG Justice and Consumers) igazgatója monda el, aki igazgató összefoglalta a szeminárium legfőbb tanulságait, kiemelte az esemény jelentőségét és megköszönte a megjelenteknek és a közreműködőknek a részvételt.

 

Budapest, 2017. december 13.

Készítette: Dr. Lukovics Adél