Jogesetek

Ügyiratszám: EBH/323/2017

Védett tulajdonság: szexuális irányultság

Diszkrimináció területe: szolgáltatás

Diszkrimináció típusa: közvetlen hátrányos megkülönböztetés

Elutasító határozat

 

A kérelmezőt az eljárás alá vont gyógyfürdő és uszoda házirendsértésre és garázdaságra hivatkozva véglegesen kitiltotta az összes általa üzemeltetett fürdőből, amikor kérelmező egy férfi társával az uszodában bezárkózott az egyik illemhelyiségbe, ahonnan csak többszöri felszólításra voltak hajlandók kijönni. A kérelmező álláspontja szerint az eljárás alá vont szexuális irányultsága miatt hozta a számára sérelmes intézkedést.

Eljárás alá vont azzal védekezett, hogy az eset napján hatályos házirend szerint a fürdőben „nem szabad a közerkölcsöt, közrendet sértő módon viselkedni az együttélés szabályait megsérteni, így például tilos: a szexuális indíttatású testi érintkezés, továbbá minden olyan magatartásforma, mely utaló lehet szexuális kapcsolat létesítésére és alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen”. Az eljárás alá vont álláspontja szerint a kérelmezőt nem szexuális irányultsága miatt tiltották ki végleg az általuk üzemeltetett fürdőből, hanem – az általa a bérletvásárlással elfogadott – a házirendet súlyosan sértő magatartása miatt. Az eljárás alá vont kifejtette, hogy cégük szexuális irányultságtól függetlenül senkivel szemben sem tolerálja, ha a házirendben tiltott tevékenységet – így szexuális indíttatású testi érintkezést, szexuális aktust, vagy arra utaló cselekményt – végez. A közerkölcs sérelmén túl, súlyos közegészségügyi kockázatokat is rejtenek a házirendben tilalmazott tevékenységek. Az eljárás alá vont álláspontja szerint az egyenlő bánásmód követelményét éppen akkor sértette volna meg, ha a kérelmezőnek a házirendet súlyosan sértő magatartásáról tudomást szerezve, vele szemben nem alkalmazta volna a kitiltást, mint a házirendben foglalt szankciót, annak ellenére, hogy a többi a házirendet súlyosan sértő fürdővendéggel szemben azt egységesen alkalmazza.

A hatóság eljárása során azt vizsgálta, hogy van-e ok-okozati összefüggés kérelmező védett tulajdonsága (szexuális irányultsága) és az eljárás alá vont intézkedése között, kérelmezőt érte-e hátrány más, védett tulajdonsággal nem rendelkező vendéghez képest. A kérelmező által sérelmezett intézkedés a hatóság álláspontja szerint nem hozható összefüggésbe szexuális irányultságával, tekintettel arra, hogy a házirend úgy fogalmaz, hogy az eljárás alá vont „kitilthatja a fürdőből azon személyeket, akiknek a fürdő területén tanúsított magatartása kirívóan közösségellenes, és másokban megbotránkozást, riadalmat kelthet”. A házirend rendelkezéseit a kérelmező a negyedbérlet aláírásával magára nézve kötelezőként elfogadta.

A hatóság elfogadta az eljárás alá vont azon védekezését, hogy a kérelmezőnek nem szexuális irányultsága miatt, hanem magatartása miatt kellett elhagynia a fürdő területét. A becsatolt iratanyagokból, csak annyi volt bizonyossággal megállapítható, hogy a kérelmező társával az illemhelyiségbe bezárkózott, a bent történtekről azonban a hatóság információval nem rendelkezett. Az a kérelmező által jelzett tény, hogy nem került rögzítésre az eseménynaplóban  szexuális cselekményre utaló hangok észlelése az illemhelyiségből, nem igazolja, hogy nem történhetett olyan cselekmény, amely megalapozta volna az eljárás alá vont intézkedését. A kitiltás időtartamának vonatkozásában az eljárás alá vontnak a cselekmény bekövetkezésekor hatályos házirendje alapján joga volt a kérelmezőt véglegesen kitiltani, mivel a kitiltás lehetséges időtartamára vonatkozóan az akkori házirend rendelkezést nem tartalmazott

A hatóság az eljárása során megállapította, hogy az eljárás alá vont a becsatolt házirend szerint bármilyen nemű párok között létrejövő szexuális jellegű cselekményt rendelte kitiltással büntetni. A megfogalmazásból egyértelmű, hogy e rendelkezések egyaránt érvényesek mind az azonos mind a különnemű párokra. Az tehát, hogy a vizsgált esetben a szexuális magatartást milyen nemű párok tanúsították irreleváns. A hatóság álláspontja szerint a védett tulajdonság megléte mellett is kötelező mindenki számára a hatályos jogszabályi rendelkezések – jelen esetben házirend – betartása. A védett tulajdonság nem csupán azt jelenti, hogy az érintett személyt hátrány nem érheti, ez előnyt sem jelenthet számára. A hatóság álláspontja szerint az eljárás alá vont intézkedésének indoka nem a kérelmező védett tulajdonsága, hanem magatartása volt. A hatóság elfogadta, hogy az eljárás alá vont azért nem tűri el a vélt vagy valós szexuális aktust vagy arra utaló tevékenységet a fürdőben, mert a szexuális aktus gyakorlása nem fürdőbe, annak illemhelyiségébe, vagy zuhanyzójába való tevékenység, függetlenül a párok szexuális irányultságától. A fürdő nyilatkozata szerint a kötényes napokat a problémák ellenére sem kívánják megszüntetni, de az erkölcsi normáknak és a közegészségügyi feltételeknek mindenkinek meg  kell felelni.

A hatóság a kérelmet elutasította mivel a sérelmezett intézkedés nem volt okozati kapcsolatban a kérelmező védett tulajdonságával, azaz a kérelmezőt nem védett tulajdonságával, (szexuális irányultság) összefüggésben tiltották ki a fürdőből, hanem azért mert olyan magatartást tanúsított, amely a házirend alapján kitiltást vont maga után.

  1. júliusi jogerős döntés.

Védett tulajdonság: terhesség

Diszkrimináció területe: foglalkoztatás

Diszkrimináció típusa: közvetlen hátrányos megkülönböztetés 

Jogsértést megállapító határozat

 

A hatóság eljárását az elbocsátott munkavállaló kérte, mert úgy vélte, azért szüntették meg munkaviszonyát a próbaidő alatt azonnali hatállyal, mert kiderült róla, hogy gyermeket vár.

A kérelem szerint kérelmező munkaviszonya 2015. április 1. napjától állt fenn, shop-eladóként dolgozott a bepanaszolt munkáltató által üzemeltetett benzinkúton. 2015. április 24-én, miután a terhességi gyorsteszt kimutatta, telefonon közölte korábbi munkáltatójával, hogy várandós. A telefonbeszélgetést hallotta a bepanaszolt munkáltató egyik munkavállalójának rokona. A munkatárs a kérelmező szerint elmondta a hallottakat a töltőállomás üzletvezetőjének, aki továbbadta az információt a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A kérelmező miután megtudta, hogy a munkáltató előtt ismertté vált a terhessége, beszélt az üzletvezetővel (2015. május 6-án), aki megnyugtatta, hogy nem lesz probléma a foglalkoztatásával. Ugyanezen a napon a munkáltatói jogkör gyakorlója már azt közölte kérelmezővel, hogy pénzügyi okok miatt nem biztos, hogy munkaviszonyát fenn tudják tartani, sőt, azt javasolta neki, hogy keressen olyan munkahelyet, ahonnan elmehet szülni. A kérelmezőt mindez nagyon felzaklatta, rosszul lett, ezért kórházba, majd másnaptól – mivel ikerterhességéből az egyik magzatot elveszítette – táppénzre ment. Öt nappal később felhívta a munkáltatói jogkör gyakorlója, és közölte vele, hogy megszünteti a munkaviszonyát. Az erről szóló iratokat a kérelmező 2015. május 14-én postai kézbesítéssel megkapta.

A bepanaszolt munkáltató az eljárásban úgy nyilatkozott, hogy a munkaviszony megszüntetéséről szóló döntése korábban megszületett, azt a munkáltatói jogkör gyakorlója 2015. május 6-án, szóban közölte kérelmezővel. A közlést írásban is megkísérelték, de kérelmező az iratot nem vette át, ezért azt 2015. május 11-én postai úton juttatták el hozzá. A kérelmező terhességéről pletykaszinten hallott a munkáltatói jogkör gyakorlója, de ez a döntését nem befolyásolta, annak más oka volt. Nem tanúsította ugyanis kérelmező azt az igyekezetet és hozzáállást, amely egy próbaidejét töltő munkavállalótól elvárható, nem voltak megfelelőek az értékesítési mutatói, és a vásárlóktól is több szóbeli jelzés érkezett azzal kapcsolatosan, hogy kérelmező kiszolgálási módja „nem túlzottan vevő-centrikus”. Időközben ismét jelentkezett felvételre egy korábbi munkavállaló, akivel a munkáltató meg volt elégedve. Őt egy másik telephelyre felvették, ahonnan áthelyeztek egy másik munkavállalót a kérelmező munkavégzési helyéül szolgáló telephelyre. Kérelmező elbocsátásával így a dolgozói létszám nem változott, viszont az állomány képzettebbé vált.

Az eljárás alá vont védekezését a hatóság nem fogadta el. A kérelmező modorára vonatkozóan az eljárásban meghallgatott személyek konkrét eseteket nem említettek, a vásárlók könyvében rögzített panaszt a munkáltató felmutatni nem tudott. A kérelmező teljesítményére vonatkozóan az eljárás alá vont nem adott kielégítő választ arra a kérdésre, hogy mi volt az az elvárás, amit kérelmezőnek nem sikerült teljesítenie. A csatolt iratokból és a munkáltató előadásából az volt megállapítható, hogy egyrészt a munkáltató ellentmondásosan nyilatkozott a teljesítményről szóló listák összeállításának módszeréről, másrészt pedig a kérelmezőnél rosszabb teljesítményt is nyújtottak más munkatársak, őket mégsem bocsájtották el. A visszatérő tapasztaltabb kolléga tényleges foglalkoztatására is csak egy későbbi időpontban, és nem kérelmező elbocsájtásának idején került sor. A munkavégzésről egyébiránt a munkáltató nem adott negatív visszajelzést a kérelmezőnek a foglalkoztatása ideje alatt. Ellentmondásos volt továbbá a munkáltató részéről meghallgatott személyek nyilatkozata azzal kapcsolatosan, hogy mi történt 2015. május 6-án, valóban közölték-e ekkor a kérelmezővel, hogy a munkaviszonyát megszüntetik. Az üzletvezető, aki tanúként aláírta a jegyzőkönyvet arról, hogy a kérelmező nem vette át a felmondását, egyáltalán nem emlékezett arra, hogy a felmondás közlése megtörtént, miközben arra emlékezett, hogy aznap telefonon felhívta a kérelmező, hogy bejelentse, – a terhességével összefüggő – betegsége miatt helyettesíteni kell őt.

Mivel kérelmező terhességéről a munkáltatói tudomásszerzés és a munkaviszony megszüntetése között rövid idő telt el, az eljárás alá vont pedig nem tudta bizonyítani, hogy a terhességről döntéshozatal után értesült, illetve más munkavállaló esetében is a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetéséhez vezettek volna a munkáltató által felhozott indokok, hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás alá vont nem szüntette volna meg kérelmező munkaviszonyát, ha nem derül ki róla, hogy várandós. A várandóssággal összefüggő elbocsátás pedig az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik.

A jogsértés tényének megállapítása, és a jogsértő magatartás jövőbeli tanúsításának megtiltása mellett a hatóság az eljárás alá vonttal szemben 500 000 Ft bírságot is kiszabott.

Az elmarasztalt munkáltató a határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. Keresetében előadta, hogy álláspontja szerint a hatóság nem tárta fel megfelelően a tényállást, a határozat iratellenes. Vitatta, hogy a munkaviszony megszüntetését megelőzően tudott volna a kérelmező terhességéről, e körben kiemelte, hogy a terhesség orvosilag csak a felmondás közlésének napján igazolódott. Hivatkozott a teljesítményértékelésre, amelyet álláspontja szerint a hatóság a bizonyítékok között mellőzött. Az üzletvezető-helyettes és a kérelmező között a betegség miatti beosztással kapcsolatosan lezajlott telefonbeszélgetést irrelevánsnak tartotta, mert a beosztást nem az üzletvezető-helyettes készítette.

A hatóság ellenkérelmében hangsúlyozta, hogy a kérelmező bizonyította, az őt ért sérelem idején terhes volt, azt pedig a hatóság az eljárásban feltárta, hogy erről a munkáltató a munkaviszony megszüntetését megelőzően értesült, erre vonatkozóan meghallgatta az információt átadó munkatársat, a munkáltatói jogkör gyakorlóját, valamint az üzletvezetőt is. A munkáltató arra nem hivatkozhatott alappal, hogy orvosi irat még nem állt rendelkezésre a kérelmező terhességéről a felmondás közlésekor, ha a terhességről egyébként tudomása volt. A hatóság kiemelte azt is, hogy a teljesítményértékelés vizsgálatát a határozat részletesen tartalmazta, a határozat iratellenességére, a tényállás nem teljes körű feltárására vonatkozó munkáltatói álláspont pedig a keresetlevélben kifejtetlen maradt, ezért arra válaszolni nem lehetett.

A perben tartott tárgyaláson a bíróság felhívta a munkáltatót arra, hogy fejtse ki, a határozat mely hivatkozásai iratellenesek, illetve mely bizonyíték értékelése volt téves, és annak a munkáltató álláspontja szerinti megfelelő értékelése milyen eltérő határozati következtetéshez vezetett volna. A munkáltató a perben további nyilatkozatot nem tett.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.K32.081/2016/10. számú ítéletével a munkáltató keresetét elutasította. Egyetértett a bíróság a hatóság azon megállapításával, hogy a kérelmező várandósságáról a munkáltatói jogkör gyakorlója tudomással bírt a munkaviszony megszüntetését megelőzően, ezért bizonyítania kellett volna, hogy a felmondás indoka nem a kérelmező terhessége volt. A munkáltató azonban az általa felhozott indokokat nem tudta megfelelően bizonyítani sem a kérelmező vevőkkel szembeni magatartása, sem teljesítménye, sem pedig annak vonatkozásában, hogy képzettebb munkavállalót találtak helyette. A bíróság is lényegesnek tartotta e körben, hogy a kérelmezőt nem figyelmeztették a nem megfelelő munkavégzésre. A határozatban rögzítettekkel egyezően a bíróság a leglényegesebb momentumnak a 2016. május 6-án történteket tekintette, nevezetesen azt, hogy az üzletvezető nem emlékezett a felmondás közlésére, ellenben beszélt a kérelmezővel a beosztását illetően. A beosztásról való egyeztetés okafogyottá vált volna, ha a kérelmezőnek aznap korábban azonnali hatállyal felmondanak. A bíróság mindezek alapján a munkáltató kereseti kérelmét elutasította.

EBH/420/2016

Ügyiratszám: EBH/420/2016

Védett tulajdonság: szexuális irányultság, nemi identitás

Diszkrimináció területe: helyi önkormányzat, illetve szerve intézkedése

Diszkrimináció típusa: közvetlen hátrányos megkülönböztetés

Jogsértést megállapító határozat

 

A kérelmező egyesületi formában működő társadalmi szervezet, célja az egyik megyéhez kötődő leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek jogainak védelme, jogegyenlőségük és érdekképviseletük előmozdítása, önszerveződésük támogatása, esélyegyenlőségük elősegítése. Nyilatkozott arról, hogy az egyesület megalakulása azért volt szükség, mert a korábban civil társaság formában működő szervezet működési formát kívánt változtatni.  A kérelmező a szervezet nyilvántartásba vételének kérelmezése után értesült arról, hogy miután az egyesület nevében szerepel a megyeszékhely neve, a névhasználathoz szükséges beszerezni az önkormányzat, illetve a polgármester engedélyét. Ennek érdekében kérelemmel fordult a város polgármesteri hivatalához. A polgármester nyilatkozatában nem járult hozzá, hogy a szervezet a nevében a megyeszékhely nevét feltüntesse, illetve használja. Időközben – a nyilvántartásba vételi kérelemre tekintettel – az illetékes törvényszék végzésével annak ellenére elrendelte a kérelmező nyilvántartásba vételét, hogy az nem csatolt névhasználati engedélyt, a végzés jogerőre emelkedett.

A kérelmező hivatkozott arra, hogy közérdekű adatigénylés kapcsán arról szerzett tudomást, hogy 2011. és 2016. közötti időszakra vonatkozóan egyedül az ő névhasználati kérelmét utasították el, 51 esetben pedig engedélyezte a névhasználatot a polgármester. A kérelmező előadta, az önkormányzat kérdésére azzal indokolta az elutasítást, hogy a céljaik szerint munkájukat nem a megyeszékhelyen, hanem a megye területén látják el. A kérelmező nyilatkozott arról is, hogy a bírósági nyilvántartásban 331 olyan szervezet szerepel, amelynek a nevében a megyeszékhely neve megtalálható, közülük 6 szervezet működési területe terjed ki a megye területére.

A hatóság az ügyben megállapította, hogy a kérelem az önkormányzattal szemben alaptalan, tekintettel arra, hogy az önkormányzati rendelet a polgármester kizárólagos hatáskörébe utalja a döntést a névhasználat kérdésében. Erre tekintettel az volt megállapítható, hogy a kérelmezőt hátrány az önkormányzat részéről nem érte, a bepanaszolt önkormányzat nem sértette meg a kérelmezővel szemben, védett tulajdonságával összefüggésben az egyenlő bánásmód követelményét.

A hatóság ugyanakkor eljárást indított, vizsgálatot folytatott a bepanaszolt polgármester ellen, megállapította, hogy a kérelem a polgármesterrel szemben alapos, a polgármester a kérelmezővel szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amely közvetlen hátrányos megkülönböztetés formájában valósult meg (átsugárzó diszkrimináció).

A hatóság megállapította, hogy a kérelmezővel az Ebktv. 8. §-ában megkívánt összehasonlítható helyzetben azok a természetes személyek, civil szervezetek, gazdasági társaságok vannak, amelyek részére a polgármester engedélyezte a névhasználatot. A hatóság az eljárás alá vont védekezés körében tett nyilatkozatait részletesen vizsgálta, és megállapította, hogy eljárás alá vont az Ebktv. 7. § (2) bekezdése szerint magát kimenteni nem tudta, nem bizonyította, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta.

A hatóság nem fogadta el a polgármester kimentését, amely szerint a névhasználati kérelemből nem volt megállapítható, hogy melyik településre utal a kérelem benyújtója, így a borítékon található feliratokból alappal lehetett feltételezni, hogy a kérelmező székhelye nem a megyeszékhelyen található. A hatóság ezzel szemben megállapította, hogy  a névhasználati kérelem tartalmából, az indokolásából – amely szerint: a tömörülés célja, hogy egyesületté váljon, a tagok többsége a megyeszékhelyen lakik, erősen lokálpatrióta beállítottságú, kötődnek a városhoz, a szervezet helyi székhelyű, és ezen nem kíván változtatni, mert küldetése van a várossal, több olyan programja van, amely a város megismerését és népszerűsítését célozza, valamint programjai többségét a városban tervezi lebonyolítani, a névhasználattal a városhoz való erős kötődést kívánja kifejezni – a nyelvtani értelmezés szabályai szerint egyértelműen következik, hogy az egyesület székhelye a megyeszékhely. A hatóság rámutatott arra, hogy a névhasználatra engedélyt kapott szervezetek között több olyan is van, amelynek a székhelye nem a megyeszékhely, tehát az eljárás alá vont gyakorlata is azt mutatja, hogy a névhasználati engedély megadásakor a megyeszékhelyen kívüli székhely nem jelent akadályt.

Szintén nem szolgált kimentésül az az érv, amely szerint a kérelmező úgy nyújtotta be névhasználati kérelmét, hogy abban nem jelölte meg sem az alapító okirata szerinti elnevezést, sem konkrét székhelyét, ezeket az információkat elhallgatta. A hatóság álláspontja ezzel szemben az volt, hogy amennyiben az eljárás alá vont bizonytalan volt a tekintetben, hogy a kérelmezőnek mi a neve, illetve mi a székhelye, úgy a kérelem pontosítására, a hiányok pótlására kellett volna őt felhívnia.

Nem fogadta el a hatóság a polgármesternek azt a kimentését sem, amely szerint a kérelmező által adott indokolás nem volt alkalmas annak megállapítására, hogy a névhasználat engedélyezése szolgálja-e a város érdekeit. A hatóság azt állapította meg, hogy a kérelmező kellően alátámasztotta, megindokolta, hogy miért kívánja a megyeszékhely nevét használni elnevezésében. A kérelem részletesen ismertette, hogy a kérelmező milyen programokat, rendezvényeket kíván lebonyolítani. A hatóság ezzel összefüggésben rámutatott, önmagában az a tény, hogy egy magyar nagyváros rendelkezik helyi kötődésű, a nevében is a városra utaló LMBT-szervezettel, alkalmas az ismertségének és megbecsülésének emelésére, tehát a város érdekeit szolgálja. Az Ebktv., valamint a nemzetközi jogi egyezmények, így többek között az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Európai Unió Alapjogi Chartája kiemelt fontosságot tulajdonítanak a védett tulajdonsággal rendelkező személyek esélyegyenlőségének, a velük való diszkriminációtól mentes bánásmódnak, így azokat is védik, akiket nemi identitásuk, szexuális irányultságuk miatt ér hátrányos megkülönböztetés. A hatóság álláspontja szerint amennyiben a polgármester úgy ítélte meg, hogy a kérelem indokolása e körben nem volt megfelelő, a döntését nem tudta megalapozottan meghozni, mert „a kérelmező által adott indokolás nem volt alkalmas annak megállapítására, hogy a névhasználat engedélyezése szolgálja-e a város érdekeit”, úgy lehetősége lett volna a kérelmezőt a hiányok pótlására, indokainak bővebb és szélesebb körű ismertetésére felhívni.

A hatóság ugyancsak nem fogadta el kimentési okként, hogy a kérelmező által kifejteni kívánt tevékenységek jellegüknél fogva nem csak a megyeszékhelyhez köthető tevékenységek. Az eljárás alá vont polgármester álláspontja szerint a kérelmező olyan globális, általános jellegű célokat, elképzeléseket fogalmazott meg, amelyek nem helyi értékekhez, hanem általános, akár a megyehatárokat átlépő nem kizárólag helyi szinten értelmezhető tevékenységekhez kapcsolódnak. Azonban azok között a szervezetek között, amelyeknek az eljárás alá vont engedélyezte a névhasználatot, több olyan is található, amelynek a tevékenysége nem korlátozódik a megyeszékhelyre, tehát a város határait átlépi: nyilvánvalóan ide tartoznak azok az engedéllyel rendelkezők, akiknek a székhelye nem a megyeszékhelyen van, illetve az a cég, amelynek a cégnyilvántartás szerint több településen is van fióktelepe. Megállapítható volt tehát, hogy az eljárás alá vont az összehasonlítható helyzetben lévő személyek, szervezetek esetében nem alkalmazta azt a névhasználatból kizáró okot, amely szerint a névhasználati engedéllyel bíró szervezet kizárólag Miskolc városában fejtheti ki a tevékenységét.

Nem fogadta el a hatóság azt a kimentés körében előterjesztett nyilatkozatot sem, amely szerint a kérelmezőn kívül további három esetben utasította el a névhasználati kérelmet a polgármester. Arra vonatkozóan ugyanis, hogy a számukra miért nem adta meg az engedélyt, a polgármester semmiféle nyilatkozatot nem terjesztett elő, noha a bizonyítási teher az ő oldalán jelentkezik. Önmagában pedig az a tény, hogy az 54 névhasználati kérelemből a kérelmezőén kívül másik hármat is elutasított, nem szolgálhat kimentésül annak vizsgálatakor, hogy a kérelmező kérelmét védett tulajdonsága miatt utasította-e el a polgármester.

Ugyancsak nem fogadta el a hatóság az arra való hivatkozást, hogy az egész megyére kiterjedő működési területű szervezetek közül öt szervezet nem kért engedélyt a névhasználatra, és az egyetlen, amelyik engedélyért folyamodott, azt azért kapta meg, mert a szervezet olyan személyeket köt össze, akiknek az élete egy súlyos betegség miatt egy ponton azonos: a megyeszékhelyen részesültek kezelésben. A hatóság rámutatott arra, hogy a felhozott indok nem ad magyarázatot arra, hogy jelen szervezet esetében miért tekintett el a kizárólagos megyeszékhelyi működési területtől, amikor a kérelmező esetében ezt nem tette, noha a kérelmező a kérelemben úgy nyilatkozott, hogy programjai többségét a megyeszékhelyen kívánja megvalósítani, és nevével – csakúgy, mint a szóban forgó szervezet – a városhoz való erős kötődést kívánja kifejezni.

Az eljárás alá vont terhére értékelte a hatóság azt a tényt, hogy a megyeszékhely nevét engedély nélkül használó szervezetek esetében a jogsértő névhasználat abbahagyására való felszólításokra csak az öt szervezet jogellenes névhasználatáról való tudomásszerzés időpontját közel 3 hónappal követően került sor, és a felszólítások kizárólag arra az esetre helyezték kilátásba a törvényszék értesítését, ha a felszólított szervezet nem igazolja, hogy milyen jogalap, döntés alapján használja a megyeszékhely nevét. Az eljárás alá vont azonban maga nyilatkozott úgy az eljárásban, így nyilvánvalóan tudomással is bírt arról, hogy nem adott névhasználati engedélyt az öt szervezet részére, ezek a szervezetek jogellenesen használják a város nevét, ezért őket a jogszerű használat igazolására felhívni szükségtelen. Mindebből, az a következtetés volt levonható hogy a fenti szervezetek jogsértő névhasználata kevéssé volt sérelmes az eljárás alá vont számára, mint a kérelmező névhasználata, akinek a jogszerűtlen névhasználatáról a polgármester az engedély megtagadását három hónappal követően, a szervezet külön felhívása nélkül tájékoztatta az illetékes törvényszéket.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a polgármester részére megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, elrendelte a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvánosságra hozatalát az eljárás alá vont adatainak kivételével anonimizált formában 30 napra a hatóság honlapján, valamint 500.000,- Ft, azaz ötszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezte.

A jogkövetkezmények megállapítása során a hatóság mérlegelte az eset összes körülményeit, a jogsértés súlyát, azt, hogy a jogsértés a kérelmezőn keresztül több természetes személyt érint, és alkalmas volt arra, hogy a kérelmező működését megnehezítse.

A határozat jogerős.

(2016. november 29-i döntés)

EBH/415/2016

Ügyiratszám: EBH/415/2016

Védett tulajdonság: anyaság (terhesség)

Diszkrimináció területe: foglalkoztatás

Diszkrimináció típusa: közvetlen hátrányos megkülönböztetés

Megállapító határozat

 

A kérelmező azért fordult panasszal a hatósághoz, mert a bepanaszolt munkáltató 2016 február 15-től kezdődő munkaviszonyát várandóssága miatt a próbaidő alatt megszüntette, holott a munkájára panasz nem volt. A panaszos előadta, hogy 2016. április 11-én tájékoztatta közvetlen főnökét a várandósságáról, arról is, hogy lombikprogramban vett részt, és a 8. hetes a terhessége. A munkáltató biztosította arról, hogy nem fogja őt emiatt hátrány érni, és kérelmező munkájával maximálisan elégedett.

2016. április 22-től kérelmezőt az orvosa veszélyeztetett terhességgel betegállományba vette, ezért kérelmező tájékoztatta a munkáltatót, hogy előreláthatólag 2 hétig nem tud dolgozni. A táppénz második hetének végén, 2016. május 5-én, mikor még egy hét volt a próbaidőből, kérelmezőt telefonon tájékoztatta a főnöke, hogy úgy döntöttek, megválnak tőle. A felmondást azzal indokolta, hogy nincs megelégedve kérelmező munkájával, és az állásinterjún nem tájékoztatta a munkáltatót arról, hogy lombikprogramban vesz részt, bár nem ez a felmondás oka.

Az eljárás alá vont munkáltató úgy nyilatkozott, hogy a kérelmezővel 2016. február 15-én létesítettek munkaviszonyt, „R2R specialista” munkakörben a társaság pénzügyi osztályára vették fel elsősorban könyveléshez, számlakezeléshez kapcsolódóan. A specialista munkakör emeltebb szintű képességeket és szakismeretet kíván meg a munkavállalótól. A munkaviszony 2016. május 6-án a Munka törvénykönyve 79. § (1) a) pontja alapján a próbaidő alatt azonnali hatállyal szűnt meg, a jogszabály az intézkedéshez nem fűz indoklási kötelezettséget. Indoklásként előadta, a cég arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező által ellátandó feladatok nem igénylik egy külön specialista munkakör fenntartását, azok a társaság számára költséghatékonyabb konstrukcióban is elvégezhetőek. Másfelől a kérelmező nem nyújtotta azt a teljesítményt, amely az adott munkakört betöltő munkatárstól megítélésük szerint elvárható lenne, erre 2016. április hónapban, a pénzügyi zárás, illetve a könyvvizsgálat során volt rálátásuk. A kérelmező szakmai felkészültsége több területen hiányosságokat mutatott, például szállítói folyószámla egyeztetésnél nem tudta, hogy mit tegyen a cég könyveiből hiányzó tétel esetében. Visszajelzésekből következtetni lehetett arra is, hogy a kérelmező nem törekszik kellőképpen a felmerült problémák önálló megoldására, ami a specialista munkakör esetén elvárható lenne. Felettese kifogásolta, hogy a kérelmező a feladatairól nem ad megfelelő visszajelzést, ami megnehezítette a megfelelő értékelést. A munkavégzés során a kérelmezőnek informális szóbeli visszajelzéseket adtak, írásos panasz nem volt a munkájára, azonban a kérelmező által állított „maximális elégedettség” nem valós. A kérelmező terhességéről szóban tájékoztatta közvetlen felettesét április 14-15-e körül, egyéb, írásos tájékoztatást nem adott. Kérelmező helyére más munkavállalót nem vettek fel. Jelenleg a feladatokat alacsonyabb munkakört betöltő munkavállaló látja el, aki a pozíciót belső átszervezéssel tölti be. Az eljárás alá vont nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kérelmező várandóssága a munkaviszony megszüntetésekor nem játszott szerepet.

A hatóság az ügyben tárgyalást tartott, ahol tanúként meghallgatta a kérelmező közvetlen felettesét. A felek között egyezség nem jött létre, ezért a hatóság érdemi döntést hozott.

A hatóság nem fogadta el az eljárás alá vont kimentését, hogy a kérelmező munkavégzésével szakmailag nem voltak megelégedve, hiszen a próbaidejét töltő kérelmezőt egyetlen egyszer sem figyelmeztették arra, hogy nem eléggé önálló, és hozzáállásán változtatni kellene, és más módon sem tették szóvá, hogy nem eléggé jó a teljesítménye, sőt, a kezdeti időszakban arról tájékoztatták, hogy „jól felvette a fonalat”. Az eljárás alá vont csupán két apróbb esetet tudott előadni, egy esetben a hiányzó bizonylatról a kérelmező nem kért másolatot, hanem arról a tanút kérdezte, másrészt egy rendszerrel kapcsolatos probléma esetén a kérelmező kollégájától kért segítséget.

A hatóság nem fogadta el az eljárás alá vont kimentését arra vonatkozóan sem, hogy nem szükséges a feladathoz specialista munkakörben foglalkoztatott személy, ugyanis erről a munkáltató vezetője döntött, amiről külön írásos dokumentum nem született.

Az eljárás alá vont kimentését a hatóság nem találta alkalmasnak annak bizonyítására sem, hogy kérelmező terhessége az elbocsátásáról szóló döntés meghozatalában nem játszott szerepet. A hatóság úgy értékelte, hogy kérelmező terhessége és a munkaviszonyának a megszüntetése közötti ok-okozati összefüggést támasztja alá egyrészről az, hogy a tanú úgy nyilatkozott, csak a zárást – azaz 2016. április 30-át – követően tudott azzal foglalkozni, hogy mi legyen a kérelmezővel, és erre vonatkozó döntését úgy hozta meg, hogy a kérelmező már két hete táppénzes állományban volt veszélyeztetett terhesség miatt. A döntés tehát mindössze 5 napon belül, rövid idő alatt megszületett úgy, hogy a kérelmező munkáját a megelőző két hétben munkavégzés hiányában nem lehetett értékelni.

A hatóság a döntés során figyelemmel volt arra is, hogy a kérelmező, miután 2016. április 11-én (a munkáltató szerint 14-15-én) várandósságáról értesítette a munkáltatót, 2016. április 22-től veszélyeztetett terhes lett, azaz terhességéből kifolyólag az egészségi állapota megrendült, és ez okozta munkaképtelenné válását, táppénzes állományba kerülését. A munkáltató a fentiek ismeretében döntött úgy május 6-án, hogy nem foglalkoztatja tovább a kérelmezőt. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a kérelmezőt a várandósságából eredő egészségi állapota miatt érte hátrányos megkülönböztetés.

A hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont munkáltató kérelmező anyaságával (várandósságával) összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy munkaviszonyát a próbaidő letelte előtt egy héttel, azonnali hatállyal megszüntette. Az eljárás alá vont magatartásával kérelmezővel szemben várandóssága miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg.

A hatóság az eljárás alá vontnak megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. Elrendelte a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának nyilvános közzétételét 30 napra – a jogsértő nyilvános adatainak kivételével személyazonosításra alkalmatlan módon – az eljárás alá vont hivatalos honlapján, közvetlenül a nyitólapról elérhető módon, és a hatóság www.egyenlobanasmod.hu című honlapján, továbbá az eljárás alá vonttal szemben 500 000 Ft, azaz ötszázezer forint bírságot szabott ki.

 

Az eljárás alá vont a határozat felülvizsgálatát kérte a bíróságtól, az eljárás folyamatban van.

 

 (2016. októberi döntés)

EBH/349/2016

Ügyiratszám: EBH/349/2016

Védett tulajdonság: nemzetiséghez való tartozás

Diszkrimináció területe: szociális biztonság és egészségügy

Diszkrimináció típusa: zaklatás

Jogsértést megállapító határozat

 

A magát roma származásúnak valló kérelmezőt – panasza szerint – a bepanaszolt kórház szülészeti osztályán gyermekének világrahozatala közben érte a sérelem. A szülésznő ugyanis a vajúdás közben azt mondta neki, hogy ha még egyszer kiabál, felpofozza és az arcába nyomja a párnát. Az őt ellátó orvos pedig úgy fogalmazott, hogy ha a kérelmező még egyszer kiabál, akkor behívja a pszichiátert, elveteti tőle a gyereket és „nem lehet gyese”, mindehhez pedig hozzátette, hogy „ti cigányok úgyis csak a pénzért szültök”. A kérelmező álláspontja szerint a bepanaszolt egészségügyi szolgáltató azzal, hogy gyermeke világrahozatala során az őt ellátó orvos, illetve szülésznő emberi méltóságát sértő, roma származására utaló megjegyzéseket tettek, roma nemzetiséghez való tartozása miatt vele szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és megvalósította a zaklatás tényállását.

Tárgyi ügyben a hatóságnak azt kellett vizsgálnia, hogy gyermekének világrahozatala közben a kérelmezőt a kórház személyzete részéről roma származása miatt érte-e zaklatás. E körben a hatóságnak először megvizsgálta, hogy a kérelmező által sérelmezett kijelentések elhangzottak-e, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont kórház ezt vitatta, vagyis a felek álláspontja ezen események ténybeli megtörténte tekintetében egymással ellentétes volt. Amennyiben megállapítható, hogy a kérelmezővel kapcsolatban, illetve irányában az általa sérelmezett kijelentés vagy kijelentések elhangzottak, következő lépésben a hatóságnak azt kell vizsgálnia, hogy ez kimeríti-e az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 10. § (1) bekezdésében foglalt zaklatás tényállását, vagyis a hivatkozott jogszabályi rendelkezés által tartalmazott tényállási elemek megvalósultak-e.

 

A kérelmező által sérelmezett kijelentések elhangzásának vizsgálata

A felek álláspontja a kérelmező által sérelmezett események megtörténtét illetően nem volt egységes. E tekintetben a kérelmező és a tanúk nyilatkozata sem egyezett, a hatóság által az ügyben tartott tárgyaláson ugyanis a kórházi személyzetnek a kérelmező szülésénél jelen lévő, tanúként meghallgatott tagjai (a szülész szakorvos, a rezidens, a két szülésznő, valamint a takarítónő) úgy nyilatkoztak, hogy a kérelmező által sérelmezett kijelentések nem hangzottak el. A hatóság azonban az ellentmondást az alábbiak szerint feloldhatónak tartotta.

A hatóság határozatában rögzítette, hogy a kérelmező által sérelmezett kijelentések közül csak azzal kapcsolatban folytatott vizsgálatot, ami a kérelmező roma származásával volt összefüggésbe hozható. A kérelmező által sérelmezett azon kijelentések, amelyek arra vonatkoztak, hogy a kérelmező a szülés közben „ne kiabáljon”, a hatóság álláspontja szerint még a kérelmező által előadottak alapján sem voltak a roma nemzetiséghez való tartozással összefüggésbe hozhatók, arra ugyanis utalás nem történt. Előzőek alapján a hatóság alapvetően annak a kijelentésnek az elhangzásával kapcsolatban folytatott le vizsgálatot, hogy „ti cigányok, úgyis csak a pénzért szültök”, ez ugyanis egyértelmű utalást tartalmaz a kérelmező roma nemzetiséghez való tartozására.

A hatóság a fenti sérelmezett kijelentés elhangzásának vizsgálata körében figyelemmel volt arra, hogy a tárgyaláson megjelent kérelmező az odakint várakozó négy tanú közül egyértelműen azonosítani tudta azt, akinek a sérelmezett kijelentést tulajdonította. Határozottan és egyértelműen azonosította azt az orvost is, aki az azzal kapcsolatos, a kérelmező által korábban hivatkozott közlést tette felé, hogy minden kismamának így kellene vajúdnia. A kérelmező a tanúk egymás után történő behívása során is határozott és egyértelmű volt az orvosok azonosítása tekintetében. A kérelmező továbbá a tárgyalás kezdetén az ügyintéző kérdésére spontánul és szintén egyértelműen fel tudta idézni a körülbelül öt hónappal korábban lezajlott szülése közben történteket, vagyis a panaszában megközelítőleg két hónappal korábban leírtakat, szóról szóra idézte a „ti cigányok úgyis csak a pénzért szültök” kijelentést. A kérelmező következetes volt a tekintetben is, hogy az általa sérelmezett kijelentéseket minden alkalommal tegező formában idézte vissza. A hatóság álláspontja szerint mindez az életszerűséget támasztotta alá, ahogyan az is, hogy a kérelmező különbséget tett a meghallgatott tanúk között abból a szempontból, hogy ki az, illetve kik azok, akiknek az általa sérelmezett kijelentéseket tulajdonítja, és kik azok, akikkel kapcsolatban nem merült fel problémája, az egyik szülésznővel kapcsolatban például „a kedves, aranyos volt” kifejezéseket használta. Mindezek alapján a hatóságban az a meggyőződés alakult ki, hogy a kérelmező által előadottak hitelesek és életszerűek. A hatóság álláspontja szerint a kérelmezővel történtek valódiságát támasztotta alá az a kérelmező által előadott körülmény is, miszerint a szülését közvetlenül követő két hónap során, a rendőrségen és az ügyészségen is próbált feljelentést tenni, majd miután ott nem tudott panaszt tenni, fordult a helyi roma nemzetiségi önkormányzathoz tanácsért, és végül így nyújtott be - az egyenlőbánásmód-referensen keresztül – kérelmet a hatósághoz. A hatóság álláspontja szerint az utóbbi alapján kijelenthető, hogy a kérelmező kitartóan kereste a jogérvényesítés lehetőségét, amiből szintén az általa sérelmezett kijelentések elhangzására lehetett következtetni, valamint arra, hogy a történtek a panaszost mélyen érintették.

A hatóság a sérelmezett kijelentés elhangzásának vizsgálata körében figyelemmel volt a kérelmezői panasz kórházon belüli vizsgálatának körülményeire is. A hatóság álláspontja szerint ugyanis különösen aggályosnak tekinthető, hogy a hatóság részére benyújtott érdemi védekezés megküldéséért felelős orvos igazgató megosztotta a kérelmező panaszának tartalmát azzal az orvossal, aki egészen biztosan jelen volt a kérelmező szülésekor, ezen túl pedig magát a panaszt is átadta neki másolatban. Így a belső vizsgálatban egy olyan személy (a szülésnél jelen levő szülész szakorvos) játszott egyértelműen hangsúlyos szerepet, aki jelen volt az események megtörténtekor és feltételezhető volt, hogy ő lehet az az orvos, akivel kapcsolatban a kérelmező a panaszában azt állította, hogy rá a roma származásával kapcsolatos megjegyzést tett. A szakorvos hangsúlyos, irányítónak tekinthető szerepét a kérelmező panaszával kapcsolatos kórházon belüli vizsgálatban a tanúvallomások kétséget kizáróan alátámasztották. Alátámasztotta ezt továbbá az is, hogy az eljárásáról szóló értesítést követően a hatósághoz érkezett, az egészségügyi szolgáltató orvos igazgatója által aláírt nyilatkozat rövid terjedelmű és meglehetősen kevés tényszerű közlést tartalmazott, ezzel szemben a tanúként meghallgatott öt kórházi dolgozó által aláírt, az orvos igazgató érdemi védekezéséhez csatolt nyilatkozat volt az, amely a kérelmező panaszában foglaltakkal kapcsolatos érdemi közléseket tartalmazta. Fentiekkel összefüggésben a hatóság határozatában rámutatott arra, hogy egy belső vizsgálat során nyilvánvalóan szükséges az érintettek személyes meghallgatása, garanciális jelentőségű azonban, hogy azt az érintettektől a lehető legfüggetlenebb személy vagy kórházon belüli testület, bizottság végezze. Semmiképpen sem elfogadható, ha egy ilyen belső vizsgálatnak a panasz által nyilvánvalóan és egyértelműen érintett személy válik a de facto felelősévé vagy irányítójává és a belső vizsgálat úgy történik, hogy a panasz által érintett személyek közösen megfogalmaznak egy válaszlevelet. Ez ugyanis egyszersmind olyan következménnyel jár, hogy attól a ténytől, miszerint a panasz által érintett személyek, az egyikük vezetésével, a történtekre vonatkozóan korábban közös álláspontot alakítottak ki, egy esetleges későbbi intézményen kívüli (bírósági vagy hatósági) vizsgálat során nem lehet eltekinteni. Bár a kórház orvos igazgatója a tárgyaláson hivatkozott arra, hogy a kórházi személyzet érintett tagjait maga is meghallgatta, ennek alátámasztására semmilyen feljegyzést vagy jegyzőkönyvet nem tudott benyújtani a hatóság részére, ugyanakkor a tárgyaláson előadta azt is, hogy a hatóság számára becsatolt iraton kívül a kérelmező panaszával kapcsolatban egyéb belső vizsgálati anyag nem készült. Fentiek okán attól a körülménytől, hogy a meghallgatott tanúk előzetesen ismerték a kérelem tartalmát és az másolatban is a rendelkezésükre állt, valamint – az orvos igazgató érdemi védekezéséhez csatolt, mind az öt tanú által aláírt nyilatkozat alapján megállapíthatóan – már a tárgyalást, illetve tanúmeghallgatást megelőzően közös álláspontot alakítottak ki, a tanúvallomások értékelésekor a hatóság tárgyi ügyben nem tudott eltekinteni.

A hatóság határozatában rámutatott arra is, hogy a hatóság ügyintézőinek a tárgyalás során, illetve a tárgyaláson kívüli tanúmeghallgatás alatti észlelés alapján a kérelmezőről a külső szemlélőben az a benyomás alakul ki, hogy a roma nemzetiséghez tartozik. A hatóság számára ezért nem volt elfogadható az a tanúk által előadott érv, hogy a kórház nem gyűjt adatot a betegek etnikai származásáról vagy valamely nemzetiséghez való tartozásáról, emiatt a kérelmezőről sem tudhatták vagy tudták, hogy roma származású.

Fentiek alapján - tekintettel arra is, hogy az Ebktv. 19. §-ában foglalt speciális bizonyítási szabályokon túl a hatóságnak azt a speciális helyzetet is szem előtt kellett tartania, amelyben a kérelmező szülése közben a kórházi személyzet tagjaival egyedül volt, ezért az életszerűségre, illetve a tárgyaláson, illetve a tanúmeghallgatás során szerzett észlelésekre és benyomásokra fokozott figyelemmel kellett lennie - a hatóság a kérelmező által előadottakat fogadta el az általa sérelmezett azon, a kérelmező roma származásával, illetve bőrszínével összefüggésbe hozható kijelentés elhangzását illetően, hogy „ti cigányok úgyis csak a pénzért szültök”.

 

A zaklatás tényállási elemei megvalósulásának vizsgálata

A kérelmező által sérelmezett kijelentés elhangzásának megállapítását követően a hatóságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az kimeríti-e az Ebktv. 10. § (1) bekezdésében foglalt zaklatás tényállását.

Az e tárgyban folytatott vizsgálat körében a hatóság határozatában hangsúlyozta, hogy a betegellátás, illetve a kórházi betegellátás során az ellátandó beteg, és az őt kezelő orvos, valamint ellátó kórházi személyzet között egy alapvetően aszimmetrikusként jellemezhető viszony áll fenn, melyben a beteg könnyen válhat rendkívül sebezhetővé, illetve kiszolgáltatottá. Olyan strukturálisan aszimmetrikus viszonyrendszerről van tehát szó, amelyben az emberi méltóság tiszteletben tartására fokozott figyelemmel kell lenni. Ez az oka annak, hogy az Ebktv. rendelkezésein túl az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.), mint ágazati jogszabály 10. § (1) bekezdése is előírja a beteg emberi méltóságának tiszteletben tartását az egészségügyi ellátás során. Az Eütv. 7. § (1) bekezdése pedig expressis verbis rögzíti a beteg jogát az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Az Eütv. 3. § c) pontja az egészségügyi ellátás fogalmát a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi tevékenységek összességeként definiálja. A hatóság álláspontja szerint az egészségügyi ellátás, mint egészségügyi tevékenységek összessége olyan komplex megközelítésmódot kell, hogy jelentsen, ami a beteghez való viszonyulást, illetve kommunikációt is magában foglalja, ez utóbbiakkal kapcsolatban pedig alapvető követelmény a beteg emberi méltóságának tiszteletben tartása.

Fentiekkel összefüggésben a hatóság kifejtette, hogy az orvos, illetve kórházi ellátó személyzet, valamint a beteg aszimmetrikus viszonya, kiemelt figyelemmel a beteg kiszolgáltatott helyzetére, különösen hangsúlyosan van jelen akkor, amikor egy nő világra hozza gyermekét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2014-ben kiadott „az intézményi szülés során a nőkkel szemben megnyilvánuló tiszteletlen és durva bánásmód megelőzéséről és megszüntetéséről” szóló állásfoglalása is kiemeli, hogy a nők a szülés során különösen sebezhetők. A hivatkozott állásfoglalás is hangsúlyozza minden nő jogát a lehető legmagasabb szintű egészséghez, amely magában foglalja az emberi méltóságot tiszteletben tartó egészségügyi ellátáshoz, valamint megkülönböztetéstől mentes bánásmódhoz való jogot a várandósság és a szülés során. Az állásfoglalás a minőségi szülészeti ellátás lényegi összetevőjeként tekint az emberi méltóságot tiszteletben tartó ellátásra. A hatóság végül a WHO-állásfoglalás azon megállapítására kíván utalni, mely szerint a valamely etnikai kisebbséghez tartozó nők fokozottan kiszolgáltatottak a tiszteleten és durva bánásmódnak.

A hatóság álláspontja szerint a kérelmező által sérelmezett azon kijelentés, hogy „ti cigányok úgyis csak a pénzért szültök” kétséget kizáróan a kérelmező védett tulajdonságára, azaz roma származására utal, a hatóság álláspontja szerint továbbá a kérelmezőt bőrszíne alapján is roma származásúként lehetett azonosítani. Fenti kijelentés egyszersmind egyértelműen alkalmas volt arra, hogy a kérelmező körül ellenséges, megfélemlítő, mindenekelőtt azonban megalázó, illetve megszégyenítő környezetet alakítson ki. A kijelentés megalázó jellegét erősítette a tegező forma használata is. Ezen túl, bár a kérelmező, illetve a tanúk vallomása nem volt egységes a tekintetben, hogy a kérelmező szülése során a kórházi személyzet összes tanúként meghallgatott tagja jelen volt-e, egyértelműen kijelenthető, hogy gyermekének világrahozatala során a kérelmező körül mindvégig jelen volt a kórházi személyzet legalább három-négy tagja, ami elégséges annak megállapításához, hogy a fenti jellemzőkkel leírható környezet a kérelmező körül de facto is kialakult.

Fentiek alapján tehát a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont egészségügyi szolgáltató azzal, hogy a kérelmező szülése során az őt ellátó orvos a kérelmező roma nemzetiséghez való tartozására utaló, a panaszos emberi méltóságát sértő kijelentést tett, a kérelmezővel szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az eljárás alá vont kórház e magatartásával a kérelmezővel szemben roma nemzetiséghez való tartozásával és bőrszínével összefüggésben megvalósította a zaklatás tényállását. A hatóság ezért megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. Elrendelte továbbá jogerős és végrehajtható - az eljárás alá vont adatainak kivételével anonimizált - határozatának nyilvános közzétételét, 60 napra az eljárás alá vont internetes oldalán a nyitólapról közvetlenül elérhető módon és a hatóság www.egyenlobanasmod.hu internetes oldalán. Fentieken túl, a hatóság az eljárás alá vont egészségügyi szolgáltatóval szemben 500.000,- Ft bírságot szabott ki.

A jogkövetkezmények megállapítása során a hatóság tekintettel volt az eset összes körülményére, valamint mérlegelte az egyéni szempontokat. A jövőbeni hasonló esetek megakadályozása érdekében a hatóság elengedhetetlenül fontosnak tartotta az Ebktv. 17/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szankció (jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításának megtiltása) alkalmazását. Elsősorban a generális prevenció érdekében rendelte el a hatóság a határozat nyilvánosságra hozatalát (Ebktv. 17/A. § (1) bekezdés c) pontja) 60 napra az eljárás alá vont kórház, valamint a hatóság honlapján. Az Ebktv. 17/A. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása (bírság kiszabása) körében a bírság összegének meghatározásánál a hatóság figyelemmel volt a jogsértés súlyára, ugyanakkor tekintetbe vette azt is, hogy az eljárás alá vont egészségügyi szolgáltató nyitottságot mutatott egyezség megkötésére, ezért a hatóság nem tartotta indokoltnak a bírság 500.000,- forintnál magasabb összegű megállapítását. Fentieken túl, az előzőekben hivatkozott szankciók egymás mellett történő alkalmazását a hatóság mindenekelőtt a jogsértés súlyára tekintettel tartotta indokoltnak, figyelemmel az orvos-beteg viszony aszimmetrikus jellegére, azon belül a betegellátásba bekerülő szülő nők kiszolgáltatott helyzetére, valamint arra, hogy ezekben a viszonyokban éppen ezért az emberi méltóság tiszteletben tartására fokozott figyelemmel kell lenni.

 

(2016. decemberi döntés)

A döntéssel szemben az ügyfél a kézbesítéstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat, kérve annak felülvizsgálatát.

EBH/532/2016

Ügyiratszám: EBH/532/2016

Védett tulajdonság: női nem

Diszkrimináció területe: foglalkoztatás

Diszkrimináció típusa: közvetlen hátrányos megkülönböztetés

Érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés

 

A kérelmező azzal a panasszal fordult a hatósághoz, hogy a bepanaszolt munkáltatónál a fogyatékos személyek bántalmazzák a női dolgozókat, és így női dolgozóként hátrány érte őt, emberi méltóságában és az egészséges életminőséghez való jogában többször is súlyosan megsértették.

Kérelmező előadta, hogy 2015. március 15-től fejlesztő személyi segítő munkakörben dolgozott, munkaköri leírást nem kapott, és munkáltatója nem tájékoztatta őt megfelelően arról, hogy milyen viselkedészavarban szenvedő ellátottakat gondoznak.

Leírta továbbá, hogy azon az osztályon, ahol dolgozott, súlyos értelmi fogyatékos, zömmel autista fiatal felnőttel foglalkozott, akik közül az egyik rendkívül agresszív, hirtelen indulatra gerjedő, a nőkkel, illetve a nála gyengébbekkel mind szóban, mind fizikailag arrogáns viselkedést tanúsít.

A karácsonyi ünnepségen, amit az intézetben tartottak, a fiatal gondozott a várakozás és az ünnep okozta feszültség miatt, nem pedig a kérelmező viselkedéséből eredően, ok nélkül rátámadt, szóval és tettleg is bántalmazta.

Kérelmező azt is sérelmezte, hogy az eseményeket követően, 2016. január 12-én kelt rendkívüli felmondásban a munkáltató úgy érvelt, hogy kérelmező viselkedett egy ellátottal agresszívan, hergelte őt, és ez volt az oka a jogviszony megszüntetésének.

Kérelmező sérelmezte, hogy volt munkáltatója nem vizsgálta meg teljes körűen az ügyet, fontos részleteket eltitkolt előle, a tényeket súlyosan elferdítette, az általa előadottak nem fedik a valóságot.

Kérelmező csatolta a panaszához a közalkalmazotti jogviszonyba történő kinevezésének és közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésének másolatát, valamint az őt bántalmazó ellátott ambuláns lapját.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 30. § b) pontjának értelmében a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye.

A hatóság megállapította, hogy a kérelmező a beadványában egyértelműen a bepanaszolt munkáltató közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséről szóló értesítésében foglaltakat sérelmezte, ennél azonban a női nemhez tartozása nem játszott szerepet.

A kérelmező által panaszolt, a munkaviszony rendkívüli megszüntetéséről szóló értesítés tartalmazza a jogorvoslati tájékoztatást arról, hogy a munkáltató intézkedésével szemben a kézhezvételtől számított 30 napon belül az illetékes munkaügyi bírósághoz lehet keresettel fordulni.

A hatóság megállapította, hogy a kérelmező által panaszolt, munkáltató által tanúsított vagy elmulasztott tájékoztatási kötelezettség vizsgálatára nincs hatásköre.

A hatóság megállapította továbbá, hogy tárgyi ügyben fellebbviteli fórumként járna el, amennyiben a bepanaszolt intézmény értesítésében foglaltakat érdemben felülvizsgálná. Az Ebktv-nek a hatóság hatáskörét meghatározó 14. §-a értelmében a hatóság nem töltheti be a fellebbviteli fórum szerepét a kérelmező panaszának kivizsgálására hatáskörrel rendelkező munkaügyi bíróság helyett, a sérelmezett határozat felülvizsgálatára ugyanis ezen jogorvoslati szerv rendelkezik hatáskörrel.

 

A hatóság fentiek alapján megállapította, hogy az ügyben nincs hatásköre és a kérelem áttételének nincs helye, ezért a kérelmet a Ket. 30. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

 

(2016. augusztusi döntés)

EBH/549/2016

Ügyiratszám: EBH/549/2016

Védett tulajdonság: nemzetiséghez való tartozás

Diszkrimináció területe: lakhatás

Diszkrimináció típusa: zaklatás

Jogsértést megállapító határozat

 

Civil szervezet fordult panasszal a hatósághoz, mert egy település polgármestere az önkormányzat lapjában a helyi ingatlanárakkal kapcsolatban megjelentetett cikkében nyilvánosan arra kérte a településen élőket, hogy más településekről érkező roma nemzetiségű lakosoknak ne értékesítsenek ingatlanokat. A kérelmezőként eljáró civil szervezet álláspontja szerint a polgármester a cikkben megfogalmazottakkal megvalósította az Ebktv. 10. § (1) bekezdése szerinti zaklatás tényállását a roma nemzetiséghez tartozókkal szemben.

A hatóság értesítette a polgármestert, hogy a kérelem alapján eljárást indított, és érdemi nyilatkozat tételére hívta fel a panasz vonatkozásában. A hatóság levele az ügyhöz kapcsolódóan részletes tájékoztatást is tartalmazott, felhívta a polgármester figyelmét a hatóság eljárásában érvényesülő speciális bizonyítási szabályokra, továbbá arra is, hogy amennyiben a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az ügyben. A levelet a polgármester átvette, azonban nem tett nyilatkozatot.

Az önkormányzat honlapján fellelhető cikk alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a polgármester a lakossághoz intézett felszólításával azt sugallta, a más településekről érkező romák eleve nem lehetnek rendszeres keresettel rendelkező, megtakarításokra, illetve vállalkozások indítására képes személyek, és ha részletre vásárolnak ingatlant, nem fizetik ki a vételárat és hosszasan pereskedni kell velük. A hatóság álláspontja szerint önmagában is sérti a roma nemzetiséghez tartozók emberi méltóságát, ha a polgármester felszólítja a lakosságot, hogy romáknak ne értékesítsék az ingatlanjaikat. A polgármester által használt összefüggésbe helyezett felszólítás pedig kifejezetten alkalmas arra, hogy a roma nemzetiséghez tartozókkal szemben ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezetet alakítson ki.

A hatóság határozatában megállapította, hogy a polgármester a panaszolt kijelentéseivel az Ebktv. szerint megvalósította a zaklatás tényállását a roma nemzetiséghez tartozó személyek pontosan meg nem határozható nagyobb csoportjával szemben.

A hatóság szankcióképpen a polgármestert 100.000 Ft összegű bírság megfizetésére kötelezte. Elrendelte a jogsértő cikk eltávolítását az önkormányzat honlapjáról, valamint a jogerős és végrehajtható határozat közzétételét 30 nap időtartamra a hatóság honlapján és az önkormányzat honlapján, az önkormányzati lap legközelebb megjelenő számában.

(A hatóság határozata jogerős.)

EBH/469/2016

Ügyiratszám: EBH/469/2016

Védett tulajdonság: fogyatékosság

Diszkrimináció területe: közszolgáltatás nyújtása

Diszkrimináció típusa: közvetlen hátrányos megkülönböztetés

Jogsértést megállapító határozat

 

Közérdekű bejelentés alapján, hivatalból indított eljárást a hatóság B. település önkormányzatával szemben. A bejelentés szerint a közelmúltban átadott önkormányzati hivatal épületének akadálymentesítése nem teljes körű.

A hatóság tájékoztatást kért a település jegyzőjétől, majd a helyszínen szemlét tartott, melynek eredményeként megállapítható volt, hogy a bejelentésben foglalt hiányosságok egy része valóban fennáll, illetve olyan hiányosság is megállapítható volt, amit a bejelentő nem említett.

A hatóság megállapította, hogy a bejutás az épületbe és az épületen belüli közlekedés a mozgásukban korlátozott személyek számára alapvetően biztosított. A mozgáskorlátozottak számára kialakított bejárat ajtajánál a küszöb lehet problematikus – új épületről lévén szó, törekedni kellett volna annak mellőzésére –, ugyanakkor az nem volt megállapítható, hogy a küszöb ténylegesen akadályozná a mozgáskorlátozott személyeket a bejutásban. A bejelentő állítása, miszerint az akadálymentes bejáratot zárva tartják, az eljárásban nem nyert igazolást, érintett személytől erre vonatkozó konkrét panasz a hatósághoz nem érkezett. A mozgáskorlátozottak számára kialakított illemhelyen a WC-csésze megközelíthetősége hiányosságot mutat – oldalról a törvényi előírás ellenére nem lehet hozzáférni. Az akadálymentes bejáratot tábla nem jelzi.

A látássérült személyek vonatkozásában az volt megállapítható, hogy a számukra kültéren kialakított vezető sáv csak részben alkalmas arra, hogy annak alapján az érintettek az épületet, a bejárat elhelyezkedését megfelelően, biztonságosan észleljék. A lábbal is kitapintható sáv a mozgáskorlátozott parkolótól a főbejárathoz és az akadálymentes bejárathoz is odavezet. A főbejárat azonban nincs olyan jelzéssel ellátva, amely segítené a látássérült személyeket a lépcső észlelésében, miközben a lépcső íves kialakítású és kapaszkodási lehetőség nincs. Az akadálymentes bejáratnál a lábbal kitapintható sáv úgy ér véget, hogy nem vezet további támponthoz, így nem egyértelmű, hogy merre folytatódik az útvonal (nem egyértelmű, hogy a fal mellett kell továbbhaladni). A gyalog érkező látássérültek számára nem megoldott az út melletti járdától az eljutás az épületig.

Az épületen belül nem találhatók Braille-írásos feliratok, tapintható tájékoztatató táblák. Különös tekintettel arra, hogy az érkezőt nem fogadja olyan személy, aki útba igazítja, a látássérült személyek tájékozódását a számukra észlelhető formában lehetővé kell tenni.

A hallássérültek számára nem található az épületben indukciós hurokerősítő berendezés.

A hatóság megjegyzi, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, melyet a 2007. évi XCII. törvény hirdetett ki, hangsúlyozza az egyetemes tervezés elvét, melynek lényege az a törekvés, hogy a szolgáltatások, illetve a környezet kialakításánál előre figyelembe veszik az eltérő szükségleteket, és már eleve ennek megfelelően történik a tervezés. A fogyatékos személyek igényeit – amennyire csak lehetséges – a mindenki más által is használt struktúrák megfelelő alakításával kell tehát kielégíteni.

A hatóság mindezek alapján megállapította, hogy B. település önkormányzata megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azáltal, hogy az önkormányzati hivatal új épületének akadálymentességéről, így a fogyatékos személyeknek a közszolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáféréséről nem teljes körűen gondoskodott. Kötelezte az önkormányzatot, hogy rehabilitációs szakmérnök segítségével vizsgálja felül az épületet az akadálymentesség szempontjából, és a hiányosságokat az előírt határidőn belül szüntesse meg. Figyelemmel arra, hogy az eljárás hivatalból indult, a hatóság arra is kötelezte az önkormányzatot, hogy a kötelezettség teljesítéséről a hatóságot tájékoztassa.

A hiányosságok megszüntetése érdekében, figyelembe véve azt is, hogy a jegyző tájékoztatása alapján az önkormányzat kész a szükséges intézkedések megtételére, a hatóság a jogsértő állapot megszüntetését írta elő, további szankció kiszabását nem tartotta szükségesnek.

 (2016. november 21-i döntés)

EBH/451/2016

Ügyiratszám: EBH/451/2016

Védett tulajdonság: fogyatékosság

Diszkrimináció területe: közszolgáltatás nyújtása

Diszkrimináció típusa: közvetlen hátrányos megkülönböztetés

Jogsértést megállapító határozat

 

Közérdekű bejelentés alapján, hivatalból indított eljárást a hatóság É. település önkormányzatával szemben. Az eljárásban kérelmezőként részt venni nem kívánó, ám mozgáskorlátozottként személyében is érintett bejelentő arról tájékoztatta a hatóságot, hogy háziorvosa rendelőjének bejáratához hosszú lépcső vezet fel, az épületben pedig nincs akadálymentes mosdó.

A hatóság a helyszínen szemlét tartott és megtekintette a településen található mindkét háziorvosi rendelőt. A helyszíni szemle tapasztalatai alapján megállapította, hogy É. település két háziorvosi körzetéből az I. számú körzet vonatkozásában a háziorvosi ellátás a fogyatékos személyek számára egyenlő eséllyel nem hozzáférhető, a kerekesszékkel közlekedők számára az épületbe történő bejutás sem lehetséges. A II. számú körzethez tartozó rendelő a mozgáskorlátozott személyek számára alapvetően hozzáférhető, azonban vannak hiányosságok, a küszöbök akadályozhatják a kerekesszékkel közlekedők mozgását (különösen a rendelőhelyiség ajtajánál), továbbá a látás- és hallássérültek tájékozódását nem támogatják megfelelő jelzések, illetve berendezés. A mozgáskorlátozottak hozzáférését gátolja, hogy az akadálymentes bejárat kulcsát nem a helyszínen, hanem a polgármesteri hivatalban tárolják.

A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy É. Község Önkormányzata a háziorvosi ellátás, mint egészségügyi alapszolgáltatás tekintetében megsértette az egyenlő bánásmód követelményét a fogyatékos személyekkel szemben, amikor nem gondoskodott arról, hogy a szolgáltatás biztosítása megfelelően akadálymentesített rendelőben történjék.

A hiányosságok megszüntetése érdekében, figyelembe véve azt is, hogy az önkormányzat maga vállalta a szükséges intézkedések megtételét, a hatóság a jogsértő állapot megszüntetését írta elő, és további szankció kiszabását nem tartotta szükségesnek. A hatóság felhívja az önkormányzat figyelmét arra, hogy a rendelők – különösen az I. számú körzet rendelőjének – megfelelő átalakításáig is gondoskodnia kell a fogyatékos személyek, különösen a mozgáskorlátozottak háziorvosi ellátásáról, figyelembe véve a betegeket megillető szabad orvosválasztás jogát is. A szolgáltatás nyújtása ideiglenesen – az érintett beteggel történő egyeztetést követően, az ágazati jogszabályok rendelkezéseinek szem előtt tartásával – a beteg otthonában vagy másik rendelőben, illetve más, megfelelő – az érintett számára többletköltséget és aránytalan terhet nem eredményező – módon történhet.  

A hatóság kötelezte az önkormányzatot, hogy a kötelezettség teljesítéséről a hatóságot rehabilitációs szakmérnök véleményének csatolásával tájékoztassa.

Az önkormányzat a határozatban előírtaknak határidőben eleget tett.

 

 (2016. november 21-i döntés)

EBH/440/2016

Ügyiratszám: EBH/440/2016

Védett tulajdonság: fogyatékosság

Diszkrimináció területe: egyéb

Diszkrimináció típusa: közvetlen hátrányos megkülönböztetés

Egyezség

 

Kérelmező előadta, hogy látássérült, személyazonosító igazolványt igényelt az egyik kormányablaknál. Előadta azt is, hogy látássérültsége miatt az aláírása ­– amely az igazolvány igényléséhez szükséges – hozzávetőleg 2-4 centiméter magas, ezért nem fért bele az igénylőlapon az aláírás elhelyezésére szolgáló keretbe. A kérelmező azt sérelmezte, hogy az eljárás alá vont kormányhivatal a fentiek miatt aláírás nélküli személyazonosító igazolványt készített a részére, ami számára egy hitelfelvétel során hátrányt jelentett.

A hatóság az ügyben tárgyalást tartott, amelyen az eljárás alá vont szóbeli nyilatkozatai mellett előterjesztette írásbeli nyilatkozatát is. Hivatkozott arra, hogy a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 33. § (3) bekezdése értelmében az írásképtelen vagy írástudatlan polgár személyazonosító igazolványának aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz. Nyilatkozott arról is, hogy amennyiben az igazolványt igénylő személy aláírása nem fér bele a keretbe, úgy az okmányt technikai ok miatt nem lehet legyártani. Álláspontja szerint, miután a kérelmező korábbi személyazonosító igazolványai sem tartalmaztak aláírást, az eljárás alá vont ügyintézője jóhiszeműen járt, mert minden segítséget megadott a kérelmező részére, hogy aláírását a megfelelő helyen tudja elhelyezni. Az eljárás alá vont hivatkozott arra is, hogy tudomása szerint a látássérültek oktatásban részesülnek, amelynek során elsajátíthatják az aláírandó felület körülhatárolását segítő eszköz (aláíró keret) segítéségével történő aláírást, és önkéntes alapon lehetőségük van ilyen eszköz megvásárlására. Nyilatkozott arról is, hogy kormányablakoknak csak kisebb hányadában hozzáférhető az aláíró keret, illetve arról, hogy az eljárás megindulásáról való tudomásszerzést követően maga is beszerezte a segédeszközt. Az eljárás alá vont arra vonatkozóan nyilatkozni nem tudott, hogy a kérelmező aláírásának számítógép segítségével történő kicsinyítésére miért nem kerülhet sor, különös tekintettel arra, hogy az igénylőlapon a keretben elhelyezett aláírás a személyazonosító igazolványon egyébként is kicsinyítve jelenik meg. A kérelmező fenntartotta a kérelmében foglaltakat.

A felek a tárgyaláson kinyilvánították az egyezségkötésre irányuló szándékukat, majd közöttük egyezség született. Az eljárás alá vont vállalta, hogy a kérelmező választása szerinti napon ügyfélfogadási időben aláíró keret biztosítása mellett, soron kívül, költségmentesen kiállítja a kérelmező aláírásával ellátott új személyazonosító igazolványt. Vállalta továbbá, hogy az illetékes szervnek meghatározott időpontig jelzi a látássérültek igazolványainak elkészítése során felmerülő problémákat, így az aláíró keret biztosítására, valamint az aláírás számítógép segítségével történő kicsinyítésére vonatkozó problémát.

 

A hatóság az egyezséget határozatával jóváhagyta.

 

(2016. október 27-i egyezség)

EBH/403/2016

Ügyiratszám: EBH/403/2016

Védett tulajdonság: fogyatékosság

Diszkrimináció területe: oktatás

Diszkrimináció típusa: közvetlen hátrányos megkülönböztetés, zaklatás

Egyezség

 

A hatóság eljárását kezdeményező kiskorú kérelmező nem meghatározott pervazív (átható) fejlődési zavarban szenved, emiatt sajátos nevelési igényű gyermek. A rá vonatkozó, 2014 márciusában kelt szakértői vélemény szerint a kiskorú kérelmezőnek tanulmányait integráltan kellett megkezdenie a számára kijelölt általános iskola első évfolyamán. A hivatkozott szakértői vélemény továbbá meghatározta, hogy a gyermeket az oktatási intézménynek, heti hány óra időtartamban és pontosan milyen fejlesztésben kell részesítenie. A gyermekről 2016 februárjában új szakértői vélemény készült arról, hogy továbbra is pervazív (átható) fejlődési zavarban szenved, ezért sajátos nevelési igényűnek minősül. Az új szakértői vélemény tartalmazta azt is, hogy a kiskorú kérelmező a 2015/2016-os tanévben tankötelezettségét magántanulóként teljesíti, meghatározta a gyermek fejlesztésére fordítandó órakeretet, a számára nyújtandó fejlesztést és azt, hogy a fejlesztést milyen végzettséggel rendelkező szakembernek kell biztosítania.

A kérelmező törvényes képviselője a hatóság elé terjesztett panaszában előadta, hogy 2015 szeptemberétől gyermeke nem kapta meg a számára előírt fejlesztést. Az édesanya kérelmében panaszolta azt is, hogy 2016 februárjában a kisfiú tanítónője „a gyermek ellen terelte a közhangulatot”, ezért egyik osztálytársa sem akart mellé ülni. Február közepét követően pedig külön helyiségben kellett a gyermeknek a tanórai kötelezettségeit teljesítenie. A kiskorú kérelmező törvényes képviselőjének álláspontja szerint a számára kijelölt általános iskola azzal, hogy gyermeke fejlesztését 2015 szeptemberétől nem megfelelően biztosította, a kérelmezővel szemben közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg és ezzel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A kiskorú kérelmező törvényes képviselőjének álláspontja szerint továbbá az oktatási intézmény azzal, hogy tanítónőjének viselkedése nyomán a gyermek körül számára kellemetlen környezet alakult ki, illetve ezt követően a gyermek az osztálytársaitól elkülönítetten vehetett csak részt a tanórákon, a kérelmezővel szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és megvalósította a zaklatás tényállását.

A hatóság a kérelmező panasza alapján az általános iskolával, illetve az oktatási intézményt fenntartó központtal szemben eljárást indított és tárgyalást tartott, amelyen valamennyi fél kifejezte nyitottságát egyezség megkötésére. A hatóság közreműködésével a felek között az alábbi tartalmú egyezség jött létre:

 

  1. „Az iskola megfelelő szakember bevonásával a felek között létrejött egyezség kiegészítésének aláírásától számított 6 hónapon belül szakmai tájékoztatást nyújt a tantestületnek a különleges bánásmódot igénylő gyermekek sajátos helyzetéről, az ezzel kapcsolatban esetlegesen kialakuló konfliktushelyzetek természetéről, és azok megoldási lehetőségeiről, illetőleg a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására, fejlesztésére vonatkozó jogszabályi előírásokról, beleértve a pedagógusok ezzel kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeit, a szülőkkel történő kommunikációt. Fenti határidőn belül az iskola vállalja legalább egy, kifejezetten érzékenyítő tréning megszervezését tipikusan olyan esetek bemutatásával, amelyek a kiskorú kérelmezővel is megtörténtek, hogy ne csak a tehetséget tudják kezelni, hanem a másságot is.

 

  1. Az eredményesebb tájékoztatás érdekében az intézményfenntartó központ vállalja, hogy a felek között létrejött egyezség kiegészítésének aláírásától számított 6 hónapon belül felkéri az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, hogy szakemberei az iskola tantestületének tartsanak tájékoztató előadást az egyenlő bánásmód fontosságáról, az esélyegyenlőség előmozdításának módszereiről, megsértésének eseteiről, érvényesítésére vonatkozó szabályokról, a hatékony jogvédelemről, ismertetve a vonatkozó joggyakorlatot is.”

 

  1. novemberi döntésével a hatóság az egyezséget jóváhagyta.


Jogsértést megállapító döntések

Egyezséggel zárult ügyekEljárás megszüntetésével végzõdött ügyekKérelmet elutasító döntések

Nemzetiséghez való tartozással kapcsolatos ügyek

3/2005
7/2005

 

5/2005
12/2005
6/2005
9/2005
10/2005
1/2005
2/2005
4/2005
8/2005
11/2005
13/2005

Fogyatékossággal kapcsolatos ügyek

 16/2005
17/2005
 14/2005
15/2005
18/2005

Egészségi állapottal kapcsolatos ügyek

   19/2005

Politikai vagy más véleménnyel kapcsolatos ügyek

20/200521/2005 20/2005
23/2005

Anyasággal (terhességgel) vagy apasággal kapcsolatos ügyek

22/2005   

Életkorral kapcsolatos ügyek

27/2005
27/2005
  25/2005
26/2005
28/2005
24/2005

Egyéb helyzettel, tulajdonsággal kapcsolatos ügyek

29/2005  30/2005

Egyéb ügyek

  33/2005

31/2005
32/2005
34/2005
35/2005
40/2005
44/2005
45/2005
41/2005
42/2005
43/2005
37/2005
38/2005
39/2005
36/2005

 

 



Jogsértést megállapító döntésekEgyezséggel zárult ügyekEljárás megszüntetésével végzõdött ügyekKérelmet elutasító döntések
Nem szerinti diszkriminációval kapcsolatos ügyek242/2006
18/2006
564/2006
  531/2005
191/2006
48/2006
Faji hovatartozással kapcsolatos ügyek    
Bõrszín miatti megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyek  24/2006 
Nemzetiséggel kapcsolatos ügyek  187/2006 
Nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozással kapcsolatos ügyek180/2006
58/2006
314/2006
56/2006
320/2006
246/2006
78/2006
198/2006
486/2006
563/2006
602/2006
34/2006
557/2005
141/2006
248/2006
470/2006
535/2006
343/2006
669/2006
625/2006
49/2006
183/2006
134/2006
117/2006
174/2006
133/2006
426/2006
601/2006
560/2006
551/2006
652/2006
81/2006
561/2006
Anyanyelv használattal kapcsolatos ügyek   309/2006
Fogyatékossággal kapcsolatos ügyek13/2006
17/2006
29/2006
295/2006
553/2006
605/2006129/2006
329/2006
232/2006
458/2006
Egészségi állapottal kapcsolatos ügyek  111/2006
294/2006
276/2006
276/2/2006
147/2006
337/2006
43/2006
465/2006
Vallási vagy világnézeti meggyõzõdéssel kapcsolatos ügyek    
Politikai vagy más véleménnyel kapcsolatos ügyek    
Családi állapottal kapcsolatos ügyek    
Anyasággal (terhességgel) vagy apasággal kapcsolatos ügyek552/2005
307/2006
445/2006
  14/2006
311/2006
Szexuális irányultsággal kapcsolatos ügyek  297/2006322/2006
Nemi identitással kapcsolatos ügyek    
Életkorral kapcsolatos ügyek636/2006  711/2005
57/2006
534/2006
Társadalmi származással kapcsolatos ügyek    
Vagyoni helyzettel kapcsolatos ügyek172/2006  154/2006
385/2006
Foglalkoztatás jellege szerinti ügyek  156/2006
241/2006
416/2006
52/2006
439/2006
1/2006
32/2006
Érdekképviselethez való tartozással kapcsolatos ügyek404/2006
656/2006
   
Egyéb helyzettel, tulajdonsággal kapcsolatos ügyek25/2006
10/2006
 3/2006
614/2006
91/2006
428/2006
53/2006
107/2006
378/2006
500/2006
540/2006
493/2006
Egyéb ügyek  63/2006
206/2006
36/2006
344/2006
292/2006
123/2006
77/2006
465/2005
575/2005
50/2006
143/2006
210/2006
280/2006
161/2006
471/2006
115/2006
541/2006
584/2006
538/2006
Zaklatás69/2006
22/2006
  450/2006
611/2006

 

 Jogsértést megállapító döntésekEgyezséggel zárult ügyekEljárás megszüntetésével végzõdött ügyekKérelmet elutasító döntések
Nem szerinti diszkriminációval kapcsolatos ügyek  372/200747/2007
11/2007
519/2007
Faji hovatartozással kapcsolatos ügyek    
Bõrszín miatti megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyek271/2007  57/2007
Nemzetiséggel kapcsolatos ügyek    
Nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozással kapcsolatos ügyek271/2007
516/2007
346/2007
284/2007
671/2007
44/2007
3/2007
 622/2006
62/2007
79/2007
420/2007
612/2007
448/2007
246/2007
719/2007
818/2007
Anyanyelv használattal kapcsolatos ügyek   269/2007
Fogyatékossággal kapcsolatos ügyek553/2006
596/2006
418/2007
289/2007
245/20075/2007
231/2007
55/2007
527/2007
867/2007
82/2007
252, 297, 306, 313, 376, 378, 437/2007
7/2007
387/2007
545/2007
707/2007
461/2007
Egészségi állapottal kapcsolatos ügyek  6/20077/2007
Vallási vagy világnézeti meggyõzõdéssel kapcsolatos ügyek   175/2007
213/2007
Politikai vagy más véleménnyel kapcsolatos ügyek226/2007  7/2007
86/2007
175/2007
Családi állapottal kapcsolatos ügyek  29/2007 
Anyasággal (terhességgel) vagy apasággal kapcsolatos ügyek142/2007
310/2007
  461/2007
Szexuális irányultsággal kapcsolatos ügyek   278/2007
818/2007
Nemi identitással kapcsolatos ügyek   7/2007
Életkorral kapcsolatos ügyek569/2006
14/2007
403/2007
641/2007
 37/2007
615/2007
7/2007
831/2007
640/2007
706/2007
413/2007
Társadalmi származással kapcsolatos ügyek23/2007   
Vagyoni helyzettel kapcsolatos ügyek23/2007  707/2007
788/2007
Foglalkoztatás jellege szerinti ügyek700/2007 78/2007719/2007
831/2007
Érdekképviselethez való tartozással kapcsolatos ügyek681/2007  11/2007
Egyéb helyzettel, tulajdonsággal kapcsolatos ügyek704/2007
1/2007
13/2007
56/2007
419/2007
310/2007
866/2007
395/2007
974/2007
513/2007642/2007

155/2007
677/2006
46/2007
30/2007
103/2007
736/2007
247/2007
177/2006
205/2006
519/2006
440/2007
831/2007
430/2007
451/2007
Egyéb ügyek  592/2007747/2006
288/2007
232/2007
287/2007
532/2007
746/2007
676/2007
462/2007
796/2007
574/2007
535/2007
Zaklatás671/2007
704/2007
  11/2007
86/2007
Esélyegyenlõségi terv   72/2007

 

 Jogsértést megállapító döntésekEgyezséggel zárult ügyekEljárás megszüntetésével végzõdött ügyekKérelmet elutasító döntések
Nem szerinti diszkriminációval kapcsolatos ügyek419/2008  144/2008
441/2008
Faji hovatartozással kapcsolatos ügyek    
Bõrszín miatti megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyek    
Nemzetiséggel kapcsolatos ügyek    
Nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozással kapcsolatos ügyek94/2008
72/2008
240/2008
133/2008
135/2008
45/2008
1367/2008
89/2008
880/2008
1007/2008
23/2008
37/2008
1651/2008
206/2008
1343/2008
462/2008
742/2008
Anyanyelv használattal kapcsolatos ügyek    
Fogyatékossággal kapcsolatos ügyek492/2008
404/2008
727/2008
310/2008
725/2008
404/2008
731/2008
732/2008
733/2008
723/2008
934/2008
1340/2008
62/1/2008
62/2/2008
1007/2008
1116/2008
1407/200870/2008
719/2008
Egészségi állapottal kapcsolatos ügyek81/2008
1277/2008
1126/2008 22/2008
306/2008
Vallási vagy világnézeti meggyõzõdéssel kapcsolatos ügyek   1434/2008
617/2008
Politikai vagy más véleménnyel kapcsolatos ügyek68/2008  2/2008
600/2008
607/2008
Családi állapottal kapcsolatos ügyek 54/2008 916/2008
Anyasággal (terhességgel) vagy apasággal kapcsolatos ügyek108/2008
32/2008
1026/2008
1201/2008
683/2007
673/20081007/2008511/2008
1443/2008
935/2008
Szexuális irányultsággal kapcsolatos ügyek    
Nemi identitással kapcsolatos ügyek    
Életkorral kapcsolatos ügyek358/2008
92/2008
588/2008
1640/2008
279/2008
 636/2008205/2008
453/2008
1003/2008
617/2008
916/2008
851/2008
263/2008
Társadalmi származással kapcsolatos ügyek    
Vagyoni helyzettel kapcsolatos ügyek43/2008  22/2008
916/2008
Foglalkoztatás jellege szerinti ügyek 1/2008  900/2008
Érdekképviselethez való tartozással kapcsolatos ügyek  689/2008 
Egyéb helyzettel, tulajdonsággal kapcsolatos ügyek974/2007
72/2008
231/2008
1/2008
233/2008
170/2008
109/2008
807/2008
1026/2008
595/2008
819/2008
1204/2008
957/2008
 1019/2007
345/2008
324/2008
157/2008
168/2008
540/2008
1188/2008
1095/2008
154/2008
299/2008
1449/2008
1347/2008
254/2008
342/2008
1318/2008
617/2008
1516/2008
214/2008
839/2008
877/2008
Megtorlás1537/2008  1714/2008
1859/2008
Zaklatás81/2008
1/2008
43/2008
170/2008
25/2008
54/2008
45/2008
 607/2008
Esélyegyenlõségi terv339/2008   

 

 Jogsértést megállapító döntésekEgyezséggel zárult ügyekEljárás megszüntetésével végzõdött ügyekKérelmet elutasító döntések
Nem szerinti diszkriminációval kapcsolatos ügyek26/2009
106/2009
1395/2009
1363/2009
  243/2009
70/2009
Faji hovatartozással kapcsolatos ügyek    
Bõrszín miatti megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyek    
Nemzetiséggel kapcsolatos ügyek   243/2009
Nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozással kapcsolatos ügyek525/2009
1475/2009
1801/2009
98/2009
128/2009
386/2009
161/2009
732/2009
148/2009
46/2009
112/2009
172/2009
902/2009
477/2009
1612/2009
Anyanyelv használattal kapcsolatos ügyek    
Fogyatékossággal kapcsolatos ügyek190/2009
146/2009
227/2009
167/2009
547/2009
1052/2009
103/2009
735/2009
165/2009
557/2009
233/2009257/2009
430/2009
67/2009
Egészségi állapottal kapcsolatos ügyek474/200965/2009
651/2009
1015/2009
 79/2009
87/2009
198/2009
324/2009
243/2009
Vallási vagy világnézeti meggyõzõdéssel kapcsolatos ügyek   324/2009
Politikai vagy más véleménnyel kapcsolatos ügyek166/2009
26/2009
42/2009
245/2009
303/2009
  457/2009
740/2009
242/2009
785/2009
1230/2009
1554/2009
Családi állapottal kapcsolatos ügyek    
Anyasággal (terhességgel) vagy apasággal kapcsolatos ügyek683/2007
694/2009
43/2009
873/2009
1578/2009
92/2009
1033/2009
1590/2009963/2009
341/2009
342/2009
Szexuális irányultsággal kapcsolatos ügyek102/2009
1023/2009
939/2009
  499/2009
338/2009
Nemi identitással kapcsolatos ügyek    
Életkorral kapcsolatos ügyek234/2009
762/2009
349/2009
70/2009
1054/2009
63/2009
713/2009
714/2009
1068/2009
1129/2009
  936/2009
Társadalmi származással kapcsolatos ügyek    
Vagyoni helyzettel kapcsolatos ügyek261/20091713/2009 457/2009
232/2009
1869/2009
Foglalkoztatás jellege szerinti ügyek   324/2009
Érdekképviselethez való tartozással kapcsolatos ügyek177/2009 176/200935/2009
Egyéb helyzettel, tulajdonsággal kapcsolatos ügyek628/2009
1260/2008
1784/2009
178/2009
1578/2009
15/2009
103/2009
201/2009
32/2009
457/2009
740/2009
809/2009
759/2009
1869/2009
Megtorlás45/2009
1277/2008
   
Zaklatás26/2009
654/2009
1260/2008
  740/2009
499/2009
Esélyegyenlõségi terv    

 

 Jogsértést megállapító döntésekEgyezséggel zárult ügyekEljárás megszüntetésével végzõdött ügyekKérelmet elutasító döntések
Nem szerinti diszkriminációval kapcsolatos ügyek117/2010695/2010 406/2010
91/2010
Faji hovatartozással kapcsolatos ügyek    
Bõrszín miatti megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyek416/2010   
Nemzetiséggel kapcsolatos ügyek    
Nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozással kapcsolatos ügyek795/2010
461/2010
684/2010
132/2010
281/2010
7/2010
56/2010
266/2010
1201/2010
264/2010
1105/2010
 144/2010
Anyanyelv használattal kapcsolatos ügyek    
Fogyatékossággal kapcsolatos ügyek9/2010
804/2010
1079/2010
1423/2010
1290/2010
124/2010
74/2010
1107/2010
1245/2010
960/2010
962/2010
 728/2010
Egészségi állapottal kapcsolatos ügyek1236/2010194/2010 1143/2010
Vallási vagy világnézeti meggyõzõdéssel kapcsolatos ügyek    
Politikai vagy más véleménnyel kapcsolatos ügyek160/2010
86/2010
  115/2010
134/2010
180/2010
1492/2010
Családi állapottal kapcsolatos ügyek    
Anyasággal (terhességgel) vagy apasággal kapcsolatos ügyek122/2010
785/2010
835/2010
78/2010
368/2010
803/2010
642/2010
68/2010
871/2010163/2010
91/2010
Szexuális irányultsággal kapcsolatos ügyek49/2010
985/2010
  195/2010
Nemi identitással kapcsolatos ügyek    
Életkorral kapcsolatos ügyek188/2010
69/2010
156/2010
109/2010
252/2010
695/2010
761/2010
1124/2010
107/2010
681/2010
1111/2010
 583/2010
Társadalmi származással kapcsolatos ügyek    
Vagyoni helyzettel kapcsolatos ügyek    
Foglalkoztatás jellege szerinti ügyek    
Érdekképviselethez való tartozással kapcsolatos ügyek721/2010
86/2010
1144/2010
  153/2010
Egyéb helyzettel, tulajdonsággal kapcsolatos ügyek819/2008
715/2010
141/2010
713/2010
63/2010
1444/2010
1054/2010
258/2010
25/2010
231/2010267/2010
Megtorlás 106/2010
76/2010
  
Zaklatás1/2010
86/2010
38/2010 180/2010
Esélyegyenlõségi terv    

 

 Jogsértést megállapító döntésekEgyezséggel zárult ügyekEljárás megszüntetésével végzõdött ügyekKérelmet elutasító döntések
Nem szerinti diszkriminációval kapcsolatos ügyek
365/2011
831/2011
113/2011
 
825/2011
Faji hovatartozással kapcsolatos ügyek    
Bõrszín miatti megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyek    
Nemzetiséggel kapcsolatos ügyek25/2011   
Nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozással kapcsolatos ügyek114/2011
144/2011, 1069/2010
103/2011
49/2011
823/2011
115/2011
182/2011
224/2011
52/2011
 57/2011
364/2011
780/2011
Anyanyelv használattal kapcsolatos ügyek    
Fogyatékossággal kapcsolatos ügyek121/2011
764/2011
55/2011
101/2011
127/2011
140/2011
70/2011
67/2011
767/2011
605/2011
552/2011
54/2011
584/2011
755/2011
32/2011
 3/2011
Egészségi állapottal kapcsolatos ügyek353/2011
23/2011
1618/2010
233/2011
483/2011
426/2010
89/2011
  
Vallási vagy világnézeti meggyõzõdéssel kapcsolatos ügyek    
Politikai vagy más véleménnyel kapcsolatos ügyek17/2011
427/2011
   
Családi állapottal kapcsolatos ügyek 30/2011  
Anyasággal (terhességgel) vagy apasággal kapcsolatos ügyek95/2011
151/2011
805/2011
301/2011
361/2011  
Szexuális irányultsággal kapcsolatos ügyek 530/2011  
Nemi identitással kapcsolatos ügyek 1007/2011  
Életkorral kapcsolatos ügyek123/2011
714/2011
1087/2011
   
Társadalmi származással kapcsolatos ügyek    
Vagyoni helyzettel kapcsolatos ügyek    
Foglalkoztatás jellege szerinti ügyek    
Érdekképviselethez való tartozással kapcsolatos ügyek1115/2011  100/2011
Egyéb helyzettel, tulajdonsággal kapcsolatos ügyek139/201128/2011 637/2011
Megtorlás88/2011
301/2011
   
Zaklatás25/2011
805/2011
301/2011
365/2011
559/2011
831/2011
530/2011
  
Esélyegyenlõségi terv    
 Jogsértést megállapító döntésekEgyezséggel zárult ügyekEljárás megszüntetésével végzõdött ügyekKérelmet elutasító döntések
Nem szerinti diszkriminációval kapcsolatos ügyek126/2012   
Faji hovatartozással kapcsolatos ügyek50/2012   
Bõrszín miatti megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyek    
Nemzetiséggel kapcsolatos ügyek    
Nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozással kapcsolatos ügyek117/2012
176/2012
190/2012
275/2012
125/2012
592/2012
  
Anyanyelv használattal kapcsolatos ügyek    
Fogyatékossággal kapcsolatos ügyek45/2012
132/2012
140/2012
271/2012
443/2012
543/2012
39/2012
90/2012
32/2012
33/2012
413/2012
419/2012
195/2012
526/2012
25/2012
462/2012
  
Egészségi állapottal kapcsolatos ügyek43/2012
587/2012
464/2012
338/2012  
Vallási vagy világnézeti meggyõzõdéssel kapcsolatos ügyek    
Politikai vagy más véleménnyel kapcsolatos ügyek122/2012
71/2012
   
Családi állapottal kapcsolatos ügyek    
Anyasággal (terhességgel) vagy apasággal kapcsolatos ügyek585/2012   
Szexuális irányultsággal kapcsolatos ügyek    
Nemi identitással kapcsolatos ügyek 107/2012  
Életkorral kapcsolatos ügyek219/2012502/2012697/2012 
Társadalmi származással kapcsolatos ügyek    
Vagyoni helyzettel kapcsolatos ügyek    
Foglalkoztatás jellege szerinti ügyek    
Érdekképviselethez való tartozással kapcsolatos ügyek245/2012
197/2012
   
Egyéb helyzettel, tulajdonsággal kapcsolatos ügyek554/2012
273/2011
310/2012
771/2012
317/2012
486/2012  
Megtorlás150/2012653/2012  
Zaklatás197/2012778/2012  
Esélyegyenlõségi terv    

 

 Jogsértést megállapító döntésekEgyezséggel zárult ügyekKérelmet elutasító döntések
Nem szerinti diszkriminációval kapcsolatos ügyek577/2013
579/2013
  
Faji hovatartozással kapcsolatos ügyek 
 
Bõrszín miatti megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyek   
Nemzetiséggel kapcsolatos ügyek   
Nemzetiséghez való tartozással kapcsolatos ügyek447/2013
143/2013
74/2013
496/2013
369/2013
51/2013
Anyanyelv használattal kapcsolatos ügyek   
Fogyatékossággal kapcsolatos ügyek432/2013
145/2013
395/2013
487/2013
504/2013
68/2013
30/2013
62/2013
73/2013
286/2013
428/2013
171/2013
350/2013
517/2013
516/2013
525/2013
534/2013
731/2013
430/2013
 
Egészségi állapottal kapcsolatos ügyek10/2013
424/2013
306/2013
191/2013
90/2013
374/2013
497/2013
46/2013

572/2013
Vallási vagy világnézeti meggyõzõdéssel kapcsolatos ügyek  217/2013
Politikai vagy más véleménnyel kapcsolatos ügyek   
Családi állapottal kapcsolatos ügyek   
Anyasággal (terhességgel) vagy apasággal kapcsolatos ügyek135/2013361/2013 
Szexuális irányultsággal kapcsolatos ügyek165/2013
41/2013
88/2013
499/2013
 
Nemi identitással kapcsolatos ügyek   
Életkorral kapcsolatos ügyek79/2013 199/2013
Társadalmi származással kapcsolatos ügyek   
Vagyoni helyzettel kapcsolatos ügyek   
Foglalkoztatás jellege szerinti ügyek   
Érdekképviselethez való tartozással kapcsolatos ügyek   
Egyéb helyzettel, tulajdonsággal kapcsolatos ügyek449/2013  
Megtorlás   
Zaklatás340/2013 344/2013
Esélyegyenlõségi terv   

 

Védett tulajdonságok Jogsértést megállapító döntésekEgyezséggel zárult ügyekKérelmet elutasító döntések
Nem    
Faji hovatartozás 30/2014 
Bõrszín    
Nemzetiség   
Nemzetiséghez tartozás116/2014
429/2014
63/2014
123/2014
446/2014
 475/2014
 
Anyanyelv használata   
Fogyatékosság1/2014
145/2014
60/2014
131/2014
306/2014
113/2014
437/2014
110/2014
196/2014
128/2014
295/2014
136/2014
362/2014
412/2014
326/2014
304/2014
427/2014
495/2014
288/2014
99/2014
 
Egészségi állapot 431/2014 
Vallási vagy világnézeti meggyõzõdés 29/2014 
Politikai vagy más vélemény100/2014  
Családi állapot448/2014  
Anyaság (terhesség), apaság379/2014
189/2014
231/2014
161/2014
157/2014
479/2014
 
Szexuális irányultság366/2014
459/2014
104/2014 
Nemi identitás   
Életkor470/2014 26/2014
Társadalmi származás   
Vagyoni helyzet   
Foglalkoztatás jellege 166/2014  
Érdekképviselethez tartozás185/2014  
Egyéb helyzet181/2014444/2014
532/2014
 
Megtorlás   
Zaklatás   
Esélyegyenlõségi terv   

 

Védett tulajdonságok Jogsértést megállapító döntésekEgyezséggel zárult ügyekKérelmet elutasító döntések
Nem 280/2015
218/2015
331/2015
  
Faji hovatartozás 108/2015 
Bõrszín    
Nemzetiség   
Nemzetiséghez tartozás169/2015
183/2015
67/2015
349/2015
304/2015
226/2015
86/2015
274/2015
430/2015
370/2015
301/2015
 
Anyanyelv    
Fogyatékosság177/2015
312/2015
216/2015
233/2015
69/2015
75/2015
85/2015
484/2015
50/2015
203/2015
121/2015
9/2015
102/2015
362/2015
522/2015
334/2015
Egészségi állapot212/2015
55/2015
191/2015258/2015 
Vallási vagy világnézeti meggyõzõdés   
Politikai vagy más vélemény68/2015
224/2015
8/2015
238/2015
 284/2015
Családi állapot   
Anyaság (terhesség), apaság141/201584/2015 
Szexuális irányultság   
Nemi identitás   
Életkor449/2015 275/2015
343/2015
156/2015
Társadalmi származás   
Vagyoni helyzet   
Foglalkoztatás jellege   
Érdekképviselethez tartozás130/2015  
Egyéb helyzet, tulajdonság

173/2015
133/2015
230/2015
400/2015

164/2015

27/2015
60/2015
61/2015

 

 

Diszkrimináció területe Jogsértést megállapító döntésekEgyezséggel zárult ügyekKérelmet elutasító döntések
Szolgáltatás169/2015
85/2015
50/2015
55/2015
230/2015
86/2015
370/2015
362/2015
522/2015
191/2015
343/2015
258/2015
284/2015
27/2015

Foglalkoztatás280/2015
218/2015
331/2015
183/2015
304/2015
226/2015
68/2015
8/2015
238/2015
141/2015
449/2015
130/2015
173/2015
108/2015
430/2015
84/2015
275/2015
156/2015
60/2015
61/2015
Közszolgáltatás67/2015
349/2015
177/2015
312/2015
177/2015
312/2015
216/2015
69/2015
484/2015
212/2015
224/2015
133/2015
400/2015
203/2015
274/2015
301/2015
9/2015
102/2015
164/2015
334/2015 
 

 

Diszkrimináció típusa Jogsértést megállapító döntésekEgyezséggel zárult ügyekKérelmet elutasító döntések
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés280/2015
218/2015
331/2015
169/2015
183/2015
304/2015
226/2015
177/2015
312/2015
216/2015
233/2015
69/2015
85/2015
484/2015
212/2015
55/2015
68/2015
224/2015
8/2015
238/2015
141/2015
449/2015
130/2015
173/2015
133/2015
230/2015
400/2015
203/2015
108/2015
370/2015
121/2015
9/2015
102/2015
362/2015
522/2015
191/2015
84/2015
275/2015
343/2015
164/2015
334/2015
258/2015
284/2015
156/2015
27/2015
60/2015
61/2015
Közvetett hátrányos megkülönböztetés67/2015
50/2015
75/2015 
Zaklatás349/201586/2015
274/2015
430/2015
301/2015
 
Megtorlás   
Jogellenes elkülönítés   
Védett tulajdonságok Jogsértést megállapító döntésekEgyezséggel zárult ügyekKérelmet elutasító döntések
Nem 22/2016
168/2016
467/2016
 345/2016532/2016 
Faji hovatartozás   
Bõrszín 246/2016 43/2016
378/2016
263/2016
 
Nemzetiség  345/2016 
Nemzetiséghez tartozás

25/2016
381/2016
549/2016
246/2016
349/2016
467/2016

39/2016
232/2016
224/2016
314/2016
263/2016
 
Anyanyelv    
Fogyatékosság58/2016
125/2016
316/2016
451/2016
469/2016
36/2016
60/2016
558/2016
613/2016

4/2016
423/2016
309/2016
291/2016
86/2016
403/2016
440/2016
33/2016
42/2016
94/2016
129/2016
133/2016
288/2016

617/2016
Egészségi állapot2/2016
174/2016
219/2016
146/2016
304/2016
 137/2016 
Vallási vagy világnézeti meggyõzõdés   
Politikai vagy más vélemény88/2016 224/2016  
Családi állapot 155/2016 
Anyaság (terhesség), apaság

19/2016
182/2016
415/2016
481/2016
360/2016

489/2016
148/2016
301/2016
 
Szexuális irányultság88/2016
420/2016
  
Nemi identitás88/2016
168/2016
420/2016
  
Életkor302/2016453/2016 
Társadalmi származás 17/2016 
Vagyoni helyzet 17/2016 
Foglalkoztatás jellege115/2016   
Érdekképviselethez tartozás   
Egyéb helyzet, tulajdonság

467/2016 

 145/2016456/2016
237/2016
251/2016
 

 

Diszkrimináció területe Jogsértést megállapító döntésekEgyezséggel zárult ügyekKérelmet elutasító döntések
Szolgáltatás22/2016
125/2016
316/2016
246/2016
613/2016
43/2016
39/2016
314/2016
489/2016
378/2016
291/2016
145/2016
33/2016
42/2016
94/2016
133/2016
288/2016
 
Foglalkoztatás

19/2016
88/2016
168/2016
182/2016
219/2016
302/2016
115/2016
415/2016
467/2016
481/2016
360/2016

232/2016
224/2016
453/2016
345/2016
263/2016
148/2016
301/2016

251/2016
237/2016
532/2016
Közszolgáltatás25/2016
58/2016
2/2016
174/2016
381/2016
451/2016
469/2016
549/2016
36/2016
60/2016
146/2016
304/2016
349/2016
420/2016
558/2016
4/2016
17/2016
423/2016
309/2016
86/2016
403/2016
129/2016
456/2016
137/2016
617/2016
 

 

Diszkrimináció típusa Jogsértést megállapító döntésekEgyezséggel zárult ügyekKérelmet elutasító döntések
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés

22/2016
58/2016
2/2016
19/2016
125/2016
88/2016
168/2016
174/2016
182/2016
219/2016
302/2016
451/2016
469/2016
36/2016
60/2016
115/2016
146/2016
246/2016
304/2016
415/2016
420/2016
558/2016
613/2016
467/2016
481/2016
360/2016

 232/2016
43/2016
39/2016
4/2016
224/2016
423/2016
314/2016
453/2016
309/2016
489/2016
378/2016
291/2016
263/2016
86/2016
145/2016
148/2016
403/2016
440/2016
33/2016
42/2016
94/2016
129/2016
133/2016
288/2016
301/2016
155/2016
137/2016
237/2016
532/2016
617/2016
Közvetett hátrányos megkülönböztetés316/2016   
Zaklatás25/2016
88/2016
168/2016
381/2016
549/2016
349/2016
467/2016
 17/2016
345/2016
403/2016
133/2016
456/2016 
Megtorlás   
Jogellenes elkülönítés   

 

 

 

Védett tulajdonságok Jogsértést megállapító döntésekEgyezséggel zárult ügyekKérelmet elutasító döntések
Nem  103/2017 
Faji hovatartozás   
Bõrszín    
Nemzetiség 46/2017 
Nemzetiséghez tartozás

 

  
Anyanyelv    
Fogyatékosság 176/2017

91/2017
73/2017
111/2017
178/2017
201/2017
225/2017

277/2017
428/2017
Egészségi állapot197/2017 201/2017152/2017 
Vallási vagy világnézeti meggyõzõdés   
Politikai vagy más vélemény316/2017  131/2017 
Családi állapot   
Anyaság (terhesség), apaság95/2017
144/2017
281/2017
Szexuális irányultság  323/2017 
Nemi identitás   
Életkor

39/2017
114/2017

  
Társadalmi származás   
Vagyoni helyzet   
Foglalkoztatás jellege   
Érdekképviselethez tartozás 32/2017  
Egyéb helyzet, tulajdonság

114/2017 

74/2017
90/2017
12/2017
 

 

Diszkrimináció területe Jogsértést megállapító döntésekEgyezséggel zárult ügyekKérelmet elutasító döntések
Szolgáltatás 91/2017
74/2017
90/2017
111/2017
144/2017
178/2017

12/2017
323/2017 

Foglalkoztatás

46/2017
95/2017
103/2017

152/2017
281/2017
Közszolgáltatás316/201773/2017 277/2017
428/2017
 

 

Diszkrimináció típusa Jogsértést megállapító döntésekEgyezséggel zárult ügyekKérelmet elutasító döntések
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés

12/2017
152/2017
277/2017
281/2017
428/2017
323/2017

Közvetett hátrányos megkülönböztetés 39/201791/2017  
Zaklatás 46/2017
201/2017
 
Megtorlás32/2017   
Jogellenes elkülönítés