A főszerkesztő és a női kameraman

Televíziós műsorok gyártásához keresett beugrós operatőrt közösségi oldalakon egy cég. A hirdetésre jelentkező egyetemi hallgatónál (aki vágást tanul, forgatásokon szerzett operatőri tapasztalattal) megkérdezték a főszerkesztőt: probléma e, ha a jelentkező nő. Probléma volt. A főszerkesztő nem akart női operatőrt. A hölgyet elutasították, a cég tovább hirdette az operatőri pozíciót, hangsúlyozva immár, hogy kizárólag férfiak jelentkezését fogadják.

Az elutasított panaszos az EBH-hoz fordult. A hatóság eljárás alá vonta és nyilatkozattételre hívta fel az álláshirdetőt. A cég azonban nem reagált, a kitűzött tárgyaláson nem jelent meg, a kimentésére kísérletet sem tett, a kétszer kiszabott eljárási bírság ellenére sem gyakorolta ügyféli jogait.

A hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján vizsgálta meg, hogy megvalósította e a cég a  közvetlen hátrányos megkülönböztetés törvényi elemeit a panaszolt esetben. Megállapította, hogy a kérelmezőt védett tulajdonsága miatt érte hátrány, mert a női nemhez tartozása miatt nem alkalmazták.

A határozat rögzíti: az eljárás alá vont cég megsértette (közvetlen hátrányos megkülönböztetés) az egyenlő bánásmód követelményét, amikor a női nemhez tartozása miatt részesítette a férfiaknál kedvezőtlenebb bánásmódban a kérelmezőt. Eltiltotta a céget a további jogsértéstől, bírságot szabott ki és elrendelte a határozat közzétételét. A szankció kiszabásánál figyelemmel volt a jogsértés súlyára, az eljárás alá vont cég passzív magatartására és az álláshirdetés diszkriminatív tartalmaira.

A nyilvános határozatot részletesen itt olvashatja: