Archívum

Útijelentés a Roma Integráció Évtizede Program (2005-2015) keretében a romák diszkriminációjával kapcsolatos konferenciáról (2014. január 30-31. Podgorica)

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkár felkérésére az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársa részt vett „ A romák diszkriminációja – A cigányellenesség és a többszörös diszkrimináció elleni küzdelem kihívásai ” témában 2013. január 30-31-én Podgoricában (Montenegró) tartott nemzetközi konferencián. A konferencián a Roma Integráció Évtizede Programban részt vevő 12 ország képviseltette magát. Az Évtized elnökségét 2013. július 1. és 2014. június 30. között betöltő Montenegró Emberi és Kisebbségi Jogok Minisztériumának vezetője beszámolt arról, hogy milyen előrelépések történtek a romák érdekében Montenegróban, és milyen további kihívásokkal kell szembenézniük. Az Európai Roma és Traveller Fórum elnöke részletes tájékoztatást tartott a cigányellenességről, annak gyökereiről és ismertette, hogy miért tekinthető ez a fajta megkülönböztetés a rasszizmus specifikus formájának. Az Európai Roma Jogok Központjának (ERRC) jogi igazgatója ismertette a szervezet 2008. január és 2012. július közötti időszakban több, jelentősebb roma populáció által lakott országban - többek között Magyarországon is - végzett monitorozását. A felmérésből kiderült, hány esetben és milyen jellegű támadás ért roma embereket. Az ERRC tételes prioritások között sorolta fel a romák irányában fennálló állami felelősséget, a lakhatáshoz és oktatáshoz való jogokat, a lakóhely szabad megválasztásához, a szabad mozgáshoz való jogot, a személyazonosítóhoz (igazolvány) való jogot, a roma nők és gyermekek jogait, a részletes elemekből álló adatgyűjtést, a gyűlöletbeszéd elleni fellépést. A konferencián téma volt a roma nőket érintő többszörös diszkrimináció is, és több, az Emberi Jogok Európai Bírósága által romák ügyében hozott döntést ismertettek.

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság 2013. évi tevékenysége a számok tükrében

Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz 2013. évben 1496 beadvány érkezett, mely több mint másfélszerese az előző években érkezett panaszok számának.Ebbe a számba beletartozik az a 173 panaszbeadvány is, mely a 19 megyében dolgozó egyenlőbánásmód-referens közreműködésével készült el az általuk tartott ügyfélfogadáson, ahol emellett 2730 regisztrációs lap felvételére is sor került azokról a bejelentésekről, amelyek nem a hatóság hatáskörébe tartoznak. 

 

A korábbi évekhez hasonlóan a városi lakosságtól érkezett beadványok száma körülbelül háromszorosan meghaladta a kisebb településekről a hatóság eljárását kezdeményezők arányát.

A legtöbb panasz Budapestről, valamint Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett a hatósághoz, míg a legkevesebben Győr-Moson-Sopron, Vas és Csongrád megyéből kezdeményezték a hatóság eljárását.

A tavalyi év statisztikai adataiból ugyanakkor az is megállapítható, hogy területenként eltérő, hogy egy adott megyéből milyen védett tulajdonsághoz való tartozás miatt fordulnak a panaszosok a hatósághoz. Például Budapestről beérkezett panaszoknál leggyakrabban az egészségi állapotot és fogyatékosságot jelölik meg a panaszosok védett tulajdonságként, addig BAZ megyéből érkezett panaszok esetében a kérelmezők nemzetiséghez való tartozásuk miatt, Pest megyéből érkezett panaszok esetében pedig életkoruk miatt érezték úgy, hogy sérült velük szemben az egyenlő bánásmód követelménye.

A hatóság 2013. évben a beadványok alapján 589 esetben indított eljárást, míg 907 esetben tájékoztatta a hozzá forduló ügyfelet, hogy kérelme nem tekinthető diszkriminációs panasznak és más szervhez irányította a panaszost.

Azokban az ügyekben, amelyekben eljárás indult, a kérelmezők leggyakrabban fogyatékosságukat (119 esetben), nemzetiséghez való tartozásukat (113 esetben) valamint egészségi állapotukat (77 esetben) jelölték meg védett tulajdonságként a hatósághoz eljuttatott panaszukban.

A jogsértést megállapító határozatokból is az látszik, hogy leggyakrabban a kérelmezők fogyatékosságával (6 esetben) valamint egészségi állapotával kapcsolatban (4 esetben) sértette meg az eljárás alá vont az egyenlő bánásmód követelményét.

2013. évben 345 közigazgatási döntés született, mely 122 esetben elutasító határozattal, 120 esetben eljárást megszüntető végzéssel zárult, 52 esetben érdemi vizsgálat nélküli elutasítással végződött, 21 esetben állapította meg a hatóság, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és 30 esetben egyezséget jóváhagyó határozat született.

A diszkrimináció területét tekintve a legtöbb panasz a foglalkoztatással kapcsolatban érkezett

(248 esetben), ezen belül is a foglalkoztatási jogviszony létesítésénél vagy megszüntetésénél érezték úgy a legtöbben, hogy sérült az egyenlő bánásmód követelménye, ezt követi az áruk forgalma és szolgáltatások igénybevételének területe (108 esetben) valamint az oktatás és képzés (73 esetben).

Az előző évekhez hasonlóan 2013. évben is a legtöbb eljárás gazdasági társasággal (239 esetben), a helyi és nemzetiségi önkormányzat valamint szerveivel (99 esetben), illetve az oktatási intézményekkel (85 esetben) szemben indult.
A jogsértést megállapító határozatoknál ugyanez a sorrend figyelhető meg, ha a jogsértő szerv típusa szerint csoportosítjuk a 2013. évben született határozatokat.

A hatóság 2013-ban többségében közvetlen hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos panaszokkal foglalkozott, de jelentős számban érkeztek panaszok zaklatás miatt is.
Közvetett hátrányos megkülönböztetés, megtorlás és jogellenes elkülönítés miatt csak néhány esetben keresték fel a hatóságot.

Az egyenlő bánásmód követelményét megsértőkkel szemben a szankciók közül a legtöbb esetben a további jogsértő magatartástól való eltiltás (15 esetben), illetve a határozat nyilvános közzététele elrendelésére (11 esetben) került sor.

A hatóság döntéseivel szemben (ebbe beletartoznak a 2012 végén meghozott döntések is) 2013-ban 30 esetben fordult az ügyfelek valamelyike bírósághoz. Tekintettel az előző évről áthúzódó ügyekre, 35 esetben a bíróság elutasította a felperes keresetét vagy megszüntette a pert (pl. azért, mert a keresetet visszavonták, vagy idézés kibocsátása sem történt meg

hiánypótlás elmulasztása miatt). Mindösszesen egy esetben helyezte hatályon kívül a bíróság a hatóság döntését, és három további esetben ezzel egyidejűleg új eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságot. Számos ügy végződött a Kúria előtt, vagy azért, mert a hatóság nem értett egyet a bíróság ítéletével, vagy mert az ellenérdekű fél bízott a rendkívüli perorvoslati eljárás során abban, hogy javára szóló döntés születik. A Kúria 7 esetben hatályában fenntartotta a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét (ezekben az esetekben nem a hatóság terjesztette elő a felülvizsgálati kérelmet), egy esetben történt az eljáró bíróság új eljárásra utasítása, amikor viszont a hatóság kérte a Kúriát a számára sérelmes ítélet hatályon kívül helyezésére, és további két esetben – ugyancsak a hatóság kérelmére, a Kúria hatályon kívül helyezve a sérelmes elsőfokú döntést, elutasította a kereseti kérelmet.

 

Átadták az Egyenlõ Bánásmód Hatóság dizájnpályázatának díjait

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság „VÁLTSD VALÓRA!” dizájnpályázatának díjátadó eseményére 2014. március 20-án Budapesten a Magyar Sajtóházban került sor.A szakmai zsűri a 49 beérkezett pályaműből 10 alkotó tervező munkáit választotta ki.A használati tárgyakra tervezett művek a tárgy-, a forma és a vizuális kultúra eszközeivel támogatják a diszkriminációmentes szemléletmód megerősödését a mindennapokban. A kiválasztott látványterveket és legyártott pályamunkákat a díjátadó ünnepség keretében mutatták be a Magyar Sajtóház Mikszáth termében a vendégeknek. A rendezvényen Dr. Honecz Ágnes, az EBH elnökének megnyitóbeszédét követően és a zsűri értékelése után került sor a díjak átadására.

A legjobbaknak ítélt munkákból nyílt önálló kiállítás 2014. április 1-jéig tekinthető meg, naponta 8.00-20.00 óráig.

Az első helyezett Zleovszki Zsolt a Budapesti Műszaki Főiskola csomagolástervező szakán végzett. Itt a szakma mérnöki, gyártási oldalát ismerte meg. Hamar rájött, hogy a vizualitás ennél jobban érdekeli, ezért a KREA Kortárs Művészeti Iskolában grafikusi diplomát szerzett. Aktuális alkotó korszakát a letisztultság, a formai harmónia jellemzi, szeret külön figyelmet szentelni a betűknek. A 27 éves békéscsabai grafikus KZ jeligéjű művében az egyszerűségre és áttekinthetőségre törekedett.

A második helyezett Koczka Kristóf a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem formatervező szakos hallgatója. A mesterképzős tanulmányai mellett érdekeli a történelem, a társadalomtudományok és a környezet formálása. Fontosnak tartja, hogy ugyanúgy használjuk a design társadalomformáló szerepét mint egyéb hasznos funkcióit. Az égalité jeligével benyújtott pályaműve kiemelten az irodai arculatot támogató felületeken használható.

A harmadik helyezett Maróti Réka három évig pályázati referensként dolgozott. Az uniós tájékoztatási kötelezettségek alkalmazása közben gondolkodott el azon, hogyan lehetne szebben és esztétikusabban arculatot építeni, kreatív megoldásokat csempészni a hétköznapokba, az ilyen jellegű feladatokba. Az Akér jeligével a pályázatra beküldött alkotása is ezt a gondolatot viszi tovább: kreatívan, humorral és érthetően kommunikálni. A budapesti alkotó időközben pályát váltott, tervezőgrafikus szakra felvételizik. Szeretné, ha mindenki egyenlő eséllyel jutna széphez.

A EBH különdíjasa Kluzsnik Réka szociális asszisztens számára fontos a másság elfogadásának erősítése, különösen a fiatalok körében. A divat, a rajz, a festés pedig az a terület, ahol leginkább ki tudja fejezni magát. Pictogram jeligéjű pályázati anyagának készítése közben nagyon élvezte, hogy életének e két különböző szegmensét ötvözheti kedvére. Célja, egy vidám, figyelemfelkeltő, jól kombinálható mű létrehozása volt. Olyan, amire mindenki azt mondja: Ilyet én is hordanék!

FRA-EQUINET-ENNHRI kommunikációs találkozó 2014. május 14. Bécs

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA), az Egyenlőségi Testületek Európai Hálózata (EQUINET) és a Nemzeti Emberi Jogok Intézete Európai Hálózata (ENNHRI) képviselőinek találkozója azzal a céllal került megrendezésre, hogy mind nemzeti, mind nemzetközi szinten erősítse a meglévő kommunikációs csatornákat és új utakat keressen a szervezetek közötti együttműködésre, valamint hogy teret adjon a résztvevő szervezetek kommunikációs tapasztalatainak megosztására, egymás bevált gyakorlatának megismerésére.

A résztvevők először egy kerekasztal-beszélgetésen vettek részt, melynek témáját elsősorban a nemzeti és az európai szervezetek közötti kommunikációs megoldások képezték. Ezen ismertetésre kerültek azok a kommunikációs csatornák, amelyek jól működnek, és véleményt vártak a meghívottaktól arra nézve, hogy milyen újabb ötleteik vannak a már meglévő kommunikációs eszközök és módszerek továbbfejlesztésére.

Ezt követően a résztvevők három különféle témában kiscsoportos szekciókban cserélték ki tapasztalataikat úgy, hogy valamennyi résztvevő egymást követően mindhárom témájú szekcióban részt vett. A témák a kommunikációhoz kapcsolódtak: hogyan adjunk pozitív üzenetet, hírértéket az emberi jogok és az egyenlőség témájának, hogyan használjuk a médiát, hogyan alapozhatunk kommunikációnk során az emberekben rejlő értékekre.

Az EBH-t a találkozón a Hatósági és Jogi Főosztály helyettes vezetője képviselte, aki – mint egyedi ügyekkel foglalkozó hatósági jogász – a találkozón megfogalmazta, hogy nagyon fontosnak tartja egymás jogalkalmazói gyakorlatának megismerését, szem előtt tartását a nemzeti szervezetek egyedi ügyekben történő döntéshozatala során. Megemlítette, hogy a hatóság a döntéshozatalt megelőzően már eddig is több ügyben kör-email formájában kikérte például az aktuális EQUINET-munkacsoport tagjainak véleményét, így sok hasznos információt szerzett a többi tagállam hasonló ügyben fennálló joggyakorlatáról, ami nagy segítségére volt az adott ügy elbírálása során, illetve a bíróság előtti eljárásokban.

A hatóság munkatársa a találkozón sok hasznos tapasztalatot szerzett

Az EBH rövidfilmpályázatot hirdet

Azonos tisztelettelAz Egyenlő Bánásmód Hatóság rövidfilmpályázataForgass 5 perces animációs, dokumentum- vagy kisjátékfilmet!

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) nyílt, jeligés rövidfilmpályázatára az esélyegyenlőséget hangsúlyozó, figyelemfelhívó, legfeljebb 5 perc időtartamú filmeket várunk!

Az alkotások az egyenlő bánásmódról szóló törvényben* nevesített védett tulajdonságokon alapuló diszkriminációt, a hátrányos megkülönböztetést, a zaklatást és a jogellenes elkülönítést dolgozzák fel.

A pályázaton amatőr alkotók vehetnek részt, akik nem a filmszakmában dolgoznak. Minden alkotó több rövidfilm forgatásában is részt vehet.

A hatóság elgondolkodtató, egyedi műveket vár, amelyek a dráma vagy a humor eszközeivel szólnak a nézőkhöz.

Az alkotások segítsék elő az egyenlő bánásmód követelményének megismerését és érvényesülését, ösztönözzenek a jogkövető magatartás kialakítására.

A pályázat jeligés!
Egyéni, előzetes, jeligés regisztráció szükséges a palyazat@egyenlobanasmod.hu címre továbbított regisztrációs űrlappal.

A regisztrációs űrlap beérkezési határideje: 2014. április 1.

A pályázók többrövidfilmmel is indulhatnak!

Jelentkezési határidő: 2014. április 11. 14 óra

* Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának (ECRI) éves szemináriuma az esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód testületek részére (2014. május 22-23. Strasbourg)

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság Hatósági és Jogi Főosztályának vezetője részt vett Az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának (ECRI) éves szemináriumán, melynek fő témája az volt, hogy a nemzeti esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód hatóságok hogyan tudnak együttműködni és miként tudják támogatni a helyi hatóságokat a rasszizmus és intolerancia elleni fellépésben.

A helyi és regionális hatóságok 2011-ben megtartott kongresszusán ajánlást adtak ki, amely 8 pontban foglalta össze a romák európai helyzetét, a helyi és regionális hatóságok romák helyzetén történő javításának lehetőségeit, az ezzel kapcsolatos kihívásokat. (315. számú ajánlás). Az ajánlás említést tesz arról, hogy az Európa Tanács 47 tagállamában mintegy 10-12 millió roma él, közülük számosan marginalizált környezetben, szegénységtől sújtva. A gyűlöletbeszéd, zaklatás és roma-ellenesség mindennapjaik szerves részévé vált, az ellenük való küzdelemben segítségre szorulnak. A tagállamoknak nemcsak központi intézkedésekkel kell fellépniük ezekkel a negatív jelenségekkel szemben, hanem helyi és régiós szinten is meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a helyzet javítására. Utóbbi időben egyre gyakoribb kritikával illetik a helyhatóságokat és a különböző regionális szerveket, mivel nem tudják kezelni a helyzetet, és elmulasztják a kormányok cselekvési terveiben meghatározott célok megvalósítását.

Az ECRI által szervezett konferencia egyik célja az volt, hogy az egyenlő bánásmód testületek közreműködését kérje a helyhatóságokkal és regionális szervekkel történő együttműködésre, annak érdekében, hogy a romákat ért hátrányos megkülönböztetés elleni fellépésben aktívan vegyenek részt.

A szeminárium másfél napja alatt több előadótól hallhattuk az országukban már bevált jó gyakorlatok ismertetését. A hollandiai Emberi Jogi Intézet biztosa arról számolt be, hogy Hollandiában informális emberi jogi hálózatot építettek ki helyi szinteken is, ezek feladata tájékoztatást nyújtani a rasszizmus és intolerancia áldozatainak, elirányítani őket a megfelelő testülethez, aki az ügyükben kompetens eljárni, egymás kommunikációs módszereinek felhasználásában segítség nyújtása. Az Intézet kutatást is végzett arról, hogy mennyire tartják fontosnak az emberi jogokat lokális szinten. Maga az Intézet helyi szinten munkatársai segítségével rögzíti a panaszokat, mediál az ellenérdekű felek között, illetve igény szerint egyéb segítséget is nyújt, pl. informálja őket egyéb jogérvényesítési lehetőségekről. Eljárása ingyenes, a hozzájuk fordulóknak nincs szüksége jogi képviselőre, a foglalkoztatás, oktatás, szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén jelentkező diszkriminációs ügyekben kvázi bíróságként tud eljárni. Az előadó elhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a helyi szinten működő hatóságok gyakorta nincsenek tisztában az egyes diszkriminációval összefüggő jogi fogalmak pontos értelmével, ezért szükség van ezek megismertetésére, továbbá a helyi nyelvjárásban használt kifejezések és a jogi szakszavak, kifejezések összhangba hozására.

Liége város szakértője előadásában beszélt a város köztisztviselői részére tartott multikulturális tréningről, a helyi bevándorlók integrálása céljából tartott tréningről, arról a 2003-ban indult 7 éves projektről, amelyben célul tűzték ki Liége városának szolidáris, toleráns és nemzetközi településsé válását. A projekt keretében „Szivárvány házat” hoztak létre, ahol az LMBT emberek találkozhattak, megbeszélhették problémáikat.

Az olasz UNAR képviselője beszámolt arról, hogy 12 régióval kötöttek együttműködési megállapodást, és a szervezet - amely korábban csak faji diszkriminációval foglalkozott – tevékenységét kibővítette 3 évvel ezelőtt, vallási meggyőződés, LMBT, fogyatékosság miatti diszkriminációs ügyekben is fel tud lépni. Érdekességként említette, hogy előretört az interneten keresztül történő panaszbenyújtás, amely jelenleg 22%-át teszi ki a kérelmeknek, illetve beszámolt arról, hogy szervezetük újságírók felkérésére részt vett egy magatartáskódex összeállításában, amelyben egyebek mellett tiltó listára helyezték a korábban gyakori, és a migránsokat megbélyegző elnevezések használatát a médiában.

A Közép-Pirenneusokban található Tolouse városából érkezett előadó beszámolt arról, hogy az LMBT csoporthoz tartozók részére létrehoztak egy központot, ahol találkozhatnak egymással, megbeszélhetik problémáikat, segítséget kérhetnek az őket ért sérelmek ügyében.

A francia Jogvédő Hivatal munkatársa a migránsokkal kapcsolatos központi és helyi, regionális szintű együttműködésükről beszélt.

Moldova Köztársaság Ungheni városának polgármestere bemutatta a „Guguta” óvodát, amelybe 375 hátrányos helyzetű, közöttük 72 fogyatékos gyermek jár, beszámolt arról, hogy az önkormányzat nappali ellátókat alakított ki fogyatékossággal élő fiatalok rehabilitációjának megkönnyítésére, az Alternatív Közösségi Szociális Szolgálat keretében pedig fiatal árvákat segítenek a különböző szociális jellegű szolgáltatásokhoz történő hozzáféréshez.

Az Equinet ügyvezető igazgatója ismertette a szervezetet, amelynek tagsága a 2008-ban történő megalapítás óta 41-re növekedett. Előadásában kiemelte a nemzeti egyenlő bánásmód testületek szerepét az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőségi munka területén, azonban kritikaként hozta fel, hogy a testületek nagyrésze komoly forráshiánnyal küzd, ami akadályozza őket abban, hogy komolyabb hálózatot és szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a helyi és regionális hatóságokkal.

A Szivárvány Városok Hálózatának koordinátora ismertette a tavaly májusban 18 város részvételével magalakított hálózat munkáját, és további városok részvételére buzdított a szervezetben. Előadásában a hálózat négy városának (Amszterdám, Berlin, Torinó és Madrid) az LMBT emberek érdekében kifejtett tevékenységét, programjait ismertette, és kiemelte, hogy a 18 résztvevő város közül 16 együttműködik a helyi egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel foglalkozó szervezetekkel.

A svéd Esélyegyenlőségi Ombudsman vezető tanácsosa elmondta, hogy Svédországban az ombudsmani hivatalhoz érkező minden harmadik panasz városlakóktól érkezik, és valamely helyhatóság eljárását sérelmezi. Eljárásuk során előfordult, hogy a diszkrimináló helyi önkormányzat részére kiadott ajánlásukban az alkohol-árusítás jogának a megvonását kezdeményezték szankcióként. Szorgalmazzák továbbá a szerződések jogában az ún. egyenlőségi záradék alkalmazását.

Úti jelentés Equinet szeminárium a nemek közötti egyenlőségről: az egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezetek szerepe Brüsszel, 2014. április 24.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársa részt vett a 2014. április 24-én Brüsszelben megtartott Equinet jogi szemináriumán, amely rendezvény középpontjában a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2004/113/EK irányelv (a továbbiakban: irányelv) alkalmazása, az azzal kapcsolatos tapasztalatok álltak, összefüggésben az erről készülő jelentésekkel.

Nyitó beszédében Jane Morrice, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság alelnöke hangsúlyozta, hogy még mindig sok a tennivaló a nemek közötti egyenlőség terén. Aileen McColgan, a King’s College London professzora kiemelte az irányelv néhány problematikus sajátosságát, így például azt, hogy nem vonatkozik az oktatásra, a médiára és a reklámra, ugyanakkor azt is említette, hogy a tagállamok gyakran az irányelvnél tágabban értelmezik a szolgáltatás fogalmát. A professzor utalt arra, hogy nagyon kevés a területet érintő bírósági ügy, aminek okaiként említette a jogtudatosság hiányát, az eljárások költségességét és hosszadalmasságát, valamint azt, hogy szemben a foglalkoztatási ügyekkel, ahol komoly reparációra lehet számítani, az áruk-szolgáltatások terén túl sokat nem nyer a panaszos azzal, ha neki adnak igazat, az anyagi kártérítés mértéke jellemzően alacsony. Az irányelv szankcióra vonatkozó előírásának arányosságra és hatékonyságra vonatkozó kitétele között ellentét feszül. Az egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezetek szerepével kapcsolatosan az előadó fontosnak tartotta a jogtudatosságot elősegítő programokat, a közérdekű igényérvényesítés erősítését, a fogyasztóvédelmi szemlélet kialakítását (mely a nemi diszkriminációt úgy tekinti, mint az áru/szolgáltatás hibáját). Hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni az egyértelműen diszkriminatív és elfogadhatatlan esetek (ilyenként említette a szórakozóhelyek és a fodrászok kizárólag nemi alapon eltérő belépőit/árait), és azon nemi alapon különböztető gyakorlatok között, amelyek nem tekinthetők diszkriminációnak.

A továbbiakban az Equinet nemi diszkriminációval foglalkozó munkacsoportja, illetve az Európai Bizottság részéről következett beszámoló az általuk az irányelv alkalmazásáról készített jelentésekkel kapcsolatosan, majd a nemi diszkrimináció elleni küzdelemben érdekelt szervezetek képviseletében Pierrette Pape (Európai Női Lobbi) és Richard Köhler (Transgender Europe) részvételével zajlott beszélgetés. Sophie Maletras, az Európai Bizottság munkatársa emlékeztetett, hogy Test-Achats ügyet követően már nem lehet az irányelv biztosítási szektorra vonatkozó, eltérést engedő szabályát alkalmazni. Elmondta továbbá, hogy a nemi alapon eltérő árazás nem megengedett, az irányelv 4. cikkének (5) – a kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjai számára nyújtott szolgáltatások esetén kimentést engedő – bekezdésével kapcsolatos kérdésre válaszolva pedig kifejtette, hogy esetről esetre kell eldönteni, hogy fennáll-e törvényes cél.

Pierrette Pape hangsúlyozta, hogy az irányelvnek megfelelően a terhességgel-anyasággal kapcsolatos terheket közösen kell viselni. Probléma, hogy a nők foglalkoztatását megdrágítja az, hogy többe kerül a betegbiztosításuk. Álláspontja szerint a média és a reklám területét is az irányelv hatálya alá kellene vonni. Richard Köhler kiemelte, hogy a nemet váltó személyek gyakran találkoznak diszkriminációval, melynek folytán sokszor anyagilag is hátrányos helyzetbe kerülnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az irányelv a transzszexuális személyekre is vonatkozik, amiről az érintettek gyakran nem tudnak. Az egyik jellemző akadály, amellyel a nemüket megváltoztató személyeknek szembe kell nézniük, az okmányaik lecserélésének hosszadalmas folyamata, ami viszont nem számít szolgáltatásnak. Több államban a nemváltást sterilizációhoz kötik, illetve a szükséges orvosi beavatkozásokat sokszor nem finanszírozzák az egészségbiztosítók.

Yves Thiery ügyvéd, a Leuveni Egyetem oktatója a nemek közötti egyenlőség a biztosítási szolgáltatások területén témában tartott előadást. Kifejtette, hogy az alapprobléma abban gyökerezik, hogy a biztosítás természetéből adódóan kockázaton alapuló különbségtétel, a „jó kockázatok” jó árat fizetnek, a „rossz kockázatok” pedig rosszat. Mindeközben viszont meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét, és fennáll a megfizethető és megfelelő biztosítási szolgáltatások iránti igény. Statisztikai adatok támasztották például alá, hogy a fiatal férfiak esetében az autóbalesetek esélye magasabb, mint a nők és az idősebb férfiak esetében, így az előbbiek magasabb díjat fizettek. Az egészségbiztosítás esetében viszont a nők jelentenek nagyobb kockázatot. Az Európai Bíróság döntése a Test-Achats ügyben azt eredményezte, hogy a férfiakat és nőket egyenlő helyzetben lévőnek kell tekinteni a biztosításokkal kapcsolatosan. Bizonytalanság maradt azonban számos kérdésben, így például a kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjai számára nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó kimentési rendelkezés a biztosítási szektorra is vonatkozik. A bírósági gyakorlat Európában államról államra változó. Egyes esetekben általános biztosítás-szakmai érveket megragadva csempészik vissza a megkülönböztetést, például ha terhes nő szeretne biztosítást kötni, arra hivatkoznak, hogy a terhesség egy már előzetesen fennálló állapot, nincs szó jövőbeli bizonytalan eseményről („égő házra nem kötnek biztosítást”).

Silvia Sansonetti (Fondazione Brodolini) a rendezvény utolsó előadójaként két tanulmányról számolt be a nemek közötti egyenlőség megvalósulásával kapcsolatosan a média, a hirdetés és az oktatás területén. Utalt arra, hogy a médiában a nőket gyakran a nemi sztereotípiáknak megfelelően mutatják be, például a híradásokban ritkán szerepelnek szakértőként. Az internet terjedése változással kecsegtetett, azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mindeközben a nemi szerepek merev keretei korlátozzák mind a férfiak, mind a nők tehetségének kiteljesedését, ami az emberi erőforrások elvesztegetése is. Az elvégzett kutatás szerint az EU tagállamaira általánosságban jellemző, hogy a médiában a nemek közötti egyenlő bánásmódra vonatkozó különböző etikai kódexek, esélyegyenlőségi tervek, szabályok figyelemmel vannak a terület sajátosságaira, ám jogilag nem mindig kötelezőek, ezért nehéz a nyomon követés, nincsenek szankciók a szabálysértésekre. Az általános antidiszkriminációs jogi szabályozás ellenben nem tud eléggé specifikus lenni. Az oktatással kapcsolatosan az előadó elmondta, hogy bár az oktatás tagállami kompetencia, a nemi diszkriminációra vonatkozó adatszolgáltatás, a jó gyakorlatok gyűjtése fontos szerepet kaphat.

Valóra váltották - Lezárult az Egyenlõ Bánásmód Hatóság "Váltsd valóra" c. dizájnpályázata

EBH: legyen tananyag a felsőoktatásban az esélyegyenlőség

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság szeretné elérni, hogy az esélyegyenlőség tananyag legyen a felsőoktatásban. Erről, valamint arról is szó volt a szervezet 2013. november 5-ei workshopján a Kaposvári Egyetemen, hogy csak kevesen kérnek segítséget azok közül, akiket hátrányos megkülönbözetést ér.

Pánczél Márta, a hatóság főosztályvezetője szerint a jogaikkal leginkább a 60 évnél fiatalabb, nagyvárosban élő, és legalább középfokú végzettséggel rendelkezők vannak tisztában, a legkevésbé pedig a kistelepülésen élő, alacsony iskolázottságúak és a romák.

Céljuk, hogy az esélyegyenlőség legyen tananyag a felsőfokú oktatásban, tudatosítsák a jövendőbeli döntéshozókban ennek fontosságát – mondta.

Berdár Valéria, az EBH somogyi referense kiemelte: fontos, hogy minél többen tudják, mit kell tenniük, hova fordulhatnak hátrányos megkülönböztetés esetén. Ebben óriási a lemaradás az unióhoz képest – mondta a szakember, aki példaként egy néhány évvel ezelőtt, 15-18 évesek körében készült felmérést említett. Ennek eredményei szerint jogtudatosságban a vizsgált országok között Magyarország az utolsó helyen állt.

Szabados Tímea, az EBH főosztályvezető-helyettese arról számolt be, hogy a magyarok harmadát már érte valamiféle hátrányos megkülönböztetés. A legtöbben életkoruk, származásuk, illetve egészségügyi állapotuk miatt, s többnyire a munkahelyen vagy a szociális ellátásban tapasztaltak negatív megkülönböztetést.

Kitért arra is, hogy a társadalom öt százaléka elutasít mindenféle előnyös megkülönböztetést - ez az 50-59 év közöttiekre a legjellemzőbb -, a legelfogadóbbak a pozitív diszkriminációval szemben a fiatalok, a 40-49 közötti korosztály és a hátrányos helyzetűekkel kapcsolatban állók.

Az érintettek általában nem kérnek segítséget

Az elmúlt esztendőkben folyamatosan nőtt idehaza az ismertté vált diszkriminációs esetek száma, derült ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) Kaposvári Egyetemen rendezett workshopján, ám nemcsak a társadalom növekvő előítéletessége, hanem az érintettek egyre nagyobb jogtudatossága miatt is. Utóbbi még akkor is igaz, ha Magyarországon diszkrimináció esetén egyelőre nagyon kevesen kérnek segítséget a megfelelő fórumoktól: a többség szerint úgysem tudnak tenni értük semmit, sokan viszont nem tudják, kihez forduljanak, éppen ezért negyedük senkinek sem szólt az esetről, a többiek jelentős részben csak szűk környezetüknek számoltak be róla.

– A magyarok harmadát már érte valamiféle hátrányos megkülönböztetés – mondta Szabados Tímea, az Egyenlő Bánásmód Hatóság kutatásvezetője. – A legtöbbször az életkort, a társadalmi származást és az egészségügyi állapotot említették az érintettek, s leggyakrabban a munkahelyen vagy a szociális ellátásban érte őket negatív megkülönböztetés.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) 2005-ben, az uniós csatlakozás után alakult, s hamar kiderült, nemhogy a társadalom, de a közigazgatás szintjén is fehér foltnak számított a diszkriminációmentesség.
– Négy éve jöttek létre a megyei és kistérségi szervezetek – tájékoztatott Pánczél Márta, az EBH főosztályvezetője –, s ennek hatása máris érezhető. A célunk, s ezért is jöttünk a Kaposvári Egyetemre, hogy a felsőfokú oktatásban tananyagként legyen jelen az esélyegyenlőség, s tudatosítsuk a jövendőbeli döntéshozókban ennek fontosságát.

Berdár Valéria, az EBH somogyi referense hozzátette, fontos, hogy minél többen tudják, mit kell tenniük diszkrimináció esetén, ugyanis ebben óriási a lemaradás az unióhoz képest: egy néhány évvel ezelőtti, 15-18 évesekkel készült felmérés szerint a jogtudatosságban utolsó helyen állt Magyarország a vizsgált országok között.
– A megyében a leggyakrabban a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés miatt fordulnak hozzánk – állította Berdár Valéria –, emellett fogyatékossággal és egészségügyi állapottal kapcsolatos oktatási panaszokkal, valamint gyerekekkel és kisgyerekes anyákkal kapcsolatos esetekkel szembesülünk.

Sokan roma érdekvédelmi hatóságként gondolnak az EBH-ra, ám az esetszámok azt mutatják, ahhoz képest, hogy a hátrányos megkülönböztetés valóban a cigányokat sújtja a leggyakrabban, mégis alulreprezentáltak a hatósági eljárásokban.
– Lakhely szerint csak a panaszok 26 százaléka érkezik faluból – mondta Pánczél Márta –, s csak 29 százalék a leghátrányosabb kistérségekből. A jogaikkal leginkább a hatvan évnél fiatalabb, nagyvárosban élő, s legalább középfokú végzettséggel rendelkezők vannak tisztában, míg a kistelepülésen élő, alacsony iskolázottságúak és romák ismerik a legkevésbé.

Szabados Tímea hozzátette, nem egyforma a hátrányt szenvedettek társadalmi megítélése sem.
– A jövedelmükből biztosan megélők és a szakmunkások szerint személyes okok vezetnek a diszkriminációhoz – magyarázta –, a nagyvárosi értelmiségiek, illetve a legalacsonyabb végzettségűek viszont társadalmi felelősséget emlegetnek. A pozitív diszkrimináció támogatottsága sem egyforma: a társadalom 5 százaléka elzárkózik mindenféle előnyös megkülönböztetéstől, a legelutasítóbban az 50-59 év közöttiek, míg a legelfogadóbbak a fiatalok, a 40-49 közötti korosztály és a hátrányos helyzetűekkel kapcsolatban állók.

A pozitív megkülönböztetés esetei közül a legnagyobb támogatottságot – 85 százalék – a mozgáskorlátozottak számára fontos akadálymentesítés élvezi, 58 százalék támogatja, hogy meghatározott számú roma diplomás kapjon állást a közigazgatásban, 56 százalék támogatja az integrált oktatást, 52 szerint büntetni kellene a szegregált iskolák igazgatóit, 55 százalék úgy véli, szükség lenne női kvótára a politikában, viszont jelentős az elutasítottsága az azonos neműek örökbefogadásának, csak a társadalom negyede támogatja.
Diszkriminációs okok (%)
Magyarország Európai Unió
55 év feletti életkor 75 45
Etnikai hovatartozás 70 56
Fogyatékosság 54 46
Nem 44 31
Szexuális orientáció 42 46
Nemi identitás 34 45
30 év alatti életkor 27 18
Vallás 25 39

Jelentés az Európai Szociális Kartáról megrendezett Szemináriumról

A hatóság munkatársa részt vett 2013. január 30. napján Az Európai Szociális Kartáról szóló szemináriumon, melyről az alábbi rövid összefoglalót készítettük:

Az Európai Szociális Karta jelentések összeállításában résztvevő magyarországi szakterületek képviselői számára, az Európa Tanács kezdeményezésére, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megszervezett szemináriumon előadást tartottak az Európai Szociális Karta és Európai Szociális Biztonsági Kódex Főosztály vezetői (az Európa Tanács érintett főosztályvezetője és helyettese), az Európai Szociális Karta rendelkezéseinek végrehajtását ellenőrző Szociális Jogok Európai Bizottság (SZJEB) alelnöke és két magyar tagja, valamint a magyar jelentések koordinátora.

A Magyar Kormánynak rendszeres jelentéstételi kötelezettséget kell teljesítenie az Európa Tanács nemzetközi egyezményei, az Európai Szociális Karta, valamint a Módosított Európai Szociális Karta ratifikált cikkeinek végrehajtásával kapcsolatban. Az EBH érintett a foglalkoztatás, képzés, esélyegyenlőség témakörében a fenti jogintézmények ratifikált cikkeiben előírt kötelezettségek teljesítéséről szóló részanyagok elkészítésében.

Az előadók az Európai Szociális Karta és a Módosított Európai Szociális Karta Magyarország által ratifikált rendelkezéseinek értelmezésével és jogi, valamint a jelentéstétel és monitoring folyamat technikai, eljárási kérdéseivel foglalkoztak. A szeminárium célja a jelentéstételi eljárás részletes vizsgálata a Karta jelentések elősegítése érdekében, valamint a Szociális Jogok Európai Bizottsága konklúzióinak nyomonkövetése volt.

Az Európai Szociális Karta és Európai Szociális Biztonsági Kódex Főosztály helyettes vezetője előadásában részletesen ismertette a jelentéseken alapuló monitorozás és a jelentéstételi eljárás általános irányvonalát: A Karta 4 tematikus fejezetre lett felosztva és a részes államoknak 4 évente kell jelentést tenniük az adott tematikus fejezettel kapcsolatban, vagyis minden évben készül egy jelentés a négy fejezet egyikéből. A részes államokat mindig értesítik, hogy az adott évben melyik témakörben kell benyújtani a jelentést. Ha a kormányok jelentésükben nem elég alaposan fejtettek ki egy kérdést, kiegészítő tájékoztatás kérésre kerül sor. A válaszok tisztázása érdekében a kormányokkal folytatott kétoldalú megbeszélésekre eddig ritkán került sor szervezeti és költségvetési okok miatt, azonban ezt a lehetőséget mindkét fél kezdeményezheti. Nemzetközi civil szervezetek is kapnak az elkészített nemzeti jelentésekből és ők - bevett gyakorlat alapján - elkészítik a saját „árnyékjelentésüket” (shadow report). Ezek az árnyékjelentések elsősorban a fogyatékkal élő vagy LGBT személyek helyzetével foglalkoznak és ösztönözhetik a Bizottságot további kérdésfeltevésre.
A jelentés tartalmi követelményei kapcsán legutoljára 2008-ban történtek változások. Mára csak általános kérdéseket kell tisztázni a jelentésben, nem szükséges a teljes tételes jogi szabályozást leírni, inkább arra kell fókuszálni, hogy milyen változások történtek a jogi szabályozásban, milyen intézkedéseket kíván a kormány tenni a jog érvényesülése érdekében, valamint statisztikai adatokat kell felvonultatni, amivel kimutatható, hogy a kormány intézkedései elősegítik a jogok érvényesülését. A releváns jogszabályokat nem elég csak felsorolni, de deskriptív értelmezését is prezentálni kell a jelentésben, hiszen nem ismerheti a SZJEB minden munkatársa a magyar jogszabályokat.
Az esélyegyenlőség kapcsán kiemelésre került, hogy a Karta minden részes államának állampolgára számára biztosítani kell az egyenlő bánásmódot, nem csak az EGT államok állampolgárai számára.
A statisztika vonatkozásában pedig fontos megemlíteni, hogy az nem elégséges válasz, hogy az adott kérdésről nem áll rendelkezésre hivatalos statisztikai adat. Ilyen esetben olyan becslések, felmérések, tanulmányok eredményeit kell bemutatni, amelyek a jelentést készítő birtokában vannak, vagy esetleg ő kezdeményezte ezen felmérések, tanulmányok elvégzését. Ezen túl figyelembe kell venni a Bizottság korábbi következtetéseit is, és az abban feltett kérdésekre meg kell adni a kielégítő válaszokat. Ennek elmaradása esetén nem felel meg a jelentés, még akkor sem, ha egyébként a részes állam megfelel a Kartának, hiszen a Bizottság nem tud meggyőződni erről. Az sem lehet megfelelő válasz, ha azt írja a részes állam a jelentésében, hogy a vizsgált időszakban nincsen változás az adott kérdés kapcsán, ilyenkor számadatokkal kell alátámasztani azt, hogy hogyan alakult a helyzet. Ahhoz, hogy a részes állam megfeleljen a Kartának nem elég új törvényeket hozni, szükség van egy jogi keretre is, ami biztosítja a jogok érvényesülését (például költségvetési eszközök, bíróságok útján). Emellett, hasznos lehet az előkészítésben lévő jogszabályokra is utalni a jelentésben, különösen mivel a Bizottság a konklúziójában mindig már egy elmúlt helyzetet (referencia időszakot) vizsgál és így a következetés napvilágra kerülésekor nem lesz nagyon elmaradva az akkori helyzettől. Végezetül a Bizottság azt is vizsgálja, hogy hol tart az adott részes állam az ENSZ, ILO, EU egyezményszövegek ratifikálásában, így érdemes csatolni a nemzeti jelentésekhez az erre vonatkozó dokumentumokat is.

Ezután a Szociális Jogok Európai Bizottsága két magyar tagjának előadásában a Karta 4. - Gyermekek és családok - témakörében elemzésre kerültek a magyar és más nemzeti jelentések alapján levonható konklúziók, javaslatok (az alábbi kérdéskörökben: gyermekmunka tilalma [15 év], szülési szabadság, terhes nők elbocsátási tilalma, szoptatási munkaidő kedvezmény, terhes nők védelme az egészségre ártalmas munkakörök esetén, család védelme, lakhatás [hajléktalanok védelme, kilakoltatás, roma családok helyzete], gyermekintézmények, családon belüli erőszak, családok gazdasági védelme, külföldiekkel szembeni egyenlő bánásmód követelménye, testi fenyítés tilalma, fiatal bűnözők elhelyezése, kötelező iskoláztatási kor [16 év], roma gyermekek szegregációja), a nyomonkövetés eljárása, majd pediglen a magyar jogi szabályozás változásai. Bemutatásra kerültek az 1. - Foglalkoztatás, képzés és esélyegyenlőség - témakörre vonatkozó konklúziók, a nemzeti jelentésekkel kapcsolatos általános észrevételek (az alábbi kérdéskörökben: méltányos foglalkoztatási gyakorlat, szabad munkahelyválasztás, fogyatékkal élők oktatása, foglalkoztatása és integrációja, külföldiek munkavállalása a közszférában), majd a magyar jelentések koordinátora által az aktuális (2013. márciusában elküldésre kerülő) magyar jelentés (amelynek kapcsán külön kiemelésre került, hogy az EBH jó munkát végzett a rá vonatkozó részletes részanyag elkészítése során). Ezután a 2. – Egészség, szociális biztonság és szociális védelem – témakör rendelkezéseire vonatkozó specifikus jelentéstételi követelmények (az alábbi kérdéskörökben: konzultáció a szociális partnerekkel, veszélyes anyagoknak kitett munkavállalók, munkahelyi megbetegedések, ellenőrző hatóságok hatékonysága, elrettentő erejű szankciók, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, tanácsadási, képzési lehetőségek, egészséges környezethez való jog, szociális biztonság, gyógyászati segítség, szociális szolgáltatások) és a nyomonkövetés eljárása (konklúziók a hazai helyzet és a Karta rendelkezései közötti megfelelés hiánya esetén, elhalasztott konklúziók) kerültek napirendre.

A 3. – Munkával kapcsolatos jogok – témakör vonatkozásában a Szociális Jogok Európai Bizottságának alelnöke javaslatokat tett a következő jelentés elkészítéséhez (az alábbi kérdéskörökben: munkaidő, fizetett munkaszünet és szabadság, veszélyes munka, éjszakai munkavégzés, szervezkedési jog, kollektív tárgyalás, sztrájkhoz való jog, tájékoztatási kötelezettség). Végezetül a szeminárium lehetőséget nyújtott a kollektív panaszeljárás bemutatására (jelentősége, szerepe és fejlődése a Szociális Jogok Európai Bizottsága határozatainak fényében), valamint általánosságban a Karta jogi következményeivel kapcsolatos ismeretek frissítésére. A Szociális Jogok Európai Bizottsága magyar tagjai bemutatták a magyar jogrend által biztosított jogvédelemet az Európai Szociális Karta rendelkezéseinek betartására.

Budapest, 2013. február 13.

Feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítése

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság székhelyváltozás miatt a feleslegessé vált eszközeit értékesíti.
A vagyontárgyak listája megtekinthető ide kattintva.

Érdeklődni:
Dr. Török Lászlóné
E-mail: laszlone.torok@egyenlobanasmod.hu
Telefon: 06-1-795-2988

Útijelentés a genfi országvédésrõl

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársa részt vett a 2013. február 14-én Genfben megrendezett, a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló ENSZ egyezmény (CEDAW) magyarországi végrehajtásáról szóló országvédésen.

A 25 fős delegációt Asztalosné Zupcsán Erika az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára vezette. A delegáció tagjai az érintett tárcákon és az EBH-n kívül a bírói karból, az ügyészségtől és a KSH-tól kerültek kijelölésre.

Az EBH a CEDAW egyezmény 1-3 cikkelyeivel, valamint a 11. cikkelyben foglaltakkal kapcsolatban kapott kérdéseket a bizottság tagjaitól, akik érdeklődtek a hatóság mandátumáról, a jogsértőkkel szemben alkalmazott szankciórendszerről, az előnyben részesítés törvényi szabályozásáról. Mindezeken kívül a hatóság képviselője tájékoztatta a bizottság elnökét és tagjait a 2009. áprilisában indult TÁMOP-5.5.5. projekt keretében tartott képzésekről.

Az EBH elnökhelyettese elõadást tartott az "Európai összefogás az 50 év feletti nõkért" címmel rendezett nemzetközi konferencián

A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) 2013. március 7-én nemzetközi konferenciát rendezett 140 fő részvételével az idősödő nők esélyegyenlőségének és aktivitásának megtartása érdekében.

Az MNKSZ meghívására az Egyenlő Bánásmód Hatóság részéről Magyar Enikő elnökhelyettes vett részt a konferencián, melyen többek között a kormányzat, az önkormányzatok, civil szervezetek, határon túli szervezetek, média, felsőoktatási intézmények, hazai és nemzetközi cégek, EU és ENSZ szakértői voltak jelen, illetve tartottak színvonalas előadásokat.

Magyar Enikő elnökhelyettes előadásában arról beszélt, hogy a Hatóság az egyenlő bánásmód követelményéről szóló törvényben megnevezett 19+1 védett tulajdonsággal – köztük az 50 év feletti nőket hangsúlyosan érintő nemmel, korral, egészségi állapottal – összefüggésben, általában egyéni kérelemre vizsgálja, hogy például a munkáltatók, szolgáltatók, közhatalmi szervek megtartották-e az egyenlő bánásmód követelményét. Az elnökhelyettes asszony egy igen tanulságos gyakorlati példán keresztül mutatta be a közvetlen hátrányos megkülönböztetés egyik formáját, amikor egy 50 év körüli hölgyet ért diszkrimináció, már a munkára való jelentkezése során. Az EBH a hatósági eljárások mellett az európai uniós finanszírozású TÁMOP-5.5.5 projektje segítségével társadalmi szemléletformálást is végez. A Hatóság az éppen aktuálisan zajló kommunikációs kampányával pedig a különböző médiák segítségével is fel szeretné hívni a figyelmet arra, hogy a diszkrimináció jogellenes, az egyenlő bánásmód pedig mindenkit megillet.

Útijelentés Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) "CLARITY" nevû új kísérleti projektje kapcsán megvalósuló elsõ két találkozójáról

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság részt vesz az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) „CLARITY” nevű új kísérleti projektjében. A projekt célja, hogy a releváns panaszkezelési mechanizmusok feltérképezése és az Európai Unió tagállamaiban működő, emberi jogokkal foglalkozó, nem-peres szervek mandátumának tisztázása révén egy olyan interaktív online eszközt hozzon létre, amely leegyszerűsíti és megnöveli az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, azáltal, hogy megfelelő információt és útmutatást nyújt azon személyek számára, akiknek sérültek az alapvető jogai. A projekt megvalósítása során szoros az együttműködés az Európai Bizottsággal is. A projekt lefolytatása érdekében egy 12 (osztrák, ciprusi, finn, francia, magyar, olasz, lengyel, portugál, román, szlovák, spanyol és angol/északír) főből álló munkacsoport állt fel a résztvevő szervezetek (egyenlőségi szervek, nemzeti emberi jogi intézmények és ombudsmani intézmények) képviselőiből. Az eszköz célcsoportjai a közvetítők (mint például olyan nem-kormányzati szervek (NGO), amelyek a megfelelő szervezetekhez irányítják azon személyeket, akiknek sérült valamely alapvető joga), valamint maguk az egyenlőségi szervek, nemzeti emberi jogi intézmények és ombudsmani intézmények. A résztvevők hozzájárulása biztosítja, hogy a létrejövő eszköz a gyakorlatban megvalósuló, helyes és legfrissebb információt és segítséget nyújtja. A résztvevők hozzájárulása két formában valósul meg: Egyrészt kérdőívek kitöltésével, amely során tisztázásra kerülnek az egyes szervezetek mandátumai. Másrészt munkacsoport találkozókkal, amelyek során a kísérleti eszköz tervezése és a vitás, kérdéses témák megbeszélése folyik.

Első lépésként az FRA irányítása révén információgyűjtésre került sor azért, hogy felépüljön az online eszköz információs alapja. Ennek érdekében a részvevő delegáltak kitöltöttek egy kérdőívet, amelynek célja a résztvevő szervezetek tematikus mandátumának, az általuk nyújtott szolgáltatásoknak és a hozzájuk érkező kérelmekre vonatkozó elfogadhatósági kritériumoknak a feltérképezése volt.

Második lépésként a „CLARITY” projekt kapcsán felállított munkacsoportba delegált munkatársak részt vettek a munkacsoport első találkozóján Bécsben, 2013. május 22. napján.

A találkozó célja kettős volt:

Egyrészt fontos volt, hogy megbeszéljük az FRA által összeállított kérdőívet azért, hogy tisztázzuk a résztvevő szervezetek alapjogi mandátumait.
Másrészt a kitöltött kérdőívek útján összegyűjtött információk, valamint a résztvevő szervezetek gyakorlati tapasztalatai és javaslatai alapján megkezdődhetett az online eszköz tervezésével kapcsolatos eszmecsere.
Harmadik lépésként az első találkozón megbeszéltek alapján a delegált tagok további szükséges információkkal pontosították az FRA által összegyűjtött adatokat. A pontosítások elvégzése után az FRA újragondolta a folyamatábrát, továbbá megalkotta az online eszköz prototípusát.

Negyedik lépésként a „CLARITY” projekt kapcsán felállított munkacsoportba delegált munkatársak részt vettek a munkacsoport második találkozóján Bécsben, 2013. szeptember 26. napján.

A találkozó célja kettős volt:

Egyrészt fontos volt, hogy megbeszéljük az FRA által (az első találkozó eredményei és az azt követően, a résztvevők által megküldött információk alapján) elkészített folyamatábrát, amely az online eszköz tartalmi alapját képezi.
Másrészt fontos volt, hogy megbeszéljük az online eszköz működését, funkcióit és formáját az FRA által elkészített prototípus alapján.
A fenti két cél elérése érdekében a következő kérdések kerültek megvitatásra:
1) Hogyan csoportosíthatóak a különböző jogok?
2) Milyen módon történhet a delegáló szervezetek mandátumának bemutatása a köz- és a magánszféra területén?
3) Milyen módon történhet az eljárásjogi elfogadhatósági kritériumok és a delegáló szervezetek hatásköreinek megjelenítése a folyamatábrában, illetve az ennek alapján elkészített excel táblázatokban?
4) Milyen egyéb fontos elemre lenne még szükség az eszköz megfelelő működése / jól használhatósága érdekében?
5) Milyen weboldal(ak) szolgálhat(nak) jó mintaként a munkánkhoz (amely segíti a munkacsoportot abban, hogy hogyan fejlessze tovább az eszköz funkcióit és formáját)?
6) Mi legyen az online eszköz által a felhasználó számára nyújtott végső válasz/információ?

Equinet tréning a kötelezettséggel érintettek (duty bearers) és a nemzeti egyenlõ bánásmód testületek együttmûködési lehetõségeirõl

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság két munkatársa részt vett az Equinet fenti témában megtartott másfél napos tréningjén.

A tréningen először a fogalom (duty bearer) meghatározása történt, amely szerint mindazok a szervezetek, intézmények, hatóságok, rendőrség, fegyveres testületek, munkáltatók mind a köz-, mind a magánszférában, továbbá a szociális partnerek, szakszervezetek, szolgáltatók, nem kormányzati szervek, politikai pártok, szociális média stb. ebbe a kategóriába sorolhatók, ha és amennyiben valamely jogszabály alapján az egyenlő bánásmód követelményét be kell tartaniuk.

A velük történő kapcsolatba kerülés két leggyakoribb esete, amikor már megtörtént a diszkrimináció, és panaszt emeltek a kötelezettséggel érintett szervezettel szemben, illetve amikor a kapcsolat felvétele éppen annak érdekében történik, hogy ne történjen diszkrimináció.

Az utóbbi példa arra, amikor az egyenlő bánásmód betartatása felett őrködő hatóság, szervezet, ombudsman vagy Nemzet Emberi Jogi Intézet (NHRI) tevékenysége inkább proaktív. Ebben az esetben a kötelezettséggel érintettekkel történő kapcsolatfelvétel előtt mindig ki kell tűzni azt a célt, amelyet el akarunk érni, meg kell határozni azt a kötelezettséggel érintett szervet (vagy többet), akivel kapcsolatba akarunk lépni, és a kapcsolatfelvétel módját is. Megcélozhatunk olyan kötelezettséggel érintettet, amelynek a tevékenysége széleskörű, a társadalom széles rétegeivel tart kapcsolatot, így bízhatunk abban, hogy továbbadja az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatban megszerzett tapasztalatokat. A kapcsolatfelvétel és a velük történő együttműködés azonban mindig legyen személyre szabott, ehhez állítsuk össze, hogy milyen kategóriákból választhatunk. Ezek lehetnek: jogi (jogalkalmazás), információ- és tudatosság növelés, kutatások, tréningek, tanácsadás és iránymutatás, párbeszéd, együttműködési megállapodás.

A kötelezettséggel érintettekhez való viszonyulás: közvetlen vagy közvetett kommunikációval, a kötelességvállalókra vonatkozó szabályzatok vagy eljárásmód kidolgozásának kezdeményezésével (pl. esélyegyenlőségi policy) történhet. Biztosítani kell számukra, hogy megfelelő információval rendelkezzenek mindazon feladatokról, amelyeket teljesíteniük kell, illetve be kell tartaniuk, a kötelezettségek tartalma pontosan legyen meghatározva, példákat célszerű hozni az antidiszkriminációval kapcsolatos jogszabályok teljesítéséhez. Ez utóbbiak a jogszabály által megkövetelt minimumon túlmutatók legyenek. Szükség van a vezetőkön és a szabályzatalkotókon kívül megtalálni azokat a személyeket, akik sok emberrel állnak kapcsolatban a szervezetben, kiképezni őket arról, mit jelent az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód, hogyan tudják erről a tudásukat a többiekkel megosztani, hogyan tudják hatékonyan alkalmazni a mindennapi munkában. Biztosítani őket, hogy az egyenlőségi és antidiszkriminációs célok eléréséhez segítséget kapnak tőlünk.

A francia Le defenseur des droits szervezet képviselője előadásában hangsúlyozta, hogy a munkáltatók, mint kötelezettséggel érintettek esetében a jogsérelem megállapítása után szankció alkalmazása helyett inkább törekedjünk arra, hogy fogadjanak el egy jó és alkalmazható antidiszkriminációs kézikönyvet, amelyben - egyebek mellett - szó van egy átlátható és objektív kiválasztási gyakorlatról, az előítéletek lebontásáról, az egyenlő bánásmód megtartásáról a kiválasztás során.
A kötelezettséggel érintettek felelősséggel tartoznak az eljárásaik során az egyenlő bánásmód megtartásában, ehhez monitorozni szükséges őket és kiértékelni a tapasztaltakat (hogyan változtattak a szabályzataikon, a gyakorlatukon, növekedett-e a tudatosság és a felelősség, a különböző akciók elérték-e a diszkriminációval leginkább fenyegetett csoportokat.

Az egyik portugál szakszervezeti szövetség képviselője előadásában a szakszervezeti szövetség küldetésének nevezte a munkanélküliek támogatását és a munkafeltételek monitorozását. A szövetség célja, hogy a kollektív tárgyalások lefolytatása során azokba minél több nőt vonjanak be. A szövetség együttműködik a munkaerőpiaci esélyegyenlőség előmozdítása céljából 1979-óta működő szervezettel, amelynek célja a diszkrimináció elleni küzdelem, az esélyegyenlőség előmozdítása nők és férfiak között a munkahelyen és a vállalati képzéseken. A két szervezet az alábbi fontos kérdésekben működik együtt: várandós nők és szoptató anyák védelme, anyasági szabadság vagy apasági szabadság alatti védelem, rugalmas és részmunkaidő biztosítása ezen célcsoportok részére. Az esélyegyenlőségi szervezet jogi állásfoglalást ad minden olyan ügyben, amikor várandós nők vagy szoptató anyák elbocsátásáról van szó, illetve amikor szülési szabadságon lévő nő vagy férfi munkaviszonyát szeretnék megszüntetni.

Az Equinet stratégia-fejlesztési munkacsoportjának vezetője beszámolt a munkacsoport témában kiadott publikációiról (füzetek a munkáltatók és a szolgáltatást nyújtók jó gyakorlatainak támogatásáról), és a kötelességhordozó fogalmának meghatározása során felvetette, vajon a bíróságok és irányító testületek ebbe a kategóriába tartoznak-e.

A tréning résztvevői az első nap délután, majd a második nap délelőtt négy munkacsoportban beszéltek a témáról, és plenáris ülésen vitatták meg a munkacsoportokban elhangzottakat. Egyebek mellett szó volt arról, hogy az egyes esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód testületek, intézetek számára milyen lehetőség van a kötelezettséggel érintettekkel történő kapcsolat felvételére, van-e ennek kockázata, veszélyezteti-e a pártatlanságot. Egyetértés volt abban, hogy az együttműködés során a különböző módszereket vegyesen alkalmazzuk, így a legnépszerűbb tréning és tudatosság növelését célzó kampányok mellett folyamatosan folytassunk velük párbeszédet, vizsgáljuk továbbra is az egyéni panaszokat azonban fektessünk hangsúlyt a stratégiai szempontból jelentős ügyekre, törekedjünk arra, hogy legyen visszajelzés tőlük, tegyük számukra lehetővé, hogy legyenek tisztában az antidiszkriminációs joggal, ehhez férjenek hozzá és értsék meg a tartalmát.

A résztvevők közül a kisebb szervezetek kifejezésre juttatták aggályukat a megvalósíthatóság finanszírozását illetően, valamint néhányan azt is jelezték, hogy nagyon fontos a semlegesség megőrzése a kötelezettséggel érintettekkel történő együttműködés során, hiszen nem azonos értékrendekkel bír egy antidiszkriminációs szervezet, mint pl. egy profitorientált szolgáltató vagy munkáltató.

Szerb delegációt fogadott az EBH

2013. november 8-án az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke és munkatársai hivatalos munkalátogatáson fogadták Prof. Nevena Petrusic-ot, a szerb esélyegyenlőségi biztost és kollégáit, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) két szerbiai képviselőjét. A látogatás célja a 2009-ben létrehozott szerb esélyegyenlőséggel és egyenlő bánásmóddal foglalkozó testület és az EBH közötti tapasztalatcsere volt. A szerb hatóság képviselőit a hatóság elnöke és munkatársai részletesen tájékoztatták az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény főbb rendelkezéseiről, különös tekintettel a hatóság felépítésére, hatáskörére és eljárására, valamint az általa vizsgált egyes ügycsoportokra. Röviden ismertették továbbá a TÁMOP 5.5.5. projektet, és az ennek keretében végzett kutatásokat, tréningeket és a megyékben működő egyenlőbánásmód-referensek tevékenységét. A látogatás alkalmat biztosított a szerb antidiszkriminációs törvény, valamint az ottani hatóság feladatainak és mandátumának megismerésére is.

Az EBH pályázati felhívást tesz közzé gazdasági fõreferens munkakör betöltésére

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság pályázati felhívást tesz közzé gazdasági főreferens munkakör betöltésére.

A munkavégzés helye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B

A köztisztviselői jogviszony időtartama: határozatlan idejű köztisztviselői jogviszony.

Útijelentés jogi szemináriumon való részvételrõl (2013. november 29., Brüsszel)

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság képviselője részt vett az Európai Bizottság Igazságügyi Általános Igazgatósága által 2013. november 29-én Brüsszelben megtartott jogi szemináriumán, amelynek témája volt az Európai Bíróság egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség témájában az elmúlt években hozott és a legfrissebb döntéseinek ismertetése, a francia legfelsőbb bíróság által vizsgált esetjog ismertetése. A plenáris ülést követően öt párhuzamos munkacsoport alakult, amelyek délelőtt és délután egye-egy ülésen vitatták meg az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér, a fogyatékos személyeket érintő diszkrimináció, a pozitív intézkedések - beleértve a kvótarendszert, a lakhatással kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés és az Európai Bíróság ezekben az ügyekben hozott döntéseinek a nemzeti jogalkotásra és jogalkalmazásra kifejtett hatását.

Az egyenlő munkáért egyenlő bér munkacsoportjában az előadó hangsúlyozta, hogy a nők és férfiak közötti bérkülönbségek az EU-ban átlagosan még mindig 16% körüliek, a különbség azonban nemcsak nemi alapú lehet, hanem egyéb tulajdonságok is okozhatják azt, másrészt létezik egy ún. elfogadható és igazolható bérkülönbség, amely kb. 5%, és létezik a nyugdíjak közötti nemen alapuló különbség is, amely mintegy 30%-ot tesz ki. A kollektív tárgyalások, a béralku reprodukálja a bérkülönbségeket. A diszkriminatív bérkülönbségeket statisztikával, nem-semleges munkabesorolási rendszerrel és fizetési skálákkal, bérmonitorozással, felügyelő testületek működtetésével illetve különböző szankciókkal lehet megszüntetni és kiküszöbölni.

A fogyatékosságon alapuló diszkriminációval foglalkozó munkacsoportban megemlítették a foglalkoztatási keretirányelvnek azon hiányosságát, hogy nem definiálja a fogyatékosság fogalmát. Egyes tagállamok – pl. Belgium, Bulgária, Görögország, Olaszország, Lengyelország és Románia – antidiszkriminációs joga nem tartalmazza a fogyatékosság meghatározását, teret engedve ezáltal a nemzeti bíróságoknak arra, hogy az Európai Bíróság Chacón Navas és Ring and Skouboe Werge ügyben hozott ítéleteiben kifejtetteket vegye alapul.

Ugyanakkor más tagállamok – Ausztria, Málta, Portugália, Svédország – pontos definíciót fejlesztettek ki a fogyatékosság meghatározására, és ezt az antidiszkriminációs joganyagukban helyezték el. Ez azonban összhangban álló az Európai Bíróság által kifejlesztett megközelítésnek, és három elemet tartalmaz: megkívánja a fogyatékosság, mint állapot meglétét, ez az állapot hatással legyen az egyén képességére a foglalkoztatása során, vagy a mindennapi életvitelére, továbbá legyen tartós, vagy legalább egy hosszabb, szignifikáns időszakon keresztül fennálló.

Végül vannak tagállamok, mint a Cseh Köztársaság, Szlovénia, amelyek az antidiszkriminációs joganyagukban más jogágtól kölcsönzött fogyatékossági definíciót használnak.

Az ésszerű alkalmazkodás követelményével kapcsolatban elhangzott, hogy annak alkalmasnak kell lennie a különböző hátrányok kiküszöbölésére, amelyek akadályt jelentenek az érintett fogyatékossággal élő személyek szakmai életben történő teljes és hatékony részvételére, továbbá egyenlő helyzetbe kell hozni ezeket a személyeket a többi munkavállalóval. Mindezek az intézkedések azonban nem csak anyagi, hanem szervezési természetűek is lehetnek. Az alkalmazkodás feltételének megteremtésével felmerülő költségek kulcstényezők a kötelezettség, mint cél meghatározása során, és szem előtt tartandó, hogy az aránytalan nehézséggel nem járhat.

Az EBH elnöke és a Hatósági és Jogi Fõosztály vezetõje részt vett az Equinet 2013. évi rendes közgyûlésén

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke a Hatósági és Jogi Főosztály vezetőjével részt vett az Equinet 2013. évi rendes közgyűlésén.

Az Equinet ügyvezető elnöke, Jozef de Witte beszámolt a szervezet 2013 évi munkájáról, ismertette az idén megrendezésre került eseményeket és a következő évre szóló munkatervet és költségvetést, továbbá kitért az Equinet 2011 és 2012-es könyvelését vizsgáló auditokra és azok megállapításaira. Az Equinet ügyvezetése már korábban elfogadta a 2014-re szóló munkatervet, melyet előtte írásban egyeztetett a tagokkal, így erről szavazás az AGM-en nem történt.

A tagok megszavazták a szervezet 2012-es évi közgyűlésének jegyzőkönyvét, valamint a 2012-es év pénzügyi beszámolóját.

A közgyűlésen bemutatkozott három szervezet képviselője, akik szervezetük felvételéért folyamodtak az Equinet közgyűléséhez. A közgyűlés egyhangú szavazással felvette tagjai közé az olasz Nemzeti Egyenlőség Tanácsadó Szervezetet, a máltai Fogyatékossággal élő Emberek Nemzeti Tanácsát, valamint a horvát Nemi Egyenlőségi Ombudsmani Hivatalát.

Az AGM keretében egyórás munkacsoport-ülésekre került sor, amelyekben a tagok a következő év stratégiai tervéhez mondták el elképzeléseiket, javaslataikat. Ezen ismét több tagszervezet kifejezésre juttatta, hogy gazdaságilag nehéz helyzetbe került, továbbá szó volt azokról a szervezetekről is, amelyek csak egy vagy két védett tulajdonságot vizsgálnak, illetve amelyek csak szűk hatáskörrel rendelkeznek, pusztán ajánlásokat tehetnek. Az Equinet részérő mindenkit biztosítottak arról, hogy olyan tréningeket és egyéb programokat állítanak össze 2014-re is, amelyek figyelembe veszik a tagok sokszínűségét, és a témákat tekintve lehetőséget biztosítanak arra, hogy valamennyi tag legalább egy-két alkalommal részt tudjon azokon venni.

Az AGM-en elköszöntünk a régi ügyvezetéstől, amelynek mandátuma most járt le, és megválasztottuk a következő évre a 12 jelölt közül a 9 új tagot. A megválasztott tagok maguk közül titkos szavazással Evelyn Collinst választották meg elnöknek, aki az Északír Egyenlőségi Bizottság főigazgatója.

A délutáni ülésen meghívottként részt vett az Európai Bizottság Igazságügyi Általános Igazgatóságának vezetője valamint az Európai Parlament egyik képviselője.

Végül az Equinetnél külső tanácsadóként tevékenykedő Niall Crowley ismertette a 28 nemzeti egyenlőségi testület bevonásával elkészített, „az egyenlőségi testületek befolyásának mérésére szolgáló módszerek és indikátorok” tárgyában írt beszámolóját.

Nemzetközi tanácskozáson járt az Egyenlõ Bánásmód Hatóság

Brüsszelben rendezték meg november végén az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA) és az Esélyegyenlőségi Hálózat (Equinet) munkatársainak, tagjainak találkozóját, amelyre hatóságunk is meghívást kapott.

A találkozó fő témája a két szervezet közötti együttműködés jövő évi stratégiájának, az FRA és az Equinet által elvégzett kutatások eredményeinek bemutatása valamint tematikus kerekasztal megbeszélések voltak. Az FRA és Equinet vezetése ismertette a résztvevőknek a 2012-es évre elkészített munkaprogramját, az FRA röviden bemutatta a 2013-as évre készült munkaprogram tervezetét is. A résztvevők közötti kerekasztal megbeszélések az alábbi témákban zajlottak: Adatbázis az esetjogokról, adatgyűjtés, a „nem jelentett ügyek” problematikája; Kutatás az LMBT társadalomról esélyegyenlőségi hatóságok bevonása a kutatásba az FRA részéről; Roma kisebbséget érintő panaszok gyűjtése és kategorizálása különböző területek (egészségügy, oktatás, lakhatás, szociális biztonság, foglalkoztatás és szolgáltatásokhoz való hozzáférés) szerint; A hatékony és független igazságszolgáltatáshoz való jog.
A találkozón az FRA munkatársai prezentálták a szervezet által 2010-2011-ben végzett szociológiai kutatás eredményeit „Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, diszkriminációs esetek” címmel. Az Equinet részéről bemutatásra került az „életkor miatti hátrányos megkülönböztetés kezelése” című kutatás eredménye, valamint az FRA hatékony igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés témájában készült kutatáshoz való kapcsolódás az esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód testületek nézőpontjából.

A hatóság elnöke és munkatársa 2011. november 29-én délelőtt részt vett Brüsszelben az Európai Esélyegyenlőségi Hálózat (Equinet) esélyegyenlőséggel és egyenlő bánásmóddal foglalkozó testületek vezetői részére rendezett találkozón.

A megbeszélésen szó volt- egyebek mellett- arról, hogy szükséges-e a jövőben különböző, a Párizsi Elvekben megfogalmazott standardok szerint irányelvben is rögzíteni mindazokat a követelményeket és feladatokat, amelyeket az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel foglalkozó testületek hivatottak ellátni.

Thomas Hammarberg, az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa röviden ismertette, milyen kihatással van a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság az esélyegyenlőségi testületek működésére. Hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak kell biztosítania mindazokat a körülményeket, amelyek az ilyen szervezetek számára a válság hatása ellenére lehetővé teszi feladataik ellátását és biztosítja működési feltételeiket úgy, hogy az egyébként irányelvekben már konkretizált feladataikon túl az ENSZ Párizsi Elvek, az ECRI által megfogalmazott ajánlások, valamint a Fogyatékkal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény által javasolt céloknak is megfeleljenek. Hammarberg kiemelten fontosnak tartja ezeknek a testületeknek a függetlenségét mind szakmai, mind gazdasági szempontból, továbbá eljárásuk hatékonyságát, amely nélkül egyetlen szervezet sem végezhet eredményes munkát.

A vezetők találkozóján szóba került, hogy több szervezet is küzd az ún. „nem jelentett ügyek” problémájával, különösen a romák, fogyatékossággal élők, időskorúak és LMBT emberek esetében, akik különböző okok miatt nem fordulnak az esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezetekhez az őket ért hátrányos megkülönböztetés miatt. Így olybá tűnhet a különböző statisztikai adatokat elemezve, hogy e tulajdonságokkal rendelkezőket – bár a valóság más- elenyésző számban ér diszkrimináció.

A résztvevők a találkozón vitatkoztak az esélyegyenlőségi munka és a szélesebb értelemben vett emberi jogokat érintő kérdések közötti kapcsolatról, az Európai Bizottság részéről megjelent Aurel Ciobanu-Dordea esélyegyenlőségi igazgató pedig röviden ismertette a Bizottság jövőbeni feladatait és elképzeléseit arról, hogy a bevezetőben említett standardok kötelező faktorként történő rögzítése nélkül is milyen módon tölthetik be az egyenlő bánásmóddal foglalkozó testületek a feladataikat.

2011. november 29-én és 30-án tartotta meg az Equinet 6. éves rendes közgyűlését Brüsszelben, melyre az esélyegyenlőséggel és egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezetek vezetőinek értekezletét követően került sor. A másfél napos közgyűlésen a részt vevő tagok szavaztak és elfogadták az Equinet 2010 évről készített beszámolóját, a 2012-re készített munkatervét, a jövő évre tervezett költségvetését, döntöttek további tagok teljes taggá történő felvételéről (Lengyel Emberi Jogok Védelmével foglalkozó szervezet, Portugál Foglalkoztatási Esélyegyenlőségi Bizottság, Portugál Migránsokkal és Interkulturális Párbeszéddel Foglalkozó Főbiztosság, Szlovén Esélyegyenlőségi Hivatal). Tekintettel arra, hogy az Equinet vezetőségének kétéves mandátuma is lejárt, sor került a tagjelöltek bemutatkozására. Az Equinet vezetőségébe ismét megválasztásra került Domenica Ghidei (Hollandia), Néphéli Yatropulos (Franciaország) valamint Jozef de Witte (Belgium), utóbbi az elnöki tisztséget vette át a leköszönő Mandana Zarrehparvartól. Új vezetőségi tagok: Asztalos Csaba Ferenc (Románia), Evelyn Collins (Észak-Írország), Julija Sartuch (Litvánia), Tena Simonovic Einwalter (Horvátország), Elke Lujanski-Lammer (Ausztria) és Therese Spiteri (Málta). Az éves rendes közgyűlésen az Equinet négy munkacsoportjának vezetői beszámoltak a munkacsoportok 2011-ben végzett munkájáról, és bemutatták azokat a kétnyelvű kiadványokat, amelyeket a munkacsoport tagok részvételével állítottak össze.

Az államfõ kilenc évre kinevezte az EBH elnökét

A Köztársasági Elnöki Hivatalban 2012. január 31-én letette hivatali esküjét dr. Honecz Ágnes asszony, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke, akit a miniszterelnök javaslatára Schmitt Pál köztársasági elnök nevezett ki - a vonatkozó uniós irányelvekkel összhangban - kilenc évre a hatóság élére.

Dr. Honecz Ágnes asszonyt a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2010. szeptember 15-én nevezte ki - határozatlan időre - Orbán Viktor miniszterelnök az Egyenlő Bánásmód Hatóság élére.

Az idén január 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás értelmében az Egyenlő Bánásmód Hatóság státusza megváltozott: az eddig központi hivatalként működő szervezet autonóm államigazgatási szerv lett. Az új jogszabályi rendelkezések értelmében a hatóság elnökét az államfő nevezi ki.

Dr. Honecz Ágnes aláírja a kinevezési okiratát

Dr. Honecz Ágnes Schmitt Pál államfő társaságában

Tájékoztatás, jogtudatosság fejlesztés és partnerségek

A hatóság 2012. május 8-án Budapesten a Hotel Corvinban (1094 Budapest, Angyal utca 31.) tartja tapasztalatátadó tanácskozását. Olyan információk megosztására kerül sor, amelyek ahhoz járulnak hozzá, hogy a résztvevők hatékonyan tudják használni és felhasználni a társadalmi érzékenyítésben, a jogtudatosság fejlesztésében, saját vállalásaikban és a diszkriminációs jelenségek felszámolásában az EBH TÁMOP-5.5.5/08/1 projektjének és a meghívott szakmai közösségek programjainak eredményeit.

Az Európai Bizottság antidiszkriminációs kampánya Magyarországon

Az Európai Bizottság „A sokszínűségért. A diszkrimináció ellen.” kampány keretében egy hat hirdetésből álló sorozatot jelentetett meg 2012 áprilisában, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyeken erősödő diszkriminációra, és elősegítse az EU és a nemzeti diszkriminációellenes jogszabályok megismerését.

A munkanélküliség napjainkban egész Európában igen magas, és az állásban lévő munkavállalók is gyakran bizonytalanok jövőjükkel kapcsolatban. Ez fokozhatja a diszkriminációt, és arra késztetheti az embereket, hogy elrejtsék vagy minimalizálni próbálják az egymás között fennálló különbségeket. Ezért nagy jelentőséget nyer a munkahelyi diszkrimináció elleni küzdelem, valamint a tájékoztatás a nemzeti egyenlőségi testületekről, amelyek segítséget nyújtanak és tanácsot adnak a hozzájuk fordulóknak.

Emellett az információs kampány támogatja a sokszínűséget, és annak az európai társadalomra gyakorolt előnyös hatásait.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a magyarországi kontaktpontja ennek az akciónak. Hasonlóan a tagállamokban működő nemzeti egyenlőségi testületekhez, a hatóság a plakátok kivitelezésében közvetlenül nem vett részt. A kampány kreatívjai minden országban azonos arculattal jelennek meg.

A plakát szövege egy sorompó képében jelenik meg, amely eltakarja a szereplő arcának egy részét, ugyanis a diszkrimináció hatására előfordulhat, hogy az érintett személy elrejti, vagy el szeretné rejteni valódi egyéniségét munkatársai, munkaadója vagy lehetséges munkaadója elől. A hirdetések a kampány központi üzenetével végződnek – a diszkrimináció törvényellenes, és küzdenünk kell ellene.

Hazánkban a kampány a fogyatékosság, az életkor és a szexuális orientáció miatti hátrányos munkahelyi megkülönböztetésre fókuszál. Budapesten, Szegeden és Debrecenben city light közterületi hirdetések formájában 2012. április 16-30 között a villamos és buszmegállókban találkozhat vele a lakosság. Összesen 1200 poszter került kihelyezésre. Ezzel párhuzamosan a Metropolban 5, a Blikkben 3 és a Reggelben 2 alkalommal jelentették meg az akció plakátjait.

Az Európai Bizottság által szervezett akció az EU minden tagállamában aktív, s része az a 27 tagállam nyelvén készült videoklip is, amely a kampány weboldaláról tölthető le:
http://ec.europa.eu/justice/fdad/cms/stopdiscrimination/

Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Equinet éves együttmûködési találkozója

Az EBH munkatársa 2012. október 15-16-án részt vett az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és az Equinet Bécsben megrendezésre kerülő éves együttműködési találkozóján.

A találkozón az FRA bemutatta megújított menedzsmentjét. A résztvevők figyelmét felhívták arra, hogy az EU Alapvető Jogok Kartájának gyakorlatba történő átültetésével kapcsolatban milyen problémákkal, kihívásokkal kell számolni. Az FRA készített egy Charterpedia elnevezésű felhasználóbarát eszközt, amely által a Karta rendelkezései jobban megismerhetővé válnak.
Az FRA felkérte a nemzeti antidiszkriminációs testületeket, hogy vegyenek részt az ún. „CLARITY” programban, amelynek célja információhoz jutás elektronikus úton-mobiltelefonon keresztül, és tájékoztatás kérése olyan ügyekben, amikor az illetőt diszkrimináció miatt éri sérelem, kihez fordulhat, milyen választási lehetősége van, milyen módon tehet panaszt, juthat jogi segítséghez stb. Ez a program elérhető lenne minden tagállamban. A téma munkacsoportban történő megvitatása kapcsán felmerült, hogy a legsérülékenyebb csoportokhoz tartozók számára nehézségbe ütközne ennek a rendszernek a használata, mivel nem rendelkeznek okostelefonnal vagy nincs internet elérhetőségük.

A résztvevők megvitatták az Equinet „Equality bodies – current challenges”témában készített legújabb kiadványában foglaltakat, különös tekintettel a válság nemzeti testületekre gyakorolt hatását elemezve, továbbá kicserélték tapasztalataikat arról, hogy a jövőben milyen lépéseket terveznek a diszkrimináció áldozatainak történő hatékonyabb segítségnyújtás érdekében. Mindenki egyetértett abban, hogy a potenciális áldozatokat minél egyszerűbben szólítsuk meg, ne használjunk bonyolult jogi kifejezéseket, hangsúlyozzuk szerepünket arról, hogy miben tudunk segítségükre lenni, kínáljunk fel számukra más megoldásokat is, hogy szabadon választhassanak.

Téma volt az együttműködés továbbfejlesztése az Equinet és FRA között az egyenlő bánásmód hatóságok/testületek által vizsgált esetek közül a nagy érdeklődésre számot tartó ügyek jelentésével. Évente testületenként 1-2 ügyet várnak, nemcsak az EU antidiszkriminációs irányelveiben felsorolt védett tulajdonságok vonatkozásában. Erre nézve az FRA készített egy nyomtatványt, annak kitöltésével lehet beszámolni a már jogerős döntésekről. Az FRA az így jelentett esetekről adatbázist készítene.

"Esélyegyenlõség a szlovák valóságban" regionális találkozó

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársa előadóként részt vett Pozsonyban az „Esélyegyenlőség a szlovák valóságban” elnevezésű projekt keretében megrendezett regionális találkozón.

A Hatóság részéről power-pointos előadást készítettünk, bemutatva az általunk alkalmazott jó gyakorlatokat a TÁMOP 5.5.5 „A diszkrimináció elleni küzdelem- a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése” projekt keretében.

Az előadók között hallhattuk a Cseh valamint a Szlovák Köztársaság Ombudsmani Hivatalának képviselőit, akik bemutatták szervezetüket, hatáskörüket és néhány esetet említettek a vizsgált ügyek közül.

A találkozó célja volt, hogy összehozza a régióból az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőség előmozdításával foglalkozó hatóságok, civil szervezetek és kormányzati szervek képviselőit, bemutatva részükre a PROGRESS Európai Uniós projekt zárásaként elért eredményeket. A konferencia résztvevői megvitatták a nemzeti antidiszkriminációs politikákat és a jogalkotás területén elért eredményeket, végül javaslatokat fogalmaztak meg a témával kapcsolatos adatgyűjtést és az egyenlő bánásmód monitorozását elősegítendő.

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnöke részt vett "az esélyegyenlõséggel a növekedésért" címmel megrendezett egyenlõségi csúcstalálkozón

Az esélyegyenlőséget előmozdító politikák a társadalom minden szektorában hozzájárulhatnak a növekedéshez. Ez volt az üzenete a 2012. november 22-23 között Nicosiában megtartott esélyegyenlőségi csúcstalálkozónak, amelyet az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Ciprus az Európai Bizottsággal együtt rendezett meg.

A ciprusi elnökség részéről a csúcstalálkozón részt vett az igazság- és közrendügyi miniszter, a munka- és szociális biztonságért felelős miniszter, továbbá képviseltették magukat az Európai Unió tagállamai és a Bizottság vezető tisztségviselői, az esélyegyenlőségi testületek, érdekképviseleti szervezetek, civilszervezetek, szociális partnerek és a téma szakértői.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke részt vett, az esélyegyenlőséggel a növekedésért, címmel megrendezett egyenlőségi csúcstalálkozón Nyitóbeszédében a munkaügyi miniszter hivatkozott arra, hogy a gazdasági válság miatt előtérbe került a szilárdabb alapokon nyugvó szolidaritás és szociális kohézió iránti igény, melyeket a ciprusi elnökség is célul tűzött ki és a prioritások közé sorolt.
Az elnökség ezen túlmenően megtesz és megtett minden erőfeszítést annak érdekében, hogy a szociális partnerek, a helyhatóságok és a civil társadalom aktív részvételét biztosítsa az Európa 2020 stratégia megvalósításában, megkülönböztető hangsúlyt fektetve a Stratégia által kitűzött célokra, így a foglalkoztatásra, a szegénység és a szociális kirekesztés elleni küzdelemre, továbbá a jó gyakorlatokra történő figyelemfelkeltésre és ezek alkalmazására.
Az esélyegyenlőségi csúcs fókuszált az idősödő Európára, a megváltozott szociális- és gazdasági helyzetre, a növekvő munkanélküliségre, amely különösen a fogyatékos személyeket, és az idősebb korosztályt sújtja. A viták rávilágítottak arra, hogy a diszkriminatív magatartások és gyakorlatok megszüntetésével és kiküszöbölésével - amely gyakorta hozzájárul a képzett és gyakorlott munkavállalók munkaerőpiacról történő kirekesztéséhez -, a társadalmi növekedés és a szociális jólét könnyebben megvalósítható. A viták ezen kívül hangsúlyt helyeztek az oktatás és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogalkotás fontosságára. A résztvevők megkíséreltek magyarázattal szolgálni a diszkrimináció és a szegénység közötti összefüggésre, továbbá arra, hogy milyen előnyökkel jár a teljes körű oktatás megteremtése, és az esélyegyenlőségi politikák miként tudnak hozzájárulni ahhoz, hogy a sérülékeny csoportokba tartozók tehetsége és kapacitással ne vesszen el.

Élõben a játszótérrõl - az EBH vándorkiállítása

2012. november 22-én az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában Élőben a játszótérről címmel nyílt tárlat, melyet Szabados Tímea főosztályvezető-helyettes, az Egyenlő Bánásmód Hatóság TÁMOP-5.5.5. uniós projektjének szakmai vezetője nyitott meg.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság TÁMOP-5.5.5/08/1 „A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemlélet-formálás és hatósági munka erősítése” projekt keretében 2009 és 2013 között a társadalom érzékenyítésére, a hatóság szolgáltatásainak népszerűsítésére, valamint széles körű tudásmegosztással a jogtudatosság fejlesztésére vállalkozik. Az egyenlőbánásmód-referensi hálózat kialakítása, az önálló tananyag-fejlesztésű képzési program és a diszkriminációs mechanizmusokat feltáró társadalomtudományi kutatások mellett komplex kommunikációs eszközöket használó projekt egyik legsikeresebb aktivitása a „Fiatalok a disz-krimináció ellen” című ifjúsági akció volt.

Élőben a játszótérről A díjazott alkotásokból az EBH 2010 őszén „Élőben a játszótérről” címmel országos vándorkiállítás-sorozatot indított. Eddig 38 helyszínen tekinthette meg a lakosság a diákok munkáit, legutóbb Székesfehérváron, Miskolcon, Veszprémben és Győrben találkozhatott velük a közönség. A hatóság törekszik a művek minél szélesebb körű bemutatására. 2012 márciusában Egyenlőség gyerekszemmel címmel exkluzív albumban publikálta a szakértők által kiválónak ítélt műveket, télen pedig a nyertes alkotásokból válogatva óriásplakátokon fogja népszerűsíteni az antidiszkriminációs magatartásformákat. A hatóság kommunikációjához kapcsolódó kreatív arculatot is a nyertes pályamunkák felhasználásával készíti el.

Élőben a játszótérről A nemrég nyílt tárlat az ifjúsági akció hátrányos megkülönböztetés témakörében készült képzőművészeti és irodalmi műveit mutatja be. Az alkotók 8 és 18 év közötti diákok, akik a grafika, festészet és az irodalom formanyelvén fejezték ki a kirekesztés és kirekesztettség formáinak, valamint az elfogadás értékeinek bemutatásával kapcsolatban megfogalmazott gondolataikat, érzéseiket és tapasztalataikat.

A kiállítás megnyitójára a „Gyermekközpontú igazságszolgáltatás – itthon és Európában” című, az AJBH gyermekjogi munkájának idei eredményeit és a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi keretrendszerét bemutató, az Európa Tanács szakmai támogatásával és együttműködésével tartott nemzetközi gyermekjogi konferencia keretében került sort, melyet Prof. Dr. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa köszöntött.

A kiállítás 2012. december 14-éig látogatható munkanapokon 9-16 óráig.

Helyszín: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (1051 Budapest, Nádor u. 22. földszint)

Az EBH ifjúsági akciójának részleteiről, valamint a projekt rendezvényeiről bővebb információk a TÁMOP-5.5.5/08/1 – A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése linkre kattintva érhetőek el.

Equinet éves közgyûlése, 2012. december 5., Brüsszel

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke és munkatársa 2012. december 5-én részt vettek az Equinet Brüsszelben megtartott éves közgyűlésén.

Az évente megrendezésre kerülő közgyűlésen az általános témák mellett (a szervezet elmúlt évi költségvetéséről, a következő évi munkatervéről történő szavazás) idén ismételten sor került új tag felvételére, ezzel a hálózat létszáma a Macedón Antidiszkriminációs és Esélyegyenlőségi Tanáccsal 38-ra emelkedett.

A közgyűlésen a fentieken kívül szavaztak a résztvevők az irányító testület tagjainak megválasztásával kapcsolatos eljárás megváltoztatásáról, valamint elfogadták a szervezet 5. éves közgyűléséről készített emlékeztetőjét.

Az Equinet közgyűlésén meghívottként részt vett az Európai Bizottságtól az Igazságügyi Általános Igazgatóság vezetője továbbá az Európai Nemi Egyenlőség Intézet Operatív Igazgatóságának vezetője. Délután különböző témákban munkacsoport értekezletek voltak, amelyen a résztvevők megvitatták az esélyegyenlőséggel és egyenlő bánásmóddal foglalkozó testületek helyzetét a gazdasági – pénzügyi válság kihatásai közepette, vitáztak arról, mennyiben lehet ezeknél a testületeknél az egyenlőség és emberi jogok mandátumát szinkronba hozni, miként lehet leginkább kihasználni a különböző uniós támogatásokat az esélyegyenlőségi szervezetek munkáját elősegítendő. Miután 2013-tól az Equinet tevékenységében prioritást élvez a nemi egyenlőség kérdése, a munkacsoportok foglalkoztak azzal, hogy e területen különösen mely témák érdemelnek kiemelt figyelmet (így egyenlő értékű munkáért egyenlő bér, szexuális zaklatás, nők elleni erőszak a családon belül stb.).

Az Equinet elkészítette az esélyegyenlőségi testületekről készített azon kiadványát, amely a szervezetekkel szembeni kihívásokkal, a testületek függetlenségével, hatékonyságával, az egyes szervezeteknél bekövetkező szervezeti változásokkal, a nemzetközi normákkal foglalkozik. A kiadvány angol és francia nyelven letölthető a www.equineteurope.org honlapról.

Ugyancsak az éves közgyűlésen mutatták be a hálózat megújult honlapját, amelyről értékes információk nyerhetők a tagokról, a nemzeti egyenlő bánásmód testületek legfontosabb döntéseiről, az EU antidiszkriminációs jogalkotásáról, a tagállamok nemzeti bírósága valamint az Európai Bíróság és az Európai Emberi Jogi Bíróság antidiszkriminációs ügyekben hozott legfontosabb döntéseiről, továbbá a virtuális könyvtárba a hálózat tagjai részéről elhelyezett kiadványokhoz is hozzá lehet férni.

Útijelentés, Brüsszel, FRA, emberi jogi konferencia

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke és munkatársa részt vettek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége „Igazságszolgáltatás a válság idején - kihívások és lehetőségek az igazságszolgáltatáshoz történő hozzáféréshez” tárgyban 2012. december 6-7-én Brüsszelben megrendezett emberi jogi konferenciáján, amely a soros elnökség tisztét 2012. második félévében betöltő Ciprus, valamint az Európai Parlament közreműködésével került megrendezésre, és mintegy 300 döntéshozó, szakértő és gyakorlati szakember részvételével zajlott.

A konferencia fő témája volt, hogy a gazdasági-pénzügyi válság idején az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés lehetőségeit nem csökkenteni, hanem növelni kell, és nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontokat is szem előtt kell tartani az elv érvényesítése kapcsán.

Az igazságszolgáltatáshoz történő hozzáférés az alapjogok egyike, a demokratikus társadalmak független és hatékony igazságszolgáltatási rendszerek működtetésével tudnak ennek az alapelvnek megfelelni. Martin Schulz az Európai Parlament elnöke, aki nyitóbeszédben üdvözölte a résztvevőket, hangsúlyozta, hogy az alapvető jogok és a gazdasági siker ugyanazon érem két oldala. Az alapvető jogok monitorozása ugyanolyan fontos feladat, mint a költségvetési hiányé.

A konferencián a meglévő szabályozás vizsgálatán, a különböző igazságszolgáltatási rendszerek erősségének és gyenge láncszemeinek egybevetésén, a rendszerek működtetéséhez szükséges pénzügyi mechanizmusok elemzésén kívül szó volt a válságkezelő reformok hatásainak ezen a területen történő érvényre juttatása érdekében megtett lépések elemzéséről, a további lehetőségek kiaknázásáról.

Morten Kjaerum, az FRA igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy büszkeséggel kell, hogy eltöltsön mindenkit az Európai Unió Nobel békedíjjal történő kitüntetése, mert ez bizonyítja, hogy a válság időszakában is képes az Európai Unió intézményein, tagállamain és azok állampolgárain keresztül az alapjogok érvényre juttatására.
Annak érdekében, hogy az Alapvető Jogok Európai Kartájában lefektetett elveknek megfelelően az emberi jogaikban megsértett áldozatok hatékony és megfelelő jogorvoslathoz jussanak, szükséges a jogsértés felismerése, annak tudatosítása az áldozatokban, hogy léteznek igazságszolgáltatási és egyéb mechanizmusok a jogsértésekkel szemben történő fellépésre, és nem utolsó sorban szükséges annak tudatosítása, hogy akár az áldozat személyesen, akár valamely jogvédő szervezet vagy jogász szakember által képviselve képesek legyenek a jogérvényesítésre.

A konferencián a hatóság az alternatív vitakezeléssel, mediációval foglalkozó munkacsoport ülésén vett részt, ahol a résztvevők beszámoltak arról, hogy hazájukban a mediációt mennyiben használják az emberi jogok megsértése miatt indult vitás ügyek megoldásában.

Tájékoztató a Tanácsadó Testület 2011. március 25-ei ülésérõl

A testület az alábbi témákat vette napirendre:

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság által kötött egyezségek elemzése alapján hozott állásfoglalás tervezet megvitatása.
A napirend vitája elmaradt, tárgyalására egy késõbbi ülésen kerül sor.
Az Ebktv. hatályára vonatkozó állásfoglalás tervezet. (Végleges változat.)
A Testület elfogadta a végleges szöveget, amely az EBH honlapján olvasható.

Tájékoztató a Tanácsadó Testület 2011. február 15-ei ülésérõl

A Testület az alábbi témákat tûzte napirendre:

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság által hozott egyezségek elemzése alapján készített állásfoglalás tervezet megvitatása.
A napirend vitája elmaradt, tárgyalására a márciusi ülésen kerül sor.
A 384/1/2008.(I.23.) TT. sz "Akadálymentesítési kötelezettségrõl" szóló állásfoglalás módosításának tárgyalása.(Állásfoglalás szövegének véglegesítése).
Az akadálymentesítési kötelezettségrõl szóló korábbi határozat módosítására azért volt szükség, mert az erre vonatkozó - különbözõ jogszabályokban meghatározott-határidõk lejártak és az akadálymentesítés számtalan intézménynél nem történt meg. A Testület kisebb változtatásokkal elfogadta az elõterjesztést, és ezt rövid idõn belül az EBH honlapján közzéteszi.
Az Ebktv. Hatályára vonatkozó állásfoglalás tervezet vitája
A jogalkalmazás során több esetben értelmezési kérdések merültek fel az Ebktv. hatályára vonatkozóan. A Testület ezért- segítve a hatóság munkáját- állást foglal a vitatott kérdésekben, mely iránytû lesz a jogalkalmazók számára. A Testület megvitatta a legutóbbi ülésen elhangzott javaslatokkal kiegészített tervezetet, amelynek szövege a márciusi ülésen kerül véglegesítésre.

Tájékoztató a Tanácsadó Testület 2010. június 21-ei ülésérõl

A Testület fent jelzett ülésén egy napirendet tárgyalt. Véglegesítette az európai uniós jog hatályosulásával kapcsolatos kérdésekrõl szóló állásfoglalását.

Az állásfoglalás összefoglalása a következõ:

"Elképzelhetõ, hogy valamely irányelvet a tagállam a határidõig nem, vagy nem megfelelõen ültet át, azaz kollízió jön létre az uniós jogi szabályozás és a hazai normák között. Az uniós jog elsõbbsége elvének lényege, hogy az uniós jogba ütközõ hazai jogszabály helyett az uniós normát kell alkalmazni, ha az uniós jog valamely normája és a tagállam nemzeti joga ellentétes. Félre kell tehát tenni a nemzeti normát, és a döntést az uniós jogra kell alapítani. A nemzeti jogszabály ettõl nem válik érvénytelenné, csupán az adott esetben nem alkalmazható.

Az uniós jog elsõbbségének elve csak akkor alkalmazható, ha az uniós jog felhívható a nemzeti bíróság elõtt. Ezt a kérdést érinti a közvetlen hatály elve, melynek lényege, hogy a magánszemélyek az uniós jogra nemzeti bíróságaik elõtt közvetlenül hivatkozhatnak, és kérhetik, hogy a nemzeti bíróság döntését az uniós jogra alapozza. Az Európai Unió Bírósága szerint a diszkrimináció elleni fellépést szolgáló irányelvek alkalmazhatók mindazokban az esetekben, amikor az irányelvek nem megfelelõ vagy késedelmes átültetése miatt az átültetési határidõ leteltét követõen a magyar jog nincs összhangban az irányelvben megjelenõ uniós normával, akkor is, ha a jogvita magánfelek között folyik.

Amennyiben valamely nemzeti bíróság bizonytalan az uniós jog tartalmának értelmezésében, lehetõsége, illetve kötelezettsége van arra, hogy úgynevezett elõzetes kérdést intézzen az Európai Unió Bíróságához. Az Egyenlõ Bánásmód Hatóságot is megilleti az a jog, illetve terheli az a kötelezettség, hogy amennyiben egy elõtte folyamatban lévõ ügy eldöntéséhez a közösségi jog értelmezése szükséges, úgy eljárásának felfüggesztése mellett, elõzetes kérdést intézzen az Európai Unió Bíróságához."

Tájékoztató a Tanácsadó Testület 2010. szeptember 9-ei ülésérõl

A Testület jóváhagyta a II. félévi munkatervét, melynek értelmében ez évben még három ülést tartanak. Napirendre tûzik az esetjog áttekintését az "egyéb helyzet" értelmezésével kapcsolatban hozott állásfoglalás tükrében, megvitatják az Ebktv. hatályára vonatkozó állásfoglalás tervezetet, elemzik az EBH által hozott egyezségeket.

Megtárgyalták a Furmann Imre díj alapításának lehetõségeit, a jogszabályi feltételeket. Megállapították, hogy a Testületnek nincs hatásköre díjat alapítani, ezért azt a döntést hozták, hogy javaslattal fordulnak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium miniszteréhez a díj alapítása végett.

A Testület áttekintette az EBH ügyiratforgalmi statisztikáját.

Tájékoztató a Tanácsadó Testület 2010. december 17-ei ülésérõl

A Testület az alábbi témaköröket tûzte napirendre:

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság által hozott egyezségek elemzése alapján készített állásfoglalás tervezet megvitatása
A 384/1/2008.(I.23.)TT. sz. "Akadálymentesítési kötelezettségrõl" szóló állásfoglalás módosításának tárgyalása.
Az Ebktv. hatályára vonatkozó állásfoglalás tervezet vitája.
Az elsõ napirend vitája elmaradt, annak tárgyalására a következõ évben kerül sor.

Az "Akadálymentesítési kötelezettség"-rõl szóló korábbi állásfoglalás módosítására azért van szükség, mert az akadálymentesítésre vonatkozó - különbözõ jogszabályokban meghatározott - határidõk egy kivételével lejártak és az akadálymentesítés számtalan intézménynél nem történt meg. Az újabb állásfoglalás tervezet kiegészül az ülésen elhangzottakkal és azt a következõ ülésen ismét megtárgyalja a Testület.

A jogalkalmazás során több esetben értelmezési kérdések merültek fel az Ebktv. hatályára vonatkozóan. A Testület ezért - segítve a hatóság munkáját- állást foglal a vitatott kérdésekben, mely iránytû lesz a jogalkalmazók számára. A Testület megvitatta az elsõ tervezetet, mely az elhangzottakkal kiegészítve a következõ ülés témaköre lesz.

Tájékoztató a Tanácsadó Testület 2010. november 19-ei ülésérõl

A Testület elemezte az Egyenlõ Bánásmód Hatóság által jóváhagyott, a felek között létrejött egyezségeket. Megállapították, hogy a hatóság összességében jól alkalmazza az egyezség jóváhagyásának feltételeit, alapvetõen figyelembe veszi az ügyfelek érdekeit, valamint azt, hogy a hatósági eljárás minél hatékonyabb és célravezetõ legyen. Az elismerés mellett megfogalmaztak kritikai észrevételeket is, állásfoglalás készítése mellett döntöttek annak érdekében, hogy a hatóság a jövõben egységes eljárási követelményrendszert alkalmazzon az egyezségek jóváhagyására.

A Testület áttekintette a 2008-ban készített, az "akadálymentesítési kötelezettségrõl" szóló állásfoglalását. Ennek az volt az indoka, hogy az állásfoglalásban szereplõ - akadálymentesítésre vonatkozó - határidõk egy kivételével lejártak. A Testület újabb állásfoglalást készít, melyben orientálja a hatóságot a jogalkalmazásra vonatkozóan.

Tájékoztató a Tanácsadó Testület 2010. október 15-ei ülésérõl

Az Egyenlõ Bánásmód Tanácsadó Testület október 15.-én tartotta meg ülését a hivatal új elnökének, dr. Honecz Ágnesnek, illetve helyettesének Magyar Enikõnek részvételével.

Az ülésen a Testület tagjai ismertették eddigi pályafutásukat, munkaterületeiket, majd tájékoztatták a hatóság vezetõit a Testület eddigi tevékenységérõl. Javaslatokat fogalmaztak meg a jövõbeni együttmûködésre, új munkamódszereket ajánlottak.

Konkretizálták a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez továbbítandó javaslatukat, mely a Furmann Imre díj alapítására vonatkozik.

A "Trio-ban az esélyegyenlõségért 2010-2011" nemzetközi konferencia az esélyegyenlõség jegyében, a 2010-2011-ben hármas együttmûködésben megvalósuló spanyol-belga-magyar EU elnökség apropóján, a Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) kezdeményezé

Helyszíne: Magyar Országgyûlés, Idõpontja: 2010. február 26. 10.00- 13.00 óra

A "Trio-ban az esélyegyenlõségért 2010-2011" nemzetközi konferencia az esélyegyenlõség jegyében, a 2010-2011-ben hármas együttmûködésben megvalósuló spanyol-belga-magyar EU elnökség apropóján, a Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) kezdeményezésére és szervezésében valósult meg. Az esemény fõ célja a közvélemény figyelmének felhívása az európai esélyegyenlõség és a diszkriminációmentes társadalom megteremtésének fontosságára. Emellett az MNKSZ egy hosszú távon is fenntartható szakmai nemzetközi együttmûködést és eszmecsere-fórumot kíván létrehozni a meghívott spanyol és belga civil szervezetekkel, amely segíti a foglalkoztatás bõvítését, az esélyegyenlõség fokozottabb érvényesülését összhangban az EU gazdasági célkitûzéseivel, stabilitási és növekedési stratégiájával. A projekt eredményeként az elnökségi trió mûködése során felhasználható legjobb gyakorlatok és kormányzati intézkedések egy tematikus honlapon jelennek meg.

Ferenczi Andrea, az MNKSZ elnöke köszöntõjében kiemelte a trió együttmûködésben rejlõ rendkívüli lehetõségeket az egymástól való tanulásra, a prioritások megbeszélésére, legjobb gyakorlatok átadására annak céljából, hogy az Európai Unió esélyegyenlõségi politikája érdemben gazdagodhasson. Az együttmûködés elõnyei mellett az elnök asszony rámutatott Magyarország kiemelt felelõsségére az egy év múlva betöltendõ EU elnökségi poszt kapcsán, amely hazánk számára 2004-ben elnyert európai uniós tagsága során az elsõ igazi megmérettetés lesz. Ferenczi Andrea hangsúlyozta továbbá a Konferencia nemzetköziségét és relevanciáját euró atlanti viszonylatban is. Mint elmondta, a következõ napokban részt vesz majd az ENSZ nõügyi ülésszakán és szeretné elérni, hogy a spanyol-belga-magyar EU elnökség kapcsán legyen majd alkalom arra, hogy az esélyegyenlõség kérdésében közösen felhalmozott tudást az ENSZ-ben is bemutathassák.

Kiss Péter társadalompolitikai miniszter, a Konferencia fõvédnöke jól felfogott nemzeti és nemzetközi érdeknek nevezte a diszkrimináció elleni küzdelmet, amely egyformán fontos prioritás a trió elnökség mindhárom országában, hiszen mindhárom ország felismerte, hogy a nemek közti esélyegyenlõség nem jótékonysági kérdés, hanem a társadalmi összetartozás egyik lényeges indikátora. Kiss Péter beszélt az új, 2010-ben életbe lépõ hat pontos nemzeti esélyegyenlõségi stratégiáról is, amelyben hangsúlyos célként jelenik meg a család és a karrier hatékonyabb összehangolása azáltal is, hogy az egyén számára sokszínûbben megélhetõ családi szerepeket említ és az ezek közötti választás szabadságát az egyén szuverenitása fontos feltételének tekinti. A stratégia kulcseleme még a versenyképesség növelése a foglalkoztatás növelésével együtt, elõsegítve azt, hogy a nõk szabadon dönthessenek életükrõl, és ehhez a környezetük megfelelõ hátteret biztosítson.

Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlõségi szakállamtitkára ismertette a nõk és férfiak társadalmi egyenlõsége ügyében az EU 2006-ban indult Roadmap programjának keretében a Minisztérium által véghezvitt legfontosabb eredményeket. Az elfogadott általános antidiszkriminációs törvényeknek köszönhetõen létrejött egy biztos jogi háttér hazánkban, amelyhez az Egyenlõ Bánásmód Hatóság felállítása is jelentõsen hozzájárult. 2005 óta tizennégy intézménybõl álló kríziskezelõ hálózat fogadja a családon belüli erõszak áldozatait, illetve kiépült egy országos telefonos tanácsadó szolgálat is a bántalmazottak részére. 2010-ben is folytatódik az államigazgatásban dolgozók esélyegyenlõségi képzése, valamint egy friss kormányhatározatnak köszönhetõen - ahogy arra Kiss Péter is utalt - elfogadásra kerültek a társadalmi egyenlõséget segítõ prioritások az elkövetkezõ tíz éves idõszakra. A stratégia a következõ hat pontot foglalja magába: nõk és férfiak egyenlõ gazdasági szerepe és munkához való hozzáférése; a szakmai és a családi élet összehangolása; a férfi és a nõi részvétel aránytalanságainak csökkentése a politika, a gazdaság és a tudomány területén, és az EU országok középmezõnyéhez való felzárkózás e tekintetben; a nõk és gyermekek elleni erõszak minden formájának felszámolása és megelõzése; a nemi sztereotípiák visszaszorítása megfelelõ oktatási stratégiák révén; gender mainstreaming, azaz a nõk és férfiak társadalmiegyenlõség-politikájának stratégiai elve és szakmai megalapozása. Rauh Edit hangsúlyozta, hogy e célok csak akkor valósulhatnak meg, ha mindenki a maga hatáskörében megteszi, amit meg tud tenni, a nõk pedig segítik egymást, hiszen - idézte Madeleine Albrightot a szakállamtitkár asszony - "azoknak a nõknek, akik nem segítik egymást, a pokolban külön hely van fenntartva".

Az Instituto Europeo para la Gestión de la Diversidad (IEGD) spanyol civil szervezet képviseletében Myrtha Casanova elnök asszony a sokszínûség szerepét emelte ki egy új, megváltozott Európában, amelynek a Lisszaboni Szerzõdés óta azért kell küzdenie, hogy fenntarthatóbb, inkluzívabb és ezáltal sikeresebb legyen. A kihívás Casanova asszony szerint abban áll, hogy új eszközökkel nézzünk szembe az immár hatvan éve békében élõ európai kontinens aktuális kérdéseivel; az egyre fokozódó diverzitással, multikulturalizmussal, vallási és gazdasági sokszínûséggel. A cél egy olyan egységes Európa létrehozása, amely pont változatossága és kulturális színessége folytán járul hozzá az egyéni fejlõdés optimális körülményeinek megteremtéséhez. A kultúra szerepe kulcsfontosságú, hiszen az egyének mind a fizikai, mind a virtuális térben magukkal viszik kultúrájukat, amely a megnövekedett mobilitási arányok miatt - az emberek 60%-a ma már mobil - elõtérbe került és új feltételeket is teremtett mind a gazdaságban, mind pedig a társadalomban. Az IEGD elnök asszonya felhívta a figyelmet a diverzitáshoz hozzájáruló különféle társadalmi csoportok, úgymint a nõk, az idõsek, a fogyatékossággal élõk, a homoszexuálisok és a különféle etnikumokhoz tartozó emberek és a hozzájuk kapcsolódó ügyek fontosságára, amelyek optimális kezelése minden szervezet feladata, legyen akár a gazdasági élet, akár a közigazgatás szereplõje. Casanova asszony a diversity management mint vállalati stratégia kiemelkedõ fontosságát hangsúlyozta, amely sok szempontot figyelembe véve éri el, hogy az adott cég befogadó közeget teremtsen bármely társadalmi csoportból érkezõ egyén számára. Ma az EU-ban már a cégek 63%-a alkalmaz ilyen stratégiát, s ezen cégek 80%-a vallja, hogy a sokszínûségnek köszönhetik cégük megnövekedett innovációs kapacitását. Myrtha Casanova felhívta továbbá a figyelmet egy diverzitást promotáló európai mozgalom megszületésére, amelynek keretében már több ország, köztük Franciaország és Spanyolország is elfogadta a saját sokszínûségi kiáltványát (Diversity Charter), amelyhez önkéntes alapon csatlakozhatnak intézmények és szervezetek a diverzitással kapcsolatos tudás és tudatosság terjesztése érdekében. A cél mind a huszonhét EU tagállamban, így Magyarországon is hasonló sokszínûségi kiáltványok elfogadása, amelynek révén egy valódi európai partneri közösség alakulhatna ki a diverzitás kérdéskörében, alapvetõ minõségi sztenderdeket biztosítva Európa szerte.

Dr. Gurmai Zita EP képviselõ, az Alkotmányügyi Bizottság alelnöke beszédében fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a 2010-2011-es trió elnökséget komoly felkészülési periódus elõzte meg, amelynek során a nõi esélyegyenlõség kérdései látványosan elõtérbe kerültek, és már ekkor látszott, hogy az elnökségen osztozó három ország nagyon sokat fog tudni egymásnak segíteni és egymástól tanulni e tekintetben. Gurmai Zita képviselõ asszony kitért arra is, hogy az újonnan felállt Bizottság kiemelt feladata lesz a Nõjogi Charta elõmozdítása és a 2011-tõl életbe lépõ új esélyegyenlõségi ütemtervben megjelölt konkrét feladatok közös finanszírozásának és megoldásának biztosítása, amelyrõl természetesen jelentés is készül majd. Az Alkotmányügyi Bizottság alelnöke makrogazdasági jelentõségû kérdésnek nevezte a nõi szempontok érvényesülését, amelyet prioritásnak kell kezelnie minden EU intézménynek is a 2020-ig érvényes stratégiájában. Gurmai Zita szerint folytatni kell a 2000-2010-es Lisszaboni Stratégia nõi törekvéseit: lehetõséget kell biztosítani arra, hogy a nõi munkavállalás jelentõsen javuljon, azáltal is, hogy a családokban a nõk és a férfiak egyenlõen osszák meg a gyermekneveléssel járó felelõsséget. A képviselõ asszony elmondta továbbá, hogy az Európai Parlament a jövõben kiemelten kíván foglalkozni a családon belüli erõszak elleni hathatós fellépéssel - többek között egy távoltartási direktíva elfogadásával -, illetve az apasági szabadság európai intézménye közös jogi hátterének kialakításával.

Lydie Gaudier, a belga Pour La Solidarité nevû civil szervezet projektigazgatója beszédében elsõsorban a munka és a magánélet közti egyensúly fontosságát emelte ki. Meglátása szerint a karrier és a családi kötelezettségek harmonikus viszonya akkor teremthetõ meg, ha modern munkaszervezési módok kerülnek bevezetésre az egyes munkáltatóknál, ha a rugalmasságot és a biztonságot, állandóságot, valamint a genderbõl fakadó különbségeket hangsúlyozó szempontok egyenlõ mértékben érvényesülnek a foglalkoztatásban, illetve ha a szociális kohézió erõsödik, és biztosítva van a hozzáférhetõ, minõségi társadalmi szolgáltatások közötti választás lehetõsége. Lydie Gaudier az esélyegyenlõség megvalósításához szükséges jogi és szociális eszközök közül az 1993-as munkaidõ direktívát említette, amely elõírja a napi 11 órányi pihenést, illetve az 1997-es részmunkaidõ direktívát, amely véleménye szerint csak közepes mértékben mondható nõi szempontból elõnyösnek, hiszen ha egy nõ részmunkaidõben dolgozik, kevesebbet keres és kevesebb járulékot kap. Említést tett egy új elõterjesztésrõl is, amely elfogadása esetén a szülési szabadságot 14 hétrõl 20 hétre terjesztené ki úgy, hogy az édesanya az elsõ 6 hét során fizetésének 100%-át megkapná. Az emberi erõforrás menedzsment eszközei közül a belga civil szervezet munkatársa a rugalmas idõkeretek megvalósításának szükségességét, a túlórák kompenzálásának egységes rendszerét, a munkahét négy napra rövidülésének lehetõségét és különbözõ idõnyerõ mechanizmusok bevezetését emelte ki mint lehetséges eszközöket a karrier és a család minél sikeresebb összeegyeztetésének érdekében. Emellett ugyanilyen fontosnak nevezte az olyan általános szociális szolgáltatások kiterjesztését, mint a gyermekfelügyelet, az idõsgondozás és a fogyatékossággal élõk gondozása, a szociális szempontból fontos intézmények - orvosi rendelõk, sportlétesítmények stb. - rugalmas nyitva tartását, az információs és kommunikációs technológiák minél szélesebb körû használatát, az ingázás hatékony módjainak kidolgozását, illetve a genderrel és a kulturális háttérrel kapcsolatos sztereotípiák elleni küzdelmet.

Dr. Müller Adrienn, a Külügyminisztérium EU Elnökségi, Koordinációs és Jogi Fõosztályának vezetõje beszámolt a spanyol-belga-magyar EU elnökséget elõkészítõ kormányzati lépésekrõl és a trió elnökség jelentõségérõl. Ez az elsõ igazi trió együttmûködésben megvalósuló EU elnökség, hiszen - mint ahogy azt a fõosztályvezetõ asszony elmondta - ez az elsõ, ami a Lisszaboni Szerzõdés hatálya alatt mûködik, a három résztvevõ ország már három éve megkezdte a közös elnökség elõkészítését, amelynek hatékonyságát fokozta, hogy az országok hasonlóan gondolkodnak a szolidaritásról, az esélyegyenlõségrõl és az EU-s célokról. Ennek ellenére mégsem egyhangú trióról van szó, ugyanis más-más a három ország háttere és mások az adottságaik is. A közös felkészülés során a legfõbb cél egy 18 hónapra szóló, az európai érdekeket figyelembe vevõ és az Uniónak szóló program megírása volt. Ennek érdekében mindhárom ország európai uniós államtitkárai kéthavonta egyeztettek, valamint három kijelölt kapcsolattartón keresztül is folyamatosan kapcsolatban álltak (a magyar kapcsolattartó Dr. Müller Adrienn), ezáltal a teljes közigazgatás bekapcsolódhatott az együttmûködésbe. 2009 közepén készült el a közös prioritásokat részletezõ százoldalas program, amely jelenleg Spanyolországnak, majd utána Belgiumnak és Magyarországnak is iránymutatást ad. Megállapodás született arról is, hogy mindhárom ország külügyminisztériumának EU-s fõosztályai a trió elnökség keretében munkatársakat cserélnek, így Magyarországon is dolgozik egy belga és egy spanyol külügyi szakértõ az EU Elnökségi, Koordinációs és Jogi Fõosztályon. A trió elnökség közös logóját is együttes pályáztatás során készíttette el a három ország, amelynek során minden országban mûvészeti fõiskolák vehettek részt az ötletelésben és küldhettek be pályázati anyagokat; a nyertes pályázat végül egy olyan logó lett, amelyen mindhárom ország zászlaja szerepel az uniós szalagon. Dr. Müller Adrienn azt is elárulta, hogy kulturális együttmûködésre is sor kerül, amelynek célja, hogy az országok egymás városaiban megjelenítsék az általuk képviselt kultúrát. Megrendezik továbbá a Futás Európáért nevû projektet májusban az EU Napon általános iskolások számára, illetve a 2010-es Sziget Fesztiválon is tematizálva lesz a trió elnökség egy közösen felállított programsátor révén.

A Konferencia második felében zajló Panelbeszélgetés során a résztvevõk három fõ témát jártak körül: a társadalmi tradíciók és a közvélemény miként befolyásolja az esélyegyenlõség megvalósulását; milyen különbségek vannak városok és vidék között az esélyegyenlõség terén; milyen jövõbeli lépésekre van szükség az esélyegyenlõség hatékony elõmozdítása érdekében.

A társadalmi vita fontosságát hangsúlyozta az elsõ téma kapcsán Farkasné Dr. Molnár Valéria, az Országgyûlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának tanácsadója, aki szorgalmazta, hogy az állampolgárok vállaljanak aktív szerepet a tájékozódásban, éljenek jogaikkal és forduljanak nyugodtan a parlamenti bizottságokhoz észrevételeikkel és kérdéseikkel, hiszen ezen aktív részvétel nélkül nagyon nehéz a közvéleményt formálni és párbeszédet folytatni az állampolgárokkal egy-egy döntés hátterérõl és lényegérõl. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében Dr. Makár Orsolya elmondta, hogy ma a gender mainstreaming téma még általában éles indulatokat vált ki, ezért is igyekszik a Minisztérium változatos formában, például konferenciák és civil szervezetekkel való együttmûködés révén kommunikálni a lakosság felé az ezzel kapcsolatos döntéseket, hogy az állampolgárok számára érthetõ és követhetõ legyen egy-egy döntés, és ne zavarják össze õket a sajtóorgánumokba olykor torzított formában bekerülõ közlések. Dr. Makár Orsolya szerint az jelenleg a legnagyobb gond, hogy mivel nincs állandó közbeszéd a gender témáról, egy-egy szenzációt kap csupán fel a közvélemény. Lydie Gaudier a berögzült társadalmi szokások esetleges negatív hatásaira hívta fel a figyelmet: elmondta, hogy a munkaadók nõkkel kapcsolatos téves attitûdjeit kellene megváltoztatni, ugyanis jelenleg nem veszik kellõ mértékben figyelembe a nõk családi kötelezettségeit, amelybõl kifolyólag a nõk túlzott stressznek vannak kitéve, hiszen nehezített feltételek mellett kell a maximális munkahelyi elvárásoknak megfelelniük. Myrtha Casanova ezzel összhangban annak fontosságára tért ki, hogy a kormányzat és a munkaadók egyaránt dolgozzanak ki olyan sémákat, amelyek alkalmasak a családtagjaikat otthon gondozó nõk helyzetének megkönnyítésére, hogy realitássá válhasson számukra is a munka és a család harmonizálása. Ehhez kapcsolódóan a spanyol szakértõ szerint a munkaadóknak munkavállalóik teljesítményét hatékonyság és nem egyéb mutatók alapján kellene megítélniük, s ezáltal elõtérbe kerülhetnének olyan rugalmas foglalkoztatási módok, mint a távmunka vagy az online munka. Tóth András, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének tudományos fõmunkatársa szerint az olyan szociális problémák megoldására kellene hangsúlyosan törekedni, mint a családon belüli agresszió, a férfiak alkoholizmusa, a fizikai munkát végzõ nõk és férfiak rossz munkakörülményei, illetve a vidéken elterjedtebb munkahelyi zaklatás. Az európai út Tóth András meglátása szerint abban rejlik, ha a nõket segítjük kiszolgáltatottságuk mérséklésében, és ha a fenti problémák polgári jogi úton erõsebb szankcionálásra kerülnek. Dr. Demeter Judit, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság (EBH) elnöke is hangsúlyozta a közvélemény formálásának fontosságát, amelynek érdekében az EBH minden hátrányos megkülönböztetést - amelyek többsége a foglalkoztatással kapcsolatos - nyilvánosságra hoz a honlapján, hogy e konkrét eseteket olvasva a munkaadók, a munkavállalók és a jogi képviselõk is naprakészek legyenek a leggyakrabban elõforduló diszkriminatív esetekrõl. Dr. Demeter Judit hozzátette, hogy amikor közhatalmat gyakorlók követnek el diszkriminációt, az még inkább elítélendõ, hiszen pozíciójuknál fogva õk nagyobb hatást gyakorolnak a közvéleményre.

A városok és a vidék közötti, esélyegyenlõséget is érintõ különbségeket feszegetve Dr. Sebõk Zsuzsanna, az MNKSZ egészségpolitikai és vidéki nõügyi szakértõje elmondta, hogy Magyarországon kevesebb az egészségben eltöltött évek száma, mint az EU országokban átlagosan, ami fõleg annak tudható be, hogy vidéken rosszabb az ellátórendszer, mint a fõvárosban. Ezenkívül vidéken az egészség tudatosításának mértéke sem megfelelõ, ezért szükség lenne az iskolákban nagyobb hangsúlyt fektetni az egészségügyi nevelésre. Dr. Sebõk Zsuzsanna szerint egyrészt az egészségre és a prevencióra kellene több erõt fordítani és nem a betegségek kezelésére - ezt a véleményt felszólalásában Lydie Gaudier is támogatta -, másrészt kistérségi szinten egészségügyi együttmûködési programok elindítása lenne kívánatos, amire már lehet találni példákat, például a dél-alföldi régióban. Myrtha Casanova is úgy látja, hogy éles különbségek vannak az urbánus és a vidéki települések és régiók között az oktatás, a kultúra és a foglalkoztatás terén, azonban örvendetesnek látja, hogy egyre több városközponton kívüli területre is települnek különféle szolgáltató központok, elõsegítve a vidéki foglalkoztatás erõsödését.

Végezetül, az esélyegyenlõség megvalósítását célzó jövõbeli lépések kérdését illetõen Tóth András vélekedése szerint a jóléti rendszer megreformálására lenne szükség annak érdekében, hogy a gyermekes anyák könnyebben juthassanak munkához - körükben a munkanélküliek aránya jelenleg 25% -, és a gyermekvállalás ezáltal ne luxus legyen. Dr. Sebõk Zsuzsanna kívánatosnak tartja a vidéki és a fõvárosi nõk rendszeres tapasztalatcseréjét, valamint az egészséges életmód minél szélesebb körû népszerûsítését. Dr. Demeter Judit elsõsorban a gyermekes anyákkal szembeni diszkrimináció felszámolását tartja sürgetõ célnak; emellett pozitívan értékeli azt a január elsejével hatályba lépett rendelkezést, amelynek keretében minden településnek, legyen az város vagy falu, el kell készítenie saját esélyegyenlõségi programját. Dr. Makár Orsolya a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részérõl a most életbe lépõ és 2021-ig érvényes esélyegyenlõségi stratégia megvalósítását nevezte meg elsõdleges feladatnak. Farkasné Dr. Molnár Valéria három célt fogalmazott meg a jövõre nézve: háromoldalú együttmûködések elindítása a munkaadók, a munkavállalók és a kormány között; az állampolgárok alaposabban ismerjék meg a Munka Törvénykönyvét és ezáltal legyenek jobban tisztában a munkával kapcsolatos jogaikkal; a feketemunka tényével való szembenézés és okainak feltárása.

Ferenczi Andrea, az MNKSZ elnöke a Konferencia lezárásaképpen emlékeztetett a helyi összefogás és a nõk közötti szolidaritás elengedhetetlen szerepére, valamint arra, hogy a nõk feladata magukat, magukon is segíteni, saját folyamatos képzésükre figyelni, hogy versenyképesek és ezáltal a munkaadók számára értékesek maradhassanak.

Az MNKSZ elnök asszonya a Konferencia végén hivatalosan is kimondta a nemzetközi szakmai együttmûködési fórum megalakulását a trió EU elnökségben osztozó országokat képviselõ három civil szervezet, a spanyol Instituto Europeo para la Gestión de la Diversidad, a belga Pour La Solidarité és a Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség között.

Többet tanultam ezen a három napon az egyenlõ bánásmódról, mint az eddigi munkám során bármikor, pedig higgye el, már korábban is szükségem lett volna ezekre az ismeretekre - nyilatkozta a TÁMOP 5.5.5-ös projekt pilottréningjének egyik résztvevõje az utol

2010 januárjában szervezte meg elsõ alkalommal az Egyenlõ bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése címû képzési programját az Egyenlõ Bánásmód Hatóság.

Az akkreditált képzésnek kettõs célja van. Az érzékenyítõ modul pszichológiai, szociológiai ismereteket közvetít elsõsorban nem hagyományos formában, hanem úgynevezett saját élményû gyakorlatokon keresztül. E pedagógiai módszer a képzés résztvevõinek személyes szintjeire helyezi a hangsúlyt, hiszen a sztereotípiák, elõítéletek visszaszorulásának elsõsorban a személyes szinteken kell bekövetkezni. Az érzékenyítõ rész filozófiáját talán így lehetne megfogalmazni: "Bárki válhat diszkrimináció áldozatává - függetlenül attól, hogy milyen a nemzetisége, van-e valamilyen fogyatékossága, milyen iskolai végzettséggel, egzisztenciával rendelkezik."

A másik képzési egység elsõsorban olyan ismeretek átadását célozza, melyek által a résztvevõk képesek felismerni a diszkrimináció különbözõ formáit, megismerik a jogérvényesítés lehetõségeit. A jogász végzettségû trénerek az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló törvény alapvetéseinek ismertetése mellett konkrét jogeseteket elemeznek a résztvevõkkel. Az oktatók elismert szaktekintélyek, akik kivétel nélkül a szakmai gyakorlatban is jártasak, ezért szemléletes példákkal tudják színesíteni elõadásaikat.

Az elsõ 30 órás programmal az EBH a tréning hatékonyságát kívánta ellenõrizni. A szervezõk örömére a szociológiai kutatással kezdõdõ és végzõdõ képzési program résztvevõi jelesre értékelték a tanfolyam tartalmát, annak gyakorlati alkalmazhatóságát. Többen jelezték, nagy szükség lenne arra, hogy minél több, az állampolgárokkal közvetlen kapcsolatba kerülõ hivatalnok, tanár és civil szakember elsajátítsa azokat a módszereket és ismereteket, amelyek a tréningen elhangzottak. Erre ad lehetõséget az a - 2013 júniusáig 1000 fõ részvételével zajló - képzéssorozat, amelyet az Egyenlõ Bánásmód Hatóság szervez a közigazgatásban, oktatásban és a civil szektorban tevékenykedõk számára - Budapesten és az ország különbözõ pontjain.

Fizetett gyakornoki program fogyatékkal élõk számára

Az Európai Parlament az idei évben is meghirdette fizetett gyakornoki programját fogyatékkal élõk számára, a 2010. október 1-tõl 2011. február 28-ig terjedõ idõszakra, azzal a céllal, hogy megkönnyítse munkahelyi integrációjukat.

A program fõ célja, hogy a fogyatékkal élõk számára hasznos és értékes munkatapasztalatot nyújtson, illetve lehetõséget biztosítson számukra, hogy megismerkedjenek az Európai Parlament tevékenységeivel.

Az Európai Parlament hozzájárul az esélyegyenlõség elõmozdításához és szorgalmazza az esélyegyenlõség gyakornoki programokban történõ alkalmazását fogyatékkal élõ férfiak és nõk esetében. E program egyetemet végzettek vagy hasonló szintû intézményben oklevelet szerzõk, illetve egyetemi végzettségnél alacsonyabb szintû képzettséggel rendelkezõk számára nyújt részvételi lehetõséget.

A szakmai gyakorlatokra vonatkozó szabályzat és az online jelentkezési lap a következõ linken érhetõ el.

Jelentkezési határidõ: 2010. május 15.

A Microsoft és az S Modell volt a legjobb nõi munkahely 2009-ban

Budapest, 2010. március 31., szerda (MTI) - Átadták a Legjobb Nõi Munkahely 2009 címû pályázat díjait szerdán a Parlamentben; elsõ helyezést ért el kategóriájában a Microsoft Magyarország Kft. és az S Modell Kereskedelmi Zrt., a MARKS & SPENCER kizárólagos magyarországi franchise partnere.

A nõk foglakoztatása nem egyenjogúsági, hanem gazdasági kérdés - jelentette ki Ferenczi Andrea, a kezdeményezést elindító Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség elnöke az ünnepségen.
Emlékeztetett: a "Legjobb Nõi Munkahely" projektet 2007-ben indították el, és immár harmadik alkalommal adják át díjakat.
Demeter Judit, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság és a pályázatokat elbíráló testület elnöke rámutatott, hogy a hatósághoz kerülõ ügyek 50-60 százalékát a foglalkoztatást területét érintõ diszkriminációs esetek teszik ki. Ezeknek az ügyeknek a sértettjei többnyire nõk - mondta.
A legtöbb nõt nem a nõi nemhez való tartozása miatt, hanem a gyerekvállalás miatt éri hátrány a foglalkoztatásban - jelentette ki Demeter Judit. Rámutatott: a nyertes cégek egyfajta társadalmi szerepvállalásról tettek tanúbizonyságot, és szolidaritást vállaltak.
Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlõségi szakállamtitkára köszönetet mondott a nyertes pályázóknak példamutató tevékenységükért.
A Legjobb Nõi Munkahely díjakat két kategóriában osztották ki. A 250-nél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok kategóriájában elsõ helyezett lett a Microsoft Magyarország Kft., második a Fõvárosi Gázmûvek Zrt., harmadik a MAVIR Zrt.
A 30-250 munkavállalót foglalkoztató vállalatok közül elsõ lett a S Modell Kereskedelmi Zrt., a MARKS & SPENCER kizárólagos magyarországi franchise partnere, második helyezést ért el a Quintiles Magyarország Kft., és harmadik lett a Kulcs-Soft Számítástechnikai Nyrt.
Az ünnepségen három különdíjat is kiosztottak.
A pályázat értékelési szempontjai voltak a tisztességes munkafeltételek, a karrierlehetõség, elõmenetel biztosítása, az egészség és jó közérzet megõrzésének lehetõsége, a készségek fejlesztésének lehetõsége, valamint a munka és a magánélet összeegyeztethetõsége - hangzott el a díjátadáson.
A "Legjobb Nõi Munkahely" projekt célja, hogy rámutasson a nõk foglalkoztatásnak esélyegyenlõségi szempontján túl a nõk alkalmazásának gazdasági szükségszerûségére.

Tájékoztató a Tanácsadó Testület 2010. április 9-ei ülésérõl

A Testület fenti ülésén az alábbi napirendeket tárgyalta:

Az "egyéb tulajdonság" fogalmi körének meghatározásával kapcsolatos állásfoglalás tervezet véglegesítése.
Az irányelvek hatályosulásával kapcsolatos jogalkalmazási kérdések.
Az EBH 2009. évi tevékenységérõl szóló beszámoló tervezet megvitatása.
Az Ebktv. hatályával kapcsolatos gyakorlati problémák megbeszélése.
Véglegesítették az "egyéb helyzet" fogalmi körének meghatározásával kapcsolatos állásfoglalást. Döntésük értelmében az állásfoglalást az EBH honlapján közzé tettük, valamint elküldtük mindazon szervezeteknek és személyeknek, akik e témakörrel foglalkozó szakmai konferencián részt vettek. Közöljük azt az EBH hírlevelében teljes terjedelemben is. Az állásfoglalás széleskörû megismerése hozzájárulhat az antidiszkriminációs jogalkalmazás egységes gyakorlatának kialakulásához.
Elsõ tervezetben tárgyalták miképpen hatályosulnak az irányelvek a hazai jogban, milyen gyakorlati jogalkalmazási problémák vannak.
Az EBH fõosztályvezetõje ismertette az éves beszámoló tervezetét. A Testület észrevételeket, javaslatokat fogalmazott meg fõleg szerkezeti változtatásokra vonatkozóan.
Az ülésen olyan egyedi ügyek megbeszélésére is sor került, melyek az Ebktv. hatályával kapcsolatosak.

Esélyegyenlõség napja 2010. május 8., szombat - Millenáris

Az EBH az Esélyegyenlõség napján

Kerekasztal-beszélgetés az EBH korábbi ügyfeleivel

Kerekasztal-beszélgetés filmvetítésel egybekötötten meghívott vendégekkel (Csillag Ádám, Mohácsi Erzsébet, Zsigó Jenõ, Gazsi Adrienn)

Ügyféltájékoztatás a helyszínen

Rajzverseny az EBH sátrában

Önálló standdal és minden korosztály számára érdekes programokkal várták az Egyenlõ Bánásmód Hatóság munkatársai az Esélyegyenlõség Napjának vendégeit 2010. május 8-án a Millenáris Parkban.

Az EBH az Esélyegyenlõség napján

Kerekasztal-beszélgetés az EBH korábbi ügyfeleivel

Kerekasztal-beszélgetés filmvetítésel egybekötötten meghívott vendégekkel (Csillag Ádám, Mohácsi Erzsébet, Zsigó Jenõ, Gazsi Adrienn)

Ügyféltájékoztatás a helyszínen

Rajzverseny az EBH sátrában

 

Tájékoztató a Tanácsadó Testület 2010. május 13-ai ülésérõl

A Testület a május 13-ai ülésén az alábbi napirendeket tárgyalta:

Az irányelvek hatályosulásával kapcsolatos jogalkalmazási kérdések
Az álláshirdetésekkel kapcsolatos jogalkalmazási kérdések áttekintése
Tájékoztató a TÁMOP 5.5.5. projekt tapasztalatairól
Egyebek
Az elsõ napirenddel kapcsolatban több vitás kérdést tisztáztak, majd olyan állásfoglalás született, hogy a még fennmaradó problémára vonatkozóan meghallgatják külsõ szakértõ véleményét.

Az álláshirdetések megjelentetésével kapcsolatban a Testület hosszasan vitatta, hogy az EBH-nak van-e hatásköre és miképpen járhat el a diszkriminatív álláshirdetések miatt beadott kérelmek tárgyában. A Testület úgy foglalt állást, hogy a hirdetést közlõ újság képviselõje (tulajdonos) meghallgatható tanúként az ügyben, a hirdetés feladójának kilétével kapcsolatban.

A Támop Iroda munkatársa részletesen tájékoztatta a Testületet a TÁMOP 5.5.5. projekt kutatási eredményeirõl, valamint az ügyfél elégedettség mérés eredményérõl.

Sok százan búcsúztatták Furmann Imrét, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnökhelyettesét Miskolcon, a Szentpéteri temetõben.

Sok százan búcsúztatták Furmann Imrét, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnökhelyettesét Miskolcon, a Szentpéteri temetõben.

 

Adománygyûjtés a dunántúli vörösiszap-katasztrófa áldozatainak megsegítésére

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel folytatott megbeszélésünk értelmében a károsultaknak az alábbi élelmiszerekre és eszközökre van leginkább szükségük:

mosószer, öblítõk
konzerv, liszt, rizs, olaj, kávé, tea, kakaó, keksz, instant leves, száraz tészta, cukor, só
bébiétel, bébitápszer, pelenka, játékok, gyerekkönyv, iskolai felszerelés
vödör
felmosó
felmosófej
szivacsok
gumikesztû
maszk
teljes testet fedõ ruha
Az EBH munkatársai 2010. október 15-ig munkaidõben várják az adományokat a Hatóság 755-ös számú irodájában.

Az akció részleteirõl Szabados Tímea szakmai vezetõ nyújt bõvebb felvilágosítást a 06/20 475-7363-as és 06/1 336-7652-es telefonszámon, valamint a timea.szabados@egyenlobanasmod.hu e-mail címen.

Budapest, 2010. október 7.

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság munkatársai meghívják Önt és a téma iránt érdeklõdõ ismerõseit Évértékelõ konferenciájukra, valamint tapasztalatátadó megbeszélésükre

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság meghívja Öntévértékelõ konferenciájára és aTÁMOP 5.5.5. A diszkrimináció elleni küzdelem - a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erõsítése címû projektjének tapasztalatátadó megbeszélésére

A rendezvény idõpontja: 2010. október 25. 10.00-15.00

A rendezvény helyszíne: Hotel Panda****, 1026 Budapest, Pasaréti út 133.

Regisztráció: A jelentkezési lapokat a marta.takacs@egyenlobanasmod.hu címen várjuk.

 

A konferencia programja:

09.30-10.00Regisztráció
10.00-10.05Megnyitó
Dr. Honecz Ágnes
Elnök, Egyenlõ Bánásmód Hatóság
10.05-10.35Évértékelõ beszámoló
Dr. Gyarmati Edit
Fõosztályvezetõ, a Hatósági és Jogi Iroda vezetõje, Egyenlõ Bánásmód Hatóság
10.35-10.55Esélyegyenlõség - ahogyan mi látjuk
Fodor Ágnes
Elnök, Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete
10.55-11.10Kérdések az elõadókhoz - moderált beszélgetés
11.10-11.30Kávészünet
11.30-12.00Egyévesek lettünk - A TÁMOP 5.5.5. A diszkrimináció elleni küzdelem címû projekt elsõ éve - szóban és számokban
Dr. Pánczél Márta
Projektvezetõ, Egyenlõ Bánásmód Hatóság TÁMOP Iroda
12.00-12.30Diszkriminációval kapcsolatos kutatások a TÁMOP 5.5.5-ös projektben
Simonovits Borbála
szociológus
12.30-12.50Többet tanultam ezen a három napon az egyenlõ bánásmódról, mint eddigi munkám során bármikor...
Egy tréningrésztvevõ (TÁMOP 5.5.5.) tapasztalatai
12.50-13.30Ebéd
13.30-13.50Mi történik az ügyfélszolgálaton? - Az elmúlt egy év tapasztalatai
A 20 egyenlõ bánásmód referens (TÁMOP 5.5.5.) egyike, Egyenlõ Bánásmód Hatóság
13.50-14.10Fekete bárányok - Audiovizuális bemutató az ifjúsági akció legjobb alkotásaiból
14.10-14.30Kérdések az elõadókhoz - moderált beszélgetés

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság Évértékelõ konferenciája

Az egyetemes tervezésé a jövõ - jelentette ki Fodor Ágnes, a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) elnöke az Egyenlõ Bánásmód Hatóság évértékelõ konferenciáján. Az egyetemes tervezés a mai magyar közgondolkodásból még hiányzó kifejezés, ám látni kell, hogy az európai uniós direktívák egyre inkább a mindenki által választható és használható technikai lehetõségek felkínálását helyezik elõtérbe. Az akadálymentesítést követõ idõszak tehát a reaktivitás helyett a proaktivitásról szól, azaz arról, hogy az elkészült eszközök utólagos módosítása helyett már a tervezés idõszakában vegyék figyelembe a fogyatékossággal élõk igényeit.

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság 2010. október 25-én tartotta szokásos évértékelõ rendezvényét Budapesten, egy többségében megváltozott munkaképességûeket foglalkoztató négycsillagos szállodában, a Hotel Pandában. A teltházas esemény némi újdonsággal is szolgált: a hatósági munka mellett az elõadók az EBH egyéves TÁMOP projektjérõl, az indulás óta eltelt idõszak tapasztalatairól is beszéltek.

Dr. Honecz Ágnes, az EBH elnöke köszöntõjében hangsúlyozta, hogy a kiváló színvonalú szakmai munka mellett kiemelt jelentõséget tulajdonít a valósidejû ("real-time") tájékoztatásnak. A koncentrált, horizontális kommunikáció A diszkrimináció elleni küzdelem címû projekt egyik legfontosabb célja, hiszen az Európai Unió által finanszírozott program összes tevékenysége - képzések, kiállítások, az országos ügyfélszolgálati rendszer - valami módon érintik a szûkebb-tágabb nyilvánosságot.

A délután folyamán a TÁMOP 5.5.5. A diszkrimináció elleni küzdelem - a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erõsítése címû projekt mûködéséhez kapcsolódó tapasztalataikról beszéltek az elõadók.

Dr. Pánczél Márta projektvezetõ kiemelte, hogy a projekt indulása óta eltelt egy év alatt több mint ezer ügyfél kereste meg a vidéken tevékenykedõ egyenlõ bánásmód referenseket. A referensek egyike, dr. Bihary László váci ügyvéd elõadásában hangsúlyozta, hogy az országos hálózatban tevékenykedõ szakemberek feladata elsõsorban az ügyfeleiket ért hátrányos megkülönböztetés felismerése, s megalapozott panasz esetén az ügy továbbítása az EBH központjába. Megemlítette azt is, hogy az állampolgárok többsége még mindig nincs tudatában annak, hogy az általuk sérelmezett magatartás kizárólag abban az esetben tekinthetõ jogi értelemben vett diszkriminációnak, ha a hátrány a személy valamely védett tulajdonsága miatt következik be.

A 2010-ben akkreditált felnõttképzési intézménnyé vált Egyenlõ Bánásmód Hatóság saját fejlesztésû képzési programjáról is szó esett a nap folyamán. A tapasztalatátadó rendezvény szervezõi fontosnak tartották, hogy az EBH oktatási tevékenységérõl olyan elõadók beszéljenek, akik a képzést már sikeresen elvégezték. E gondolat jegyében az elsõ 30 órás tréning résztvevõi közül ketten számoltak be tapasztalataikról a konferencia vendégeinek. Mindketten fontosnak tartották megemlíteni, hogy a háromnapos képzés leghasznosabb moduljának az érzékenyítõ részt tekintik. Az érzékenyítés során ugyanis sajátélményû gyakorlatokban kell részt venniük a hallgatóknak, így senki nem kerülheti el a felismerést: kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de mindannyian elõítéletesek vagyunk.

Fõvárosi gyakornoki ösztöndíj pályakezdõ roma fiataloknak

Felhívjuk a figyelmet az EGT, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus, és a Fõvárosi Önkormányzat támogatásával 2009 januárjában elindított "Fõvárosi roma gyakornoki ösztöndíj" projektre. A BUDAPEST ESÉLY és partnerei által megvalósítandó "BEINDÍTÓ" projekt célja a tanult roma fiatalok életpályájának elindítása a közszolgálatban. A projekt során 35 roma kap esélyt a Fõvárosi Önkormányzat befogadó szemléletû, támogatott intézményrendszerében szakmai tapasztalatszerzésre.

A hat hónapig tartó gyakornokság alatt, a közép vagy felsõfokú végzettségû pályakezdõ roma fiatalok képzettségüknek megfelelõ munkakörben kapnak lehetõséget ösztöndíjas munkatapasztalat szerzésre. Az ösztöndíjat (keresetpótló támogatást) a Fõvárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat biztosítja. A program során az ösztöndíjasok a gyakorlatban is megismerkedhetnek hivatásukkal, megismerhetik a közfeladatot ellátó szervezetek életét.

Az ösztöndíjasok kiválasztását egy négytagú (humánerõforrás szakértõ, befogadó munkahely képviselõje, Romassist képviselõje, FKFSZ képviselõje) szakértõ bizottság végzi.

A projektre február15 és március15 közt lehet jelentkezni.
A jelentkezési dokumentumok az alábbi honlapon elérhetõek

2009 március 15-ig várják mindazon 55 év alatti, 2006 után megszerzett érettségivel vagy diplomával rendelkezõ, pályakezdõ vagy pályaújrakezdõ roma jelentkezését, aki 2009 májusától minimum 6 hónapon át szívesen dolgozna a fõváros valamelyik intézményében.

További információk:

Budapest esély, Fõvárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat KHT.
Hargitai Dávid projektvezetõ
hargitai@pestesely.hu
Tel: (1)216-0809
www.pestesely.hu

A Hatóság elnöke és munkatársa részt vett az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának 2009. február 26-27-én Strasburgban megtartott szemináriumán

A Hatóság elnöke és munkatársa részt vett az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának 2009. február 26-27-én Strasburgban megtartott szemináriumán, amelynek témája a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelemmel kapcsolatos kommunikációs stratégia volt. A szemináriumra meghívást kaptak az egyenlõ bánásmód területén és a faji megkülönböztetés elleni küzdelemben tevékenyen részt vevõ szervezetek, hatóságok. A média több neves képviselõje, valamint e területen dolgozó szakember tartott elõadást a résztvevõknek arról, hogy milyen módon lehet sikeres kommunikációs stratégiát kidolgoznia az antidiszkriminációs szervezeteknek, és hogyan fejleszthetõ tovább az eddig már eredményesen alkalmazott stratégia, úgy, hogy minél nagyobb hatást gyakoroljon az érintettek körére. Több tagállam képviselõje bemutatta, hogyan tervezték meg és hajtották végre rasszizmus és kirekesztés elleni kampányukat, milyen szervezetekkel mûködtek együtt és hogyan vonták be a médiákat. Magyarország az ECRI közelmúltban nyilvánosságra hozott negyedik ország-jelentése kapcsán került szóba, kiemelve a gyûlöletbeszéddel szembeni határozott fellépés szükségességét.

A Hatóság elnöke 2009. március 18-án részt vett az Equinet nemzeti esélyegyenlõségi testületek vezetõi részére szervezett találkozón Brüsszelben

A Hatóság elnöke 2009. március 18-án részt vett az Equinet nemzeti esélyegyenlõségi testületek vezetõi részére szervezett találkozón Brüsszelben. Az Equinet fennállása óta elsõ ízben szervezett találkozót az esélyegyenlõségi testületek vezetõi részére, amelynek témája a szervezet tevékenységének, az általa képviselt prioritásoknak, a jövõre vonatkozó elképzeléseinek megtárgyalása volt. A találkozón ismertették az Equinet 2009-es évre szervezett eseményeit, tréningjeit. A találkozó meghívott vendége volt Vladimir Spidla az Európai Unió Bizottságának biztosa, Kathalijne Buitenweg és Elizabeth Llynn, az EU Parlament tagjai.

A tagállamok nemzeti esélyegyenlõségi testületeinek vezetõi javaslattal élhettek a szervezet tevékenységének továbbfejlesztésével kapcsolatban, megtárgyalták a nemzeti esélyegyenlõségi testületek függetlenségérõl a hollandiai utrechti egyetem munkatársa által készített tanulmány fõbb megállapításait, és vitatkoztak arról, hogy az egyes nemzeti esélyegyenlõségi szervezetek milyen módon járulhatnak hozzá a diszkrimináció elleni küzdelem területén az Európai Unió jogalkotásának továbbfejlesztéséhez.

A Hatóság elnöke és munkatársa 2009. március 19-én részt vett az Európai Bizottság által szervezett szemináriumon

A Hatóság elnöke és munkatársa 2009. március 19-én részt vett az Európai Bizottság által szervezett szemináriumon, amelynek témája az egyenlõ értékû munkáért egyenlõ bér jelenlegi uniós szabályozásának hatékonysága, a bérszakadék elleni küzdelem területén elért eredmények bemutatása volt. A szeminárium meghívott vendége volt Vladimir Spidla az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlõségi Bizottságának biztosa, aki felhívta a résztvevõk figyelmét arra, hogy a nemek közötti bérszakadék uniós átlagban még mindig 17%, tehát a férfiak ennyivel keresnek többet a nõknél. Az Európai Értékelési Konzorcium a témában elkészített egy tanulmányt, ennek során régiónként két-két tagállamot vontak be a vizsgálatokba. A tanulmány megállapításait bemutatták a résztvevõknek, akik munkacsoportokban tárgyalhatták meg, hogy milyen jogi szabályozásra lenne szükség e területen a jövõben, melyek azok a jó gyakorlatok, amelyek átvételére és továbbfejlesztésére szükség van, és hogyan lehet bevonni ezek megvalósításába valamennyi érintett felet. A Bizottság Nõk és Férfiak Közötti Esélyegyenlõség, a Diszkrimináció Elleni Fellépés, és a Civil Társadalom Igazgatóságának vezetõje, Belinda Pyke tájékoztatta a megjelenteket, hogy a Bizottság 2010-ben közzéteszi az egyenlõ értékû munkáért egyenlõ bér témában készülõ analízisét.

A Hatóság elnöke és munkatársa 2009. március 20-án részt vett az Európai Bizottság Foglakoztatási, Szociális és Esélyegyenlõségi Fõigazgatósága által szervezett, a Nemzeti Nemi Esélyegyenlõségi Testületek 2009. évi elsõ találkozóján

A találkozó témája a nõk és férfiak közötti egyenlõ bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetben történõ végrehajtásáról szóló 2004/113/EC irányelv bemutatása volt. Ennek keretében a résztvevõk tájékoztatást hallhattak a "szolgáltatásokhoz való hozzáférés" fogalmának meghatározásáról, az irányelv tagállamok általi implementálásának eredményeirõl vagy hiányosságairól. A szeminárium meghívott vendége volt a Nemi Egyenlõségi Független Szakértõi Hálózat professzora, aki szemléletesen mutatta be az irányelv nemzeti jogba való átültetésének problémáit. Az ülésen az osztrák és belga esélyegyenlõségi testületek képviselõi, valamint az Egyenlõ Bánásmód Hatóság munkatársa példákkal illusztrálva ismertette az irányelv nemzeti jogba történõ átültetését, valamint az e körben eddig tapasztalt eredményeket és nehézségeket.

A Bizottság képviseletében részt vevõ Daniela Bankier kiemelte, hogy különösen az irányelv 13. Cikkelyében foglaltak implementálása ütközött nehézségekbe, néhány tagállamban nem sikerült, illetve az 5. cikkely biztosításmatematikai tényezõkkel kapcsolatos rendelkezései közül a terhességgel és anyasággal kapcsolatos költségek tekintetében 2009 december 21-ig kell végrehajtania a tagállamoknak azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy ezek semmiképp se eredményezzenek az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban különbséget.

Legjobb nõi munkahely díj 2008

A Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség a 2007-ben az "Egyenlõ Esélyek Mindenki Számára - Európai Év" tiszteletére hagyomány teremtõ céllal elindított kezdeményezést a nagy érdeklõdésre való tekintettel folytatta és pályázatot írt ki a "Legjobb Nõi Munkahely 2008" Díj elnyerésére 2008 októberében. A kezdeményezés célja, hogy rámutasson a nõk foglalkoztatásának esélyegyenlõségi szempontján túl a nõk alkalmazásának gazdasági szükségszerûségére is.

A pályázatban a Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség együttmûködõ partnerei:
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Országgyûlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága
Procter & Gamble cég

A Díj elnyerésére a Magyarországon mûködõ vállalatok 2 kategóriában pályázhattak:
- 30-250 fõ munkavállalót foglalkoztató, valamint
- a 250 fõnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok.

Fõvédnök: Vladimir Spidla, az Európai Bizottság tagja
Védnökök: Dr. Gurmai Zita és Járóka Lívia EP képviselõk.
Média partnerek: Figyelõ, Világgazdaság, Manager Magazin, Menedzsment Fórum
A Bíráló bizottság elnöke:
Dr. Demeter Judit, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnöke.
Tagok:
Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség: Hajós Katalin
Szociális és Munkaügyi Minisztérium: Sebestyén Zsuzsa
SzMM Nõk a gazdasági döntéshozatalban Munkacsoport: Dobi Kitti
Országgyûlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság: Farkasné Dr. Molnár Valéria

Értékelési szempontok:
- tisztességes munkafeltételek;
- a karrierlehetõség, elõremenetel biztosítása;
- az egészség és a jó közérzet megõrzésének lehetõsége,
- a készségek fejlesztésének lehetõsége;
- a munka és a magánélet összeegyeztethetõsége
A Legjobb Nõi Munkahely 2008 pályázat díjazottjai:

I. Kategória: 250 fõnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok

Megosztott elsõ helyezés: SAP Hungary Kft. és Citi Szolgáltató Központ
Második helyezés: ELMÜ NyRt.
Harmadik helyezés: GE Hungary Zrt. Energy Divízió

II. Kategória: 30-250 fõ munkavállalót foglalkoztató vállalatok

Elsõ helyezés: evopro Kft
Második helyezés: ZALAVÍZ ZRt.
Harmadik helyezés: THERMAL HOTEL AQUINCUM Zrt. Ramada Plaza

Különdíjak:
IC Companys Hungary Kft. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
ALCOA-Köfém Kft. (Figyelõ)
Kanizsa Trend Kft. (Világgazdaság)
Díjátadás: 2009. május 21-én a Parlament Vadásztermében

További információt ad:
Ferenczi Andrea, a Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség elnöke
Telefon: 1 319 5245, Fax: 1 319 2017, Mobil: 30 982 7093
www.noikarrier.hu,
www.legjobbnoimunkahely.hu

A kisebbségek, valamint a bevándorlók helyzetérõl készült Európai Uniós felmérés a rasszizmus európai elterjedtségét új megvilágításba helyezi.

A rasszista jellegû bûncseleményekre, zaklatásra, valamint diszkriminációra vonatkozó hivatalos adatok meglehetõsen alulreprezentálnak.

Az FRA (Alapvetõ Jogok Hivatala) a április 22-én publikálta az Európai Unió történetében elõször végzett, az egész Európai Unióra kiterjedõ vizsgálat eredményét a bevándorlók és a nemzeti kisebbségek csoportjainak diszkriminációval, valamint rasszista indíttatású bûncselekményekkel kapcsolatos tapasztalatai vonatkozásában. A felmérés rávilágít arra, hogy a diszkrimináció, zaklatás, valamint a faji alapú gyûlölet sokkal elterjedtebb, mint ahogyan azt a hivatalos statisztikák mutatják. A felmérés eredményei azt sugallják, hogy az etnikai csoportok és a bevándorlók beletörõdnek helyzetükbe, tekintettel arra, hogy nem bíznak azokban az eljárásokban, melyeknek céljai az áldozatok védelme. Az FRA felszólítja az Európai Unió kormányzatait arra, hogy javítsanak ezen a helyzeten azáltal, hogy a rasszista indíttatású bûncselekményekre, illetve a diszkriminációra vonatkozó adatgyûjtésre, valamint annak közzétételére nagyobb hangsúlyt fektetnek, megfelelõ szigorral alkalmazzák a vonatkozó jogi szabályokat, illetve hatékonyabb tájékoztatást nyújtanak a sebezhetõ kisebbségek részére jogaikkal kapcsolatosan.

Morten Kjaerum, az FRA elnöke megjegyezte, hogy "ez a felmérés rámutat arra, hogy mekkora a rasszista indíttatású bûncselekmények, valamint a diszkrimináció valós mérete az Európai Unióban. A rasszizmusra vonatkozó hivatalos adatok ugyanis csak a jéghegy csúcsát képviselik."

Az FRA által megkérdezett migránsok és kisebbségek 55%-a úgy vélekedik, hogy az etnikai alapú diszkrimináció széles körben elterjedt az országában, 37%-uk pedig azt mondja, hogy az elmúlt 12 hónapban személyesen is megtapasztalta a hátrányos megkülönböztetést. A megkérdezettek 12%-ának az elmúlt 12 hónapban személyes tapasztalata is volt rasszista indíttatású bûncselekményekben. Ezen személyek 80%-a ugyanakkor ezen incidenseket nem jelezte a rendõrség felé.

A romák számoltak be a legmagasabb szintû diszkriminációról, az õ esetükben ugyanis minden második megkérdezett akként nyilatkozott, hogy az elmúlt 12 hónapban hátrányos megkülönböztetés áldozata volt. Nagyfokú diszkriminációra panaszkodott az alsó-szaharai afrikaiak 41%-a, valamint az észak-afrikaiak 36 %-a.

A rasszista indíttatású bûncselekményekre, valamint a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó hivatalos adatok meglehetõsen alulreprezentálnak.

Morten Kjaerum: "A felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége nem jelenti be a hatóságoknak a diszkriminációval, illetve rasszista indíttatású bûncselekményekkel kapcsolatos tapasztalatait. Ennek következtében rasszista indíttatású bûncselekmények, valamint a hátrányos megkülönböztetés esetei ezerszámra láthatatlanok maradnak. Ez azonban azt is jelenti, hogy az elkövetõk büntetlenül maradnak, az áldozatok számára nem kerül sor igazságszolgáltatásra, valamint a döntéshozók képtelenekké válnak arra, hogy megtegyék az erõszak megismétlõdésének elkerüléséhez szükséges lépéseket. Ez az új felmérés remélhetõleg alkalmas arra, hogy megjelenítse annak fontosságát, hogy ezen társadalmi probléma megoldására az eddiginél célzottabb intézkedések kialakítása szükséges."

Lemondó hangulat a kisebbségek, valamint a migránsok között.

Azon válaszadók 82%-a, akik a velük szemben megtörtént hátrányos megkülönböztetésrõl számoltak be, nem jelezte a legfrissebb sérelmét a hatóságok felé. Amikor ennek okáról kérdezték õket, a megkérdezettek 64%-a azt válaszolta, hogy úgy gondolják, hogy bejelentés esetén sem történne vagy változna semmi. Ugyanakkor 80%-uknak nem volt arra nézve ismerete, hogy melyik szervezet tudna segítséget vagy tanácsot nyújtani a hátrányos megkülönböztetés áldozatainak. Ez egyrészt arra is rámutat, hogy égetõ szükség van a jelenleginél hatékonyabb tájékoztatásra, valamint azt is jelentheti hogy ezen szervezetek valóban hiányoznak bizonyos tagállamokban.

"Ez olyan fontos kérdéseket vet fel, mint például hogy hogyan növeljük a jogtudatosságot és építsünk ki bizalmat a meglévõ jogvédõ mehanizmusokkal kapcsolatban" mondta Morten Kjaerum. "Fontos, hogy akiket hátrányosan megkülönböztetnek, vagy zaklatnak valóban bejelentsék panaszukat, valamint ténylegesen úgy érezzék, hogy panaszukat az illetékesek komolyan veszik."

Romák, mint a hátrányosan megkülönböztetettek legsebezhetõbb csoportja

Valamennyi az FRA által vizsgált csoport közül a romák tûnnek a legsebezhetõbbnek hátrányos megkülönböztetés valamint rasszista indíttatású bûncselekmények szempontjából. Az FRA az õ helyzetüket ezért külön elemzés alá vette, mely elemzés alapján készült beszámoló az elsõ abban a sorozatban, amelynek témája a kisebbségi csoportok, illetve õket érintõ kérdések. Ez a beszámoló meglehetõsen zord képet fest az Európai Unió területén élõ 12 millió roma helyzetérõl. Õk tapasztalták ugyanis a legmagasabb szintû hátrányos megkülönböztetést valamennyi vizsgált területen. Az érintett romák 66-92%-a (országtól függõen) nem jelentette be a legfrissebb hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos tapasztalatát az illetékes hatóságoknak. A megkérdezettek 65-100%-a pedig rendõrséggel, valamint az igazságszolgáltatás egyéb szerveivel szembeni bizalmatlanságáról is beszámolt.

Morten Kjaerum: "Ezek a számok azt mutatják, hogy a hátrányos megkülönböztetéssel és a rasszista indíttatású bûncselekményekkel napi szinten találkoznak a romák. A politikusoknak és egyéb közszereplõknek ezért fel kell, hogy emeljék a hangjukat, és az emberi jogok védelmével kapcsolatosan személyesen is példát kell mutatniuk. A hátrányos megkülönböztetés megelõzése céljából szükséges a tudatosság növelése, éppen úgy mint a romákkal szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazók határozott felelõsségrevonása. A romák a vizsgált csoportok közül azáltal is kitûnnek, hogy közöttük a legmagasabb a munkanélküliség aránya és legalacsonyabb az iskolázottságuk. A romák társadalmi kirekesztésének kérdésére sürgõsen megoldást kell találni."

Az érintett beszámolók a fra.europa.eu/eu-midis weboldalon érhetõ el.

Útijelentés Athénból

2009. június 16-án a Hatóság elnöke és munkatársa a görög ombudsman meghívására részt vett az Eunomia projekt keretében szervezett mûhelymunkában. Az Eunomia projekt célja az intézményépítés, melyben a görög ombudsman az Európa Tanács Emberi Jogi Bizottságának hivatalával együtt, ez utóbbi védnökségével vesz részt. A projekt még 2001 januárjában indult a görög kormány finanszírozásával. Az Európa Tanács fenti Bizottsága 2004-ben lett a projekt védnöke, a projekt irányító testületének az Európai Ombudsman, a görög ombudsman és az Európa Tanács Emberi Jogi Bizottságának biztosa a tagjai.
A június 16-i találkozó célja interaktív kapcsolat elõmozdítása mindazokkal a nemzeti esélyegyenlõségi és egyenlõ bánásmód testületekkel, amelyek a romákkal szembeni diszkriminációs ügyekkel foglalkoznak, függetlenül attól, hogy ombudsmani hivatalról, vagy egyéb testületrõl, hatóságról van szó

A mûhelymunkában részt vevõk meghatározták a roma ügyekkel kapcsolatos fõ prioritásokat, és az intézményesítés specifikus megoldásait, különös tekintettel az esélyegyenlõségi testületek jó gyakorlataira, adminisztratív megoldásaira, valamint az Európa Tanács, ezen belül is az ECRI, az Emberi Jogi Bíróság, az Emberi Jogok Biztosa, továbbá a Nemzeti Kisebbségek Fõbiztosa és az FRA (European Agency for Fundamental Rights) tevékenységében.

A mûhelymunkában való részvételre meghívást kapott Marc Willers a londoni Garden Court Chambers jogásza, aki az Európai Emberi Jogi Bíróság roma ügyekben hozott legfontosabb döntéseit ismertette az Európai Emberi Jogi Egyezmény egyes cikkelyeinek fényében.

Az EBESZ Nemzeti Kisebbségek Fõbiztosának képviseletében jelen lévõ fõtanácsos ismertette a Fõbiztos romákkal és szintikkel kapcsolatban kifejtett tevékenységét, mindazokat a kezdeményezéseket, melyeket az elmúlt 10 évben e népcsoportok érdekében tettek. A témában különösen a romák lakhatási helyzetével kapcsolatos aggályait fejtette ki, ugyanis az utazó roma közösségeknél továbbra is problematikus a gyermekek iskoláztatása, a személyi azonosító okmányokkal való ellátásuk, az egészségügyi ellátásuk biztosítása, továbbá a megfelelõ lakhatási körülmények átmeneti- idõrõl idõre más helyszíneken és más- más önkormányzatok, helyhatóságok általi biztosítása.
A megfelelõ megoldás érdekében ezen közösségekhez tatozó romákat, szintiket is be kell vonni az állami, helyhatósági programok kidolgozásába.

Az FRA képviseletében jelen lévõ Sobotka asszony ismertette az Ügynökség romákkal és travellerekkel kapcsolatos tevékenységét, felhívta a figyelmet a roma nõk többszörös hátrányos megkülönböztetésére, a roma-szegénység erõsödésére, egészségügyi ellátásuk hiányosságára, a romák elleni támadásokra különös tekintettel az olaszországi eseményekre.

Tájékoztatta a megjelenteket, hogy 2009. november 5-én kerül sor az FRA és a Coe (Emberi Jogi Biztos valamint Romák és Travellerek részlege), továbbá az OSCE ( Emberi Jogok Fõbiztosa, valamint a Roma és Szinti Ügyek Kontakt Pontja - ODIHIR-által készített jelentés kiadására, amelynek címe: "a szabad költözés /mozgás jogának tiszteletben tartása, védelme és elõsegítése valamint a letelepedés biztosítása az EU tagállamaiban: a romák ügye."

Az FRA idén október 20-án teszi közzé összehasonlító jelentését a romák és travellerek lakhatási helyzetérõl az EU-ban. A jelentés a RAXEN Nemzeti Focal Pontjainak tematikus tanulmányaira, az Ügynökség kérdõíves kutatásainak elemzésére, valamint 6 esettanulmányra épül (romák lakhatása témában), az esettanulmányok a Cseh Köztársaság, Magyarország (Kormányprogram a gettótípusú roma települések felszámolására), Írország, Szlovákia, Spanyolország és az Egyesült Királyság romákkal kapcsolatos intézkedéseit mutatja be, és elemzi.

Az elõadások végén az Equinetbõl jelenlévõk kerekasztal beszélgetésen vitatták meg az elhangzottakat, ahol elõtérbe került a romák oktatási szegregációja, valamint a mindenkori kormányok felelõssége a romákkal kapcsolatos kérdések kezelésében. A jelenlévõk elmondták tapasztalataikat, az általuk tárgyalt ügyeket, a romák kirekesztése ellen javasolt intézkedéseket.

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) delegációjának látogatásáról

Andrzej Mirga Roma Ügyekért Felelõs Fõtanácsadó vezetésével a Hatóságnál látogatást tett Vasilios Eikosipentarchos Nagykövet úr, az EBESZ Görögországi Elnökségének képviselõje, Georgia Papagianni az EBESZ Nemzeti Kisebbségek Fõbiztosa Hivatalának fõtanácsadója valamint Dr. Danka Anita, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának Roma ügyekért felelõs munkatársa.

A megbeszélésen az EBH részérõl részt vett dr. Demeter Judit elnök és dr. Gregor Katalin jogtanácsos.

A delegáció tagjainak dr. Demeter Judit elnök asszony beszámolt a hatóság munkájáról, ismertette a romákkal kapcsolatos diszkriminációs ügyekben az elmúlt idõszakban vizsgált ügyeket, konkrét esetek bemutatásán keresztül. Tájékoztatta a megjelenteket, hogy a korábbi évekhez képest 2009-ben kevesebb panasz érkezett a romák hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatban, amely nem jelenti azt, hogy a helyzetük javulna. A hatóság által vizsgált panaszok egyrésze a foglalkoztatás, másik része a szolgáltatásokhoz való hozzáférés területérõl érkezett, de a hatóság vizsgált, és jelenleg is vizsgál oktatási szegregációval kapcsolatos ügyeket is. Utóbbi ügyek kapcsán elnök asszony felhívta a vendégek figyelmét az adatvédelmi jogszabályok szigorúságára, amely sok esetben hátráltatja a gyors döntéshozatalt. A megbeszélésen szóba kerültek azok a kormányzati programok, amelyek a roma-telepek felszámolása céljából lettek kiírva, amellyel kapcsolatban a Hatósághoz is érkezett panasz amiatt, hogy a roma teleppel érintett települési önkormányzat, bár lehetõsége lett volna rá, mégsem pályázott ilyen támogatásra.

A delegáció tagjait érdekelte az is, hogy milyen tevékenységet fejt ki a hatóság annak érdekében, hogy megelõzze a romákkal kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés elõfordulását. E körben tájékoztattuk a vendégeket, hogy a hatóság munkatársai rendszeresen tartottak elõadásokat különbözõ médiákban, így - többek között a Rádió C-ben, a honlapon közzétesszük a legjellemzõbb ügyeket, illetve a Hatóság mellett mûködõ Tanácsadó Testület ugyancsak hivatott arra, hogy konkrét ügyek kapcsán elõforduló esetekbõl általános érvényû állásfoglalások meghozatalával segítse a hatóság és más jogalkalmazók munkáját.

Elnök asszony Mirga úr kérdésére a cigány kisebbségi önkormányzatok szerepének a fontosságát említette, különösen olyan ügyek kapcsán, ahol az adatvédelmi szabályok szigora miatt nincs lehetõség statisztikai adatokkal alátámasztani a hátrányos megkülönbözetést.

Budapest, 2009. június 25.

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság április elsején megkezdte "A diszkrimináció elleni küzdelem - a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erõsítése" címû 51 hónapig tartó országos projektjének megvalósítását.

A csaknem 915 milliós projekt körülbelül 3500 embert fog közvetlenül érinteni 2009 áprilisa és 2013 júniusa között. Magyarországon a diszkrimináció több társadalmi csoportot érint és az élet számos területén jelen van. Míg a foglalkoztatás területén a nõk, a 40 éven felüliek, a romák és a fogyatékossággal élõk szenvednek el leggyakrabban hátrányos megkülönböztetést, addig a lakhatás terén inkább a romák, a szolgáltatások igénybevétele során pedig a romák, a nõk és a fogyatékosok.

A hátrányos megkülönböztetésnek az említett társadalmi csoportokhoz köthetõen eltérõ formái vannak jelen a társadalomban; különbözõ típusú és mértékû hátrányos megkülönböztetéssel szembesülhetnek a társadalmi élet egyes színterein. Ezek közül mind a társadalom, mind az egyén szempontjából a legjelentõsebb hatással bíró terület a foglalkoztatásban tapasztalható diszkrimináció.

A nemzetközi és hazai statisztikák alapján a roma lakosság az etnikai elõítéletek leggyakoribb célpontja Magyarországon. A romák esetében a munkanélküliség, az alacsony iskolázottság, a tartós szegénység, a rossz egészségi állapot, a nem megfelelõ lakhatási körülmények, valamint az elõítéletek és diszkriminatív eljárások együttesen és egymással kölcsönhatásban okozzák társadalmi kirekesztettségüket. A romákat érõ elõítéletek, a társadalmi és gazdasági kirekesztettségük generációról generációra újratermelõdnek, és jelentõs társadalmi feszültségeket okoznak.

A fogyatékkal élõkkel (elsõsorban a megváltozott munkaképességûekkel és a rokkantakkal) szembeni diszkrimináció a foglakoztatásban jelenik meg a legélesebben, illetve a velük szembeni társadalmi elõítéletekbõl adódó korlátok jóval nagyobb akadályt jelentenek a fogyatékkal élõk számára a társadalomban való részvétel tekintetében, mint legtöbb esetben a fogyatékosságból eredõ tényleges funkcionális korlátozottságok.

A romák és a fogyatékkal élõk foglalkoztatásban tapasztalható negatív megkülönböztetése megnehezíti a társadalmi és munkaerõ-piaci beilleszkedésüket, gyengíti a társadalmi összetartozást, így az ország gazdasági teljesítményére is negatív hatással van.

A diszkriminációval fenyegetett társadalmi csoportok közül a nõk esetében a foglalkoztatási diszkrimináció nem közvetlenül, hanem közvetett módon jelentkezik. Egyrészt a nõk foglalkoztatási aránya is nagyon alacsony (50,93%), másrészt a társadalom és a média által közvetített nemi sztereotípiák olyan elõre meghatározott társadalom által elvárt szerepekbe kényszerítik mind a férfiakat, mind a nõket, amelyek hosszútávon a nõket érintik hátrányosan. Ilyen például a foglalkozásokon belüli szegregáció, amely bizonyos - elsõsorban alulfizetett - szakmák esetében a szakma elnõiesedéséhez vezet; a nemek közötti kereseti különbségek; a munka melletti családi kötelezettségek ellátásának terhébõl fakadóan a nõk és férfiak keresõ és nem keresõ tevékenységgel töltött idejének egyenlõtlen aránya.

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság nem egészen 5 éve kezdte meg munkáját hazánkban, budapesti székhelyén. Az eltelt idõszak alkalmat teremtett a számvetésre. Tapasztalataink számbavétele során megfogalmazódott, hogy a konkrét jogsértések hatékony orvoslásán túl a szervezet feladata részt vállalni a széleskörû társadalmi szemléletformálásban, amely során a társadalom jogtudatossága, társadalmi érzékenysége, anti-diszkriminációs és általános emberi jogi kultúrája növelhetõ. Ehhez a szervezet humán kapacitásainak sokféle fejlesztését kell megvalósítanunk, többek között 2009 szeptemberétõl országosan, a megyei Esélyek Házaiban heti és legalább havi rendszerességgel egy-egy kistérségben is elérhetõvé szükséges tenni a szervezet ügyfélfogadását 19 új helyszíni ügyfélszolgálat kiépítésével. Fejlesztendõ az elektronikus adatgyûjtés és -szolgáltatás, a tudományos feltárás (kutatások), a társadalmi kommunikációs tevékenységünk. A Hatóság a felnõttképzésben akkreditált szervezetté kíván válni, hogy magas színvonalú, gyakorlatorientált képzésekkel járuljon hozzá mind a potenciális sértettek és egyenlõ bánásmódot megsértõk szemléletformálásához, mind pedig ahhoz, hogy az érdekérvényesítésben érintett szervezetek jogilag megalapozott beadványokat készíthessenek el. Olyan speciális képzési programot készítünk, amely elõsegíti a hátrányos megkülönböztetéssel és a társadalmi elõítéletekkel leginkább érintett, védett tulajdonsággal rendelkezõ társadalmi, és az õket képviselõ társadalmi- és civil jogvédõ szervezetek jogérvényesítõ képességének javulását, valamint a társhatóságok, a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzati képviselõk, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek és a közigazgatásban dolgozók elõítélet-mentes, jogtudatos és aktív hozzáállásának kialakulását.

Ma még az egyenlõ bánásmód követelményének megsértésével érintett társadalmi csoportok nagyságát nem lehet ténylegesen megítélni az egyenlõ bánásmód megsértése miatt beadott jogérvényesítési igények számossága alapján, hiszen az esetek többsége rejtve marad mind a felelõs hatóság mind más jogérvényesítésben közremûködõ szervek elõtt, mivel a diszkrimináció sértettjei kevéssé rendelkeznek érdekérvényesítõ képességgel. Mivel a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben nagy jelentõsége van az érintettek egymás iránti, és a társadalomnak a megkülönböztetettek iránti szolidaritásának, cselekvõkészségének, ezért a projekt célcsoportja rendkívül széles:

egyenlõ bánásmód referensek a leendõ ügyfélszolgálatokon,
a központilag felügyelt költségvetési szervek,
az államigazgatásban döntéshozók és ügyintézõk,
a települési önkormányzatok jegyzõi és a közigazgatási köztisztviselõi, ideértve a nemzeti- és etnikai kisebbségi önkormányzatokat és azok képviselõit,
a társhatóságok munkatársai,
a szakszervezetek, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervek munkatársai,
a civil érdekképviseleti szervezetek munkatársai,
a gyermek-, ellátottjogi és betegjogi képviselõk,
az elektronikus és nyomtatott médiában dolgozó újságírók, szerkesztõk, riporterek,
valamint ifjúsági anti-diszkriminációs akciókon keresztül, preventív célzattal a 8-18 éves gyermekek és fiatalok,
közvetve a társadalom egésze.
Az egyenlõ bánásmód elvének és az anti-diszkriminációs szemléletnek az erõteljesebb jelenlétét a közszférában és a társadalomban célzott tevékenységekkel kívánjuk segíteni.

Feltárjuk a hátrányos megkülönböztetés különféle formáit, a jogszabályi feltételek teljesülésének akadályozó tényezõit, valamint az egyenlõ bánásmód alkalmazásának gyakorlatát a foglalkoztatás, a lakhatás, a szolgáltatások igénybevétele terén, elõsegítve mind a hatóságok, mind a jogvédõ szervezetek elõtt a rejtett diszkriminációs esetek ismertté válását, valamint a diszkrimináció felszámolását akadályozó tényezõket.

A projekt tevékenységei sokfélék. Országszerte kiterjednek a tananyagfejlesztéstõl és oktató film megalkotásától valamint a 71 alkalommal megvalósított 30 órás képzésektõl, a disszeminációs work-shopokon, konferenciákon, a tájékoztató kiadványok megjelentetésén, a honlap fejlesztésén át a nemzetközi tapasztalatátadásig. A képzéseinken résztvevõket után követjük. A hatóság ügyfél elégedettségi mérést végez éves rendszerességgel, és maga is elkészíti esélyegyenlõségi tervét.

A hatósági munka erõsítéséhez hozzájárulnak a jogvédelem területen tevékenykedõ állami, magán- és a civil szervezetek részvételével szervezett, az egyenlõ bánásmódot érintõ jogfejlesztés iránti igények megismerésére, elõkészítésére, megvitatására, a tapasztalatok megosztására irányuló találkozók, rendezvények.

Annak érdekében, hogy a diszkriminációs panaszok minél hamarabb az illetékes hatósághoz jussanak, és hogy a folyamatot nyomon lehessen követni, szükséges egy megfelelõ adattartalommal bíró, az illetékesek számára hozzáférhetõ elektronikus adatbázis kialakítása.

A készülõ tudományos publikációk a nõk és férfiak bérezésének különbségeit, a tiltott kérdések tudatosodását, a munkáltatói attitûd vizsgálatát, a szegregált lakókörnyezetek felszámolását célzó programok hatásvizsgálatát, a jogalkotás és a közigazgatás kirekesztõ mechanizmusait tárják fel, illetve országos, a nõkre, a romákra és a fogyatékos emberekre is egyaránt reprezentatív mintavételen alapuló közvélemény-kutatást végzünk az egyenlõ bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértékérõl.

Mindezzel célunk a diszkriminációval fenyegetett, hátrányos helyzetû társadalmi csoportok (elsõsorban a romák, a fogyatékosok, valamint a nõk) társadalmi befogadásának erõsítése, a társadalmi kirekesztõdés megelõzése, a versenyképesség és a társadalmi kohézió növelése, az életminõség javítása.

A fejlesztés elvárt eredménye, hogy a hátrányos megkülönböztetéssel és a társadalmi elõítéletekkel leginkább érintett, védett tulajdonsággal rendelkezõ társadalmi csoportok ismerjék fel a diszkriminációt és szerezzenek kellõ tájékozottságot a jogérvényesítés terén.

Vizsgálatok igazolják, hogy a média társadalmi szerepe, vélemény-, és szemléletformáló képessége megerõsödött az elmúlt évtizedben. Ezért különösen fontos az egyenlõ bánásmódot és az ügyfélszolgálatokat népszerûsítõ reklámok, társadalmi célú hirdetések, multiplakátok és módszertani riportfilm bemutatása, a diszkriminációval fenyegetett társadalmi csoportokat érintõ jogesetek hiteles megjelenítése a különbözõ médiumokban, az elektronikus és nyomtatott médiában amely csökkenti a velük szembeni elõítéleteket, sztereotípiákat, valamint olyan mintákat és szerepeket mutathat be, amelyek a diszkriminációval nem, vagy kevésbé fenyegetett, többségi társadalomhoz tartozó média fogyasztóknak is azonosulási lehetõséget jelentenek. Célunk, hogy ezáltal elõsegítse a többségi társadalom szemléletének megváltozását. Továbbá az is, hogy a médián keresztül megvalósuló interaktív szemléletformáló tevékenységünkkel a társadalmi szemléletformálás ne csak a hátrányosan megkülönböztetett célcsoportok tagjaira, valamint az õket segítõ, képviselõ szervezetekre, hanem a diszkriminatív magatartás potenciális gyakorlóira, s általában az egész társadalomra is terjedjen ki. Külön figyelmet fordítunk az elõítéletekkel szembeni reflektív magatartásra még nem képes jövendõ nemzedékekre, a gyermekek és a fiatalok szemléletének alakítására, országos, iskolarendszeren kívüli általános iskolai képzõmûvészeti és középiskolai novellapályázat, valamint vándorkiállítás meghirdetésével.

A projekt hosszú távú célja, hogy az egyenlõ bánásmód gyakorlata, a jogtudatos magatartás és aktivitás igénye, a befogadó szemlélet épüljön be mind a média, mind az iskoláskorú és felnõtt médiafogyasztók, mind általában a család, az iskola, a mikroközösségek, valamint az egyéb szocializációs és attitûdformáló terek szemléletébe.

A projektrõl további információkat a www.egyenlobanasmod.hu weboldalon teszünk közzé, illetve hírleveleinkben.

A TÁMOP Iroda az Egyenlõ Bánásmód Hatóság budapesti székhelyén érhetõ el az alábbi elérhetõségeken:
1024 Budapest, Margit körút 85. VII. em.,
Telefon: 336-7658.

Répásiné Pethõ Melinda

Projektvezetõ

A társadalom széles rétegeit érintõ szolgáltatást indított útjára az Egyenlõ Bánásmód Hatóság. A TÁMOP 5.5.5 program keretében megvalósuló "Diszkrimináció elleni küzdelem - a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erõsítése" címû projektjének ke

A TÁMOP 5.5.5 program keretében megvalósuló "Diszkrimináció elleni küzdelem - a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése" című projektjének keretében 20 egyenlő bánásmód referens várja a panaszosokat szeptember elejétől az összes megyében, valamint Budapesten. A Hatóság szigorú felvételi eljárás keretében választotta ki azt a 20, jogász végzettséggel és az egyenlő bánásmód területén komoly referenciákkal rendelkező szakembert, akik a projekt megvalósításának időszakában közvetlen, személyes kapcsolatot fognak kialakítani a panaszosokkal. Az EBH munkatársai azért tartják szükségesnek az országos referenshálózat kiépítését, mert így helyi szinten tudnak információt szolgáltatni, segítséget nyújtani a hozzájuk fordulóknak. Úgy is mondhatjuk: ők lesznek az összekötők az állampolgárok és az Egyenlő Bánásmód Hatóság között. A referensek az Esélyek Házaiban működtetett ügyfélszolgálat mellett a kistérségekben is fognak ügyfélfogadást tartani. Fogadási rendjük szerint minden hónap első három hetében az Esélyek Házaiban, a negyedik héten pedig valamely területükhöz tartozó kistérségben várják a panaszosokat. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság célja a hálózat létrehozásával, hogy a védett tulajdonságokkal rendelkezők minél hatékonyabban tudjanak élni törvény által biztosított jogorvoslati lehetőségeikkel.

A Fogyatékossággal élõ fiatal felnõttek társadalmi integrációjának esélyei és lehetõségei címû kutatáshoz kapcsolódó konferenciát rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének munkatársai 2009. szeptember 25-én Budapesten. Az esemé

A Fogyatékossággal élõ fiatal felnõttek társadalmi integrációjának esélyei és lehetõségei címû kutatáshoz kapcsolódó konferenciát rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének munkatársai 2009. szeptember 25-én Budapesten. Az eseményen részt vettek a Hatóság TÁMOP Irodájának munkatársai is.

"A többségi társadalom nem kegyet gyakorol, hanem morális kötelességét teljesíti, amikor segít a rászorulókon" - mondta Szili Katalin "A fogyatékosügyek jelenlegi helyzete" címû konferencián. A volt házelnök kiemelte: a fogyatékosok nem láthatatlan és nem jelentéktelen kisebbségét alkotják a társadalomnak, ezért a többség feladata lenne az alkalmazkodás.

Horváth Péter, az Országos Fogyatékosügyi Tanács (OFT) titkára a fogyatékosságügyi politika hazai és európai alakulásáról beszélt. Az elõadó felhívta a figyelmet arra, hogy míg a nyugat-európai országokban a fogyatékosságügyi politika ún. részvétel-orientált típusa a jellemzõ, addig Magyarországon még mindig a kompenzációra helyezik a hangsúlyt. Ez utóbbi gyakorlat célja, hogy az érintettek jövedelem kiesését ellensúlyozza, míg a részvétel-orientált megközelítés középpontjában a foglalkoztatás elõsegítése és a keresõképesség fenntartása áll.

A Fõvárosi Önkormányzatnál 2008-ban elkezdõdött munkáról beszélt Molnár Attila, a Fõpolgármesteri Hivatal esélyegyenlõségi referense. A szakember felvázolta, hogy mit tettek eddig az Önkormányzat által önként vállalt települési esélyegyenlõségi program kidolgozásáért.

Filebics Magdolna, a Somogy Megyei Esélyegyenlõségi Iroda vezetõje a kaposvári gyakorlatot mutatta be, azt hogy hogyan segítenek õk a rászorulóknak a mindennapokban. Ha kell levelet címeznek, máskor múzeumlátogatást szerveznek a fogyatékossággal élõk számára. Példaértékû tevékenységüket számtalan fényképpel is bizonyította az irodavezetõ. Az elõadások után személyes hangvételû kerekasztal beszélgetések keretében ismerhették meg a kutatásvezetõk a fogyatékossággal élõk beilleszkedéssel járó nehézségeit. A konferenciát a Hotel Pandában rendezték, ahol - Magyarországon egyedülálló módon - az alkalmazottak 90%-a megváltozott munkaképességû munkavállaló.

A Hatóság elnöke és munkatársa 2009. november 5-6-án részt vett az Equinet nemzeti esélyegyenlõségi testületek vezetõi részére szervezett éves rendes közgyûlésen Brüsszelben.

Az Equinet tagjai a közgyûlésen szavaztak a 2010 évi üzleti- és munkatervérõl, amelyet elfogadtak, megválasztották a hét tagú vezetõséget az elkövetkezõ négy évre, továbbá megszavazták a jövõ évre szóló tagdíjakat. Az éves közgyûlésen a fentieken kívül a tagok javaslatot tettek a 2001-2015 idõszakra szóló stratégiai tervre, valamint a testület szavazott a Cseh Köztársaság Jogok közvédelmére létrehozott Hivatalának, a dániai Egyenlõ Bánásmód Testületének, a finn Nõk és Férfiak Közötti Egyenlõség Ombudsmani Hivatalának valamint a baszk Nemi Egyenlõséggel foglalkozó Ombudsmani Hivatalának teljes jogú taggá történõ felvételérõl. Az Equinet jövõ évre vonatkozó üzleti- és munkatervének fõ prioritásai között van az éves tagdíjaknak a tagok tárgyévi költségvetéséhez igazodó mérték szerinti emelése- vagy változatlanul hagyása, az Equinet és az Európai Unió intézményei közötti párbeszéd folytatása, intenzitásának növelése, a jó gyakorlatok támogatása és elõmozdítása, ennek érdekében jövõre is tréningek és munkacsoport-találkozók szervezése. 2010-ben kiemelt téma lesz az Equinetben is a Szegénység és a szociális kirekesztés elleni küzdelem témája- a meghirdetett év keretében, a transznemûek esélyegyenlõsége, a csoportot érintõ alulszabályozottság kérdése, az Európai Bíróság elõtt indítható eljárások, a stratégiai pereskedés témája. Az éves közgyûlésen három tagállam képviselõje számolt be arról, hogy a testületeiket érintõ negatív kormányzati intézkedések ellen az Equinethez érkezett jelzéseik alapján a szervezet vezetõsége barátságos levélben kért felvilágosítást az intézkedésekrõl, azok indokoltságáról.

Tájékoztató az Egyenlõ Bánásmód Tanácsadó Testület 2009. október 26-ai ülésérõl

A Testület a jelzett ülésen az alábbi napirendeket tárgyalta:1) Javaslat az Ebktv. kiegészítésére az "ésszerû alkalmazkodás" kritériumának törvénybe iktatására vonatkozóan,2) Az Ebktv. módosítása és a kapcsolatos Kormányrendelet megbeszélése,3) A Tanácsadó Testület ügyrendjének módosítása

A Mozgáskorlátozottak Egyesülete Országos Szövetségének elnöke jogszabály-módosítási javaslattal fordult a Tanácsadó Testülethez. A javaslat lényege az, hogy az "ésszerû alkalmazkodás" kritériuma kerüljön be az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló törvénybe. Ez hiányzik a jelzett jogszabályból, mivel az EU Irányelv 5. cikke nem került megfelelõen átültetésre a magyar jogrendszerbe.
Az ésszerû alkalmazkodás követelménye azt jelenti, hogy az e törvény által kötelezett személy, vagy szervezet köteles a fogyatékosságból eredõ hátrány kompenzálásához szükséges és elégséges minden olyan intézkedést meghozni, amely lehetõvé teszi azt, hogy a fogyatékos személy számára való egyenlõ esélyû hozzáférés, részvételi, vagy elõmeneteli lehetõség, más összehasonlítható helyzetben lévõ nem fogyatékos személyekkel, vagy csoportokkal azonos módon biztosított legyen.
A Testület a javaslattal egyetértett, a részletek kidolgozása folyamatban van.

Tárgyalta a Testület az EBH eljárási jogkörével kapcsolatos módosítást, amely értelmezési problémát vet fel, ezért a Testület úgy döntött, hogy ezt jelzi az illetékes minisztériumoknak.

Áttekintette a Testület az ügyrendjét, és azt módosította a jelenlegi követelményeknek megfelelõen.

Nagy gyõzelemnek érezzük, ha sokakat érintõ ügyekben érünk el eredményeket - fogalmazott nyitóelõadásában dr. Demeter Judit elnök asszony 2009. november 4-én, a Hatóság éves tevékenységét értékelõ konferencián. A ma már tradicionálisnak számító esemény ré

A 2005-ben alapított EBH munkatársai a kezdetekkor fontosnak tartották, hogy a társadalom minél szélesebb rétegeivel ismertessék meg a diszkrimináció fogalmát, valamint a Hatóság tevékenységét. 4 év után elmondható, hogy az állampolgárok tudnak az Egyenlõ Bánásmód Hatóság, mint jogérvényesítésre alkalmas fórum létezésérõl. A problémát okoz továbbra is azonban, hogy még mindig sok, más hatóság hatáskörébe tartozó üggyel keresik fel az állampolgárok az EBH-át. Dr. Demeter Judit a jövõre vonatkozóan fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a Hatóság középtávú célja annak tudatosítása: pontosan milyen tartalmú panaszok tartoznak az EBH hatáskörébe. Felhívta a figyelmet arra, hogy a panaszos sérelmét, a jogsértõt, valamint a sérelemmel összefüggésbe hozható védett tulajdonságát mindenképp meg kell jelölni a Hatósághoz benyújtott kérelemben. Az EBH munkatársai csak akkor tudnak érdemben foglalkozni egy kérelemmel, ha e három adat szerepel a beadványban. Bár kétségtelen, hogy egyre több az úgynevezett "jó ügy" - amikor a kérelem egyértelmûen tartalmazza az eljárás elindításához szükséges információkat -, ám a Hatóság eredményességének további növeléséhez szükség van arra, hogy ne csupán a beadványok száma növekedjen, hanem azok tartalma is megfelelõ legyen.

A 2009. október 31-ig indított eljárásokkal kapcsolatban a következõ tényeket hangsúlyozta a Hatóság elnöke. Még mindig kiugróan magas a kor szerinti hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás és a szolgáltatások területén. Példaként említette, hogy van olyan panaszos, aki 156 pályázatot küldött be különféle álláshirdetésekre, ám az életkora miatt sehol sem járt sikerrel. A második leggyakrabban diszkriminált védett tulajdonság a fogyatékosság. A fogyatékkal élõket érõ hátrányos megkülönböztetések számának nagymértékû csökkenésére azonban még mindig várni kell, mert sajnálatos módon további haladékot kaptak az akadálymentesítésre kötelezettek. Számszerûség tekintetében a politikai és más vélemény miatt megvalósuló diszkriminációs esetek állnak a statisztikai adatsor harmadik és negyedik helyén. Dr. Demeter Judit kijelentette: az Egyenlõ Bánásmód Hatóság nem preferálja a pénzbírságot, hiszen a cél nem az - anyagi értelemben vett - büntetés, hanem a személetmód megváltoztatásának elõsegítése. A sikert az jelenti, ha a jogerõs határozattal sújtott a késõbbiekben tartózkodik a diszkriminációtól, s esetlegesen belsõ meggyõzõdésévé válik az egyenlõ bánásmód szükségessége. Ennek ellenére 2009-ben ez idáig 13 esetben szabott ki bírságot az EBH, összesen 12.000.000 forint értékben.

A Hatóság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy egyezséggel záruló eljárások esetében is van lehetõség a megállapodás végrehajtatására. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a hátrányos megkülönböztetést elszenvedõ kérelmezze a Hatóságnál az egyezség végrehajtását.

Az elnök asszony tájékoztatta hallgatóságát arról, hogy 2009. november 1-tõl - a korábbi szabályozástól eltérõen - kizárólag azon rendezetlen munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezõ munkáltatók kerülhetnek fel a Hatóság honlapján hozzáférhetõ "feketelistára", amelyeket az EBH vagy a bíróság minimum 2 alkalommal sújtott jogerõs határozattal. Ezt megelõzõen 1 jogerõs határozat is elég volt ahhoz, hogy a diszkrimináló munkáltató neve nyilvánosságra kerüljön.

Dr. Demeter Judit emlékeztetett: az Egyenlõ Bánásmód Hatóság, valamint a szakszervezetek és más civil szervezetek régóta küzdenek azért, hogy az esélyegyenlõségi terv készítésére kötelezettek körét kiterjesszék, azaz ne csupán a költségvetési szervek, hanem minden munkáltató számára legyen kötelezõ a dokumentum elkészítése. A várható jogszabálymódosítás értelmében azonban kizárólag az önkormányzatok és azok társulásai kerülnének be a kötelezettek körébe. A változás egyúttal azt is fogja jelenteni, hogy az önkormányzatok és önkormányzati társulások a jövõben kizárólag akkor juthatnak majd hozzá bizonyos támogatásokhoz, ha rendelkeznek - az esélyegyenlõségi program szakmai megfelelõségét bizonyító, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság által kiállított - hatósági bizonyítvánnyal.

Az évértékelõ tanácskozás másik nagy érdeklõdésre számot tartó elõadásában Pethõ Melinda projektvezetõ ismertette az Egyenlõ Bánásmód Hatóság TÁMOP 5.5.5/08/1 -2008-0001 A diszkrimináció elleni küzdelem - a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erõsítése címû programját. Mint ismeretes: e projekt keretében szervezte meg az EBH decentralizált szolgáltatását, azaz megyei szintû ügyfélfogadási rendszerét. 2009. szeptember 1-tõl jogi végzettségû egyenlõ bánásmód referensek várják a panaszosokat az Esélyek Házaiban. A projektvezetõ felhívta a résztvevõk figyelmét arra, hogy a Hatóság szakértõi a projekt részeként kifejlesztettek egy 30 órás, az egyenlõ bánásmódra vonatkozó jogszabályok alkalmazását elõsegítõ tananyagot, s tájékoztatta az érintetteket arról, hogy 2010-tõl kik és milyen feltételek mellett vehetnek részt az EBH által szervezett ingyenes képzéseken.

A konferencia résztvevõi - esetenként elkeseredett, máskor emelt hangú - hozzászólásaikban az általuk tapasztalt anomáliákról beszéltek. Többen megjegyezték: különösnek tartják, hogy - a magánvállalkozások mellett - az állam- és közigazgatási szervek, valamint az önkormányzatok diszkriminálják a leggyakrabban az állampolgárok bizonyos csoportjait. A tanácskozás résztvevõi egyetértettek abban, hogy a gazdasági helyzet nem lehet magyarázata a diszkriminációnak, nem adhat felmentést az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény kötelezettségeinek betartása alól.

Az EBH TÁMOP 5.5.5. A diszkrimináció elleni küzdelem - a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erõsítése címû projektjének nyitókonferenciáján a Hatóság munkatársai mellett felszólaltak az antidiszkrimináció neves hazai képviselõi is.

Magyarország eddigi legjelentõsebb antidiszkriminációs vállalkozásába fogtunk - kezdte megnyitóbeszédét dr. Demeter Judit, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnöke. A 912 millió forintos költségvetésû, részben az Európai Unió által finanszírozott projekt célja, hogy felhívják a figyelmet a hátrányos megkülönböztetés különbözõ formáira, valamint a diszkrimináció elleni küzdelem lehetséges eszközeire. A Hatóság elnöke hangsúlyozta, hogy mind az Egyenlõ Bánásmód Hatóságnak, mind pedig a társszerveknek mindent meg kell tenniük azért, hogy a magyar társadalom tudatos és jogérvényesítésre felkészült legyen, hiszen bizonyíthatóan a leggyengébb érdekérvényesítõk kerülnek a leggyakrabban diszkriminatív helyzetbe.

Dr. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter beszédében kiemelte: a projekt talán legnagyobb érdeme, hogy 2009. szeptember 1-tõl nem csupán az Egyenlõ Bánásmód Hatóság budapesti székhelyén, hanem a minden megyében az Esélyek Házaiban tevékenykedõ úgynevezett egyenlõ bánásmód referenseknél is panasszal élhetnek a sértettek. A jogi végzettséggel, s az egyenlõ bánásmód területén tapasztalatokkal rendelkezõ referenseket többlépcsõs felvételi eljárásban választotta ki az EBH. A 4 évig tartó program ideje alatt e munkatársak - az Esélyek Házain kívül - minden kistérségekben is tartanak ügyfélfogadást, s ingyenesen segítenek a hozzájuk fordulóknak.

A konferencia legnagyobb visszhangot kiváltó elõadását dr. György Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára tartotta. A neves szakember szerint az antropológiai konszenzus felbomlóban van, s a jelenlegi hazai állapotokat a 18. századi viszonyokhoz hasonlította. Meggyõzõdése, hogy ma is vannak olyan csoportok, amelyeket "{...} kiírtunk a társadalomból. Homoszexuális, mozgássérült, roma nõnek lenni ebben az országban durvább, mint bármi más." A szegregáció abból adódik, hogy az emberek nem tudják és/vagy nem akarják tolerálni a különbségeket, ezért elkezdik biologizálni, esetleg genetizálni azokat. A valódi kérdés ezért így hangzik: ki az, aki beletartozik az emberi lény fogalmába, s ki az, aki nem. György Péter véleménye szerint az egyetlen módszer, amellyel a magyar társadalom megosztottságát csökkenteni lehet a kontaktusteremtés, azaz a különbözõ csoportok tagjai közötti kooperáció. Példaként említette, hogy egyetemi oktatóként õ projektek végrehajtására sarkallja a hallgatóit, hogy azok ne csupán beszéljenek a romák, szegények, mozgássérültek helyzetérõl, életkörülményeirõl, hanem terepmunkájuk során szembesüljenek is azokkal.

Szintén az oktatással kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a konferencia vendégeivel Neményi Mária, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa. Egy, az Európai Unió 9 országára kiterjedõ összehasonlító kutatás keretében Szalai Júliával közösen arra a kérdésre keresik a választ, hogy az elemi oktatás végére hogyan alakulnak ki azok a megkülönböztetõ mechanizmusok, amelyek következtében a hátrányos helyzetû fiatalok életpályája 14 éves koruk után már drámaian eltér a többségi társadalom tagjaiétól. A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy az oktatás területén is megnyilvánuló szegregáció kiépülése vészes tempót vett az elmúlt 10-15 évben Magyarországon. A romák és a szegények helyzete erõsen 19. századi helyzeteket mutat, ezért a szociológusok véleménye szerint a strukturális diszkriminációs helyzetek felszámolása nélkül lehetetlen tartós eredményeket elérni az antidiszkriminációs programok segítségével.

A rendezvény résztvevõi egyetértettek abban, hogy - figyelembe véve a friss kutatási eredményeket - rövid távon sajnos nem várható érzékelhetõ változás az állampolgárok másság, különbözõség iránt attitûdjében. Többen hangoztatták a média felelõsségét is az etnikai jellegû konfliktusokkal kapcsolatban, hiszen - mint arra Varró Szilvia szakújságíró felhívta a figyelmet - sok esetben a zsurnaliszták a jogi és etikai szabályokat figyelmen kívül hagyva, manipulatív eszközök alkalmazásával tudósítanak az eseményekrõl, erõsítve ezzel a már meglévõ elõítéleteket.

A Kínai Országos Nõszövetség delegációjának látogatása a hatóságnál

A Kínai Országos Nõszövetség alelnöke, és a szövetség három tisztségviselõje 2009. november 27-én látogatást tett a hatóságnál. A delegációt a Hatóság elnöke és munkatársa fogadták. Elnök asszony tájékoztatta a delegáció tagjait a Hatóság szervezeti felépítésérõl, feladatairól, eljárási rendjérõl, az elmúlt idõszak valamint az elkövetkezõ évek (TÁMOP) legfontosabb eseményeirõl, a civil szervezetekkel történõ együttmûködésrõl. A hatóság jogtanácsosa a Nõszövetség ismertette az elmúlt öt év legfontosabb, nõket ért hátrányos megkülönböztetés területén lefolytatott eljárások során született hatósági döntéseket, az eljárás menetét, a szankciórendszert. A delegáció tagjai elsõsorban a munkahelyi diszkrimináció, ezen belül az anyákat érintõ hátrányos megkülönböztetés tapasztalatairól érdeklõdtek.

A delegáció tagjainak átadásra került a hatóság 2008-as évrõl készített tájékoztatója, valami információs füzete. A vendégek átadták a hatóság elnökének a Kínai Nõk fejlõdésérõl készült programfüzetet, a Kínai Népköztársaság Nõk érdekeinek és jogainak védelmérõl szóló jogszabályt tartalmazó kiadványt, a Kínai Nõk a statisztika tükrében tájékoztatót, valamint a Kínai Nõk Referencia Könyvét. Ez utóbbi a kínai nõk politikai, oktatási, emberi jogi, egészség-megõrzési, családdal kapcsolatos jogait tartalmazza, valamint tájékoztatást nyújt a nõszervezetek külfölddel történõ kapcsolattartásáról, a különbözõ nõi szervezetek fõbb intézményi felépítésérõl, a gender mainstreamingrõl. Ezeket a dokumentumokat az érdeklõdõk rendelkezésére tudja bocsátani a hatóság.


A hatóság elnöke, valamint a Nõszövetség alelnöke reményüket fejezték ki, hogy a jövõben a két szervezet együttmûködik és kapcsolatot tart mindazokban a témákban és területeken, amelyek a nemi esélyegyenlõséggel, a nemek közötti egyenlõ bánásmóddal vannak összefüggésben.
A delegáció tagjai sok sikert kívántak a hatóságnak a jövõbeni tevékenységéhez, a Szövetség alelnöke a Szövetség nevében meghívta a hatóság vezetõjét a Kínai Országos Nõszövetség meglátogatására.

Budapest, 2009. november 30.

Tájékoztató az Egyenlõ Bánásmód Tanácsadó Testület 2009. november 23-ai ülésérõl

A Testület a jelzett ülésen az alábbi napirendeket tárgyalta:1) Javaslat az Ebktv. kiegészítésére az "ésszerû alkalmazkodás" kritériumának törvénybe iktatására vonatkozóan,2) Az Ebktv. módosítása és a kapcsolatos Kormányrendelet megbeszélése,3) Az EBH bírságpolitikája és törvényi szabályozása

A Testület ismét megvitatta az "ésszerû alkalmazkodás" kritériumának Ebktv-be iktatásának szükségességét. Az ésszerû alkalmazkodás követelménye azt jelenti, hogy a törvény által kötelezett személy, vagy szervezet köteles a fogyatékosságból eredõ hátrány kompenzálásához szükséges és elégséges minden olyan intézkedést meghozni, amely lehetõvé teszi azt, hogy a fogyatékos személy számára való egyenlõ esélyû hozzáférés, részvételi, vagy elõmeneteli lehetõség, más összehasonlítható helyzetben lévõ nem fogyatékos személyekkel, vagy csoportokkal azonos módon biztosított legyen.
A Testület a korábbi ülésen elhangzott és elfogadott javaslatokkal kiegészítve egyetértett a törvénymódosítási javaslattal és felkérte az EBH elnökét, hogy azt küldje meg a Szociális és Munkaügyi, valamint az Igazságügyi és Rendészeti Miniszternek.

A Testület felkérte továbbá az EBH elnökét, hogy az EBH eljárási jogkörével kapcsolatos módosítási javaslatát is - amely értelmezési problémát vet fel - küldje meg a fent jelzett minisztereknek, további intézkedések megtétele végett.

A Testület áttekintette az EBH bírságpolitikáját, javaslatokat fogalmazott meg, indítványozta, hogy e témakörben tartsanak közös szakmai megbeszélést az EBH munkatársaival. Erre a következõ évben kerül sor.

2009. december 10-11. Stockholm, FRA Konferencia: "Making Rights a Reality for All"

A másfélnapos konferencián, melyet EU Alapjogi Ügynöksége szervezett, a hatóság jogtanácsosa elõadóként vett részt. A konferencia témája "tegyük mindenki számára valósággá a jogokat" felhívással került megrendezésre, vendéglátó a leköszönõ svéd elnökség nevében a svéd Integrációs és Nemi Egyenlõség Minisztériuma volt.

A konferencián mintegy 250 résztvevõ volt jelen a tagállamok nemzeti kormányai, a civil társadalom szervezetei, a nemzeti esélyegyenlõségi testületek, egyenlõ bánásmód hatóságok, helyi és regionális hatóságok, munkavállalók szervezetei, szakszervezetek, az Európai Parlament, az Európai Bizottság, a Régiók Tanácsa meghívottjaiként.

Mindkét napon a plenáris ülésen kívül munkacsoportok voltak, melyek az igazságszolgáltatáshoz történõ hozzájutás, a szolgáltatásokhoz hozzáférés, a letelepedés szabadsága, az alapvetõ jogokhoz történõ hozzáférés, a jogalkotási politika, a jogok tudatosítása, a jóvátételi mechanizmusok, a kötelezettség tudatosítása témájában dolgoztak, és tették meg javaslataikat a konferencia záró részében.

A második napon a jogok tudatosítása elnevezésû munkacsoportban került sor az EBH munkatársának beszámolójára a Hatóság 2009. áprilisában indult, 51 hónapra szóló és TÁMOP 5.5.5/08/1 számú projekt keretében megvalósítandó eseményekrõl, rendezvényekrõl, szervezet-bõvítésrõl stb.
Ennek keretében ismertetésre került a résztvevõkkel, hogy az egyenlõ bánásmód referensek megkezdték tevékenységüket valamennyi megyében, és Budapesten is, ezáltal a vidéki ügyfelek számára a valóságban is elérhetõ közelségûvé vált a Hatóság, jövõre pedig beindulnak azok a képzések, amelyek egyrészt a referensek, másrészt valamennyi, az egyenlõ bánásmód követelményének megtartására kötelezett szervezet, illetve a jogérvényesítés elõsegítésére hivatott szervezetek munkatársainak tevékenységét hivatottak segíteni. A beszámoló említést tett a Magyarországon diszkriminációval leginkább érintett csoportokról, a nõkrõl, romákról, fogyatékkal élõ emberekrõl, a civil szervezetekkel, szakszervetekkel, munkaadók és munkavállalók szervezeteivel történõ rendszeres együttmûködésrõl, a médiában történõ szerepvállalásunkról.

A Konferencia központi témája: "a tudatosság elsõ lépés a jogok megvalósításához" volt, hivatkozással az FRA által készített EU-MIDIS kutatás eredményeire és más, az Ügynökség készítette jelentésekre, amelyek különös figyelmet fordítottak a romák igazságszolgáltatáshoz történõ hozzáférése, és egyéb alapvetõ jogokhoz történõ hozzáférés témájában. A konferencia a 2010-es év központi témájaként hivatkozott a tudatosság-növelés elõtérbe helyezésére. A svéd esélyegyenlõségi és intergrációs miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy több tagállamban megfigyelhetõ a szélsõ jobboldali erõk szervezett elõretörése, amely különös veszélyt jelent a romák, a homoszexuális, leszbikus és transznemûek, valamint más kisebbségek számára. Felhívta a figyelmet, hogy jóllehet e témában nõ azon dokumentumok száma, melyek a negatív jelenségre, az emberi jogok betartására felhívják a közvélemény figyelmét, azonban a helyzet ennek ellenére nem változik

Mary Robinson, volt ír miniszterelnök meghökkentõ adatok közölt, mely szerint világszerte több, mint 4 milliárd ember nem jut hozzá a megfelelõ jogokhoz, ennek legfõbb akadályát a szegénységben látja, amelyet a jelenlegi gazdasági válság tovább mélyít a xenofóbia, intolerancia és kirekesztés irányába.

A konferencián az alábbi javaslatok fogalmazódtak meg:
- kialakítani egy szisztematikus megközelítését az emberi jogok implementációjához,
- elõmozdítani a közösségek részvételét,
- támogatni a kisebbségi közösségek általi vállalkozásokat és szembeszállni a munkaerõpiaci kizsákmányolással,
- a helyi önkormányzatok-, közösségek szerepére, mint az emberi jogok szereplõire való fókuszálás,
- elõsegíteni az emberi jogokra történõ nevelést mindazok szereplõk számára, akiknek kötelezettsége az emberi jogok betarttatása és betartása.

A konferencián a finn Mikko Puumalainen a finn Igazságügyi Minisztérium miniszter-helyettese arra hívta fel a résztvevõk figyelmét, hogy az igazságszolgáltatás rendszere gyakorta nem közérthetõ módon fejezi ki magát, ezért szükség lenne a nyelvezetének jobbítására oly módon, hogy a jogszabályok értelmezése ne okozzon problémát. Ezzel összefüggésben emelte ki az igazságszolgáltatási eljárás idõtartamának lerövidítése szükségességét, mert éppen az elhúzódó eljárások tartják vissza az áldozatokat attól, hogy az igazságszolgáltatást igénybe vegyék.

A konferencián szóba kerültek azok a bevándorlók, akik illegálisan, megfelelõ dokumentumok nélkül tartózkodnak a tagállamok területén. Ez megakadályozza õket, hogy az egészségügyi, oktatási szolgáltatásokat igénybe vegyék, attól való félelmükben, hogy a rendõrség eljárást indít velük szemben. Több tagállam e téren nem rendelkezik megfelelõ jogszabályokkal, így a helyzet megoldatlan, azonban kezelni kell. Ennek érdekében a Konferencián felhívás történt a jogalkotók számára, hogy olyan szabályokat hozzanak, mely szerint a tartózkodási engedéllyel nem rendelkezõ bevándorlók is igénybe vehessék az egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat anélkül, hogy a rendõrségnek ezen intézmények jelentenék a dokumentumok hiányát.

Belinda Pyke az EU Bizottságtól a marginalizált társadalmi csoportok megerõsítése érdekében szólalt fel, hangsúlyozva, hogy biztosítani kellene, hogy az e csoportba tartozók is legyenek bevonva a jogalkotási folyamatokba, különösképpen az egészséget, igazságszolgáltatást érintõ területeken.

Közvetett hátrányos megkülönböztetés a munkabér megállapítása során

A Legfelsõbb Bíróság ítéletével 2009. év végén végleg lezáródott az az ügy, amelyben a Hatóság megállapította, hogy Kérelmezõ munkáltatója közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmazott azon munkavállalóival szemben, akik egészségi állapotuk (betegségük, vagy gyermekük betegsége) miatt legalább 85%-ban nem tudtak megjelenni és munkát végezni munkahelyükön.

Az ügy rövid összefoglalása a következõ:

Kérelmezõnek-, akit korábban 750 Ft-os alapórabérrel foglalkoztattak-, egy munkáltatói intézkedés következtében 500 Ft-ra csökkentették órabérét, egyidejûleg a munkáltató olyan teljesítményértékelési rendszert vezetett be, amelyben bizonyos feltételeknek való megfelelés esetén 250 Ft/óra kiegészítõ bér kifizetését vállalta. A kiegészítõ bér kifizetésének feltételeit a dolgozók munkaszerzõdésének megváltoztatását követõen egy mindenki számára nyilvánosságra hozott tájékoztató tartalmazta, amely azt több tényezõhöz kötötte, azonban ezek között szerepelt a dolgozók értékelési idõszakban való jelenlétének aránya. Errõl, és ennek a jövedelemre való hatásáról egy szabályzatban rendelkezett a munkáltató. Amikor Kérelmezõ munkáját a rendszer bevezetését követõ fél év eltelte után értékelték, az értékelés szerint jogosult lett volna megkapni a kiegészítõ bért, azonban a munkáltató annak kifizetését azon az alapon megtagadta, hogy Kérelmezõ több napig betegállományban volt az értékelési idõszakban, így nem teljesítette a 85%-os jelenlétet a munkahelyén.
A Hatóság azért állapította meg a hátrányos megkülönböztetés közvetett formáját, mert egy látszólagos semleges, minden munkavállalóra alkalmazott rendelkezés következtében az önhibájukon kívül távollévõket, a konkrét esetben táppénzen lévõket nagyobb arányban érintette hátrányosan, mint a többi dolgozót. A hatóság elrendelte a jogsértõ gyakorlat megszüntetését, megtiltotta a jogsértõ magatartás jövõbeni tanúsítását és 4.500.000.-Ft pénzbírság megfizetésében marasztalta Kérelmezõ munkáltatóját. A Fõvárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiuma ítéletével elutasította az eljárás alá vont munkáltató keresetét, aki ezt követõen rendkívüli perorvoslattal élt a Legfelsõbb Bíróság elõtt.

A Legfelsõbb Bíróság ítéletével hatályában fenntartotta a Fõvárosi Bíróság ítéletét, kimondva, hogy a munkáltató nem tudta megfelelõen bizonyítani, hogy az egészséges és a beteg emberek csoportja között nem tett hátrányos megkülönböztetést, az az állítása pedig, hogy az egészséges dolgozóit külön prémiumban részesíti azért alaptalan, mert az általánosan fizetendõ órabérre kihatással lévõ teljesítményértékelés folytán kifizetett több vagy kevesebb összeg nem prémiumnak, hanem munkabérnek tekintendõ. Kérelmezõ a betegsége miatti távollét idejére egyébként sem kapott bért a munkáltatótól, így érthetetlen a jelenlétének ily módon való premizálása. A Legfelsõbb Bíróság megjegyezte, hogy a jogvita elbírálásakor sem a Hatóság, sem a határozatát felülvizsgáló Fõvárosi Bíróság nem a munkaügyi bíróság hatáskörében járt el, így a munkáltató alaptalanul hivatkozott arra, hogy az ügy munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozott.

Legjobb nõi munkahely díj 2009

Sajtóközlemény 2010.02.09.

Elõzmény

A Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség, amely 2009-tõl az ENSZ-ben tanácsadói státusszal ("UN-Ecosoc -Consultative NGO Status") rendelkezik, célul tûzte ki, hogy kiemelt magyar munkaadók közvetlen bevonásával, a foglalkoztatás bõvítésében és az esélyegyenlõség megteremtésében tenni tudó szervezetek (EU, kormányzat, gazdasági szféra, civilek, média) részvételével olyan eszmecsere-fórumot hoz létre, amely segíti a nõi foglalkoztatás bõvítését, az esélyegyenlõség fokozottabb érvényesülését. Ezzel szeretnénk hozzájárulni a munkaerõpiac bõvüléséhez, hatékonyabbá válásához, a gazdasági versenyképesség erõsödéséhez. Hosszabb távon projektjeinket EU-s és ENSZ szinten is be kívánják mutatni, mint magyar "jó példákat".

A Legjobb Nõi Munkahely Pályázat

A Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség a 2007-ben az "Egyenlõ Esélyek Mindenki Számára - Európai Év" tiszteletére hagyományteremtõ céllal elindított kezdeményezését a nagy érdeklõdésre való tekintettel folytatta 2008-ban és 2009-ben. A "Legjobb Nõi Munkahely"projekt célja, hogy rámutasson a nõk foglalkoztatásának esélyegyenlõségi szempontján túl a nõk alkalmazásának gazdasági szükségszerûségére.

A pályázatban a Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség együttmûködõ partnerei:

- Szociális és Munkaügyi Minisztérium
- Országgyûlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága

A Díj elnyerésére a Magyarországon mûködõ vállalatok 2 kategóriában pályázhatnak:

- 30-250 fõ munkavállalót foglalkoztató, valamint
- a 250 fõnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok.

Fõvédnök: Vladimir Spidla, az Európai Bizottság tagja (2009-ig)
Védnökök: Dr. Gurmai Zita EP képviselõ, az Alkotmányügyi Bizottság alelnöke és Járóka Lívia EP képviselõ, a Nõjogi és Esélyegyenlõségi Bizottság alelnöke
Média partnerek: Figyelõ, Világgazdaság, Manager Magazin, HR Portál

A Bíráló bizottság elnöke:

Dr. Demeter Judit, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnöke.
Tagok:
Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség: Hajós Katalin
Szociális és Munkaügyi Minisztérium: Sebestyén Zsuzsa
SzMM Nõk a gazdasági döntéshozatalban Munkacsoport: Dobi Kitti
Országgyûlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság: Farkasné Dr. Molnár Valéria
Értékelési szempontok:

- tisztességes munkafeltételek;
- a karrierlehetõség, elõremenetel biztosítása;
- az egészség és a jó közérzet megõrzésének lehetõsége,
- a készségek fejlesztésének lehetõsége;
- a munka és a magánélet összeegyeztethetõsége
A Pályázat beküldési határideje meghosszabbítva: 2010. március 12-ig.
Díjátadás: 2010. március 31-én a Parlamentben az Országgyûlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága Nyílt Napja keretében.

Díjak:

- 3 -3 fõdíj és oklevél: Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ)
- Különdíjak: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Figyelõ, Világgazdaság

Korábbi "Legjobb Nõi Munkahely" pályázatok eredményei:

A Legjobb Nõi Munkahely 2007 pályázat díjazottjai:
Három fõdíj nyertesei: a dm Kft. (I. díj), a Paksi Atomerõmû Zrt. (II. díj), a GE Hungary Zrt. Healthcare Division (III. díj). A Szociális és Munkaügyi Minisztérium különdíjat adományozott a WEST Hungary Consulting Kft. részére, amely egyedül indult a középvállalati kategóriában.

A Legjobb Nõi Munkahely 2008 pályázat díjazottjai:
I. Kategória: 250 fõnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok
Megosztott elsõ helyezés: SAP Hungary Kft. és Citi Szolgáltató Központ
Második helyezés: ELMÜ NyRt.
Harmadik helyezés: GE Hungary Zrt. Energy Divízió

II. Kategória: 30-250 fõ munkavállalót foglalkoztató vállalatok
Elsõ helyezés: evopro Kft
Második helyezés: ZALAVÍZ ZRt.
Harmadik helyezés: THERMAL HOTEL AQUINCUM Zrt. Ramada Plaza

Különdíjak:
IC Companys Hungary Kft. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
ALCOA-Köfém Kft. (Figyelõ)
Kanizsa Trend Kft. (Világgazdaság)
További információ:
Ferenczi Andrea, elnök (telefon: +36 30 9827093)

A TÁMOP 5.5.5. A diszkrimináció elleni küzdelem címû projekt keretében az Egyenlõ Bánásmód Hatóság pályázatot hirdet általános és középiskolás tanulók részére. A pályázat célja, hogy a tanköteles korú diákok felismerjék és azonosítani tudják, ha hátrányos

A TÁMOP 5.5.5. A diszkrimináció elleni küzdelem címû projekt keretében az Egyenlõ Bánásmód Hatóság pályázatot hirdet általános és középiskolás tanulók részére. A pályázat célja, hogy a tanköteles korú diákok felismerjék és azonosítani tudják, ha hátrányos megkülönböztetés éri õket, barátaikat, családtagjaikat, s tudjanak róla, hogy a diszkrimináció mindig elfogadhatatlan, mert sérti az emberi méltóságot. Az általános iskolák 8 és 14 év közötti tanulóitól képzõmûvészeti alkotásokat, míg a középiskolásoktól novellákat várunk a diszkrimináció-antidiszkrimináció témakörében.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a pályázati kiírásban szereplõ korhatárok tájékoztató jellegûek, azon minden általános és középiskolai jogviszonyban álló tanuló részt vehet.

A Tanácsadó Testület jogszabály módosítási javaslata a fogyatékossággal élõket érintõ ésszerû alkalmazkodás követelményének kodifikálására

A Tanács 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatási és munkahelyi egyenlõ bánásmód általános kereteinek a létrehozásáról (Foglalkoztatási Keretirányelv) a következõképpen rendelkezik a fogyatékos személyek igényeihez való ésszerû alkalmazkodásról (5. cikk):

"Az egyenlõ bánásmód elvének a fogyatékos személyekkel kapcsolatban történõ végrehajtása céljából ésszerû intézkedéseket kell bevezetni. Ez azt jelenti, hogy a munkaadóknak meg kell tenniük a megfelelõ és az adott esetben szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékos személy számára lehetõvé váljon a munkához jutás, a munkában való részvétel, az elõmenetel, az át- vagy továbbképzés, kivéve, ha az ilyen intézkedés aránytalanul nagy terhet ró a munkaadóra. Ezt a terhet nem lehet aránytalanul nagynak tekinteni, amennyiben az adott tagállam fogyatékügyi politikájának intézkedései ezt kielégítõen ellensúlyozzák."

A hatályos magyar jogba az irányelv ezen rendelkezését nem ültették át megfelelõen. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény 15. § (2) bekezdése szerint a foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelõ átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésbõl támogatás igényelhetõ.

A (3) bekezdés érelmében a munkáltató a fogyatékos személy munkához jutásának elõsegítése érdekében - a felvételi eljárás során - köteles biztosítani az egyenlõ eséllyel hozzáférhetõ környezetet. A (4) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a munkáltatót a (3) bekezdésben foglalt kötelezettség abban az esetben terheli, amennyiben
a) a megüresedett álláshelyet nyilvánosan meghirdette,
b) az álláshelyre a fogyatékos személy oly módon jelentkezett, hogy jelezte a meghallgatáshoz szükséges speciális igényeit, és
c) azok biztosítása a munkáltató számára nem jelent aránytalanul nagy terhet. Aránytalanul nagy tehernek minõsül az, ha a kötelezettség teljesítése a munkáltató mûködését ellehetetleníti.

A rendelkezések összeolvasásából kiderül, hogy a hatályos jogi szabályozás csak a felvételi eljárás tekintetében írja elõ az ésszerû alkalmazkodás kötelezettségét, illetve azokra a munkáltatókra nézve, akik már alkalmaznak megváltozott munkaképességû személyeket.

Hiányzik azonban annak elõírása, hogy a munkáltató annak érdekében is köteles legyen az ésszerû alkalmazkodáshoz szükséges lépéseket megtenni, hogy megteremtse a fogyatékos személyek majdani munkavégzésének és ekként felvételének a lehetõségét, azaz úgy legyen köteles a munkahelyi környezetet kialakítani, hogy lehetõvé tegye a fogyatékos jelentkezõ számára, hogy esetleges felvétele esetén a jövõben el tudja látni az adott feladatot.

Szintén hiányzik az ésszerû alkalmazkodás követelményének elõírása az elõmenetel, valamint az át- vagy továbbképzés tekintetében.

Emellett figyelembe veendõ, hogy az EU-ban most van napirenden a fogyatékos személyek hátrányos megkülönböztetése tilalmának az élet más, a foglalkoztatáson kívül esõ területeire való kiterjesztését szabályozó irányelv elfogadása, várható tehát, hogy az ésszerû alkalmazkodás követelményének a közeljövõben más területeken (egészségügy, lakhatás, szolgáltatások, stb.) is érvényesülnie kell. A magyar gyakorlat azt mutatja, ezeken a területeken is erõs szükséglet mutatkozik rá, hogy a fogyatékos személyek speciális szükségleteinek figyelembe vételére kifejezett törvényi rendelkezés kötelezze az egyes szereplõket. E körben említhetõk példaként azok az önkormányzatok, amelyek a szociális lakások kiutalása során nem veszik figyelembe a kérelmezõk sajátos helyzetét (így kifejezett kérelme ellenére emeleti lakást utalnak ki a mozgáskorlátozott kérelmezõnek, vagy komfort nélküli lakást a veseelégtelenségben szenvedõ gyermekét gondozó anyának), vagy az a bank, amely nem volt hajlandó automatáinak egy részét a vakok és gyengén látók számára akadálymentessé tenni.

Szintén az ésszerû alkalmazkodási kötelezettség kiterjesztése mellett szól, hogy a Magyar Köztársaság a 2007. évi XCII. törvénnyel ratifikálta Fogyatékossággal élõ személyek jogairól szóló egyezményt és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzõkönyvet (továbbiakban: Egyezmény). Az Egyezménynek több rendelkezése ír elõ ésszerû alkalmazkodási kötelezettséget, így például az 5. cikk 3. pontja ("Az egyenlõség elõmozdítása és a hátrányos megkülönböztetés eltörlése érdekében a részes államok minden megfelelõ lépést megtesznek, így biztosítva az ésszerû alkalmazkodást"), valamint a 9. cikk 1. pontja ("A fogyatékossággal élõ személyek önálló életvitelének és az élet valamennyi területén történõ teljes körû részvételének lehetõvé tétele érdekében a részes államok megfelelõ intézkedéseket tesznek, hogy másokkal azonos alapon biztosítsák a fogyatékossággal élõ személyek számára a fizikai környezethez, a közlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz [...] valamint más, nyilvánosan hozzáférhetõ vagy rendelkezésre álló lehetõségekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mind városi, mind vidéki területeken").

A fenti megfontolások alapján az Egyenlõ Bánásmód Tanácsadó Testület az alábbi határozatot hozta:

6/2009. (XI. 23.) TT.sz. határozat:
Az "ésszerû alkalmazkodás" követelményrendszerének Ebktv-be iktatására vonatkozóan két jogszabály módosítási javaslat készül. Az egyik javaslat generális szabályozást tartalmaz, a másik csak a foglalkoztatás területére vonatkozik. A javaslatokat meg kell küldeni a szociális és munkaügyi, valamint az igazságügyi és rendészeti minisztereknek.

"A" változat: foglalkoztatás

Az Ebktv. 7. §-a új (2) bekezdéssel egészül ki, a (2)-(3) bek. (3)-(4) bekezdésre változik.

7. § (1) Az egyenlõ bánásmód követelményének megsértését jelenti - különösen a III. fejezetben meghatározottak szerint - a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.
(2) A foglalkoztatás tekintetében az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az egyenlõ bánásmód követelményének megsértését jelenti az ésszerû alkalmazkodás követelményének elmulasztása is.

Az Ebktv. 21. §-a kiegészül az alábbi (2) - (4) bekezdéssel:

21. § (2) Az ésszerû alkalmazkodás követelménye alapján a munkáltatónak a foglalkoztatási jogviszony tekintetében meg kell tennie a megfelelõ és az adott esetben szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékos személy számára lehetõvé váljon a munkához jutás, a munkában való részvétel, az elõmenetel, valamint az át- vagy továbbképzés.
(3) E kötelezettség alól a munkáltató kizárólag akkor mentesülhet, ha ezen intézkedések megtétele - figyelemmel a munkáltató helyzetére, a szervezet méretére, gazdasági és emberi erõforrásaira, valamint az intézkedéssel elérhetõ eredményre - a munkáltató számára bizonyíthatóan aránytalan terhet jelent.
(4) Nem mentesülhet a munkáltató az ésszerû alkalmazkodás követelményének betartása alól, ha az annak betartásával együtt járó terhet, az állam, állami szervezet, önkormányzat, vagy közösségi támogatás által biztosított támogatási rendszer, vagy egyéb intézkedés elégséges mértékben ellensúlyozza.

"B" változat: általános alkalmazkodási kötelezettség

Az Ebktv. 7.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

7. § (1) Az egyenlõ bánásmód követelményének megsértését jelenti - különösen a III. fejezetben meghatározottak szerint - a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás, továbbá az ésszerû alkalmazkodás követelményének elmulasztása.

Az ésszerû alkalmazkodás követelménye

Az Ebktv. az alábbi 10/A §-al egészül ki:

10/A. § (1) Az ésszerû alkalmazkodás követelménye azt jelenti, hogy az e törvény által kötelezett személy, vagy szervezet köteles a fogyatékosságból eredõ hátrány kompenzálásához szükséges és elégséges minden olyan intézkedést meghozni, amely lehetõvé teszi azt, hogy a fogyatékos személy számára való egyenlõ esélyû hozzáférés, részvételi, vagy elõmeneteli lehetõség, más összehasonlítható helyzetben lévõ nem fogyatékos személyekkel, vagy csoportokkal azonos módon biztosított legyen.
(2) E kötelezettség alól a kötelezett személy vagy szervezet kizárólag akkor mentesülhet, ha az intézkedések megtétele - figyelemmel a kötelezett helyzetére, a szervezet méretére, gazdasági és emberi erõforrásaira, valamint az intézkedéssel elérhetõ eredményre - a számára bizonyíthatóan aránytalan terhet jelent.
(3) Nem mentesülhet a kötelezett az ésszerû alkalmazkodás követelményének betartása alól, ha az annak betartásával együtt járó terhet, az állam, állami szervezet, önkormányzat, vagy közösségi támogatás által biztosított támogatási rendszer, vagy egyéb intézkedés elégséges mértékben ellensúlyozza.

Dr. Farkas Lilla

Tanácsadó Testület elnöke

KONFERENCIA - civil szervezetek részvételével

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság a korábbi évekhez hasonlóan szakmai konferenciát rendezett a civil szervezetek részére 2008. november 19-én.

A konferenciát Furmann Imre elnökhelyettes nyitotta meg. Beszélt az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságáról, arról, hogy ennek érdekében az élet minden területén fel kell venni a harcot, cselekedni kell.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 2007. január 1-jétõl hatályos módosítása jelentõsen érintette a civil szervezetek jogait a hatóság elõtti eljárásban.

Demeter Judit, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnöke kifejtette, hogy mit jelent a hátrányos megkülönböztetés. Rámutatott arra, hogy az ország lakosságának csak kb. 30-40%-a van tisztában az õt megilletõ jogokkal. Sajnálatos módon mind a központi, mind a helyi közigazgatásban megfigyelhetõ, hogy a döntéshozók nincsenek tudatában annak, hogy intézkedésük, eljárásuk diszkriminatív-e, avagy sem. A hatósági eszközök önmagukban nem elegendõek a diszkrimináció elleni fellépéshez, ezért a hatóság erõsíteni kívánja a civil szervezetekkel való együttmûködését. Elmondta, hogy a hatóság mindent megtesz a lakosság tájékoztatása érdekében, értve ez alatt a honlapon, a konferenciákon, a szóró lapokon, a média szerepléseken keresztül történõ tájékoztatásokat. Ismertette a folyamatosan emelkedõ, hatósághoz érkezett panaszokra és a megindított eljárásokra vonatkozó statisztikai adatokat.

A gyakorlati tapasztalat az, hogy foglalkoztatás területén elsõsorban a romákat, a fogyatékosokat és a gyermeket vállaló nõket, a szolgáltatások igénybevétele terén az idõseket, a fogyatékosokat és a romákat éri legtöbbször hátrányos megkülönböztetés. Kiemelte, hogy jogsértés megállapítása esetén a hatóság által kiszabott pénzbírság mellett az elmarasztalt felet az a jogkövetkezmény is sújtja, hogy a jogsértés megállapításától számított két évig nem részesülhet állami támogatásban. (Pl. nem pályázhat állami forrásokra, nem vehet részt közbeszerzési eljárásban, stb.) 

Az elnök asszony tájékoztatást adott az EBH terveirõl, a kapcsolatrendszer fejlesztésérõl, arról, hogy a hatóság kedvezményezettként részt vesz egy TÁMOP antidiszkriminációs projektben, melynek keretein belül létrejönnek a megyei ügyfélszolgálatok, folyamatos képzésekre kerül sor, tervezett a honlap továbbfejlesztése és akadálymentesítése, melyhez kérte az érintett civil szervezetek javaslatait is. 

Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke ismertette azokat a jogi eszközöket, amelyek lehetõséget adnak a civil szervezeteknek ahhoz, hogy segítsék a hátrányos megkülönböztetésben részesülõ emberek jogérvényesítését. Így az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság elõtt személyiségi jogi pert, vagy munkaügyi pert indíthat az ügyész, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság, a kisebbségi önkormányzat, a szakszervezet, továbbá az a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet, amelynek alapszabályában a szervezet céljai között szerepel a hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélyegyenlõségének elõsegítése vagy az emberi és állampolgári jogok védelme. Részletesen beszélt a közérdekû igényérvényesítés jogintézményérõl. 

Elmondta, hogy a jogérvényesítésre akkor van lehetõség, ha az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti. Ha ezen feltételek fennállnak, a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet, a kisebbségi önkormányzat és a szakszervezet az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elõtt is megindíthatja az eljárást. Az Alkotmánybíróság és a Legfelsõbb Bíróság esetjoga alapján a személyiség lényegi vonásának minõsül a faji hovatartozás, a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás, a vallási vagy világnézeti meggyõzõdés és a szexuális orientáció. A közösségi jog alapján a személyiség lényegi vonása az életkor, a fogyatékosság és a nemi hovatartozás. 

Gyarmati Edit, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság fõosztályvezetõje arról számolt be, hogy a foglalkoztatás területén elkövetett jogsértések miatt több olyan eljárás indult a hatóság elõtt, amelyet szakszervezet kezdeményezett, egy esetben pedig közérdekû igényérvényesítés alapján járt el a hatóság. Említette, hogy elõfordul, hogy egyéni panasz alapján indul az eljárás, de a civil szervezet a panaszos képviselõjeként részt vesz az eljárásban. A civil szervezet saját jogán is fordulhat a hatósághoz, ha az egyenlõ bánásmód követelményét a civil szervezettel szemben sértik meg. A társadalmi és érdek-képviseleti szervezetet megilleti az a jog is, hogy a hatóság elõtt folyamatban lévõ eljárásba ügyfélként bekapcsolódjon. A fõosztályvezetõ asszony felkérte a civil szervezeteket, hogy tájékoztassák a hatóságot a diszkrimináció miatt általuk indított perekrõl és azok eredményérõl, és felhívta a figyelmet arra is, hogy közérdekû igényérvényesítés esetén a tényfeltárást jelentõsen segítheti a hatóság és a civil szervezetek közötti elõzetes konzultáció. 

Furmann Imre, a hatóság elnökhelyettese elõadásában ismertette az egyenlõ bánásmódról szóló törvény hatályát, a bizonyítás szabályait, az egyenlõ bánásmód megsértése miatt indítható különféle eljárásokat és ezek jellemzõit (a személyhez fûzõdõ jogok megsértése miatt indított polgári per, munkaügyi per, közigazgatási hatósági eljárás). 

Pomykala-Gombos Annamária, hatósági fõreferens ismertetett egy információs akadálymentesítéssel kapcsolatos esetet, amelyben a hatóság gyógyszergyártó cégekkel szemben folytatott vizsgálatot. 

Az elõadásokat a civil szervezetek hozzászólásai, a konzultációk követték

A Vakok Állami Intézetének képviselõje problémaként vetette fel, hogy olykor a képviselt hátrányos helyzetû csoport és az érdek-képviseleti szervezet között nincs összhang a tekintetben, hogy jogaik érvényesítésére igénybe vegyenek-e jogi eszközöket. 

S. Kállai Szilvia (Roma Sajtóközpont) az iránt érdeklõdött, hogy megtorlás miatti eljárás volt-e a hatóság elõtt? Az elnökhelyettes válaszában egy folyamatban lévõ eljárást említett és részletesen beszélt e jogsérelemmel kapcsolatos eljárási lehetõségekrõl. 

Dombos Tamás (Háttér Társaság a Melegekért) kérdésére Gyarmati Edit fõosztályvezetõ beszámolt arról, hogy az Ebktv. taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor a hatóság hivatalból eljárhat az elkövetõvel szemben egy adott jogsértés esetén. 

Horváth Nikolett (Magyar Down Alapítvány) tájékoztatta a jelenlévõket, hogy alapítványuk jelenleg a mentális akadálymentesítésrõl készít kutatást, ahol a hivatali ügyintézõk eljárását vizsgálják abból a szempontból, hogy az megfelel-e az egyenlõ bánásmód követelményének. Az alapítvány képviselõje felajánlotta, hogy a kutatás eredményét a hatóság rendelkezésére bocsátja.

Furmann Imre a civil szervezetek kérdéseire reagálva elmondta azt is, hogy a hatóság nem jogosult arra, hogy jogszabályokat vizsgáljon felül, arra azonban van lehetõség, hogy a hatóság a Tanácsadó Testülettel közösen jogszabály-módosítást kezdeményezzen, ahogyan a hatóság élt is ezzel a jogosítvánnyal a mozgássérültek utazási kedvezményének szabályozásakor. 

A konferencia résztvevõi kifejtették, hogy a jövõben is igényt tartanak hasonló szakmai tanácskozásra

2008. november

Nyilatkozat az egyenlõ bánásmód tiszteletben tartásáról az idõskorúak részére nyújtott pénzügyi szolgáltatások területén

Európában fokozatosan emelkedik a lakosság átlagéletkora, növekszik a születéskor várható élettartam. A civilizációs vívmányoknak, az orvostudomány eredményeinek, illetve a mind szélesebb körben elérhetõvé vált jóléti és kényelmi szolgáltatásoknak köszönhetõen tovább élünk, és hosszabb idõt töltünk el egészségben és jólétben.

A születéskor várható átlagos életkor ma Magyarországon közel 73 év. Az idõsek száma néhány évtized múlva a jelenlegi kétmilliót meghaladva elérheti a hárommilliót is, így a lakosság közel egyharmada 65 év feletti lehet. Az idõskorú népesség és az idõskorúak, mint fogyasztók szerepe felértékelõdik.

A társadalomnak és a gazdaságnak fel kell készülnie a népesedési változások miatti új helyzetre. A korszerû, a fogyasztói igényeket folyamatosan követõ gazdaság, ezen belül a pénzügyi szektor érdekelt az idõskorúak által is elérhetõ szolgáltatások körének bõvítésében.

A fogyasztók érdekei megkövetelik, hogy a gazdasági racionalitás szempontjai mellett a szolidaritás és az esélyegyenlõség európai értékei is érvényesüljenek. A pénzügyi szektor szolgáltatói számára ezeket az értékeket a törvényeken túl a felügyelõ hatóságok (pl. PSZÁF, GVH) ajánlásai és a szakmai szövetségek (Bankszövetség, MABISZ, BAMOSZ) belsõ etikai elõírásai is közvetítik.

E nyilatkozat aláírói kinyilvánítják, hogy az idõsekkel szembeni egyenlõ bánásmód tiszteletben tartását fontos alapértéknek tartják, melyet a pénzügyi szolgáltatások területén folyamatosan szem elõtt kívánnak tartani az esélyegyenlõség elõmozdítására. Ennek érdekében felhívják a pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek figyelmét az esélyegyenlõségi törvény alkalmazásának fontosságára, arra, hogy

a pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek ügyfeleik életkorát ne tekintsék olyan tényezõnek, amely a szolgáltatásból történõ automatikus kizárásra adhat alapot;
alakítsanak ki olyan pénzügyi termékeket, amelyek alkalmasak a létszámában és gazdasági erejében egyre jelentõsebb vásárlóerõvel rendelkezõ idõs korosztály igényeinek kiszolgálására;
átlátható, a fogyasztók számára is érthetõ termék- és szolgáltatás-leírást, a szolgáltatások igénybevételéhez egyértelmû feltételrendszert alakítsanak ki;
ne csak a nyilvános ajánlatok, hanem a belsõ szabályzatok is biztosítsák, hogy a fogyasztókat sem életkoruk, sem egyéb természetes tulajdonságuk alapján nem különböztetik meg hátrányosan;
a csoportos megkülönböztetés elkerülése érdekében, összhangban az Európai Parlament és Tanács által elfogadott 2008. január 16-i irányelvben foglaltakkal, olyan eljárást alkalmazzanak, amely az egyéni teljesítõképességet részletesen vizsgálja és az ajánlatokban figyelembe veszi;
Lényeges, hogy az idõskorúak megfelelõ információkkal rendelkezzenek az elérhetõ pénzügyi-befektetési szolgáltatásokról. Ezért a nyilatkozat aláírói kiemelten fontosnak tartják, hogy a lakosság pénzügyi kultúrája színvonalának emelése érdekében tett erõfeszítések keretében az idõskorúak megfelelõ, szervezett folyamatos tájékoztatását és oktatását.

Jelen nyilatkozat aláírói érdekeltek abban, hogy a hazai pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek az idõskorúakat közmegelégedésre, magas színvonalon szolgálják ki. Ezért kinyilvánítják, hogy - a jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével - folyamatosan tájékoztatják egymást, és rendszeresen együttmûködnek az esélyegyenlõség elõmozdítása érdekében.

Budapest, 2008. február 22.

Egyenlõ Bánásmód Hatóság Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetsége
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Fogyasztóvédelmi Nemzeti Hatóság
Magyar Köztársaság Országgyûlése Fogyasztóvédelmi Ad hoc bizottsága Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Herczog Edit Európai parlamenti képviselõ

Konferencia civil szervezetek részvételével

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság a korábbi évekhez hasonlóan szakmai konferenciát rendezett a civil szervezetek részére 2008. november 19-én.

A konferenciát Furmann Imre elnökhelyettes nyitotta meg. Beszélt az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságáról, arról, hogy ennek érdekében az élet minden területén fel kell venni a harcot, cselekedni kell.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 2007. január 1-jétõl hatályos módosítása jelentõsen érintette a civil szervezetek jogait a hatóság elõtti eljárásban.

Demeter Judit, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnöke kifejtette, hogy mit jelent a hátrányos megkülönböztetés. Rámutatott arra, hogy az ország lakosságának csak kb. 30-40%-a van tisztában az õt megilletõ jogokkal. Sajnálatos módon mind a központi, mind a helyi közigazgatásban megfigyelhetõ, hogy a döntéshozók nincsenek tudatában annak, hogy intézkedésük, eljárásuk diszkriminatív-e, avagy sem. A hatósági eszközök önmagukban nem elegendõek a diszkrimináció elleni fellépéshez, ezért a hatóság erõsíteni kívánja a civil szervezetekkel való együttmûködését. Elmondta, hogy a hatóság mindent megtesz a lakosság tájékoztatása érdekében, értve ez alatt a honlapon, a konferenciákon, a szóró lapokon, a média szerepléseken keresztül történõ tájékoztatásokat. Ismertette a folyamatosan emelkedõ, hatósághoz érkezett panaszokra és a megindított eljárásokra vonatkozó statisztikai adatokat.

A gyakorlati tapasztalat az, hogy foglalkoztatás területén elsõsorban a romákat, a fogyatékosokat és a gyermeket vállaló nõket, a szolgáltatások igénybevétele terén az idõseket, a fogyatékosokat és a romákat éri legtöbbször hátrányos megkülönböztetés. Kiemelte, hogy jogsértés megállapítása esetén a hatóság által kiszabott pénzbírság mellett az elmarasztalt felet az a jogkövetkezmény is sújtja, hogy a jogsértés megállapításától számított két évig nem részesülhet állami támogatásban. (Pl. nem pályázhat állami forrásokra, nem vehet részt közbeszerzési eljárásban, stb.)

Az elnök asszony tájékoztatást adott az EBH terveirõl, a kapcsolatrendszer fejlesztésérõl, arról, hogy a hatóság kedvezményezettként részt vesz egy TÁMOP antidiszkriminációs projektben, melynek keretein belül létrejönnek a megyei ügyfélszolgálatok, folyamatos képzésekre kerül sor, tervezett a honlap továbbfejlesztése és akadálymentesítése, melyhez kérte az érintett civil szervezetek javaslatait is.

Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke ismertette azokat a jogi eszközöket, amelyek lehetõséget adnak a civil szervezeteknek ahhoz, hogy segítsék a hátrányos megkülönböztetésben részesülõ emberek jogérvényesítését. Így az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság elõtt személyiségi jogi pert, vagy munkaügyi pert indíthat az ügyész, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság, a kisebbségi önkormányzat, a szakszervezet, továbbá az a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet, amelynek alapszabályában a szervezet céljai között szerepel a hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélyegyenlõségének elõsegítése vagy az emberi és állampolgári jogok védelme. Részletesen beszélt a közérdekû igényérvényesítés jogintézményérõl.

Elmondta, hogy a jogérvényesítésre akkor van lehetõség, ha az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti. Ha ezen feltételek fennállnak, a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet, a kisebbségi önkormányzat és a szakszervezet az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elõtt is megindíthatja az eljárást. Az Alkotmánybíróság és a Legfelsõbb Bíróság esetjoga alapján a személyiség lényegi vonásának minõsül a faji hovatartozás, a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás, a vallási vagy világnézeti meggyõzõdés és a szexuális orientáció. A közösségi jog alapján a személyiség lényegi vonása az életkor, a fogyatékosság és a nemi hovatartozás.

Gyarmati Edit, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság fõosztályvezetõje arról számolt be, hogy a foglalkoztatás területén elkövetett jogsértések miatt több olyan eljárás indult a hatóság elõtt, amelyet szakszervezet kezdeményezett, egy esetben pedig közérdekû igényérvényesítés alapján járt el a hatóság. Említette, hogy elõfordul, hogy egyéni panasz alapján indul az eljárás, de a civil szervezet a panaszos képviselõjeként részt vesz az eljárásban. A civil szervezet saját jogán is fordulhat a hatósághoz, ha az egyenlõ bánásmód követelményét a civil szervezettel szemben sértik meg. A társadalmi és érdek-képviseleti szervezetet megilleti az a jog is, hogy a hatóság elõtt folyamatban lévõ eljárásba ügyfélként bekapcsolódjon. A fõosztályvezetõ asszony felkérte a civil szervezeteket, hogy tájékoztassák a hatóságot a diszkrimináció miatt általuk indított perekrõl és azok eredményérõl, és felhívta a figyelmet arra is, hogy közérdekû igényérvényesítés esetén a tényfeltárást jelentõsen segítheti a hatóság és a civil szervezetek közötti elõzetes konzultáció.

Furmann Imre, a hatóság elnökhelyettese elõadásában ismertette az egyenlõ bánásmódról szóló törvény hatályát, a bizonyítás szabályait, az egyenlõ bánásmód megsértése miatt indítható különféle eljárásokat és ezek jellemzõit (a személyhez fûzõdõ jogok megsértése miatt indított polgári per, munkaügyi per, közigazgatási hatósági eljárás).

Pomykala-Gombos Annamária, hatósági fõreferens ismertetett egy információs akadálymentesítéssel kapcsolatos esetet, amelyben a hatóság gyógyszergyártó cégekkel szemben folytatott vizsgálatot.

Az elõadásokat a civil szervezetek hozzászólásai, a konzultációk követték

A Vakok Állami Intézetének képviselõje problémaként vetette fel, hogy olykor a képviselt hátrányos helyzetû csoport és az érdek-képviseleti szervezet között nincs összhang a tekintetben, hogy jogaik érvényesítésére igénybe vegyenek-e jogi eszközöket.

S. Kállai Szilvia (Roma Sajtóközpont) az iránt érdeklõdött, hogy megtorlás miatti eljárás volt-e a hatóság elõtt? Az elnökhelyettes válaszában egy folyamatban lévõ eljárást említett és részletesen beszélt e jogsérelemmel kapcsolatos eljárási lehetõségekrõl.

Dombos Tamás (Háttér Társaság a Melegekért) kérdésére Gyarmati Edit fõosztályvezetõ beszámolt arról, hogy az Ebktv. taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor a hatóság hivatalból eljárhat az elkövetõvel szemben egy adott jogsértés esetén.

Horváth Nikolett (Magyar Down Alapítvány) tájékoztatta a jelenlévõket, hogy alapítványuk jelenleg a mentális akadálymentesítésrõl készít kutatást, ahol a hivatali ügyintézõk eljárását vizsgálják abból a szempontból, hogy az megfelel-e az egyenlõ bánásmód követelményének. Az alapítvány képviselõje felajánlotta, hogy a kutatás eredményét a hatóság rendelkezésére bocsátja.

Furmann Imre a civil szervezetek kérdéseire reagálva elmondta azt is, hogy a hatóság nem jogosult arra, hogy jogszabályokat vizsgáljon felül, arra azonban van lehetõség, hogy a hatóság a Tanácsadó Testülettel közösen jogszabály-módosítást kezdeményezzen, ahogyan a hatóság élt is ezzel a jogosítvánnyal a mozgássérültek utazási kedvezményének szabályozásakor.

A konferencia résztvevõi kifejtették, hogy a jövõben is igényt tartanak hasonló szakmai tanácskozásra

2008. november

A pénzügyi szolgáltatók képviselõinél a labda: felszámolják-e az idõsek megkülönböztetését a pénzügyi szolgáltatások terén Elsõ közérdekû igényérvényesítés az EBH-nál

Vannak szervezetek, amelyek még kivárnak, mégis nagy elõrelépésnek tekinthetjük ezt a napot az idõsek fogyasztói jogaiért folytatott küzdelemben - mondta el Herczog Edit, az Európai Parlament szocialista képviselõje. Az érintett civil szervezetek, szakhatóságok, illetve a politikai élet szereplõi aláírásukkal látták el azt a nyilatkozatot, amely az idõseknek nyújtott pénzügyi szolgáltatások terén kíván rendet teremteni.

A nyilatkozat célja az, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a pénzügyi vállalkozások számára az idõseket érintõ diszkrimináció teljes felszámolása érdekében. A képviselõ várja a pénzügyi szektort képviselõ szervezetek csatlakozását is.

A "Nyilatkozat az egyenlõ bánásmód tiszteletben tartásáról az idõskorúak részére nyújtott pénzügyi szolgáltatások területén" címû dokumentumot eljuttatják többek között a Magyar Bankszövetségnek, a Magyarországi Biztosítók Szövetségének, a Pénzügyi Vállalkozások Egyesületének, a Befektetési Alapok Magyarországi Szövetségének is. Az aláírók szeretnék, hogy további civil- és szakmai szervezetek, hatóságok, illetve az idõseket képviselõ egyéb tömörülések is csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

Budapest, 2008. február 22.

Tájékoztató a Tanácsadó Testület 2008. február 27-ei ülésérõl

A Testület visszatérõ témaként tárgyalta a "Bizonyítási teher megosztásával kapcsolatos" állásfoglalás tervezetét. E napirend tárgyalásához meghívták a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyûlési Biztosát, dr. Kállai Ernõt, valamint dr. Kádár András ügyvédet a Magyar Helsinki Bizottságtól. A bizonyítási lehetõségek pontos meghatározása az Egyenlõ Bánásmód Hatóság eljárásban központi kérdés, melynek gyakorlati alkalmazásához nyújt segítséget a testületi állásfoglalás. A Testület az ülésen elhangzott észrevételekkel kiegészítve véglegesíti a jelzett állásfoglalást.
Tárgyalta továbbá a Testület a "Megtorlás fogalmi körének meghatározásával" kapcsolatos állásfoglalás tervezetet. A tervezet utolsó változatát elfogadták, rövidesen olvasható lesz az EBH honlapján.
Foglalkoztak a "Zaklatás" fogalmi körének meghatározásával. Az elhangzott észrevételek alapján a tervezet még átdolgozásra kerül, arra a következõ ülésen visszatérnek.
Az EBH Hatósági és Jogi Irodájának vezetõje ismertette az EBH 2007. évi munkájáról készülõ - Kormány elé kerülõ - beszámoló tartalmi és szerkezeti felépítésére vonatkozó tervezetet. Az elõterjesztést a Testület elfogadta azzal, hogy a beszámoló elsõ változatát a következõ testületi ülésen megvitatják.
Az egyebekben szó volt arról, hogy a Testület által készített kiadvány nyomdában van. A kiadvány címe: "Diszkrimináció miatt nem kap munkát?" A kiadványt az EBH eljuttatja minden munkaügyi központba.

Tájékoztató az "Egyenlõ esélyek a társadalomban" címmel rendezett nemzetközi konferenciáról.

A Hatóság elnöke és munkatársa Londonban részt vett a British Council Living Together (Egyenlõ esélyek a társadalomban) 2008. március 12-14-én szervezett nemzetközi konferenciáján

A háromnapos nemzetközi csúcstalálkozó a Living Together (Együtt élni) program elsõ nagyszabású eseménye volt. A találkozó az Európa Tanács védnöksége alatt került megszervezésre, és ez alkalomból Európából mintegy 150 neves politikus, jogszabályalkotó, újságíró, jogalkalmazó és a civil társadalom képviseletében megjelent jogvédõ vett részt az ülésen, melynek fõ témája a migráció és annak kihatásai a társadalomra, valamint a kisebbségi társadalmak részvétele a közéletben.

A konferencia célja volt egy semleges helyre összehívni Finnországtól Grúziáig a résztvevõket, hogy megvitassák és egymással megosszák a migrációval kapcsolatos tapasztalataikat, bemutassák az országaikban e területen megtett intézkedéseket, a jó gyakorlatokat, és a jövõre nézve egymással jó együttmûködést alakítsanak ki a témában.

A csúcstalálkozó egyben platform és nyitánya az Európai Tanácsnak az új, interkulturális párbeszéd témájában készülõ Fehér Papírjához, melyet 2008. májusában bocsátanak ki.
Az Interkulturális Párbeszéd Európai Éve 2008-at tavaly december 4-én Paulo Coelho beszéde nyitotta meg Brüsszelben, akit októberben az Európai Unió Bizottsága az Év nagykövetének nevezett ki.

Az Interkulturális Párbeszéd Európai Éve - 2008 program célja az interkulturális párbeszéd elõsegítése az egyre nyitottabb és kulturálisan egyre összetettebb Európai Unió állampolgárai és állampolgársággal nem rendelkezõ lakói között, valamint a közös értékeken és az egymástól eltérõ kultúrák kölcsönös tiszteletén alapuló civil kezdeményezések támogatása.

A konferencián neves politikusok, társadalomkutatók, jogvédõk, újságírók tartottak elõadásokat és vezették a 6 különbözõ workshop munkáját. Ez utóbbiak témája a kisebbségi társadalmak médiában való képviselete, az állampolgárság tudatosságának fejlesztése az oktatási intézmények munkája által, a migráció és az ifjúság radikalizálódásának összefüggései, a kulturális azonosság megtárgyalása egy komplex társadalomban, a vallás és társadalom közeledésének fejlõdési folyamata, valamint a diaszpóra társadalmak befolyása a fejlõdésre.

Magyar elõadóként Balogh Zoltánt, az Emberi jogi, kisebbségi, polgári és vallási ügyek parlamenti bizottságának elnökét hívták meg, aki gyakorló teológusként 1996 óta vesz részt a politikai életben és 2006-ban lett a Parlamenti Bizottság elnöke. Elõadásában a magyarországi nemzeti etnikai kisebbségek helyzetét ismertette, valamint a nemzeti-etnikai kisebbségekre vonatkozó jogi szabályozást, kiemelve a kisebbségi önkormányzatok választására vonatkozó új szabályozást.
Az EBH részérõl összesen hat kiscsoportos tematikus találkozó során külön kitértünk az egyéni és a közösségi kisebbségi jogokra, a hátrányos megkülönböztetés gyakorlati tapasztalataira, ismertettük a kormány legutóbbi roma integrációs célú programjait.

A találkozó alkalmával a résztvevõk megtekinthették a Living Together eseménysorozat keretében azoknak a dél-kelet európai fotómûvészeknek a munkájából összeállított tárlatot, akik a kisebbségi társadalom résztvevõinek életébõl ragadtak meg egy-egy pillanatot a kamera segítségével.

Budapest, 2008. március 28.

Eurojus jogi tanácsadó az európai polgárok szolgálatában

2008. február 4. óta mûködik az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének ingyenes jogi tanácsadó szolgálata. Célja, hogy ingyenes tájékoztatást nyújtson a hozzá forduló állampolgároknak minden olyan ügyben, mely az Európai Unió közösségi jogára, illetve annak alkalmazására vonatkozik.
Az Eurojus tanácsadó szóban (telefonon vagy személyes konzultáció során) vagy írásban (e-mailen, faxon, tájékoztató dokumentumok segítségével vagy postai úton) válaszol az EU-val kapcsolatos jogi ügyekre. A kérdéseket magyar és angol nyelven lehet eljuttatni a szolgálatnak.
Az Eurojus szolgálat csapatának tagjai az európai jog elméleti és gyakorlati szakemberei. A beérkezõ kérdésekre 15 munkanapon napon belül minden esetben választ adnak.
A szolgálat elérhetõségei:
E-mail: eujog@eu.hu
Postai cím: 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 15.
Személyes konzultáció: minden keddi napon, 10-14 óráig a Képviselet 5. emeleti információs pontjában, kivéve augusztus és december hónapokat, illetve azokat a heteket, amikor a szolgálat vidéken tart fogadóórát.
Telefonos ügyfélszolgálat: (1) 220-4579, hétfõtõl csütörtökig 9 és 16 óra között.

Újabb lépések az esélyegyenlõségért

Az Európa Parlamentben írásbeli nyilatkozat született arról, hogy a halláskárosultak és az idegen nyelvet tanulók segítése érdekében legyen kötelezõ minden közszolgálati csatornán sugárzott tévémûsor feliratozása. A nyilatkozatot az EP- képviselõk többsége támogatja.

EP-képviselõk szerint elengedhetetlen, hogy az Európai Unióban sugárzott összes közszolgálati televíziómûsort feliratozzák annak érdekében, hogy azok a halláskárosultak számára is hozzáférhetõek legyenek. A feliratozás a nyelvtanulásban is segítséget nyújthat, ezért nyilatkozatban szólították fel az Európai Bizottságot, hogy tegye kötelezõvé az Unió országainak közszolgálati csatornáin valamennyi mûsor feliratozását. A képviselõk a BBC tévécsatornáira hivatkoznak, ahol vállalták, hogy 2008 áprilisától minden mûsort feliratoznak. Álláspontjuk szerint a technika jelenlegi szintjén akár élõ mûsorok esetén is megoldható a feladat. A szöveg szerint az Unió közel félmilliárd lakosából a részleges vagy teljes halláskárosodás 83 millió fõt érint, és ez a szám az elöregedés miatt egyre nagyobb.

Részt vettünk az Equinet 2008. évi közgyûlésén

Áprilisban az Egyenlõ Bánásmód Hatóság két munkatársa részt vett az Equinet 2008. évi közgyûlésén Brüsszelben. A közgyûlésen a résztvevõk döntöttek további új tagok felvételérõl, így a szervezet kibõvült a bolgár Diszkrimináció Elleni Védelem Bizottságával, az észt Nemi Egyenlõség Biztosával, a finn Kisebbségi Ombudsman Hivatalával, a luxemburgi Egyenlõ Bánásmód Központjával, a máltai Egyenlõség Elõmozdításáért Felelõs Nemzeti Bizottsággal, a spanyol Egyenlõ Bánásmód Elõmozdításáért felelõs és a Faji és Etnikai Származás Miatti Diszkrimináció Elleni Tanáccsal valamint a román Küzdelem a Diszkrimináció Ellen Nemzeti Tanáccsal. Az Equinet 20 szervezete közül Észak-Írország kivételével mindenki jelen volt és egyhangúlag döntött az új tagok felvételérõl.

Equinet közgyûlése elfogadta a szervezet 2008. éves munkatervét, valamint a 2007-2010-es évekre szóló stratégiai tervét. A szervezet felépítése azzal, hogy 2007. novemberében nem profitorientált jogi személy státuszt nyert el, belga jog szerinti bejegyzéssel, megváltozott. A legfõbb döntéshozó továbbra is az éves rendes közgyûlés, amely a partnerszervezetekbõl áll, ennek alárendelve mûködik az ügyvezetés, amelynek igazgatója 2008. február 1-i kinevezéssel Anne Gaspard lett.

A Hálózat idén két kétnapos tréninget szervez tagjainak június 12-13-án Szófiában és október 6-7-én Rómában, ezen kívül 2008. október végén újabb közgyûlést tart.

A Hálózat honlapjáról az érdeklõdõk számára további fontos információk tölthetõk le: elérhetõsége: www.equineteurope.org

Június 12-13-án az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnöke és munkatársa részt vett az Equinet Szófiában megtartott idei elsõ tréningjén.

A tréningen neves elõadók tartottak elõadást a foglalkoztatás területén megvalósuló életkor miatti diszkriminációról, a munkavállalók és munkáltatók képviseletét ellátó szervezetek közötti kollektív egyeztetésrõl, annak tartalmi elemeirõl, különös tekintettel az egyenlõ bánásmód követelményének megtartására, a szociális partnerek szerepére és felelõsségére, valamint az Európai Unió Bírósága és az Európai Emberi Jogi Bíróság elõtti peres eljárás menetérõl.

A tréningre meghívott elõadók között volt Farkas Lilla, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság Tanácsadó testületének elnöke is, aki az Európai Emberi Jogi Bíróság néhány releváns döntését ismertette a romák oktatáshoz és képzéshez való hozzájutásával kapcsolatos területekrõl, továbbá beszámolt több, a romák lakhatásával, szociális biztonságával és egészségügyi ellátásával kapcsolatos perben született döntésrõl.

Az elõadásokat követõen a tréning résztvevõi munkacsoportokban dolgoztak jogesetek megoldásán, melyben a csoportoknak számot kellett adniuk hazai jogalkalmazási gyakorlatukról valamint a faji és a foglalkoztatási keretirányelv (2000/43/EC és 2000/78/EC alkalmazásáról.
A hatóság elnökét a bolgár Antidiszkriminációs Bizottság vezetõje tájékoztatta az egyenlõ bánásmódról szóló törvényrõl és a Bizottság tevékenységérõl. A bolgár jogi szabályozás nagyban hasonlít a magyarhoz, például a jogsértés megállapítása esetén jogilag kötelezõ döntést hoznak. Jelentõs különbség, hogy a bolgár törvény felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy pénzbírság kiszabásán túl, a sérelmet szenvedett számára kompenzációt is megállapítson. A bizottság jogállása is hasonló az EBH-hoz, vezetõjét 5 évre nevezik ki, a hivatalban 53 köztisztviselõt foglalkoztatnak.

Konferencia a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek részvételével

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnöke - a korábbi évekhez hasonlóan - 2008. október 8-án konzultációval egybekötött konferenciára hívta a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek képviselõit. A megbeszélésen több mint 40 szakszervezeti szervezet képviseltette magát. Az ilyen találkozások azért fontosak, mert az érdekképviseleteknek meghatározó szerepük van a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés feltárásában, a jogérvényesítés elõsegítésében és az ilyen magatartások megelõzésében.

A konferencián a hatóság elnökhelyettese tájékoztatást adott a hatóság 2007. évi tevékenységérõl, statisztikai adatokat ismertetett, kiemelve, hogy ez évben csaknem megduplázódott mind az ügyiratforgalom, mind az érdemi döntések száma az elmúlt évihez képest. Hangsúlyozta, hogy a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem nem lehet csak egy hatóság feladata. Az emberi jogok védelme széleskörû összefogást kíván, e téren szoros együttmûködésre van szükség a szakszervezetekkel, hiszen a foglalkoztatás területéhez kapcsolódik a hatóság által vizsgált ügyek legnagyobb hányada, körülbelül hatvan százaléka. Tudvalevõ, hogy a munkahelyi légkör rányomja a bélyegét a munka színvonalára, a minõségre. A tervezett öt éves európai uniós képzési program keretében a hatóság számít a szakszervezetek aktív részvételére.

Meghívott elõadó, dr. Gyulavári Tamás egyetemi tanár, az Egyenlõ Bánásmód Tanácsadó Testület tagja többek között beszélt a hatósági eljárást szabályozó törvény hatályosulásáról, annak hiányosságáról. Kiemelte az esélyegyenlõségi terv fontosságát, hangsúlyozva, hogy e terv bevezetését össze kellett volna kapcsolni egy, az esélyegyenlõségrõl szóló kampánnyal.

A hatóság fõosztályvezetõje és referense elõadásukban részletesen ismertették a társadalmi és érdek-képviselet szervezetek jogait az EBH elõtti eljárásban, különös tekintettel a közérdekû igényérvényesítésre.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a foglalkoztatás területén elkövetett egyenlõ bánásmód követelményének megsértése esetén a hatóság által kiszabott bírságon túl a munkáltatót más jogszabályok is komoly "szankcióval sújtják", így a jogsértés megállapítását követõ két évig nem részesülhet állami támogatásban, továbbá közbeszerzési eljárásban két évig nem lehet ajánlattevõ.

Az elõadásokat konzultáció követte az érdekképviseleti szervezetek aktív közremûködésével.

Hozzászólásaikban kifejtették az ilyen és ehhez hasonló szakmai találkozások hasznosságát, annak fontosságát, hogy behatóbban megismerjék az EBH elõtti eljárásokat, az eljárásokbeli részvételi jogosultságukat.

Többen felvetették, hogy a munkáltatók nem fordítanak kellõ gondot az esélyegyenlõségi tervek elkészítésére, azok tartalmára, a végrehajtás ellenõrzésére.

A törvény hiányosságaként említették, hogy az nem kötelezi a munkáltatókat arra, hogy az esélyegyenlõségi terv kézbentartására független felelõst jelöljenek ki. Szerintük szükséges lenne, hogy a közszférában érvényesülõ bérbesorolást kiterjesszék a magánszférára is, hasonlóan az esélyegyenlõségi terv készítését a magánszférában is tegyék kötelezõvé.

Fogyatékkal élõ hallgatók esélyegyenlõségének elõsegítése az ELTÉ-n

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság munkatársa a közel múltban részt vett az ELTÉ-n rendezett konferencián, ahol a fogyatékkal élõ hallgatók esélyegyenlõsége elõsegítését szolgáló intézkedéseket, módszereket elemezték.

Az ELTE -n esélyegyenlõségi koordinátor van, a Tanulmányi Hivatal vezeti az egyetemen tanuló fogyatékkal élõk névsorát, és koordinálja a részükre történõ segítségnyújtást. Az Esélyegyenlõségi Bizottság önálló irodával rendelkezik, és a Hallgatói Önkormányzat segítségével mûködik. A 2007/2008-as tanévben tizenhat fogyatékkal élõ hallgató végzett az egyetemen.

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar esélyegyenlõségi koordinátora kifejtette, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával mûködik a Speciális Szükségletû Hallgatók Segítõ Testülete, amelynek tagja egy koordinátor, több egyetemi oktató és könyvtári dolgozó, valamint egy speciális szükségletû hallgató. A karon összesen huszonhét fogyatékos és öt krónikus beteg hallgató tanul. A fogyatékkal élõ hallgatók jogosultak diktafon használatára, az oktató által az elõadás tartásához használt diák felhasználására, az írásbeli vizsgákon többletidõ biztosítására, nagyított tesztlap használatára, szóbeli vizsgákon hosszabb felkészülési idõ igénybevételére és jegyzet készítésére. A hallgatók számára biztosított szolgáltatások a következõk: akadálymentesített környezet, személyi segítõ, eszközbeszerzés, egyedi számítástechnikai oktatás, mozgásnevelés, vezetõsáv, piktogramok, rámpa, tanácsadás, braille feliratok, braille nyomtató, ingyenes fénymásolás, elektronikus kerekesszék. Az IBM adományából a fõiskola két nyelvtanulást segítõ labort hoz létre a fogyatékos hallgatók számára a közeljövõben. Azt is elmondták, hogy a fogyatékos hallgatók segítése azonban néhol akadályokba ütközik, így például egy egyetemi oktató szerzõi jogokra hivatkozva nem adta át a fogyatékkal élõ hallgatónak az elõadásához használt diákat. Az állampolgári jogok országgyûlési biztosa 2006-ban készített jelentésében elmarasztalta ezt az egyetemi gyakorlatot, de a Rektori Konferencia ezt a kérdést azóta sem tárgyalta.

Kortárs Segítõ Csoportban körülbelül harminc-negyven diák vesz részt önkéntesen, ügyeletet tartanak, képzéseket szerveznek. A Gyermekmosoly program keretében a hallgatók átmeneti otthonokban élõ gyermekek számára szerveztek mûsorokat.

konferencián a budapesti Esélyek Háza munkatársa beszámolt az Esélyek Háza hálózat szervezetérõl, mûködésérõl, programjairól és más szervekkel fenntartott kapcsolatairól.

A MVGYOSZ antidiszkriminációs jogsegélyszolgálatának munkatársa ismertette a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogszabályokat és az Ebktv. alkalmazásának gyakorlatát.

"Ne hagyd magad" fogyatékosságügyi antidiszkriminációs program záró konferenciája

A hatóság elnöke október 29.-én Miskolcon az Esélyek Háza szervezésében részt vett a 9 hónappal ezelõtt indult "Ne hagyd magad" fogyatékosságügyi antidiszkriminációs program záró konferenciáján. A hatóság és a projektgazda Kézenfogva Alapítvány együttmûködése eredményeként a program keretében felállított antidiszkriminációs jelzõrendszer több egyenlõ bánásmódot sértõ ügyet továbbított a hatósághoz. A program eredményeként közérthetõ nyelven kiadvány jelent meg az egyenlõ bánásmódról szóló törvényrõl, esetjogi tanulmányfüzet a diszkriminációs panaszokról, valamint egy szociológiai felmérés a kistérségek esélyegyenlõségi terveirõl. A program eredményeirõl részletes információt a www.kezenfogva.hu honlapon lehet olvasni.

Esélyegyenlõségi kerekasztal a Pécsi Tudományegyetemen

A Procter &Gamble a 2004-ben elkezdett egyetemi programjai folytatásaként, az Európai Unió által meghirdetett "2007-az esélyegyenlõség éve Európában" alkalmából, partnerségi együttmûködést kezdeményezett a magyarországi egyetemekkel, a nõi esélyegyenlõség és karrierlehetõségek megismertetése és elõmozdítása érdekében, együttmûködésben a Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetséggel (MNKSZ).

A negyedik alkalommal október 3-án rendezett roadshow-nak Közép-Európa legrégebbi felsõoktatási intézménye, a Pécsi Tudományegyetem adott otthont.

- Melyek voltak a pécsi roadshow céljai - kérdeztük meg Ferenczi Andreát, a MNKSZ elnökét?
- Fel akartuk hívni az egyetemisták figyelmét az ifjúság elõtt álló kihívásokra és elvárásokra, e mellett pozitív példákat bemutatni nekik a munka / karrier valamint magánélet sikeres harmonizálására. A velük való találkozást felhasználtuk arra, hogy átadjuk a Procter&Gamble esélyegyenlõségi tapasztalatait is. 

A roadshow levezetõ elnöke, Ferenczi Andrea bevezetõjében hangsúlyozta, hogy korábban a várost az urán-, szénbányászat és az erõmû jelenítette meg a hazai köztudatban, de mára ennek helyébe a tudás átadásának színhelyei, az oktatási intézmények léptek. A családban, egy adott életszakaszban, össze lehet hangolni a felség és férj által végzett munkákat úgy, hogy mindketten építhessék saját jövõjüket.

Szentpétery Boglárka, a Procter&Gamble regionális HR menedzsere elmondta, hogy a 170 éves P&G az egész világon azonos, objektív kiválasztási módszerrel keresi a pályakezdõket, és belõlük neveli ki a jövõ vezetõit. A P&G több mint 138.000 munkavállalója 140 különbözõ nemzetiséget képvisel. A vállalatnál zajló esélyegyenlõségi törekvések eredményeként az utobbi 4 év alatt 36%-ról 47%-ra nõtt a nõi vezetõk aránya. A P&G folyamatosan erõsíti kapcsolatát a MNKSZ-gel. 

Dr. Koltai Dénes dékán kiemelte, hogy a 3000 hallgató nagyobbik fele lány, asszony, akik helytállnak munkahelyükön, és a családban, miközben részt vesznek az élethosszig tartó tanulásban.
Dr. Gábriel Róbert, az Egyetem rektora fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a karrierépítés elsõ lépcsõje az oktatás, a tudás elmeinek megszerzése. A karrierre tudatosan készülni kell, hisz sikeres csak az lehet, aki önmagát és karrierjét is el tudja fogadni, ehhez azonban megfelelõ közeg, munkahely szükséges.

Aliza Bin-Noun, Izrael nagykövete szerint a nõi kérdés önmagán túlmutató, össz-társadalmi kérdés. Izraelben a nõk ugyanolyan jogokat kapnak, mint a férfiak.

April A. Foley, az Egyesült Államok nagykövete arról tájékoztatta a roadshow résztvevõit, hogy a nõi esélyegyenlõség megvalósulását az amerikai kormány törvényi háttérrel, és konkrét programokkal támogatja.

A panelbeszélgetésben a meghívott vendégek mind vezetõ szerepet betöltõ nõk voltak, akik az üzleti, politikai, közigazgatási és civilszférában szerzett személyes tapasztalataikkal, tanácsaikkal segítették a fiatalokat, jó példákat mutatva karrierjük és magánéletük sikeres összehangolására.

A MNKSZ-et öt éve aktívan támogató Dr.Gurmai Zita, Európai Parlamenti képviselõarról adott számot, hogy a nõi munkaõre nagy szükség van Európában, mert a férfi egyedül nem tudja eltartani a családot. Az egyenlõ munkáért egyenlõ bért elv azonban még nem vált valóra, hisz a nõknek 54 nappal többet kell dolgozni, hogy a férfiakéval azonos bért kapjanak. A társadalom tagjainak eltarthatósága csak úgy mûködik, ha több nõ van a munkaerõpiacon, ahol a munkaadók rugalmasságot és biztonságot adnak a munkavállalóknak. Véleménye és saját karrierjének példája alapján össze lehet és kell egyeztetni a család és a nõi karrier kérdését.

Hidasi Gyöngyi, a P&G vállalati kapcsolatokért felelõs menedzsere két gyermek édesanyjaként elmondta, minden segítséget megkapott a cégtõl ahhoz, hogy vezetõ legyen és jó szervezéssel összeegyeztethesse családi teendõit és karrierjét.

Dr.Demeter Judit, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnöke megemlítette, hogy havonta 100 panasszal foglalkoznak, mely szám arról tanúskodik, hogy a nõket hátrányok érik a társadalomban és a családban. Megemlítette, hogy a fiataloknak mire kell figyelni az álláskeresésnél, hogy elkerüljék a diszkriminációt.

A roadshow záró gondolatait Álmosné dr.Kajdy Ella mondta el.

Keresik 2008 legjobb nõi munkahelyét

Ismét kiírta a Legjobb nõi munkahely pályázatot a Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség. Két kategóriában olyan cégek jelentkezését várják, amelyek sokat tesznek a nõi dolgozóikért, a bevezetett megoldásaik pedig követendõ példák lehetnek.

A nõknek különbözõ életkorban más-más kihívásokkal kell szembenézniük a munkaerõpiacon, és a tapasztalatok szerint egyre több, elsõsorban multinacionális cég dolgoz ki külön stratégiákat, hogy segítse õket. Köztudott, hogy a kismamák a szülés után nehezen tudnak újra elhelyezkedni, mert amíg otthon vannak, kiesnek a gyakorlatból és a mindennapi ritmusból. Szerencsére már léteznek olyan programok, amelyek segítségével az otthon lévõ édesanyák is nyomon tudják követni a céges munkafolyamatot, és be tudnak kapcsolódni a feladatokba. Így zökkenõmentesen tudnak visszailleszkedni, amikor a gyermekük bölcsõdébe vagy óvodába megy - mondta a Független Hírügynökségnek Ferenczi Andrea, a Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség elnöke.

Sokkal rosszabb helyzetben vannak a 40-50 év körüli vagy annál idõsebb nõk, mert kevésbé akarják õket alkalmazni, holott évtizedes tapasztalatuk és komoly teherbírásuk van. A magyarországi munkaerõpiacon ezekkel a rétegekkel úgy számolnak, mintha már kifelé mennének a munkaképes korból. Munkaadónak és munkavállalónak egyaránt tudomásul kellene vennie, hogy ez nem igaz - mondta Ferenczi Andrea. A szakember emlékeztett arra is, hogy ha Magyarország nem foglalkoztatja a lehetõ legtöbb aktív korú, munkaképes embert, akkor a világszerte fenyegetõ elöregedés miatt belátható idõn belül nem lesz elegendõ forrás a nyugdíjak finanszírozására. A Legjobb nõi munkahely pályázatra eddig még nem érkeztek igazán jó gyakorlatok ennek a korosztálynak a támogatására a cégeknél, de a szervezõk folyamatosan keresik azokat - tette hozzá.

A Legjobb nõi munkahely 2008 díjra két kategóriában nevezhetnek a cégek: az egyikben az 50-250 fõt foglalkoztató, a másikban pedig az ennél nagyobb vállalkozások indulhatnak. A szakmai bírálóbizottság a nõi karrierlehetõségek, az egészség és jó környezet megõrzése, a készségek fejlesztésének lehetõsége, a munka és a magánélet összeegyeztethetõsége alapján választja ki a gyõzteseket. A bírálóbizottság vezetõje Demeter Judit, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnöke. A pályázat benyújtási határideje február 10-e, a díjátadó márciusban lesz a Parlamentben.

A nagyvállalatok közül a tavalyi pályázaton az DM Magyarország Kft. nyerte el az elsõ díjat. Náluk volt a legtöbb a gyesen és gyeden lévõ kismama, akiknek biztosítják a visszatérést a céghez. A második helyezett a Paksi Atomerõmû lett, amely gondot fordít a munka és a magánélet egyensúlyára, a nõk egészségmegõrzésére és a 40 év felettiekre. A harmadik díjat pedig a GE Hungary Zrt. Healthcare Division kapta. A 2007-es pályázat középvállalati kategóriájában csupán egy cég, a WEST Hungary Consulting Kft. indult, amely különdíjat kapott. Jó gyakorlataiért ugyancsak különdíjjal jutalmazták a Budapest Bankot és a Pannon GSM Távközlési Zrt.-t.

A pályázat részletei a www.legjobbnoimunkahely.hu internetes oldalon elérhetõk.

Az Equinet titkársága vezérigazgatói tisztség betöltésére pályázatot írt ki

Az Equinet titkársága vezérigazgatói tisztség betöltésére angolul, és egy másik tagállami hivatalos nyelven kiválóan beszélõ munkatársat keres. Humánerõforrás, pénzügyi és projekt manageri területen tapasztalattal bíró jelentkezését várják, aki- amennyiben az angol nyelven kívül nem a francia nyelvet beszéli, ez utóbbit munkája során hajlandó elsajátítani. Az Equinet az Európai Specializált Egyenlõségi Testületek Hálózataként alakult meg, feladata az EU tagállamaiban az esélyegyenlõség elõmozdítása és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem az EU vonatkozó irányelveiben foglaltaknak megfelelõen. További részletek az Equinet angol nyelvû hirdetésében olvashatók.

Twinning Light programról

Az "Egyenlõ bánásmód elvének érvényesítése és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtásának elõsegítése" címû Twinning Light szakmai program megnyitója 2007. febnruár 2-án volt. A program hat hónapig tart, célja az anti-diszkriminációs törvény végrehajtásának elõsegítése, az Európai Unió irányelveinek a gyakorlatba való átültetése, a megfelelõ intézmények és kormányzati stratégiák, valamint együttmûködési hálózatok kialakításával, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság intézményfejlesztése révén. A program végrehajtását bonyolító szervezet a bécsi Ludwig Boltzmann Emberi Jogi Intézet (LBI), melyet 1992-ben alapítottak. Az intézet független kutató, továbbképzõ és tanácsadó szervezet, mely szoros kapcsolatban áll a Bécsi Egyetem Jogtudományi Karával. A program keretében tréningeken, elõadásokon átfogó képzésben részesülnek a központi közigazgatási szervek azon munkatársai is, akiknek feladata a diszkriminácó elleni fellépés, a társadalom tudatformálása, jogi segítség nyújtása a hátrányt szenvedõknek. A programról folyamatosan tájékoztatást adunk.

Találkozó a civil szervezetekkel

A hatóság elnöke és munkatársai 2007. február 8-án ismét tanácskozásra hívták meg a civil szervezeteket, ahol a meghívottak szép számmal képviseltették magukat. A tanácskozáson részt vett a Tanácsadó Testület két tagja is. dr. Demeter Judit
Az elnök ismertette az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény január 1-étõl hatályba lépett változásait. Szólt az eljárás alá vont kimentési lehetõségeire vonatkozó változásokról, arról, hogy a zaklatás definíciójába bekerült a szexuális zaklatás fogalma is, - mely eddig nevesítve nem szerepelt -, felhívta a figyelmet a hatóság új hatáskörére, mi szerint kérelem alapján eljárhat azon munkáltatókkal szemben, amelyek nem fogadnak el esélyegyenlõségi tervet. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése miatt - a közérdekû igényérvényesítésnek megfelelõ feltételek fennállta esetén - a társadalmi és érdekképviseleti szervezet a hatóság elõtt eljárást indíthat.
Az elnökhelyettes részletesen ismertette a hatóság elõtti bizonyítási eljárás menetét, a különbözõ bizonyítási eszközöket, kiemelve a tesztelõ személyek alkalmazását.
konferencia A jogi iroda vezetõje és munkatársa tanulságos jogesetekrõl számolt be, a példákat fõleg a foglalkoztatás körében elkövetett diszkriminációs esetekbõl, valamint a fogyatékkal élõk hátrányos megkülönböztetése miatt indult ügyekbõl merítve.
A Tanácsadó Testület tagjai ismertették munkájukat, tájékoztatták a jelenlévõket az általuk hozott állásfoglalásokról, melyekkel segítik a hatóság jogértelmezõ tevékenységét, s befolyással lehetnek más jogalkalmazó szervek tevékenységére is.
Az elõadásokat konzultáció követte. Többen érdeklõdtek a hatóság szankcionálási gyakorlatáról, így a bírságok összegszerûségének meghatározásáról, a marasztaló határozatok nyilvánosságra hozataláról. Felvetették az általuk ismert esélyegyenlõségi tervekkel kapcsolatos problémákat, azok formalitását. E témában javasolták, hogy a munkaadói szervezetekkel közös tanácskozásra kerüljön sor. Több szervezet képviselõje számolt be a hatósággal történt együttmûködésrõl konkrét diszkriminációs ügyekben.

Munkamegbeszélés az OÉT munkaadói oldalának képviselõivel

2007. február 15-én kerekasztal beszélgetésre hívtuk meg az Országos Érdekegyeztetõ Tanács munkaadói oldal képviselõit. A munkavállalói oldal képviselõivel már több alkalommal találkozott hatóságunk, a szorosabb együttmûködés kialakítása érdekében került sor a megbeszélésre a munkaadókkal.
Az elnök asszony bemutatta az Egyenlõ Bánásmód Hatóságot, kiemelve a foglalkoztatás körében elkövetett diszkriminációs eseteket. Az elnökhelyettes a Tanácsadó Testületnek az állásinterjúkon feltehetõ kérdésekrõl szóló állásfoglalás tervezetérõl, az "egyenlõ munkáért egyenlõ bér elvérõl" beszélt, illetve részletezte az egyenlõ bánásmód megsértése esetén a munkáltatókkal szemben alkalmazható szankciókat. A Hatósági és Jogi iroda vezetõje a rendezett munkaügyi kapcsolatokról és az esélyegyenlõségi tervekrõl tartott beszámolót. A munkaadói szövetségek képviselõi fontosnak tartották a folyamatos együttmûködést, felvetették a kis- és középvállalkozások részletesebb tájékoztatásának szükségességét a hatóság mûködésérõl. A tavalyi év statisztikai adatairól kértek tájékoztatást, a konzultációk prevenciós jellegét és a külföldön munkát vállaló magyarok tájékoztatásának fontosságát hangsúlyozták, javasolták a munkaadók, munkavállalók és az Egyenlõ Bánásmód Hatóság közös konzultációját. A következõ találkozóra a munkaadók vidéki képviselõinek a bevonásával 2007. március 22-én kerül sor, egyetértés született abban, hogy erre a munkavállalói oldal képviselõit is meghívja a hatóság.

Megállapodás a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal az Országos Esélyegyenlõségi Hálózat (Esélyek Háza) és a hatóság közötti együttmûködésrõl

Együttmûködési megállapodást kötöttünk a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal az Országos Esélyegyenlõségi Hálózat (Esélyek Háza) tevékenységének kibõvítésére vonatkozóan.

A megállapodás szerint a megyeszékhelyeken mûködõ Esélyek Házai rendszeres ügyfélfogadás keretében tájékoztatják a sérelmet szenvedett személyeket az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése miatti igényérvényesítés, így a hatósághoz való fordulás lehetõségérõl, szükség esetén továbbítják a kérelmet, továbbá a tudomásukra jutott, az egyenlõ bánásmód követelményét sértõ esetet, gyakorlatot jelzik a hatóságnak. A hatóság az Esélyek Háza munkatársainak képzéseket tart, tájékoztató anyagokat biztosít, részt vesz az általuk szervezett szakmai konzultációkon.

Equinet Annual General Meeting 2007.

A hatóság képviselõje 2007. február 27-28-án az egyenlõ bánásmód megteremtéséért dolgozó szervezetek európai hálózata, az Equinet 2007. évi éves ülésén vett részt. A tanácskozás napirendjét képezte az igazgatótanács lejárt mandátumú tagjainak újraválasztása, és egy leköszönõ tag helyett új delegált megválasztása. A rendezvényen a hatóság munkatársának aktív közremûködésével, részletes egyeztetésre került sor a szervezet jövõjérõl, célkitûzéseirõl és költségvetésérõl. A tagországok jelenlévõ képviselõi elfogadták a szervezet 2007-2010. közötti idõszakra vonatkozó stratégiai tervét, valamint javasolták a 2007. évi üzleti terv módosítását, majd újra szavazásra bocsátását. Döntés született az Equinet átalakításáról is, mely a jövõben brüsszeli székhelyû jogi személyként, közhasznú szervezetként mûködne. A fórum a tervezetekrõl való döntést megelõzõen az összes jelenlévõ észrevételeit, javaslatait meghallgatta, megvitatta. A szervezeti döntések meghozatala mellett, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem neves szakértõi, jogászok, egyetemi oktatók tartották meg elõadásaikat, és a helyszínen kialakított munkacsoportokban európai jogesetek ismertetésére, értékelésére is lehetõség nyílt.

Az Európai Rasszizmus és Intolerancia - ellenes Bizottság (ECRI) konferenciája a pozitív intézkedésekrõl

2007. február 22-23-án került sor Strasbourgban az ECRI szervezésében "A nemzeti speciális hatóságok pozitív intézkedésekkel kapcsolatos szerepe a rasszizmus és idegenellenesség elleni küzdelem területén" címmel tartott szemináriumra. A résztvevõk egyetértésével a pozitív intézkedések definícióját pontosították, mely szerint a "pozitív diszkrimináció" kifejezést számûzni kell mind a jogi, mind a köznyelvbõl, hiszen a megfogalmazás félreérthetõ és megtévesztõ. A pozitív intézkedések elõírásának nemcsak lehetõségnek kellene lennie, hanem akár szankcióként is szolgálhatna a faji vagy etnikai diszkriminációval kapcsolatos hatósági ügyekben. Felhívták azonban a figyelmet a pozitív intézkedések és a pozitív kötelezettségek közötti különbségre is, mivel az utóbbiak azok az intézkedések, melyeket az Európai Emberi Jogi Egyezményben részes államoknak kell megtenniük. Elõadások hangzottak el továbbá azzal kapcsolatban, hogy az egyes országok milyen pozitív intézkedéseket tesznek a nemzeti és etnikai kisebbségek társadalomba történõ beillesztése, hátrányos helyzetük csökkentése érdekében. A magyar jogi szabályozásban a pozitív intézkedések feltételeit az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény "Elõnyben részesítés" címe (11.§) tartalmazza.

"Van szavunk" Érdekérvényesítés az emberi jogokban

Érdekérvényesítés az emberi jogokban

A CTF Alapítvány és az Európai Non-Profit Jogi Központ (ECNL) közösen indította el a "Van szavunk" projektet, melynek célja az emberi jogokkal foglalkozó szervezetek érdekérvényesítõ képességének javítása. A projekt során a résztvevõ szervezetek komplex tanácsadásban részesülnek:
Új megközelítésben tanulhatnak az érdekérvényesítésrõl, annak hatékony eszközeirõl,
Rendkívüli kedvezménnyel vehetnek részt a CTF által szervezett Nyári Nonprofit Kollégiumon;
Érdekérvényesítési stratégiát és ehhez illeszkedõ kommunikációs és forrásteremtési tervet dolgozhatnak ki a CTF szakembereivel közösen;
A programra pályázni bármilyen, az emberi-állampolgári jogokhoz kapcsolódó üggyel lehet, függetlenül attól, hogy az érdekérvényesítésre intézményi (pl. egy kórházon vagy iskolán belüli), helyi vagy országos szinten van szükség.
Csak példaként, olyan szervezetek jelentkezését várjuk akik a következõ célcsoportokért dolgoznak:
AIDS és szexuális úton terjedõ betegségben (STD) szenvedõk
Betegek
Bûncselekmény áldozatai
Börtönviseltek
Drogfüggõk
Fogyatékkal élõk
Hátrányos helyzetûek
Kisebbségek
Melegek/leszbikusok
Menekültek
Megváltozott munkaképességûek
Nõk, gyermekek
Prostituáltak
Valamint: emberkereskedelem, adatvédelem, joghézagok téma-körével foglalkozók
A programra a jelentkezési lap kitöltésével pályázhat 2007 április 25-ig, melyben a szervezeti adatokon túl csak az ügyet és az érdekérvényesítõ projekt ötletét kell leírni, hiszen a projekt megtervezésében a CTF munkatársai már segítenek. Jelentkezési lap letölthetõ itt.

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság pályázati felhívása pályakezdõ fiatalok ösztöndíjas foglalkoztatására

Miért jó az ösztöndíjas foglalkoztatás?
Az ösztöndíjas foglalkoztatás elõnye, hogy ennek keretében a pályakezdõ fiatalok a szakmai készségek megszerzése érdekében gyakorlati munkatapasztalatot szerezhetnek, ezáltal nagyobb esélyük lesz a késõbbi elhelyezkedésben. Ez a foglalkoztatás nem azonos a köztisztviselõi munkavégzéssel, de lehetõséget teremt a fiataloknak arra, hogy a központi közigazgatás feladatait, az egyes hivatali egységekben folyó munkát megismerjék, és a tanultakat a gyakorlatban hasznosítsák. Az ösztöndíjas tevékenységének irányítását, ellenõrzését kijelölt szakmai segítõ végzi.
A program célja:
Biztosítsa a munkatapasztalat szerzés lehetõségét a diplomás pályakezdõ fiatalok számára, a közigazgatási munkára való felkészítés.
Segítse elõ a közigazgatáson belüli hatékony és célirányos utánpótlás nevelést és a rugalmas munkaerõ-gazdálkodást.
Járuljon hozzá a megszerzett elméleti tudás gyakorlatba történõ átültetéséhez, a megszerzett szakma, képzettség gyakorlásához.
Biztosítsa a munkavégzéshez elengedhetetlen ismeretek és készségek, valamint az önálló feladatmegoldás elsajátítását.
Ismerje meg a közigazgatás rendszerét, a közigazgatási folyamatokat, feladatokat.
Mozdítsa elõ a közigazgatás megújítását, az uniós csatlakozásból adódó feladatok ellátására alkalmas, idegen nyelven tárgyalni képes köztisztviselõi utánpótlás biztosítását.
Járuljon hozzá Magyarország Európai Unió 2011-es soros elnökséggel járó feladatainak elvégzéséhez szükséges felkészüléshez.
Ki lehet ösztöndíjas foglalkoztatott?
Ösztöndíjas foglalkoztatott az a személy lehet,
aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének idõpontjában a 30. életévét még nem töltötte be, és
akinek a diplomája az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítését megelõzõ két éven belül került kiadásra, és
aki a jogviszony létesítése elõtt nem állt munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, megbízási szerzõdés, vállalkozási szerzõdés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát,
érvényes Start-kártyával rendelkezik, vagy kiváltására jogosult
(Start-kártyát jogosult kiváltani minden elsõként munkába álló, felsõfokú végzettséggel rendelkezõ 30 év alatti fiatal, aki tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és hallgatói jogviszonya megszûnését követõen elõször létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt).

Mik az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony jellemzõi?
Idõtartama: 12 hónap
Az ösztöndíjas foglalkoztatására az adott közigazgatási szervre irányadó munkarenden belül kerül sor, összességében heti 40 óra idõtartamban.
Az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíja: havi bruttó: 131.000,- Ft. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az ösztöndíj a minimálbér összegéig adómentes. A társadalombiztosítás szempontjából, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy biztosítottnak, az ösztöndíj járulékalapot képezõ jövedelemnek minõsül.

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság az ösztöndíjas foglalkoztatást a jogi és hatósági szakterületén, az alábbi feladatok ellátására teszi lehetõvé:
hatósági statisztikák összeállítása, elemzése, értékelése
döntés elõkészítéssel kapcsolatos adminisztráció
emlékeztetõk, jegyzõkönyvek készítése
szakirodalmi dokumentáció rendezése
EU dokumentumok, esetjog figyelemmel kísérése,
kommunikációs feladatok (honlap tartalmának feltöltése, hírlevél szerkesztés)
közremûködés a hatóság civilkapcsolatainak fenntartásával összefüggõ feladatokban.

Az elvégzendõ feladatok hatósági tevékenységhez kapcsolódnak, azt kiegészítõ feladatok, melyhez jogi, államigazgatási, esetleg rendõrtiszti fõiskolai, vagy igazságügyi asszisztensi felsõfokú végzettség szükséges.
Melyek a pályázati feltételek?
magyar állampolgárság, cselekvõképesség,
büntetlen elõélet,
egyetemi, fõiskolai végzettséget igazoló – az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítését megelõzõ két éven belül kiadott – diploma, oklevél,
középfokú angol nyelvismeret,
30. életévnél fiatalabb életkor, illetve
regisztrált munkanélküliség elõnyt jelent.

Hogyan lehet pályázni?
Az Egyenlõ Bánásmód Hatósághoz benyújtott fényképes önéletrajzzal, melyhez csatolni kell:
a végzettséget igazoló okiratok másolatait (pályázó saját eredeti aláírásával hitelesített), és a leckekönyv másolatát (index), valamint nyelvvizsga bizonyítvány másolatát,
három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,
A4-es megcímzett válaszborítékot.

Az önéletrajzot és a csatolandó iratokat 1 példányban, zárt borítékban – "Ösztöndíjas foglalkoztatási pályázat" jelige megjelölésével – kell megküldeni az Egyenlõ Bánásmód Hatósághoz (1539, Budapest, Pf. 672.)
Jelentkezési határidõ: 2007. július 15.
Hogyan történik a pályázatok elbírálása?
A pályázók kiválasztása több lépcsõs eljárás során történik, 2007. július 15.-tõl 2007. július 30.-ig tart. Ez idõ alatt kerül sor a bizottság által alkalmasnak talált jelöltek személyes meghallgatására. A pályázók a pályázat eredményérõl az elbírálást követõ 8 napon belül értesítést kapnak. A pályázat benyújtásának tényét és annak tartalmát titkosan kezeljük.
Hol kaphat további információt az ösztöndíjas foglakoztatásról?
Az ebh@egyenlobanasmod.hu e- mail címre várjuk a kérdéseket.

A Fõvárosi Bíróság eljáró tanácsa ítéletével helyben hagyta a Hatóság tavalyi évben hozott határozatát

A Fõvárosi Bíróság eljáró tanácsa ítéletével helyben hagyta a Hatóság tavalyi évben hozott határozatát. A határozat megállapítja, hogy egy gazdasági társaság megsértette az egyenlõ bánásmód követelményét azzal, hogy pusztán roma származása miatt nem vett fel egy, az újságban megjelent álláshirdetésre jelentkezõ személyt. A Hatóság az eljárás alá vontat 700.000 forint bírság megfizetésére kötelezte.
A bíróság döntése értelmében a Hatóság eljárása során megfelelõen, teljes körûen felderítette a tényállást és a jogsértés súlyával, valamint az eljárás alá vont vagyoni helyzetével arányban álló szankciót alkalmazott. A fenti bírságon túlmenõen az elmarasztalt gazdasági társaság viseli az illeték költségét és az ügyvédi munkadíjat is.
A Hatóság határozatának rövid összefoglalója megtalálható a Hatóság honlapján, jogesetek cím alatt, a 180/2006. -os számon.

Képzési felhívás

A Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete és az Ex-Ante Kft. - a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából - anti-diszkriminációs képzési programot hirdet diszkriminációellenes tevékenységet folytató, illetve ilyen tevékenységet folytatni szándékozó civil szervezetek számára. A képzésre 2007. június 25. és 2007. augusztus 17. közötti idõszakban kerül sor. A képzés idõtartama 24 óra (2 x 2 nap)
A képzés célja civil szervezetek átfogó képzése, az egyenlõ bánásmód törvény végrehajtásának elõsegítése, valamint a kapcsolódó "pályázati alap"-ban való sikeres részvételük támogatása. A képzés fõ témakörei: anti-diszkrimináció, egyenlõ bánásmód és az esélyegyenlõség elõsegítésének elmélete és gyakorlata; a civil szervezetek szerepe a diszkrimináció elleni küzdelemben; a gyakorlatban alkalmazható szakmai készségek fejlesztése; a kapcsolódó "pályázati alap"-ban benyújtható anti-diszkriminációs projekt tervek kidolgozása.
A képzésre civil szervezetek és cigány kisebbségi önkormányzatok munkatársai jelentkezhetnek, szervezetenként legfeljebb két fõ.
A jelentkezési lap letölthetõ a www.konszenzus.org/antidiszkriminacio weboldalról, illetve igényelhetõ az antidiszkriminacio@konszenzus.org e-mail címen. A jelentkezési határidõ: 2007 június 20.
A képzésen való részvétel ingyenes, a résztvevõk ellátását, szállás- és útiköltségét a Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete fedezi.
További információk a www.konszenzus.org/antidiszkriminacio weboldalon, illetve a 06 (1) 325-6377-es telefonszámon.

Látássérültek pénzintézeti ügyintézése

A Hatósághoz több panasz érkezett a látássérültek banki ügyintézésével kapcsolatban, ezért tájékoztatást kértünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétõl. Az érintettek széles körû tájékoztatása érdekében az alábbiakban – a PSZÁF hozzájárulásával – közzé tesszük a kapott választ:

PÉNZÜGYI SZERVZETEK
ÁLLAMI FELÜGYLETE
HUNGARIAN FINANCIAL
SUPERVISORY AUTHORITY
Dr. Demeter Judit elnök asszony részére
Egyenlõ Bánásmód Hatóság
1024 Budapest
Margit Krt. 85.
Tárgy: A látássérült ügyfelekkel kapcsolatos banki eljárásra vonatkozó fogyasztói bejelentés

Tisztelt Elnök Asszony!

2007. január 29-én kelt megkeresésére az alábbi tájékoztatást adom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nem elsõ ízben találkozik azzal a problémával, hogy a vakok és gyengén látók pénzügyeik intézése során nehézségekbe ütköznek.

A Felügyelet Fogyasztóvédelmi Fõosztálya 2005. év folyamán felvette a kapcsolatot a Magyar Vakok és Gyengén látók Országos Szövetségével, a Bankszövetséggel, és néhány jelentõs pénzintézettel, annak érdekében, hogy felmérje milyen lehetõségek kínálkoznak a látássérült emberek számára a pénzügyi tárgyú jognyilatkozatok megtétele - elsõsorban bankszámla-szerzõdés megkötése, és a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása - során.

A fentiek eredményeképpen úgy látjuk, hogy a probléma orvoslására a banki gyakorlat több megoldást is talált és alkalmaz. Ezen lehetõségek elsõsorban a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV törvény (Ptk.) által, illetve a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben (Pp.) meghatározott szabályokon alapulnak. A Ptk. 218. § (2) bekezdése kimondja hogy ha az írásbeli alakot jogszabály rendeli, és a szerzõdõ fél nem tud vagy nem képes írni, a szerzõdés érvényességéhez közokirat vagy teljes bizonyító erejû magánokirat szükséges. A Pp. 196. § (3) bekezdésének értelmében pedig, ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, a magánokiratnak csak akkor van teljes bizonyító ereje, ha magából az okiratból kitûnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítõ személy a kiállítónak megmagyarázta.

A Felügyeletnek tájékoztatást adó hitelintézetek a fenti szabályok alkalmazása során egy ún. "névaláíró" személyt vettek igénybe, illetve két tanút alkalmaztak a szerzõdéskötés, valamint a bankszámla feletti rendelkezés során, amennyiben az ügyfél nem látó volt.

Egységesnek mondható az a banki gyakorlat, miszerint a tanúk, a névaláíró, valamint a felolvasó és magyarázó (ismertetõ) személy nem lehetnek a pénzügyi intézmény alkalmazottai, illetve az ügylethez nem fûzõdhet jogi érdekük. A névaláíró, illetve a szerzõdést ismertetõ személy lehet azonos valamelyik ügyleti tanúval.

A tanúk ebben az esetben névaláírásukkal azt igazolják hogy a jelenlétükben a szerzõdést felolvasták és elmagyarázták az ügyfélnek, aki azt jóváhagyólag tudomásul vette, és saját maga, vagy az általa kijelölt (meghatalmazott) névaláíró aláírta.

Bankjegykiadó automatákból (ATM) történõ pénzfelvétel kapcsán a válaszadó pénzügyi intézmények általános véleménye az volt, hogy figyelemmel arra, hogy a gyengén látó, vak emberek ezen tranzakcióknál fokozott veszélynek vannak kitéve, lehetõleg próbálják kerülni a készpénzfelvétel ezen módját. Mindemellett vannak kezdeményezések "beszélõ automaták" telepítésére. Információim szerint egyelõre csak néhány ilyen automata mûködik az országban, és a legtöbb hazai szolgáltató nem tervezi ilyen készülékek telepítését éppen az azokkal járó fokozott kockázatokra figyelemmel.

Egyik bank már több mint nyolc beszélõ automatát helyezett üzembe. A bank automatái az ún. "profivox" nevû szintetizátorszoftvert alkalmazzák amelyet kifejezetten vakok részére készített a Budapesti Mûszaki Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszéke. A bank az országban üzemelõ automatáit folyamatosan alakítja át.

Egy másik pénzintézet egyik budapesti pénzkiadó automatáját a vakok számára akadálymentessé alakította. Az automata billentyûzetét Braille-írásjelekkel látták el, és a gépen fülhallgató-bemenet is van.

A nem látó ügyfelek és a bankok visszajelzései hangot adtak annak is, hogy az érintett vak, illetve gyengén látó ügyfelek elvárásai egyénenként eltérõek. Egyesek például nehezményezték, hogy "névaláíró" személyt kell igénybe venniük illetve magukkal vinniük a banki ügyintézés céljából. Mindebbõl kifolyólag, úgy véljük nem feltétlenül egyetlen megoldás lehet célravezetõ, hatékonyabbnak bizonyulhat, ha megoldási alternatívákat dolgoznak ki (szabályzataikban), amelybõl az ügylet jellege és az eset körülményei alapján választhatnak a felek. Tény, hogy a technikai fejlesztések eredményeképp a nem látó emberek képesek elolvasni a megfelelõ formában kialakított szövegeket, ill. aláírni azokat, és így önállóan képesek felelõs döntést hozni egy adott ügyben.

Minden érintett számára fontos azonban hogy a vak ügyfelek jognyilatkozatai olyan módon kerüljenek megtételre, hogy azok érvényessége, szabályszerûsége tekintetében ne merüljön fel kétség, és a felek számára kölcsönösen megnyugtató és kellõen biztonságos legyen.

A konkrét ügyben is azt tapasztaltuk, hogy az érintett Bankok készek figyelembe venni látássérült ügyfeleik elvárásait. A megkereséssel kapcsolatban a bank arról tájékoztatott, hogy gyakorlatuk során nem szükséges névíró közremûködése, a látássérült ügyfél által aláírt dokumentumot a Bank záradékoltatja és két tanú aláírásával kell azt ellátni, névíró közremûködése csak olyan ügyfelek esetében szükséges, akik kézjegyüket nem tudják feltüntetni az aláírandó dokumentumon.

A bank megkeresésünkre arról tájékoztatott hogy a Bank a panaszolt gyakorlat felülvizsgálatát már korábban megkezdte, és néhány héten belül - látássérült ügyfelei érdekeinek figyelembevételével - egyszerûsíti eddigi gyakorlatát. A Bank leszögezte, hogy az eddigi gyakorlat is elsõsorban ügyfelei védelmét volt hivatva biztosítani, de az új szabályozással azonos biztonságot és jogszerûséget egyszerûbb eljárásban törekszenek biztosítani.

A Hatóság kérdésére válaszul elõadjuk, hogy a Felügyelet nem adott ki állásfoglalást e tárgykörben. Jelezni kívánjuk továbbá, hogy a fentiekben leírtak okán, a probléma korántsem tekinthetõ megoldottnak. A Felügyelet Fogyasztóvédelmi Fõosztálya kész szorosabb együttmûködésre (egyeztetés, iránymutatások, megoldási módok kidolgozása, stb.) annak érdekében, hogy a fogyatékosságuk, vagy egészségi állapotuk miatt hátrányos helyzetû személyek, így a vakok és gyengén látók a banki szolgáltatásokat a jelenleginél könnyebben vehessék igénybe.

Budapest, 2007. március

Üdvözlettel:

Marsi Erika
fõigazgató

Egyenlõ munkáért egyenlõ bért!

A Fõvárosi Bíróság eljáró tanácsa ítéletével helyben hagyta a hatóság tavalyi évben hozott határozatát. A határozat megállapítja, hogy Z. Kft. megsértette az egyenlõ bánásmód követelményét azzal, hogy a Kérelmezõ neme miatt kedvezõtlenebb bánásmódban részesítette a vele azonos munkakörben dolgozó és egyenlõ értékû munkát végzõ férfi dolgozókhoz képest, amikor órabérét azok órabéréhez viszonyítottan alacsonyabb összegben állapította meg. Mivel a cég ezen eljárását a hatóság elõtt nem tudta megfelelõen kimenteni, a hatóság az eljárás alá vontat 1.000.000. forint bírság megfizetésére kötelezte.
A bíróság döntése értelmében a hatóság eljárása során megfelelõen, teljes körûen felderítette a tényállást és a jogsértés súlyával arányban álló szankciót alkalmazott. A fenti bírságon túlmenõen az elmarasztalt gazdasági társaság viseli az illeték költségét és az ügyvédi munkadíjat is.
A hatóság határozatának rövid összefoglalója megtalálható a hatóság honlapján (www.egyenlobanasmod.hu) a 2006. évi jogesetek között a 242/2006. sz. alatt.

Fogyatékkal élõket ért diszkrimináció

A Fõvárosi Bíróság eljáró tanácsa ítéletével helyben hagyta a Hatóság tavalyi évben hozott határozatát. A határozat megállapítja, hogy egy bank megsértette az egyenlõ bánásmód követelményét azzal, hogy hitelkérelme elbírálása során Kérelmezõtõl kifejezetten vakságára tekintettel többletbiztosítékként akár azonnali végrehajtást is lehetõvé tevõ közjegyzõi okiratba foglalt egyoldalú tartozáselismerõ nyilatkozatot követelt meg. Mivel a cég ezen gyakorlatát a hatóság elõtt nem tudta megfelelõen kimenteni, a Hatóság az eljárás alá vontat 300.000 forint bírság megfizetésére kötelezte, és a határozat nyilvánosságra hozatalát rendelte el.
A bíróság döntése értelmében a Hatóság eljárása során megfelelõen, teljes körûen felderítette a tényállást és a jogsértés súlyával arányban álló szankciót alkalmazott. A fenti bírságon túlmenõen az elmarasztalt gazdasági társaság viseli az illeték költségét és az ügyvédi munkadíjat is.
A Hatóság határozatának rövid összefoglalója megtalálható a Hatóság honlapján (www.egyenlobanasmod.hu) a 2007. évi jogesetek között 553/2006. számon.

Foglalkoztatási diszkrimináció

A mai napon a Fõváros Bíróság eljáró tanácsa ítéletével helyben hagyta a hatóság tavalyi évben hozott határozatát. A határozat megállapítja, hogy egy mediátor iroda megsértette az egyenlõ bánásmód követelményét azzal, hogy a jogászi állásra jelentkezõ Kérelmezõ vakságára tekintettel mondta le az elõzetesen egyeztetett állásinterjút. Mivel a cég ezen eljárását a hatóság elõtt nem tudta megfelelõen kimenteni, a hatóság az eljárás alá vontat 800.000 forint bírság megfizetésére kötelezte, és a határozat nyilvánosságra hozatalát rendelte el.
A bíróság döntése értelmében a hatóság eljárása során megfelelõen, teljes körûen felderítette a tényállást és a jogsértés súlyával, valamint az eljárás alá vont vagyoni helyzetével arányban álló szankciót alkalmazott. A fenti bírságon túlmenõen az elmarasztalt gazdasági társaság viseli az illeték költségét és az ügyvédi munkadíjat is.
A hatóság határozatának rövid összefoglalója megtalálható a hatóság honlapján (www. egyenlobanasmod.hu) a 2006. évi jogesetek között, 295/2006. szám alatt.

2007. május 24.

Brüsszeli konferencia a nemi alapú diszkrimináció témakörében

A Hatóság 2007. szeptember 6-7-én az Európai Bizottság Foglalkoztatással, Szociális Ügyekkel és Esélyegyenlõséggel foglalkozó Általános Igazgatósága által szervezett konferencián képviseltette magát Brüsszelben. A Bizottság fenti Igazgatósága által történt kezdeményezésre megalakult Nemi Diszkriminációval Foglalkozó Hálózat tagjainak második hivatalos találkozója volt ez.

A tanácskozás fõ témáját az Európai Parlament és a Tanács a férfiak és nõk közötti egyenlõ bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az elõmenetel és a munkakörülmények terén történõ végrehajtásáról szóló 76/207/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2002/73/EK irányelvének gyakorlati alkalmazása adta.

A konferencián több tagállam képviselõje ismertetett egy-egy jogesetet a terhesség, anyaság, szülõi szabadság miatti hátrányos megkülönböztetés területérõl. Az elõadók többek között Ciprusról, Svédországból, Dániából, Ausztriából és az Egyesült Királyságból érkeztek. Fentieken kívül az Európai Bíróság által már elbírált jogesetek bemutatására is sor került.

Pályázati felhívás: "Önkormányzatok az esélyegyenlõségért" díj elnyeréséért. A pályázat itt olvasható.

Elõzménye: Az MNKFSZ rendezvényeinek tapasztalatai és eredményei alapján a Magyar Önkormányzatiság 15 éves évfordulója alkalmából úttörõ értékfeltáró projektet indított el.

"Az Önkormányzatok az Esélyegyenlõségért" Díj megalapításával lehetõség nyílik a helyi esélyegyenlõségi kezdeményezések feltárására és elismerésére.

37 pályázat érkezett a díjra a nõk, a kisebbségek és a fogyatékosok esélyegyenlõsége témában. Az innovatív helyi kezdeményezéseket Szakértõ Bizottságok értékelték.

Célja: Példaértékû és elõremutató önkormányzati kezdeményezések és programok feltárása és bemutatása, amelyek a társadalmi összefogás megvalósításán keresztül az esélyegyenlõség érvényesülését sikeresen mozdították elõ helyi vagy regionális szinten.

Résztvevõk száma: 120 fõ
Résztvevõk köre: önkormányzatok, civil szervezetek, helyi közösségek képviselõi

Fõvédnökök:
Dr. Gurmai Zita, európai parlamenti képviselõ
Dr. Lamperth Mónika, belügyminiszter

Külön díjat átadók:
Dr. Lamperth Mónika, belügyminiszter
Fodor Antalné Dr., a TÖOSZ Polgármesternõ Tagozat elnöke

Befejezõdött a Twinning Light program, melyben a Hatóság a bécsi Ludwig Boltzmann Emberi Jogi Intézettel együttmûködésben vett részt

Befejezõdött a Twinning Light program

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság az alábbiakban közzéteszi az osztrák Ludwig Boltzmann Institut für Menschenrechte partnerszervezettel 2007. februárja és 2007. júliusa között lebonyolított Twinning Light program keretében a közös munka eredményeként megszületett tanulmányokat. 
Az Európai Unió Bizottsága által támogatott, az egyes tagállamokban mûködõ diszkrimináció ellen küzdõ hatóságok és civil szervezetek közötti szélesebb körû együttmûködést célzó programról honlapunkon már korábban is hírt adtunk. 

Helyzetfelmérõ jelentés
Stratégiai jelentés
Interaktív anti-diszkriminációs képzés
Kommunikációs stratégiák a magyar Egyenlõ Bánásmód Hatóság számára
Útmutató

The Equal Treatment Authority of Hungary (ETA) hereby publishes the reports produced by colleagues of the Ludwig Boltzmann Institut für Menschenrechte (LBI) and the ETA as a result of the European Commission funded Twinning Light Project conducted between February and July 2007. 

Final Assessment report
Strategies report
Communication strategy report
Guidebook

Parlamenti Nyílt Nap a melegek jogairól

Szeptember 21.-én Lévai Katalin EP képviselõ kezdeményezésére immár 5. alkalommal került sor nyilvános parlamenti meghallgatásra, mellyel ez alkalommal a képviselõ asszony a melegek helyzetére, társadalmi kirekesztettségükre kívánta felhívni a figyelmet. A meghallgatás sok érdeklõdõt vonzott, az érintettek közül többen a nyilvánosságot vállalva beszéltek személyes sorsukról, mindazokról a problémákról, amelyekkel a jogi szabályozatlanság és az elõítéletek miatt nap, mint nap szembesülni kényszerülnek. A hatóság elnöke ismertette a szexuális irányultságon, mint az egyenlõbánásmódról szóló törvény szerint védett tulajdonságon alapuló eljárásaik tapasztalatait, vagy inkább ezek hiányát. Elmondta, hogy nagyon kevés - a vélhetõen elõforduló esetek töredékét sem jelentõ - kérelem érkezik ilyen ügyben a hatósághoz, ezek egy részében azért kellett megszüntetni az eljárást, mert a melegeket ért sérelem nem volt bizonyíthatóan összefüggésbe hozható a védett tulajdonsággal, más ügyekben pedig a sérelmet szenvedett fél visszavonta a kérelmét. Demeter Judit felhívta a társadalmi és érdekképviseleti szervezetek figyelmét mindazokra a jogi lehetõségekre, amellyel a melegek jogérvényesítését eredményesebbé tehetnék. Az ülésen ismertette az Egyenlõ Bánásmód Tanácsadó Testület állásfoglalását az Új Polgári Törvénykönyv vonatkozó részének módosítására. Bõvebben itt.

"Az Európai Unió és a hátrányos megkülönböztetés felszámolása": az Európai Unió Bizottsága pályázatot hirdet az EU fiataljai számára

"Az Európai Unió és a hátrányos megkülönböztetés felszámolása" címmel pályázatot hirdetett meg Franco Frattini, a jogérvényesülésért, a szabadságért és biztonságért felelõs európai biztos. A 12-18 éves európai gyermekeket és serdülõket arra kérik, hogy készítsenek plakátokat az EU-n belüli hátrányos megkülönböztetés felszámolása témájában. A pályázat célja, hogy felhívja az európai ifjúság figyelmét az EU e téren folytatott tevékenységeire.

A pályázaton részt venni kívánó fiataloknak plakátot kell készíteniük, amely a megkülönböztetés-mentesség Európai Unióban élõ eszméjét ábrázolja. A résztvevõk az életkoruknak megfelelõ kategóriában indulhatnak (12-14 év és 15-18 év), és legalább négy fõbõl álló csapatot kell alkotniuk. A pályamûveket elõször nemzeti szinten válogatják, majd az életkori kategóriáknak megfelelõ három elsõ helyezettet meghívják a november 20-án a gyermekjogok nemzetközi napján az egyes országokban megrendezésre kerülõ díjátadásra. Európai szinten a nemzeti díjazottak elsõ mûvei újabb válogatáson vesznek részt, és minden egyes életkori kategória három-három gyõztes csapata december 15. és 17. között Brüsszelben lehetõséget kap a fõváros és az európai intézmények felfedezésére, valamint egy találkozóra Frattini alelnökkel az elnöklete alatt megrendezendõ európai díjátadáson.

Bõvebb információ a www.euroifjusag.eu oldalon áll rendelkezésre, amely hozzáférést nyújt a pályázat honlapjához.

A Fõvárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. meghirdette a "LEGJOBB ESÉLYEGYENLÕSÉGI TERV" díjat Magyar Nõi Karrierfejlesztési Szövetség pályázatot ír ki a "LEGJOBB NÕI MUNKAHELY DÍJ" elnyerésére

Az elmúlt években több esemény, díj, pályázat, rendezvény, kezdeményezés is megerõsítette a munkahelyi esélyegyenlõség, a sokszínûség, és a vállalati társadalmi felelõsségvállalás fontosságát.

2007 - "Egyenlõ Esélyek Mindenki Számára Európai Év". A szlogen mögött Európa 30 országának elkötelezettsége áll, mely lehetõvé teszi, hogy a figyelem középpontjába kerüljön az esélyegyenlõség érvényesülése, a sokféleség tisztelete és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem.

Az év kezdeményezései között a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, és mint közremûködõ szervezet a Fõvárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht.,

PÁLYÁZATOT HIRDET A "LEGJOBB ESÉLYEGYENLÕSÉGI TERV" DÍJRA.

A pályázat célja, hogy kellõ elismerésben részesíthesse a legjobb esélyegyenlõségi terveket mûködtetõ szervezeteket, hogy lehetõséget biztosítson esélyegyenlõségi terveik megmérettetésére, és a jó gyakorlatok megismerésére.

A pályázatot három kategóriában hirdetjük meg:

A. versenyszféra, többségi állami tulajdonú vállalkozások, B. önkormányzatok és intézményeik, C. központi közigazgatás és intézményei.

A díjat dr. Lamperth Mónika Miniszter asszony adja át.
A díj adományozásának elõkészítését a Fõvárosi Esélyegyenlõség Módszertani Iroda végzi, ezen belül az õ feladata a pályázat elõkészítése, kiírása, a pályázatok elõértékelése.
A díj adományozásáról szakértõi Elbíráló Bizottság dönt.

Díjazott lehet:

  • azon önkormányzati, kormányzati, vagy magántulajdonú munkáltató (szervezet, intézmény, vállalkozás stb.),
  • aki Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkezik,
  • és munkavállalói (beleértve a köztisztviselõket és közalkalmazottakat is) létszáma meghaladja az 50 fõt,
  • valamint nyilatkozik arról, hogy munkaügyi kapcsolatrendszere rendezettnek minõsül, és az Egyenlõ Bánásmód Hatósága nem hozott elmarasztaló határozatot vele szemben.

 

A pályázat értékelési szempontjai:

Témakör:pont
1. Benyújtott dokumentáció áttekinthetõsége 4
2. Érintett célcsoportok jelenléte, indokoltsága 12
3. Folyamatok szabályozottsága 4
4. Esélyegyenlõségi terv/stratégia tartalma a következõ területeken:  
e) Bérezés és Juttatások 2
b) Munkakörülmények2
c) Fizikai és informácós akadálymentesítés 1
d) Képzés, elõléptetés 2
a) belépés, kilépés, (GYES-rõl) visszalépés 2
f) Gyermekneveléssel és szülõi szereppel kapcsolatos kedvezmények 2
g) Egyéb, sajátos rendelkezések, programok, akciók 1
5. A terv megvalósulásának monitorozása, egyeztetõ mechanizmusok, munkavállalói részvétel 4
6. Panasztételi eljárások kidolgozottsága 2
Összesen:38

 

A pályázathoz csatolni kell a szervezet esélyegyenlõségi tervét, valamint a pályázati adatlap részét képezõ mellékletet, melyet a munkavállalói érdekképviseletek töltenek ki.
A díjak odaítélése a pályázati ûrlap és az ahhoz csatolt dokumentumok alapján történik, mindezzel együtt az Iroda munkatársai kérhetnek hiánypótlást vagy pontosítást a pályázóktól az elbírálás idõszakában, az Elbíráló Bizottság tagjai pedig látogatást tehetnek a pályázóknál.

A díj pénzjutalommal nem jár, de a nyertesek használhatják "Legjobb esélyegyenlõségi tervvel rendelkezõ szervezet, XX kategória 2007" címet, valamint emlékplakettet kapnak.
A díjazottak tevékenységérõl és a díjazás indoklásáról kiadvány készülhet. A pályázatban szereplõ adatokat az Adatvédelmi törvény betartásával kezeli az Iroda, az említett kiadványban szereplõ bemutatkozókat a díjazottakkal egyeztetve készíti el.

A díjra az erre a célra készített pályázati ûrlapon lehet pályázni.
A pályázatok beadási határideje 2007. november 1.
A pályázatok elbírálása, és a díjkiosztás 2007. novemberében várható.

A pályázatot mellékletekkel együtt 1 eredeti és 1 másolati példányban, valamint 1 digitális példányban kell benyújtani (CD-n vagy lemezen, azon mellékletekkel, melyek elérhetõek ilyen formában) a Fõvárosi Esélyegyenlõségi Módszertani Iroda címére (1091 Budapest, Üllõi út 45.)
Kérjük a borítékra ráírni:
LEGJOBB ESÉLYEGYENLÕSÉGI TERV DÍJ 2007!

Kérjük, pályázata alátámasztására minél több dokumentumot csatoljon!
További információ és pályázati ûrlap honlapunkon www.pestesely.hu, vagy a szekely@pestesely.hu e-mail címen, illetve telefonon Székely Éva, projektvezetõnél a 216-0809-es számon szerezhetõ.

2007. október 7.

Koltai Luca
szakmai vezetõ

Jelentkezési lap (letöltés)

Részt vettünk a Kézenfogva Alapítvány konferenciáján

A Kézenfogva Alapítvány fogyatékosságügyi antidiszkriminációs programjának nyitó konferenciáját tartotta 2008. január 16-án, amit sajtótájékoztató követett.
A konferencia címe: "Ne hagyd magad"
E program fõ célja az értelmi sérült, halmozottan fogyatékos és autista emberek egyenlõ bánásmódjának elõsegítése. A program keretében feltárják a diszkriminációs eseteket és azokat komplex módon kezelik lakhatási, foglalkoztatási, képzési-oktatási, egészségügyi, szociális színtereken.
A programon résztvett az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnöke is.
A Hatóság és az Alapítvány megállapodott abban, hogy az antidiszriminációs jelzõrendszer útján feltárt eseteket a panaszos beleegyezésével továbbítják a Hatósághoz, amelynek eljárásában az Alapítvány meghatalmazás alapján elláthatja a fogyatékossággal élõk képviseletét is. Ezekben az ügyekben az Alapítványt megilletik továbbá az ügyféli jogosítványok, egyebek mellett bizonyítási indítványokat tehet, betekinthet az iratokba és részt vehet az eljárási cselekményekben. Mindkét szervezet célja, hogy ezeknek az ügyeknek minél nagyobb nyilvánosságot biztosítson, bízva abban, hogy ezzel is hozzájárul a hasonló jogsértések megelõzéséhez.

A Kézenfogva Alapítvány elérhetõsége:
1061 Budapest Pf. 234. Jelige: "Ne hagyd magad"
Telefon: 06. 40/200-320 ( kék szám ) Hétfõn:11-17 óráig, szerdán 10-16 óráig.
E-mail: nehagydmagad@kezenfogva.hu

Részt vettünk a Nõi Esély Alapítvány konferenciáján

A Nõi Esély Alapítvány 2007. október 18.-án "Üvegplafon: Nõk a döntéshozásban" címmel konferenciát rendezett, melyen részt vettünk. A konferencia rendezõinek célkitûzése, hogy változtassanak azon a magyarországi gyakorlaton, mely szerint a nõk nem kerülhetnek képességeiknek, tehetségüknek, felkészültségüknek megfelelõ arányban döntéshozó pozícióba. A rendezvény - mely tematikailag három részbõl épült fel - a Dr. Sándor Klára és Dr. Magyar Bálint által jegyzett, a magyar parlamentben a nemek közötti tényleges esélyegyenlõség megteremtését célzó és ennek érdekében nõi kvótát elõíró törvényjavaslatban foglaltak fontosságára és indokoltságára hívta fel elsõsorban a hallgatóság figyelmét.

A konferencia elsõ része a "Nõk a politikában" címet kapta, melyet Sándor Klára felszólalása nyitott meg. A nyelvész-országgyûlési képviselõ asszony statisztikai adatokkal és az ezekbõl levonható következtetésekkel mutatott rá azokra az okokra, melyek a XXI. században is igazzá teszik "a társadalom a lányoknak gyökeret, a fiúknak szárnyakat ad" - angol nyelvterületrõl származó- megállapítást. Bollobás Enikõ a "társadalmi szférák" meglétére és különválásuk különbözõ fokaira helyezte felszólalásának súlypontját. Ezek a kiváltói - az irodalmár, volt nagykövet asszony szerint -, hogy a mindennapi életben fel-fel bukkannak és ezáltal az egyes gondolatvilágoknak még mindig részét képezik a férfiak alanyi, illetve a nõk tárgyi helyzetérõl alkotott felfogások. Megítélése szerint a nõk nem alanyai személyes mondataiknak, Õk azok akikhez, akikrõl és akiknek a nevében beszélnek, vagyis a cselekedetek szempontjából páciensek. Ezzel szemben a férfiak a cselekedetek ágensei. Dr. Gurmai Zita EP képviselõ asszony hozzászólásában a szociálisabb Európa, a nõk nagyobb részvétele és a döntések hatékonysága közötti összefüggést emelte ki. Példaértékûnek nevezte az ezen a téren megalkotott norvég és izlandi jogszabályokat. Elmondta, Õ azt szeretné elérni (és ezért is támogatja a nõi kvóta gondolatát), hogy a "nõket nõkként, saját jogukon, nem pedig "nem férfiakként" említsék". A képviselõ asszony kiemelte azt is, a nõk szerepvállalásának fontos terepe kell, hogy legyen, illetve maradjon a szûkebb pátriában való közösségi közremûködés, a helyi képviseletben való részvétel.

A "Nõk a gazdaságban" panel résztvevõi (Nagy Beáta, Takács Ildikó, Demcsák Mária, Horváth Emese) személyes életútjukból is merítve hívták fel a figyelmet a nõket karrierjük építésében feltétel nélkül támogató családok fontosságára. Nagy Beáta aláhúzta, nem csak "üvegplafon", hanem "üvegfal" és "üveglift" is létezik a munka világában. A nõk horizontálisan is elkülönülnek a férfiaktól, hiszen felmérések igazolják, hogy leginkább HR és kommunikációs területeken jutnak vezetõ pozícióba. A feminizált szervezeteken belül pedig a férfiaknak szinte garantált a gyors elõrejutás lehetõsége.

A konferencia harmadik része a "nõk a tudományban" címet viselte. Barát Erzsébet, Adamik Mária és Szentgyörgyi Zsuzsa a természetes nõi szerepek átalakulásának okait és következményeit boncolgatták. Kardinális kérdésnek tekintették a társadalom informálását és ezáltal meggyõzését a nõi kvóta alkalmazásának fontosságáról. Sándor Zsuzsa a felvetésre reagálva közölte, egy 2007 szeptemberében készült felmérés szerint a magyar társadalom 75 százaléka támogatja a törvényjavaslatban megfogalmazottakat

A rendezvényrõl, illetve a nõi kvótáról szóló javaslatról további, részletesebb információ olvasható a www.noikvota.hu címen.

"Nyilatkozat a kor szerinti hátrányos megkülönböztetés visszaszorítása érdekében a pénzügyi szolgáltatások területén"

Európában fokozatosan emelkedik a lakosság átlagéletkora, növekszik a születéskor várható élettartam. A civilizációs vívmányoknak, az orvostudomány eredményeinek, illetve a mind szélesebb körben elérhetõvé vált jóléti és kényelmi szolgáltatásoknak köszönhetõen tovább élünk, és hosszabb idõt töltünk el egészségben és jólétben.

A születéskor várható átlagos életkor ma Magyarországon közel 73 év. Az idõsek száma néhány évtized múlva a jelenlegi kétmilliót meghaladva elérheti a hárommilliót is, így a lakosság közel egyharmada 65 év feletti lehet. Az idõskorú népesség és az idõskorúak, mint fogyasztók szerepe felértékelõdik.

A társadalomnak és a gazdaságnak fel kell készülnie a népesedési változások miatti új helyzetre. A korszerû, a fogyasztói igényeket folyamatosan követõ gazdaság, ezen belül a pénzügyi szektor érdekelt az idõskorúak által is elérhetõ szolgáltatások körének bõvítésében. 

A fogyasztók érdekei megkövetelik, hogy a gazdasági racionalitás szempontjai mellett a szolidaritás és az esélyegyenlõség európai értékei is érvényesüljenek. A pénzügyi szektor szolgáltatói számára ezeket az értékeket a törvényeken túl a felügyelõ hatóságok (pl. PSZÁF, GVH) ajánlásai és a szakmai szövetségek (Bankszövetség, MABISZ, BAMOSZ) belsõ etikai elõírásai is közvetítik.

E nyilatkozat aláírói kinyilvánítják, hogy az idõsekkel szembeni egyenlõ bánásmód tiszteletben tartását fontos alapértéknek tartják, melyet a pénzügyi szolgáltatások területén folyamatosan szem elõtt kívánnak tartani az esélyegyenlõség elõmozdítására. Ennek érdekében felhívják a pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek figyelmét az esélyegyenlõségi törvény alkalmazásának fontosságára, arra, hogy

  • a pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek ügyfeleik életkorát ne tekintsék olyan tényezõnek, amely a szolgáltatásból történõ automatikus kizárásra adhat alapot;
  • alakítsanak ki olyan pénzügyi termékeket, amelyek alkalmasak a létszámában és gazdasági erejében egyre jelentõsebb vásárlóerõvel rendelkezõ idõs korosztály igényeinek kiszolgálására;
  • átlátható, a fogyasztók számára is érthetõ termék- és szolgáltatás-leírást, a szolgáltatások igénybevételéhez egyértelmû feltételrendszert alakítsanak ki;
  • ne csak a nyilvános ajánlatok, hanem a belsõ szabályzatok is biztosítsák, hogy a fogyasztókat sem életkoruk, sem egyéb természetes tulajdonságuk alapján nem különböztetik meg hátrányosan;
  • a csoportos megkülönböztetés elkerülése érdekében, összhangban az Európai Parlament és Tanács által elfogadott 2008. január 16-i irányelvben foglaltakkal, olyan eljárást alkalmazzanak, amely az egyéni teljesítõképességet részletesen vizsgálja és az ajánlatokban figyelembe veszi;

Lényeges, hogy az idõskorúak megfelelõ információkkal rendelkezzenek az elérhetõ pénzügyi-befektetési szolgáltatásokról. Ezért a nyilatkozat aláírói kiemelten fontosnak tartják, hogy a lakosság pénzügyi kultúrája színvonalának emelése érdekében tett erõfeszítések keretében az idõskorúak megfelelõ, szervezett folyamatos tájékoztatását és oktatását.

Jelen nyilatkozat aláírói érdekeltek abban, hogy a hazai pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek az idõskorúakat közmegelégedésre, magas színvonalon szolgálják ki. Ezért kinyilvánítják, hogy - a jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével - folyamatosan tájékoztatják egymást, és rendszeresen együttmûködnek az esélyegyenlõség elõmozdítása érdekében.

Budapest, 2008. február 22.

Egyenlõ Bánásmód HatóságMagyar Nyugdíjasok Országos Szövetsége
Országos Fogyasztóvédelmi EgyesületFogyasztóvédelmi Nemzeti Hatóság
Magyar Köztársaság Országgyûlése Fogyasztóvédelmi Ad hoc bizottságaPénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Herczog Edit Európai parlamenti képviselõ

Elsõ közérdekû igényérvényesítés az EBH-nál

Egy hajléktalan személyek jogait védõ fórum, mint közérdekû igényt érvényesítõkérelmére a Hatóság eljárást folytatott le egy bankkal szemben. Az eljárást kezdeményezõ szerint a bank azzal, hogy az állandó vagy ideiglenes lakcím nélküli személyekkel megtagadta a bankkártya-szerzõdés megkötését, megsértette az egyenlõ bánásmód követelményét, valamint e személyek emberi méltóságát, hiszen a lakcím nélküliséget azonosította a hajléktalansággal, a hajléktalanságot pedig a bankkártya biztonságos kezelésére való alkalmatlansággal. 

A Hatóság a felek nyilatkozatai, az ügyben tartott tárgyaláson elhangzottak, valamint a becsatolt iratokban foglaltak alapján egyezség létrehozására tett kísérletet, amely a felek együttmûködési szándékának köszönhetõen eredményesen zárult.

A bank az egyezségben elhatárolódott a diszkrimináció minden formájától. Ügyviteli szabályzatát és belsõ utasításait 30 napon belül úgy módosította, hogy a bankkártyához való hozzájutásnak ne legyen akadálya, ha az ügyfél lakcímet igazoló hatósági igazolványa "lakcím nélküli" bejegyzést, vagy egy adott település megjelölését tartalmazza. A Hatóság az egyezséget határozattal jóváhagyta, a bank pedig fenti módosítás megtörténtét, vagyis az egyezségben foglaltak megtartását a vállalt határidõn belül a Hatóság és a kérelmezõ részére igazolta.

A Hatóság Elnöke a Negykanizsán szervezett fórumon

A Hatóság elnöke részt vett a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata és az Európai Unió Roma Ifjúságért Egyesület által szervezett rendezvényen, amelyen az egyenlõ bánásmód elvérõl és a kisebbségi törvényrõl tartottak elõadást.
Az elnök ismertette az Egyenlõ Bánásmód Hatóság szerepét, tevékenységét, a jellemzõ ügyeket. Felhívta a figyelmet a Hatóság elérhetõségére, a honlapra. Kérte a hallgatóságot, különösen a kisebbségi önkormányzatok megjelent képviselõit, hogy bátran vállalják a diszkrimináció áldozatainak képviseletét és forduljanak a Hatósághoz. A tanácskozáson részt vett Litter Nándor polgármester, Teleki László politikai államtitkár és Heizer Antal a nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke is.

Vendégünk volt dr. Halmai Gábor

Vendégünk volt dr. Halmai Gábor alkotmányjogász, az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ Igazgatója, egyetemi tanár, aki az emberi jogi kérdéseket az Alkotmánnyal összefüggésben világította meg, több olyan példával színesítve elõadását, amely gyakorlati segítséget is jelent számunkra. Beszélt az Alkotmány bírói gyakorlatban való alkalmazásáról, az ezzel kapcsolatos ombudsmani véleményekrõl. Nagy jelentõséget tulajdonít az Egyenlõ Bánásmód Hatóság létrehozásának - melyet õ is szorgalmazott -, úgy véli, hogy a Hatóság széles hatásköre biztosítja az egyenlõ bánásmód megsértését elszenvedettek sérelmének orvoslását, tevékenysége elõsegíti az elõítéletesség, a diszkrimináció csökkentését.

Részt vettünk a Kisebbségi Ombudsman által szervezett fórumon

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyûlési Biztosa vizsgálatot indított a hátrányos helyzetû és roma gyermekek oktatási integrációja érdekében tett intézkedések eredményességének áttekintésére. Elsõ lépésként fórumot szervezett „Oktatási integráció Magyarországon” címmel, a problémák feltérképezése céljából. Fontos kérdés, hogy az integrációs oktatási modell mennyiben járul hozzá az oktatási szegregáció felszámolásához, az eddigi tapasztalatok alapján milyen irányban kell elmozdulni? Az elõadók szóltak a kormányzati intézkedésekrõl, az OM integrációs politikájáról, a szegregáció fajtáiról, az iskolák finanszírozásáról. Valamennyi elõadásból kitûnt, hogy a roma gyermekek szegregációja élõ probléma. Mindezek ellenére e témakörben, az egyenlõ bánásmód megsértése miatt hatóságunkhoz nem fordulnak a sérelmet elszenvedettek. A vizsgálat - véleményünk szerint - ennek okaira is rámutat és hatóságunk a maga eszközeivel hozzájárulhat a jogellenes elkülönítés felszámolásához.

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság munkatársa, Inkei-Farkas Márton a 2006. május 11-13. között Balatonföldváron megrendezett Közigazgatási Szakmai Ifjúsági Napokon pályamunkájáért III. díjban részesült

  • Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság munkatársa, Inkei-Farkas Márton a 2006. május 11-13. között Balatonföldváron megrendezett Közigazgatási Szakmai Ifjúsági Napokon, a Köztisztviselõk Szakmai Szervezeteinek Szövetsége és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége által kiírt pályázaton a  "Diszkrimináció elleni állami fellépés reformja Magyarországon az Egyenlõ Bánásmód Hatóság mûködésének tükrében" címû pályamunkájáért III. díjban részesült. A pályamunka teljes terjedelemben a Magyar Közigazgatási Kar honlapján (www.kozigkar.hu-n) olvasható.

Szakmai továbbképzés október 10-én

2006. október 10-én a Hatóság munkatársa részt vett a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédõ Iroda által szervezett, az egyenlõ bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) elméleti és gyakorlati kérdéseit feldolgozó mûhelymunkában. A tréningnek a Magyar Bíróképzõ Akadémia épülete adott helyt.

Az elsõ elõadó: dr. Gyulavári Tamás, az ELTE ÁJTK Munkajogi Tanszék egyetemi docense a közvetlen és a közvetett hátrányos megkülönböztetés elhatárolásáról, elméleti és gyakorlati kérdéseirõl beszélt. Összehasonlította a közösségi jog diszkriminációra vonatkozó irányelveit és fogalmait a hatályos magyar jogi szabályozással, külön kitérve a kimentés kérdésére.

A második elõadást dr. Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje tartotta, aki a bizonyítás legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseit vetette fel. Elõadásának fõ témája így a két szembenálló fél bizonyítási kötelezettsége, a fordított bizonyítási teher, a kimentési bizonyítás és a tesztelés, mint bizonyítási eszköz volt.

A harmadik témakör az akadálymentesítés, környezetünk mindenki számára hozzáférhetõvé tétele volt, amirõl dr. Bérces Renáta, a Fõvárosi Bíróság bírája tartott elõadást. Mondandóját európai kitekintéssel kezdte, majd rátért a hazai szabályozás fõbb sarokpontjaira, külön kiemelve a középületek akadálymentesítésének problémakörét. Beszélt az Egyenlõ Bánásmód Hatóság ügyeirõl, valamint az akadálymentességgel kapcsolatos polgári perekrõl.

Jogesetek megvitatására is sor került, dr. Farkas Lilla és dr. Kárpáti József ügyvédek vezetésével. A jelenlévõk csoportokat alkottak, és így ütköztették álláspontjaikat a nem akadálymentes pénzautomata, a roma származású pedagógus és az álláshirdetésre jelentkezõ szobafestõ ügyében.

Szakmai konferencia 2006. március 31-én és április 1-én

Szakmai konferencia 2006. március 31-én és április 1-én.

Szakmai konferencia
Az Európa Unió által támogatott program keretében tanácsvezetõ bírókkal, illetve személyiségi jogi és munkaügyi pereket tárgyaló bírókkal együtt részt vettünk 2006. március 31-én és április 1-én az egyenlõ bánásmód témakörben tartott két napos képzésen.
A konferencia témakörei a következõk voltak:
A diszkrimináció tilalma az Alkotmányban és az Alkotmánybíróság gyakorlatában
Elõadó: dr. Bitskey Botond
A közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés
Elõadó: dr. Gyulavári Tamás Tréner: dr. Kárpáti József
A bizonyítás elméleti és gyakorlati kérdései
Elõadó: dr. Kádár András Tréner: dr. Farkas Lilla
Az akadálymentesítés problémaköre
Elõadó: dr. Bérces Renáta Tréner: dr. Kárpáti József
Adatvédelem az Ebktv. tükrében
Elõadó: dr. Zombor Ferenc
Szakmai konferencia
Az elõadások interaktív formában zajlottak, és fikciós diszkriminációs esetek feldolgozására, esetmegoldásokra került sor.

Valamennyi résztvevõ igen tartalmasnak, szakmailag magas színvonalúnak értékelte az elhangzottakat, a tárgyalásba vett és alaposan megkonzultált szakmai kérdések, az esetgyakorlatok nagy segítséget jelentenek a napi munkában, a bírósági és hatósági jogalkalmazás egységes gyakorlatának kialakításában.

Roma nõk konferenciája

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság hatósági fõreferense részt vett a Roma Nõk Országos Egyesülete által szervezett „A Roma nõk esélyegyenlõsége - esélyegyenlõtlensége a XXI. századi Magyarországon” címmel megrendezett országos konferencián, Nagykanizsán, ahol elõadást tartott az „ Egyenlõ Bánásmód Hatóság részvétele a diszkriminációs esetek kezelésében”címmel. Beszélt a hatóság hatáskörérõl, eddigi tevékenységérõl, az eljárás menetérõl, és ismertetett roma nõket ért hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyeket. Kiemelte, hogy a civil szervezeteknek, így az Egyesületnek is jelentõs szerepe lehet a diszkriminációs esetek felderítésében és a hátrányt szenvedett emberek képviseletében a hatóság elõtt folyó eljárásokban.
2006. március 24.

A Hatóság munkatársa elõadást tartott a Fõvárosi Munkaügyi Központ Álláskeresõk Klubjában

2006. április 6-án a Hatóság munkatársa az FMK humánszolgáltatásban dolgozó szakemberei részére tartott másfél órás elõadást a Hatóság munkájáról, a foglalkoztatás területét érintõ leggyakoribb ügyekrõl. Az elõadás végén a jelenlévõk kérdéseket tehettek fel illetve saját tapasztalataikat osztották meg a témában az elõadóval.

10 éves az Európai Roma Jogok Központja (ERRC)

A Hatóság elnöke és egy munkatársa részt vett az ERRC fennállásának 10 évfordulója alkalmából tartott ünnepségen, amelynek Nagy Britannia Budapesti Nagykövetsége adott helyet. Az ünnepséget Sir Bob Hepple, az ERRC ügyvezetésének elnöke nyitotta meg. Ezt követõen felszólalt Aryeh Neyer úr, az Open Society Institute (Nyitott Társadalom Intézete) elnöke, dr. Dimitrina Petrovna az ERRC vezetõ igazgatója, aki beszéde végén bemutatta az ERCC munkatársait is. Utóbbiak közül az ERRC tevékenységét öten ismertették, megemlítve az ERRC által elért sikereket a bírósági eljárásokban. rendezvény a roma ügyeket érintõ legfontosabb témákban interaktív beszélgetés keretében folytatódott, amelyben olyan neves személyiségek vettek részt, mint dr. Kõszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság alapítója és elnöke, Nicoleta Bitu, az ERRC elnökségi tagja Romániából, Mohácsi Viktória, az Európai Parlament tagja, Rumyan Russinov, a Roma Nevelési Alapítvány igazgató-helyettese és dr. Kaltenbach Jenõ a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa.
A rangos esemény a brit nagykövet, John Nichols, dr. Demszky Gábor fõpolgármester valamint Soros György beszédeivel zárult, amely alatt a részt vevõk megtekinthették azokat a fotókat, amelyeket az ERRC tagjai készítettek munkájuk során a romákról valamint Demszky Gábor 1978-ban a témában készített felvételeit.

A Hatóság elnöke szakszervezeti tisztségviselõkkel találkozott Balatonszemesen

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének Nõtagozata a tisztségviselõi részére 2006. április 10-12. között képzést szervezett, amelyen 25 fõ vett részt. A képzés keretében a hatóság elnöke tájékoztatást adott az Egyenlõ Bánásmód Hatóság munkájáról, majd az elõadást konzultáció követte. A hallgatóság igen aktív volt, számos konkrét kérdés is felvetõdött. Megállapodtak a kapcsolat rendszeressé tételében, a konkrét segítségnyújtásban.

A Hatóságnál május 4-5-én kétnapos tréninget tartott a Clifford Chance Ügyvédi Iroda két munkatársa

Margaret Blair Soyster New Yorkból, Marye Cherry Washingtonból érkeztek az Európai Roma Jogok Központja és az Egyenlõ Bánásmód Hatóság közös szervezésében megtartott tréningre, amelynek témája az Egyesült Államokbeli szexuális zaklatásról szóló törvény áttekintése, az iroda által a témában képviselt nagyobb, már befejezett ügyek ismertetése volt a Hatóság munkatársaival és a meghívott résztvevõkkel. A tréning résztvevõi megismerkedtek a szexuális zaklatás két formájával, az ún. quid pro quo és az ellenséges munkahelyi környezet teremtésével megvalósuló zaklatás konkrét eseteivel, jellemzõivel. Az elõadók a tréninget követõen a jövõben is jól hasznosítható kézikönyvet adtak át a résztvevõknek.

Az Európai Parlament képviselõje szeptember 14-én látogatást tett a Hatóságnál

Dr. Gurmai Zita az Európai Parlament Nõjogi és Esélyegyenlõségi Bizottságának alelnöke Hatóságunknál járt, elõadást tartott a nõi szerepvállalásról a munka világában. A képviselõ asszony hangsúlyozta a nõk és férfiak esélyegyenlõségével kapcsolatban a már az 1951-es Római Szerzõdésben is célul kitûzött "egyenlõ munkáért egyenlõ bér" elvének jelentõségét. Véleménye szerint az Európai Unión belül olyan kérdéseknek a Hatóság munkatársai kell középpontba kerülniük, mint esélyegyenlõség, biztonság, munkahelyteremtés, mely kérdések megoldása szorosan összefügg a nõk és férfiak közötti esélyegyenlõtlenségek kiküszöbölésének kérdésével. Az Európai a Hatóság munkatársai Uniónak nem lehet olyan állam a tagja, ahol nem érvényesül a nemek közötti esélyegyenlõség. Ismertette a nõk számára is több és jobb minõségû munkahely programját magába foglaló Lisszaboni Stratégiát, melynek alapfeltétele a nõk aktív munkaerõ-piaci részvétele. A nõk helyzete a munkaerõ piacon még mindig nehezebb, mint a férfiaké, több idõt töltenek otthon a gyerekekkel, nehezebben tudnak visszaállni a munkába. Ráadásul Magyarországon az Európai Uniós átlaghoz képest jóval kevesebb lehetõség van részmunkaidõben dolgozni, a munkahelyeknek mindössze 5-6 %- a biztosít részmunkaidõt. A nõk jogainak érvényesülése érdekében biztosítani kell, hogy szakmai és családi életüket összeegyeztethessék, több szerepet vállalhassanak a munka minden területén. Dr. Gurmai Zita látogatása kezdete volt a képviselõ asszony és az EBH közötti együttmûködésnek, legközelebb október 2-án kerül sor a következõ megbeszélésre.

Munkaügyi Fórumon vettünk részt

2006. október 5-én a Hatóság munkatársa részt vett a Trend Hungary Kft. által szervezett „Munkaügyi Fórum” címû elõadáson. A három részbõl álló elõadást Dr. Handó Tünde, a Fõvárosi Munkaügyi Bíróság elnöke tartotta.

Az elõadás elsõ részében az elõadó a színlelt szerzõdések munkajogi vonatkozásairól beszélt, külön kitérve a munkaszerzõdés, a polgári jogi megbízási és vállalkozási szerzõdés sajátosságaira, elhatárolásukra. A színlelt szerzõdésekre vonatkozó hátrányos jogkövetkezményekkel, és az azok alóli mentesüléssel is foglalkozott.

A második és egyben legátfogóbb téma a munkaviszony megszüntetés volt. Az elõadó elemezte a lehetséges munkaviszony megszüntetési módokat, kiemelve a köztük meghúzódó különbözõségeket és hasonlóságokat, valamint a munkaviszony megszüntetéshez kapcsolódó jogintézményeket, úgymint nyugdíjra jogosultság, átlagkereset, végkielégítés, felmondási idõ. Munkaviszony megszüntetési módként beszélt a közös megegyezésrõl, az azonnali hatállyal próbaidõ alatt történõ, valamint a határozott idõ letelte elõtt átlagkereset megfizetésével történõ megszüntetésrõl, továbbá a rendes és rendkívüli felmondásról, azok feltételeirõl és lehetséges indokairól.

Az elõadás befejezõ része a csoportos létszámcsökkentés szabályairól, menetérõl és a jogellenes munkaviszony megszüntetés következményeirõl szólt. A témák befejeztével a jelenlévõk hozzászólhattak az elhangzottakhoz, kérdéseket tehettek fel az elõadónak, majd egy megtörtént jogeset közös megvitatására is sor került.

Kint voltunk a Szigeten

A hatóság elnökhelyettese, valamint négy munkatársa több alkalommal meglátogatta a 2006. augusztus 9-e és 16-a között megrendezett Sziget Fesztivált. Az elnökhelyettes kerek- asztal beszélgetésen vett részt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédõ Iroda munkatársával, a Kisebbségi Biztos munkatársával és egy fotóriporterrel.
Sziget 2006. A beszélgetést sokan hallgatták, kérdéseket tettek fel a jelenlévõknek. Ezután a kerek-asztal beszélgetés résztvevõi is megtekintették a romákról szóló fotókiállítást. A munkatársak részt vettek a Civil Sziget, az Amnesty Sátor az emberi jogokért, az EU Gömbsátor, a Hír Tv, a Petõfi rádió, a Magic Mirror, az Amaro Drom-Ember az Emberért Roma Alapítvány, a MEOSZ sátrak programjain. Felkeresték a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Állami Foglalkoztatási Szolgálatának sátrát is, ahol tájékoztatták az érdeklõdõket az Egyenlõ Bánásmód Hatóság hatáskörérõl és munkájáról. Sziget 2006. A jelenlévõk kérdései fõleg arra irányultak, hogy mit tehetnek akkor, ha valamilyen hátrányos megkülönböztetés éri õket valamely tulajdonságuk miatt ( pl. roma származás, fogyatékosság, anyaság, nõi nemhez tartozás, stb.) az oktatás, a munkára történõ jelentkezés, illetve a munkavégzés során. Valamennyi helyszínen, valamint a Sziget Fesztiválra közlekedõ hajójáraton is elhelyezték a hatóságot bemutató tájékoztató anyagokat.

Részt vettünk a diszkrimináció ellenes európai uniós kampány rendezvényén

2006. október 17.-én a Hatóság munkatársa részt vett „A sokszínûségért. A diszkrimináció ellen” európai uniós kampány kamionturnéja budapesti állomásának rendezvényein. Az Európai Unió 13 országát bejáró rendezvény helyszíne a IX. kerületben a Pesti alsó rakpart és a Közraktár utca sarkán lévõ parkoló volt.
A kamion mellett felállításra került az Ability Park, ahol a résztvevõknek lehetõségük nyílt megismerkedni a fogyatékossággal élõk mindennapi problémáival, kipróbálhatták a kerekesszékkel való közlekedést, vagy megpróbálhattak pusztán tapintással megkülönböztetni egyes tárgyakat.
Az Óriás EU játékban csapatok, illetve egyéni versenyzõk mérhették össze tudásukat a Közösség országainak földrajzáról, történelmérõl, híres személyeirõl.
A kamion magával hozta az EU-szerte meghirdetett „Breaking stereotypes” (Törd meg a sztereotípiákat!) elnevezésû, fiatal mûvészeknek szóló poszterpályázat 30 legjobb alkotását is.

A Hatóság munkatársa részt vett a programokon, elbeszélgetett a szervezõkkel, illetve a rendezvényre kilátogató érdeklõdõkkel, valamint a Hatóság munkáját és elérhetõségét ismertetõ magyar és angol nyelvû anyagot helyeztek el a kamionban.

Dr. Gurmai Zita ismét az Egyenlõ Bánásmód Hatóságnál járt

Az Európai Parlament képviselõje és az EBH soron következõ megbeszélésére 2006. október 2.-án került sor. A képviselõasszony a Hatóság tagjainak kérdéseire válaszolva beszélt a Nõjogi és Esélyegyenlõségi Bizottságban betöltött szerepérõl, hangsúlyozva a Bizottság 2006-2010 közötti ütemtervének legfontosabb célkitûzéseit, így a nõk számára a munka és a magánélet összehangolásának elõsegítését, a férfiak és nõk egyenlõ részvételét a döntéshozatalban és a nemrégiben elfogadásra került ún. „Gender Pact” ( Európai Esélyegyenlõségi Paktum) terve alapján a civil szervezetek szerepének növelését. Az esélyegyenlõség az Európai Unió központi kérdése, tervben van egy esélyegyenlõségi monitoring rendszer kiépítése és a „2007 az Esélyegyenlõség éve az EU-ban” rendezvénysorozaton belül a képviselõasszony szerint az EU nemcsak más nemzetközi szervezetekkel történõ együttmûködés útján, hanem fejlesztési-támogatási politikáján keresztül is elõ tudja segíteni az esélyegyenlõség ügyét. Dr. Gurmai Zita hangsúlyozta a roma nõk helyzetének javítását és az ehhez kapcsolódó kisebbségi pályázatok szerepének növelését, kitért a bevándorlókkal való bánásmód javításának fontosságára, a nõi esélyegyenlõségi politika és az egyes vallások, történelmi és kulturális hagyományok viszonyára, valamint a „Fogyatékosok európai évére” való tekintettel a fogyatékosügyi politika kulcsszerepére. A fogyatékkal élõknek még mindig nagyon nehéz elhelyezkedni a munkaerõ piacon, megoldatlan kérdés a közlekedésük, épületekbe való bejutásuk, az oktatásban való részvételük. Cél, hogy a társadalomba teljesen be tudjanak illeszkedni, a fogyatékosok egyenjogúságával kapcsolatos szabályozás elõtérbe került az EU-ban is, de a tagállamokra is nagy szerep hárul a figyelemfelkeltésben, a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésében és abban, hogy a fogyatékosság kérdése felkerüljön a politikai napirendre.

Az "Esélyegyenlõségrõl többféleképpen"

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ az "Esélyegyenlõségrõl többféleképpen" címmel országos rehabilitációs konferenciát szervezett november 7-9 - én, melyen a Hatóság elnöke is résztvett. Sok értékes szakmai elõadás hangzott el, így a társadalmi kohéziót elõsegítõ akciókról és programokról 2007 - 2013 között, a rehabilitációs foglalkoztatás bõvítését szolgáló kormányzati tervekrõl, a támogatási rendszer jövõjérõl. A résztvevõk megismerkedhettek a megye székhely akadálymentesítés terén, valamint a megváltozott munkaképességû emberek foglalkoztatása terén elért megyei eredményekkel, melyekrõl két gazdasági szervezetnél tett helyszíni látogatás során is meggyõzõdhettek. E foglalkoztatók több száz különbözõ mértékben csökkent munkaképességû ember számára biztosítanak szerteágazó munkakörökben megélhetést és egyénre szabott szakmai fejlõdési lehetõséget. A fiatalok szakképzésére különös figyelmet fordítanak, melyet a foglalkoztató által létrehozott szakképzõ iskolában végeznek.

Szakmai tanácskozás a szakszervezetekkel

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnöke november 14-én szakmai tanácskozásra hívta meg az Országos Érdekegyeztetõ Tanács Munkavállalói oldalát alkotó szakszervezetek ( Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttmûködési Fóruma és az Országos Érdekegyeztetõ Tanács) képviselõit. A konferencia célja az Egyenlõ Bánásmód Hatóság 2005. évi tevékenységérõl készült - a Kormány által elfogadott - jelentés ismertetése, az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárások tapasztalatainak összegzése. Fontos cél, hogy a meghívottak hatékony közremûködésével minderrõl a munkahelyeken mûködõ érdekképviseletek és a munkavállalók széles köre értesüljön.

dr. Demeter Judit elnök asszonyElnök asszony a kormányjelentés tükrében részletesen elemezte a Hatóság munkáját, a statisztikai adatokat, összevetve azokat a nemzetközi adatokkal, ismertette a Tanácsadó Testület feladatait, állásfoglalásait, illetve a. törvény folyamatban lévõ módosításának egyes elemeit. Hangsúlyozta a munkahelyi szakszervezetek kiemelt szerepét a hatóság gyakorlatában arányában jelentõs foglalkoztatási diszkriminációs esetek felismerésében, feltárásában. Így felhívta a figyelmet a társadalmi és érdekképviseleti szervek ügyféli és képviseleti jogosítványaira a hatósági eljárásban, valamint az esélyegyenlõségi tervek elfogadásának fontosságára, különös tekintettel arra, hogy a törvénymódosítást követõen ennek hiánya szankciót vonhat maga után.

dr. Furman Imre elnökhelyettesAz elnökhelyettes a hatóság elõtt indult eljárások menetérõl, a jogsértések sikeres bizonyításának feltételeirõl tartott elõadást, kiemelve, hogy az EBH által hozott határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye, de közvetlenül a Fõvárosi Bírósághoz lehet fordulni keresettel. Beszámolt arról, hogy a hatóság döntéseit eddig 98 százalékban helyben hagyta a bíróság. Részletesebben az osztott bizonyítás szabályai kerültek ismertetésre, hangsúlyozva, hogy a sérelmet szenvedettnek - illetve a képviseletében fellépõ társadalmi szervezetnek - a sérelem mibenlétét és a védett tulajdonságot kell bizonyítania, illetve valószínûsítenie, s az eljárás alá vontnak van lehetõsége a kimentési bizonyításra. Kiemelte a tesztelõk szerepének fontosságát abban az esetben, ha a jogsértés más módon nem bizonyítható.

A Hatósági és Jogi Iroda vezetõje és a hatóság jogtanácsosa konkrét és határozattal lezárt foglalkoztatási diszkriminációs ügyeket ismertetett. A legtöbb hátrányos megkülönböztetés a munka világában éri az embereket, egyes társadalmi csoportok fokozottan ki vannak téve a megkülönböztetésnek, így a romák, friss diplomások, fogyatékkal élõk és a 40 év felettiek. Nemcsak a munkaviszony fennállása alatt, hanem már a foglalkoztatást megelõzõen, a munkafeltételek megállapításánál, a juttatások, különösen a munkabér tekintetében, a munkavállalói szervezetekben való részvétel miatt és az elõmeneteli rendszerrel kapcsolatban.

Szakmai tanácskozás a szakszervezetekkelA szakszervezetek képviselõi üdvözölték az EBH kezdeményezését a tanácskozás összehívására, hangsúlyozták, hogy az elmúlt évben az ágazati szakszervezetekkel szervezett találkozók óta jelentõs fejlõdés tapasztalható a diszkrimináció ellenes fellépésben, s ez a hatóság megerõsödésével további eredményeket hozhat.

Többen felvetették, hogy sok helyen nem készültek el az esélyegyenlõségi tervek, és ezek elfogadásának kötelezettségét a magánfoglalkoztatókra is ki kellene terjeszteni. Felvetõdött, hogy a kollektív szerzõdések regisztrációjához hasonlóan az esélyegyenlõségi terveket is legyenek kötelesek megküldeni a minisztériumnak az elfogadásra kötelezett munkáltatók. Általános igényként fogalmazódott meg a minisztérium felé egy esélyegyenlõségi terv tartalmára vonatkozó ajánlás elkészítése. Javaslat hangzott el a "Diszkrimináció mentes munkahely" díj alapítására, hasonlóan a "Családbarát munkahely" díjhoz. A nõket ért hátrányos megkülönböztetés néhány képviselõ szerint részletesebb, illetve külön törvényi szabályozást igényelne, amelybõl az érintettek és a munkáltatók is részletesen megismerhetnék jogaikat és kötelezettségeiket. Egyetértés volt abban, hogy hasonló rendezvényt a munkáltatók részére is hasznos volna szervezni.

A konferencia résztvevõi megállapodtak abban, hogy a szorosabb együttmûködés érdekében a jövõ év során további találkozókra kerül sor, a hatóság felajánlotta, hogy a szakszervezeti rendezvényeken, továbbképzéseken elõadókkal segíti az érdekképviseletek munkáját.

Tolerancia - diszkrimináció mentesség

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnöke 2006. november 15-én elõadást tartott a Pécsi Esélyek Háza által szervezett "Tolerancia - diszkrimináció mentesség" rendezvényen. Ismertette a Hatóság tevékenységét, hatáskörét, a diszkrimináció fajtáit, gyakorlati példákat, jogeseteket hozott fel. Ismertette a hatósági eljárás menetét, a társadalmi és érdekképviseleti szervek szerepét az eljárásban. A rendezvényen szó volt még a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózatról, a gyermeki jogokról, valamint a fogyatékkal élõk helyzetérõl, jogsegélyszolgálatukról.

Egyenlõ Bánásmód Hatóság 2006. évi tevékenységérõl a számok tükrében

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTAKözérdekû adatok igényléseA Hatóság valamennyi közérdekû adatát folyamatosan közzéteszi a honlapon. Mindezek mellett a megadott központi e-mail címen is fogadjuk kérdéseiket, észrevételeiket.

Elérhetõségi adatok
Hivatalos név Egyenlõ Bánásmód Hatóság
Székhely 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B
Postacím Pf. 672. Budapest 1539.
Telefonszám +36 (1) 795-2975
Fax-szám +36 (1) 795-0760
Központi elektronikus levélcím ebh@egyenlobanasmod.hu
Honlap www.egyenlobanasmod.hu
Ügyfélfogadás rendje Az egyenlõ bánásmód referensek neve és elérhetõsége.
Szervezeti struktúra
A Hatóság szervezeti felépítését, az egyes szervezeti egységek feladatait a Szervezeti és Mûködési Szabályzat tartalmazza.
Irányítás, felügyelet

Szervezeti struktúra
A Hatóság szervezeti felépítését, az egyes szervezeti egységek feladatait a Szervezeti és Mûködési Szabályzat tartalmazza.
Szervezeti struktúra

Vezetõk

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnökedr. Honecz Ágnes
elnök
tel.: +36 (1) 795-2975
e-mail: ebh@egyenlobanasmod.hu
Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnökhelyetteseMagyar Enikõ
elnökhelyettes
tel.: +36 (1) 795-2975
e-mail: ebh@egyenlobanasmod.hu
Hatósági és Jogi Fõosztály vezetõjedr. Gregor Katalin
fõosztályvezetõ
tel.: +36 (1) 795-2975
e-mail: ebh@egyenlobanasmod.hu
Gazdasági és Ellátási Fõosztály vezetõjedr. Török Lászlóné
fõosztályvezetõ
tel.: +36 (1) 795-2975
e-mail: ebh@egyenlobanasmod.hu
TÁMOP Programiroda vezetõjedr. Pánczél Márta
fõosztályvezetõ
tel.: +36 (1) 795-2992
e-mail: marta.panczel@egyenlobanasmod.hu

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) autonóm államigazgatási szerv. A Hatóság független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektõl elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A Hatóság számára feladatot csak törvény állapíthat meg.


Ügyfélszolgálat

Közfeladatot ellátó szervek

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság nem rendelkezik közfeladatot ellátó szervvel.

Gazdálkodó szervezetek

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság nem rendelkezik gazdálkodást folytató szervvel.

Közalapítványok

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság nem rendelkezik közalapítvánnyal.

Lapok

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság nem rendelkezik általa szerkesztett lapokkal.

A közfeladatot ellátó szerv által alapított költségvetési szerv

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság nem alapított költségvetési szerveket.

Az Egyenlõ Bánásmód Tanácsadó Testületének megalakulása (2005. június 30).

Tanácsadó Testület megalakulása

Az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, illetve a végrehajtására kiadott 362/2004.(XII.26.) Kormányrendelet elõírja az Egyenlõ Bánásmód Hatóság mellett 6 fõs Tanácsadó Testület mûködését. A Tanácsadó Testület tagjai az emberi jogok védelme és az egyenlõ bánásmód követelményének érvényesítése területén kiemelkedõ tapasztalatokkal rendelkezõ személyek lehetnek. A jelöltekre az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter és az igazságügy-miniszter tettek javaslatot a miniszterelnöknek miután arról egyeztettek az érintett jog-és érdekvédelmi társadalmi és civil szervezetekkel. A javaslatok alapján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a testületi tagsági tisztségre 2005. június 20-ai hatállyal felkérte:
dr. Farkas Lillát
dr. Gyulavári Tamást
dr. Herczog Máriát
dr. Kárpáti Józsefet
dr. Majtényi Lászlót
dr. Szigeti Györgyöt

A testületi tagok részére a kinevezések átadására és a Tanácsadó Testület alakuló ülésére 2005. június 30-án került sor. A testületi tagok szakmai életútjáról a honlapunkon tájékozódhatnak.
A Hatóság honlapján a Testület mûködésérõl folyamatosan tájékoztatjuk a közvéleményt.

Kisebbségi információs napon voltunk

A Budapesti Esélyek Háza november 22-én „Kisebbségi Információs Napot” rendezett. A rendezvényen civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok képviselõi, önkormányzatok kisebbségi referensei vettek részt. Heizer Antal a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke a kisebbségi törvény módosításáról beszélt a hallgatóságnak.
Az elõadást szekció ülések követték, ahol a Hatóság elnökhelyettese az Egyenlõ Bánásmód Hatóság munkájáról, hatáskörérõl, a jellemzõbb ügyekrõl tájékoztatta a résztvevõket. Felhívta az érdeklõdõk figyelmét a civil szervezetek képviseleti jogosultságára a hatósági eljárásban.

Román delegáció járt a hatóságnál

Az EBH fennállása óta a legmagasabb szintû nemzetközi delegáció, a Román Parlament Képviselõháza Nõk és Férfiak Közötti Esélyegyenlõséggel Foglalkozó Bizottsága tett látogatást a Hatóság székhelyén, élén Minodora Cliveti elnök asszonnyal, Gheorge Firczak alelnök úrral és Tamás Sándor úrral, aki a Bizottság tagja.

A delegációt elkísérte még Brandenburg Karina az Országgyûlés Külügyi Hivatalának munkatársa valamint Almási Kálmán tolmács.
A Hatóság részérõl dr. Demeter Judit elnök asszony fogadta a küldöttséget, aki röviden szólt a Hatóság munkájáról, a fennállása óta eltelt idõszak leggyakoribb eseteirõl, a Tanácsadó Testületrõl és feladatairól valamint a Hatóság eljárási rendjérõl.

Dr. Furmann Imre elnök-helyettes úr ismertette az elmúlt fél év munkáját statisztikai adatok szempontjából, mennyi kérelem érkezett ez alatt az idõszak alatt a hatósághoz, hány ügyben állapította meg a Hatóság az egyenlõ bánásmód követelményének megsértését, milyen szankciókat hozott, mi az oka a kérelmek gyakori elutasításának, milyen nehézséget jelent a Hatóság számára a fordított bizonyítás elvének alkalmazása, mely ügyek kerültek bíróság elé a Hatóság határozatainak felülvizsgálata során és hogyan döntött azokban a bíróság.

Minodora Cliveti elnök asszony a fordított bizonyítási teher kapcsán megjegyezte, hogy a román törvényben, mely a Diszkrimináció minden fajtájának tilalmáról szól, még nincs benne ez a szabály, azonban a törvény módosítását már kezdeményezték, és a tervezetben szerepel az is, hogy a diszkrimináció áldozatainak jogérvényesítését e fontos eljárási garanciával is megkönnyítsék és elõsegítsék.

Romániában több szerv is foglalkozik az egyenlõ bánásmód követelményének érvényesítésével, így a Román Nemzeti Tanács a Hátrányos Megkülönböztetés Ellen, az Esélyegyenlõségi Ügynökség, mely utóbbi a Munkaügyi és Társadalomvédelmi Minisztérium felügyelete alatt mûködik és a Parlamenten belül a Nõk és Férfiak Közötti Esélyegyenlõséggel Foglalkozó Bizottság, ahonnan a delegáció érkezett.

A megbeszélésen szóba került, milyen fontos a Hatóság mûködésében a függetlenség biztosítása, nemcsak szakmai, hanem pénzügyi szempontból is. Cliveti asszony megjegyezte, hogy Romániában is szeretnék elérni, hogy az Esélyegyenlõséggel foglalkozó Ügynökség- amely a Hatósághoz hasonlóan idén kezdte meg mûködését- önálló költségvetéssel rendelkezzen és olyan intézmény legyen, amely speciális hatáskörrel rendelkezik a férfiak és nõk közötti esélyegyenlõség megteremtésében és hatékony szerepet játszik az esélyegyenlõségi politika kidolgozásában. Tervezik azt, hogy nemcsak országos hatáskörû szervként mûködne, hanem lennének megyei szervezetei is.

A megbeszélés néhány konkrét eset ismertetésével zárult, ahol a hatóság eljárása során megállapította a diszkrimináció megtörténtét és a kérelemnek helyt adott, valamint olyan ügyek ismertetésével, ahol különösen eredményes volt a Hatóság közvetítõi szerepe a felek megegyezésében.

A Budapesti Szociális Forrásközpontban jártunk

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság munkatársa a budapesti Szociális Forrásközpontban a családsegítõ központok, a gyermekjóléti szolgálatok és civil szervezetek szakembereivel találkozott. Tájékoztatta a hallgatóságot a Hatóság tevékenységérõl, az eljárás menetérõl, az ügyek fajtáiról. A hozzászólásokban elhangzott, hogy sokkal több a diszkrimináció, mint ahány esetre fény derül. Segítséget ígértek abban, hogy az egyenlõ bánásmód megsértését elszenvedett embereket a Hatósághoz irányítják.

Látogatás a könyvtárban

A Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár, és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége meghívására dr. Gyarmati Edit a Hatósági és Jogi Iroda vezetõje 2005. október 14-én részt vettaz „Együtt egymásért, egy más világért”a Fehér Bot Napja 2005.alkalmából a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár Kelenföldi Könyvtárában megrendezett szakmai bemutatóján.

Dr. Fodor Péter a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár fõigazgatója köszöntõjét követõen Nagy Anna a Központi Könyvtár igazgatója és Horváthné Jakubecz Ilona a Budai Régió igazgatója ismertette a jelenlévõknek a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár látássérülteket segítõ szolgáltatásait.

A JAWS for Windows képernyõolvasó szoftver és a Poet Compact felolvasó gép használatát Szuhaj Mihály a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének informatikai vezetõje élõben mutatta be.

Jelentéstétel az Európa Tanács részére, a 2000/43/EK Irányelv végrehajtásáról

Az Európa Tanács 2000. június 29-én kelt 2000/43/EK Irányelve a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlõ bánásmód elvét rögzíti.
A tagállamok számára jelentéstételi kötelezettséget ír elõ a fenti Irányelv jogrendszerbe való beépítésére és alkalmazására vonatkozóan.
Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság e kötelezettségnek eleget téve az alábbi jelentést adta:
A Magyar Országgyûlés által megalkotott és elfogadott, az egyenlõ bánásmódról és esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 2004. január 27.-én lépett hatályba. Az Ebtv. 8. § b) pontja a faji hovatartozás, e) pontja a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozást sorolja azon vélt vagy valós tulajdonságok közé, amelyek miatt egy személy vagy csoport közvetlen hátrányos megkülönböztetést szenvedhet el valamely rendelkezés folytán, ha az, egy másik, vele összehasonlítható helyzetben lévõ személyhez vagy csoporthoz képest rá kedvezõtlenebb bánásmódot jelent - eleget téve az irányelv I. fejezet 1. cikkében foglaltaknak. Az Ebtv. személyi hatálya igen tág, hiszen mindösszesen 19 olyan tulajdonságot sorol fel, melynek alapján tiltott az egyenlõ bánásmód elvének megsértése.
Az Ebtv. teljes egészében megfelel az Irányelv I. fejezet 2. cikke által rögzített, hátrányos megkülönböztetést megvalósító magatartások fogalmi meghatározásának, így az Irányelvvel összhangban határozza meg a faji vagy etnikai származáson alapuló közvetlen, a közvetett, megkülönböztetést, a faji vagy etnikai származáshoz kapcsolódó zaklatást, a megtorlást valamint az e magatartásokra adott utasítást is. Megjegyezzük, hogy a megtorlást, mint az egyenlõ bánásmód megsértése miatt kifogást emelõ személlyel szembeni hátrányt okozó magatartást az Irányelv a II. fejezet 9. cikkében – a Jogorvoslatok és végrehajtás címszó alatt -tartalmazza, míg az Ebtv. a hátrányos megkülönböztetést jelentõ magatartások körébe emeli.
További megjegyzés, hogy az Irányelv nem nevesíti a hátrányos megkülönböztetést megvalósító magatartások között a jogellenes elkülönítést, nevezetesen, ha faji vagy etnikai (vagy az Ebtv.-ben felsorolt más tulajdonságok) alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól – tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerû indok nélkül – elkülönítenek (Ebtv.10.§ (2)), tehát az Ebtv. az egyenlõ bánásmód megsértését jelentõ magatartásokat ennyivel bõvebben határozza meg. A szabályozás jelentõségét a romákat - elsõsorban az oktatás területén érintõ - jogellenes elkülönítés, statisztikai adatokkal is alátámasztható tapasztalatai jelzik.
Az Irányelv I. fejezet 3. cikke rendelkezik az irányelv hatályáról. Ezzel összhangban az Ebktv. 4.-6. § jelöli ki a jogszabály személyi hatályát, azon szervezetek és személyek körét, amelyekkel szemben az egyenlõ bánásmód elvének megsértése esetén a törvényben meghatározott eljárások indíthatók és szankciók alkalmazhatók. Ezek nagyobbik része olyan tágértelemben közszolgáltatást végzõ szervezet, amely minden jogviszonyában, intézkedése és eljárása során köteles megtartani az egyenlõ bánásmód követelményét, mint pl. az állam, az önkormányzatok és szerveik, hatósági jogkört gyakorló szervek, közalapítványok közoktatási, egészségügyi, szociális ellátás nyújtó szervezetek. Az Ebtv. ennél szûkebben határozza meg azok körét, akik csak bizonyos jogviszonyokban kötelesek megtartani az egyenlõ bánásmód elvét, mint például ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben szolgáltatást nyújtók, szerzõdéskötésre nyilvános ajánlatot tevõk vagy kérõk. Kiemelendõ, hogy a foglalkoztatás területén a diszkrimináció tilalma minden munkáltatóra és minden foglalkoztatási jogviszonyra kiterjed. A Ebtv. III. fejezete külön nevesíti azokat a területeket, amelyek fokozottan védettek a hátrányos megkülönböztetéstõl. A 21. § - 23. § a foglalkoztatás, 24. § - 25. § a szociális biztonság és az egészségügy, 26. § a lakhatás, 27. § - 29. § az oktatás és képzés, 30. § az áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele területére ír elõ különös szabályokat.
A Ebtv. hatálya nem terjed azonban ki a családjogi és a hozzátartozók közötti, az egyházak hitéleti tevékenységével kapcsolatos, társadalmi szervezeti, egyesületi tagsággal összefüggõ jogviszonyokra.
Az irányelv I. fejezet 4. cikke hatalmazza fel a tagállamokat arra, hogy a foglalkoztatás területén rendelkezzenek azokról az esetekrõl, amikor az eltérõ bánásmód faji vagy etnikai tulajdonság alapján nem jelent hátrányos megkülönböztetést. Ezzel összhangban mondja ki az Ebtv. 22. §-a, hogy nem jelenti az egyenlõ bánásmód követelményének megsértését ha a különbségtételt a munka jellege indokolja, és az lényeges és jogszerû feltételeken alapul, valamint arányos.
Az Irányelv I. fejezet 5. cikkével összhangban teszi lehetõvé az Ebktv. 11. § a pozitív diszkriminációt.
Az Irányelv II. fejezet 7. cikke a jogvédelemrõl rendelkezik. Az (1) bekezdésben foglaltaknak az Ebktv. 12. § tesz eleget a közigazgatási és bírói úton igénybe vehetõ eljárások nevesítésével. A (2) bekezdéssel összhangban a Ebtv. 18. § és 20. § biztosítja a társadalmi és érdekképviseleti szervek számára a képviselet, illetve a közérdekû igényérvényesítés lehetõségét az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése miatt indult eljárásokban a jogsérelmet szenvedett fél érdekében.
Az Irányelv II. fejezet 8. cikke a bizonyítási teher megfordításáról szól. A kérelmezõ (felperes) tekintetében a tagállamok az irányelvben foglaltaknál is kedvezõbb feltételeket állapíthatnak meg. Ezzel összhangban a Ebtv. 19. § írja elõ a felek bizonyítási kötelezettségét. A kérelmezõnek csak a hátrány bekövetkezését és azt kell bizonyítania, hogy a sérelem bekövetkezésekor ténylegesen vagy a jogsértõ feltételezése szerint rendelkezett a tv. 8. §-ban meghatározott valamely tulajdonsággal. A jogsértõ felet terheli annak bizonyítása, hogy az egyenlõ bánásmód követelményét megtartotta, illetve, hogy azt az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani.
A bizonyítási eljárást illetõen említésre méltó, hogy az egyenlõ bánásmód megsértése miatti eljárásokban az Egyenlõ Bánásmód Hatóság, mint országos hatáskörû hatóság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény alapján jár el. Ez a törvény pedig a közigazgatási hatóságokat eljárásaik során a bizonyítékok egyenkénti és összességükben történõ értékelésére, s ennek alapján a tényállás teljes körû feltárására és megállapítására kötelezi. Bizonyítékok különösen: az ügyfél (kérelmezõ, eljárás alá vont) nyilatkozata, tanúvallomás, irat, szemle és szakértõi vélemény. Külön jogszabály, az Egyenlõ Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004.(XII.26.) Korm. rendelet 13.§-a hatalmazza fel a Hatóságot arra, hogy az egyenlõ bánásmód követelménye megtartásának ellenõrzésére tesztelést végezzen, melynek eredménye bizonyítékként felhasználható.
Az Irányelv 10. cikkben elõírt tájékoztatási kötelezettségnek az Ebtv. 14. § (1) bekezdés g) pontja tesz eleget azzal, hogy a Hatóság feladatai között felsorolja az érintettek tájékoztatását és segítségnyújtást részükre az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése elleni fellépéshez.
Az Irányelv 11. és 12. cikkének megfelelõen a társadalmi és nem-kormányzati szervekkel történõ párbeszéd kötelezettségét a tv. 14. § (1) bekezdésének f) pontja mondja ki, amikor úgy rendelkezik, hogy a Hatóság együttmûködik a társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel, valamint az érintett állami szervekkel. A hátrányos helyzetû társadalmi csoportok érdek-és jogvédelmét felvállaló társadalmi és civilszervezetekkel a Hatóság megalakulását követõ elsõ hónapban felvettük a kapcsolatot, a Hatóság mellett mûködõ Tanácsadó Testület tagjait jelölõ eljárásban. (lsd. Késõbb) A különbözõ civil szervezetek folyamatos összehívása 5-6 fõs csoportokban történik a közös teendõk megbeszélése végett. Ezek a tanácskozások igen eredményesek, alkalmasak a folyamatos és közvetlen együttmûködés feltételeinek megteremtésére. Az együttmûködés területei: a civilszervezetek által szervezett konferenciákon, antidiszkriminációs képzéseken részvétel, közös rendezvények szervezése, tesztelõ személyek kiválasztása és képzése. A Hatóság kapcsolatban áll azokkal az állami szervekkel, amelyeknek jogszabály biztosít hatáskört a diszkriminációval szembeni fellépésre, pl. a Legfõbb Ügyészséggel, a Fõvárosi Munkaügyi Bírósággal, a Fõvárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumával, a Pesti Központi Kerületi Bírósággal, a Nemzeti és Etnikai Jogok Kisebbségi Jogok Országgyûlési Biztosával, az Oktatási Minisztérium romaügyi miniszteri biztosával, továbbá valamennyi minisztérium közigazgatási államtitkárával, az Országos Foglalkoztatási Hivatallal, az Országos Munkavédelmi Munkabiztonsági Fõfelügyelõséggel, az Országos Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséggel.
Az Irányelv III. fejezet 13. cikke az EU tagállamok feladataként írja elõ egy vagy több szerv kijelölését, melynek célja a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés nélküli egyenlõ bánásmód megvalósulása. Az Eb tv. 13. § (1) bekezdése országos hatáskörû közigazgatási szervre bízza a feladatot és a végrehajtásról rendelkezõ Kormányrendelet 1. § nevezi Egyenlõ Bánásmód Hatóságnak ezt a testületet. Az egyenlõ bánásmód megsértõivel szembeni fellépés, a diszkrimináció áldozatainak segítése nem kizárólag az Egyenlõ Bánásmód Hatóság feladata. Az utóbbi években az addig is ilyen hatáskörrel rendelkezõ, az elõzõekben felsorolt állami szervek mellett több olyan államilag finanszírozott intézmény kezdte meg mûködését Magyarországon, mely a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok joghoz való hozzájutását, jogaik érvényesítését hivatott biztosítani. Ilyen az Igazságügyi Minisztérium által mûködtetett Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat, mely kifejezetten a romák hátrányos megkülönböztetése esetére biztosít a sérelmet szenvedett félnek jogi segítséget, perbeli képviseletet, az állam által fizetett ügyvédek útján és ilyen a 2004. április 1.-e óta mûködõ és a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvénnyel létrehozott un. „népügyvédje” hálózat, mely anyagi rászorultságtól függõen átvállalja vagy megelõlegezi a jogi segítségnyújtás ügyvédi költségeit.
Azokat a feladatokat, melyeket a 13. cikk a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés nélküli egyenlõ bánásmód érvényesítése érdekében megfogalmaz, tehát nem egyetlen szervezet, hanem egymással együttmûködõ szervezetrendszer valósítja meg. Ezek sorában az Egyenlõ Bánásmód Hatóság általános antidiszkriminációs szerv, mely
- egyedi ügyekben vizsgálatot folytat az egyenlõ bánásmód megsértése tárgyában, s határozatot hoz;
- közérdekû igényérvényesítés joga alapján pert indít a jogaikban sértett személyek és csoportok jogainak védelmében;
- véleményezi az egyenlõ bánásmódot érintõ jogszabályok tervezeteit;
- javaslatot tesz kormányzati döntésekre, jogi szabályozásra;
- rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt és a Kormányt az egyenlõ bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetrõl;
- feladatainak ellátása során együttmûködik a társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel, valamint az állami szervekkel;
- folyamatos tájékoztatást ad és segítséget nyújt az egyenlõ bánásmód megsértse elleni fellépéshez;
- közremûködik az egyenlõ bánásmód követelményével kapcsolatos, a nemzetközi szervezetek számára készülõ jelentések elkészítésében
- évente jelentést készít a Kormánynak a hatóság tevékenységérõl és a törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatairól.
A Hatóság 2005. február 1.-én kezdte meg mûködését a Kormány irányítása és az esélyegyenlõségi miniszter felügyelete alatt. Függetlenségét biztosító törvényi rendelkezés, hogy feladatkörében nem utasítható, határozatait csak a bíróság vizsgálhatja felül.
Az Irányelv IV. fejezet 14. cikk Megfelelés cím alatt a tagállamokban hatályos jogszabályok harmónizácójának kötelezettségét írja elõ az irányelvben foglaltaknak megfelelõen. Az Ebktv. hatályba lépésével egyidejûleg 26 ágazati törvény módosult, illetve egészült ki az egyenlõ bánásmód követelményével. (összefoglalóan: ezek egy része a speciális foglalkoztatási jogviszonyok - közalkalmazotti, köztisztviselõi, ügyészi, szolgálati - tekintetében rendelkezik a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról, más része azon jogviszonyok tekintetében, amelyek általában valamely közszolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódnak.)
Az Irányelv 15. cikke hatékony, arányos és visszatartó erejû szankciók megállapítását rendeli, az áldozat számára fizetendõ kártérítés megállapításának lehetõségével. Az Ebtv. 16. § rendelkezik az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése esetén megállapítható szankciókról, melyet az eset összes körülményeinek figyelembevételével állapít meg a Hatóság. A sérelmet elszenvedett számára azonban csak bíróság állapíthat meg kártérítést.
A hatósági eljárás
A Hatóság a bizonyítási eljárást egyrészt az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény, valamint a 362/2004.(XII.26.) Korm. rendeletben elõírt speciális eljárási szabályok alapján folytatja le. A Hatóság az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése esetén a jogaiban sértett fél kérelmére, vagy a törvényben meghatározott esetekben hivatalból lefolytatja a hatósági eljárást annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés. Amennyiben az eljárás során bebizonyosodik, hogy sérült az egyenlõ bánásmód követelménye, hatósági határozattal, a törvényben meghatározott szankciót alkalmaz. Amennyiben az eljárás során bebizonyosodik, hogy az egyenlõ bánásmód követelményét megsértették, a hatóság:
elrendelheti a jogsértõ állapot megszüntetését,
megtilthatja a jogsértõ magatartás további folytatását,
nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát,
50 ezertõl 6 millió forintig terjedõ bírságot szabhat ki,
külön törvényben meghatározott szankciót alkalmazhat.
Amennyiben azt állapítja meg, hogy az egyenlõ bánásmód követelménye nem sérült, a kérelmet elutasítja, vagy az eljárást megszûnteti.
A nemzeti jogalkotás által teremtett sajátosságok
Az Ebktv. értelmében a Hatóság mellett 6 tagú Tanácsadó Testület mûködik. A testületi tagok nagy tekintélyû, az emberi jogok védelmében nevet szerzett, kiemelkedõ tapasztalatokkal rendelkezõ személyek. Feladatuk, a hatóság munkájának folyamatos figyelemmel kísérése, véleményezési, javaslattételi joguk van az egyenlõ bánásmódot érintõ kormányzati döntésekre, a jogi szabályozásokra vonatkozóan, elõzetesen megtárgyalják a nemzetközi szervezeteknek küldött jelentéseket. Míg a Hatóság elnöke köztisztviselõ, akit a miniszterelnök határozatlan idõre nevez ki, a Tanácsadó Testület tagjait a miniszterelnök hat évre kéri fel.
Az Ebktv. választási jogot biztosít az ügyfél részére, hogy az eljárást a Hatóság folytassa le, vagy az ugyancsak hatáskörrel felruházott más közigazgatási szerv, valamint rendelkezik a párhuzamos eljárás kizárásának eszközrendszerérõl. A hatósági eljárás mellett ugyanakkor nem kizárt ezzel egy idõben vagy az igényérvényesítésre rendelkezésre álló határidõben személyiségi jogi pert vagy munkaügyi pert indítani, melynek azért is van különös jelentõsége, mert mint fentebb írtuk a Hatóság kártérítés megállapítására, vagy az eredeti állapot helyreállítására nem rendelkezik hatáskörrel.
A Hatóság eljárásának részletes szabályait megállapító kormányrendelet fõ szabályként tárgyalási kötelezettséget ír elõ a Hatóság számára, mégpedig nem a Hatóság budapesti székhelyén, hanem fõ szabályként a kérelmezõ lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalban. Amennyiben az egyenlõ bánásmód megsértésével érintett eljárás alá vont maga a kérelmezõ lakóhelye szerinti önkormányzat, akkor a hozzá legközelebbi polgármesteri hivatalba kell idézni a meghallgatandó személyeket. A tárgyalás mellõzésére csak szûk körben kerülhet sor, errõl a Hatóságnak külön indokolt határozatban kell dönteni. A tárgyalás nyilvános, csak a rendeletben meghatározott okokból lehet zárt tárgyalást elrendelni, amit szintén indokolni kell. A rendelet kötelezi a Hatóságot arra, hogy a közvélemény folyamatos tájékoztatása érdekében jelentéseit, javaslatait, valamint a mûködésével kapcsolatos részletes információkat honlapján rendszeresen tegye közzé.
Tekintettel a diszkriminációs ügyek bonyolultságára, az általános 30 napos államigazgatási eljárási határidõ az egyenlõ bánásmód megsértése miatt indult ügyekben 75 nap. 45 napon belül hozza meg a Hatóság a határozatát, ha az ügyfél kiskoru, az eljárást az országgyûlési biztos vagy az ügyész kezdeményezte.
Best practice

A Hatósághoz 4 hónap alatt 330 beadvány érkezett, 60 ügy van folyamatban. A kérelmeknek csak mintegy 20 százalékában indul eljárás, mivel a többi ügyben a beadvány alapján kétségkívül megállapítható, hogy az ügy nem diszkriminációs ügy az idõbeli, a személyi vagy a tárgyi hatály, illetve a sérelem és a személyes tulajdonság összefüggésének hiányában. Ez a tapasztalat ráirányítja a figyelmet a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos felvilágosító munka fontosságára, valamint arra, hogy nem csak a hátrányos megkülönböztetéssel érintettek tájékoztatása és jogérvényesítõ képességük erõsítése szükséges, hanem a munkaadók, az állami és önkormányzati vezetõk, köztisztviselõk rendszerbe illesztett tudatos képzésére is.
A Hatóság négy hónapos mûködése alatt etnikai diszkrimináció miatt indult eljárásban egy esetben sikerült egyezséget létrehozni a kérelmezõ és az eljárás alá vont között.
Az ügyben a roma származású kérelmezõ – aki egyébként önkormányzati képviselõ - a legutóbbi önkormányzati választások alkalmával egy másik polgármester-jelölt megválasztását támogatta, nem azt, aki végül nyert. A testület a polgármesterre ruházta a közmunka keretében foglalkoztatottak személyérõl való döntés jogosultságát, a panaszost nem alkalmazták. Sikerült olyan tartalmú egyezséget kötni a felek között, ami nem csak a kérelmezõ számára kedvezõ. Az eljárás alá vont vállalta, hogy a jövõben kikéri a képviselõtestület véleményét döntése meghozatala elõtt és lehetõséget fog biztosítani azok foglakoztatására is, akik nem éltek panasszal a Hatóságnál, de hosszabb ideje nem foglalkoztatták õket közmunka keretében.
Vidéki városban egy gazdasági társaság által üzemeltetett szórakozóhelyre a biztonsági õrök roma fiatalokat származásuk miatt nem engedték be. A vizsgálat eredményeként a Hatóság megállapította, hogy a cég megsértette az egyenlõ bánásmód követelményét azzal, hogy az általa nyújtott szolgáltatást a roma kisebbséghez való tartozás miatt megtagadta. A Hatóság a határozatában megtiltotta a jogsértõ magatartás továbbfolytatását és 400.000 forint összegû pénzbírságot szabott ki.
Romákat érintõ hátrányos megkülönböztetés miatt több eljárás van folyamatban, melyek lezárása a közel jövõben várható. Jellemzõ ügyek: áruk és szolgáltatások nyújtásának megtagadása, foglalkoztatás, különösen közhasznú munkavégzés lehetõségébõl kizárás, roma tanulók jogellenes elkülönítése a közoktatásban, magántanulóvá nyilvánítás.
Az Irányelv és az Ebtv. hatálya alá tartozó más nemzeti vagy etnikai kisebbséget érintõ panasz eddig Hatóságunkhoz nem érkezett. A Magyarországon elismert 13 nemzeti kisebbség önkormányzati vezetõi számára a Hatóság munkatársai az elmúlt hónapban tartottak tájékoztatást az egyenlõ bánásmód megsértése esetén követendõ eljárásról mind a 19 megyében és a fõvárosban.
Budapest, 2005. június 27.

Együttmûködési megállapodás az Oktatási Minisztérium és az EBH között

amely létrejött egyrészrõl
az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetû és Roma Gyermekek Integrációjáért Felelõs Miniszteri Biztos Hivatala (a továbbiakban: Miniszteri Biztosi Hivatal) székhely: 1055 Budapest, Szalay u. 10-14., képviseletében Daróczi Gábor miniszteri biztos
másrészrõl
az Egyenlõ Bánásmód Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) székhely:1051 Budapest, Vigadó u. 6., képviseletében dr. Demeter Judit elnök között,
az alulírott napon, helyen és feltételekkel.
A Miniszteri Biztosi Hivatal, illetve az Oktatási Minisztérium által alapított Sulinova Kht. át kívánja tekinteni a halmozottan hátrányos helyzetû és roma gyerekek esélyegyenlõségének megvalósítását az érintett tanulók közvetlen környezetében mûködõ helyi oktatáspolitikáért felelõs szervek és szervezetek tevékenységében. A Miniszteri Biztosi Hivatal az e tényfeltáró tevékenység során, illetve az egyéb más úton tudomására jutott – az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) hatálya alá tartozó – minden esetrõl jelentéseinek és vizsgálati anyagainak egyidejû megküldésével tájékoztatja a Hatóságot, ezt követõen a felek indokolt esetben szakmai egyeztetést tartanak.
A Miniszteri Biztosi Hivatal által kialakítani tervezett Antidiszkriminációs jelzõrendszer mûködése eredményeként feltárt és a Miniszteri Biztosi Hivatalnak megküldött diszkriminációra utaló ügyeket a Miniszteri Biztosi Hivatal – amennyiben nem az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz teszi át - soron kívül továbbítja a Hatósághoz és ezekben az ügyekben a Hatóság hivatalból vizsgálatot indít.
A Miniszteri Biztosi Hivatal által - a diszkrimináció megelõzésében, feltárásában, a jog és érdekvédelemben érintett állami, társadalmi és civilszervezetek részére - szervezett konzultációkon a Hatóság biztosítja a szakmai képviseletet.
Amennyiben a Hatóság az Ebktv.-ben biztosított jogkörében eljárva közérdekû igényérvényesítés keretében személyiségi jogi pert, illetõleg hivatalból vizsgálatot indít, errõl a Miniszteri Biztosi Hivatalt írásban tájékoztatja.
Amennyiben a Hatóság a Miniszteri Biztosi Hivatal kezdeményezésére (1. és 2. pontok szerint), vagy szakértõinek közremûködésével (6. pont szerint) folytat eljárást, a vizsgálat és eljárás eredményérõl a Miniszteri Biztosi Hivatalt írásban tájékoztatja.
A Miniszteri Biztosi Hivatal a Hatóság rendelkezésére bocsátja az érintett témákban közremûködõ szakértõk, kutatók és szociológusok elérhetõségét, illetve a Hatóság kérésére biztosítja szakértõként történõ közremûködésüket.
Budapest, 2005. július 13.

Dr. Demeter Judit
elnök sk. 

Daróczi Gábor
miniszteri biztos sk.

Tájékoztatás az Írországban megrendezett konferenciáról

Az elõadások egy részén az Egyenlõ Bánásmód Hatóság egyik munkatársa részt vett, tapasztalatait az alábbiakban foglaljuk össze:

A nyári egyetem megrendezésére az „Európai Közösség a diszkrimináció ellen” 2001-2006 közötti idõszakra meghirdetett akcióprogramjának keretei között került sor az Írországi Galwayban. Az Akciótervnek 3 fõ tárgya van, melyek a következõk:
A diszkriminációval kapcsolatos idõszerû kérdések megértése
A diszkrimináció elleni küzdelem hatékonyságának növelése
A diszkrimináció elleni küzdelmet megalapozó értékek elterjesztésének/alkalmazásának elõsegítése

Patricia Bregman kanadai jogásznõ a fogyatékosokról szóló kanadai antidiszkriminációs törvényt, a DDA-t ismertette. Ennek keretében szó volt arról, hogy Kanadában is nehézséget okoz annak meghatározása, hogy mit is jelent a fogyatékosság, ki számít fogyatékosnak, mi az ezzel kapcsolatos bírói gyakorlat és hogyan fejlõdött a DDA alkalmazása során. Bregman ismertette a kanadai fogyatékosokról szóló törvény és az USA fogyatékosokról szóló törvénye (ADA) közötti alapvetõ különbségeket és felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire fontos az, hogy a „fogyatékosság” megfelelõen legyen definiálva. Szerinte a meghatározásnak kiterjesztõnek és mindent magában foglalónak kell lennie, amely az egyenlõséget modellezze.

Peter Blanck jogászprofesszor az USA Legfelsõbb Bírósága elõtti perek jellemzõirõl adott tájékoztatást. A professzor számos esetjogot mesélt el, nyomon lehetett követni, hogy az ADA (Amerikai diszkrimináció elleni törvény) hatályba lépése óta (15 év alatt) hogyan fejlõdött az USA antidiszkriminációval kapcsolatos esetjoga, hogyan változott a bíróság álláspontja. Hangsúlyozta, hogy a kanadai törvényhozással szemben az USA joga nem definiálja, mit jelent az átmeneti állapot a fogyatékosság területén, csak a tartós vagy állandó fogyatékosság ismert a Legfelsõbb Bíróság gyakorlatában.
Érdekes volt nyomon követni, hogyan fejlõdött a bírói gyakorlat a látássérültek megítélését illetõen. Az USA légierõbe (USA Airforce) nem alkalmazta azokat, akik szemüveget viseltek, ennek nyomán állapította meg a Legfelsõbb Bíróság, hogy a látáskárosodás fogyatékosságnak tekinthetõ akkor is, ha azt szemüveggel korrigálni lehet.

A fogyatékosságot az USA esetjoga tehát igen tágan értelmezi, az nem szorítkozik pusztán a testi vagy szellemi fogyatékosságra, hanem bizonyos betegségeket is magában foglal, melyek gyógyulása huzamos ideig tart, tehát maga a betegség mint állapot tartósnak bizonyul, és emiatt az érintett alapvetõen korlátozva van a fõ élettevékenységben. Fõ élettevékenység alatt értendõ mindaz a tevékenység, amely központi fontosságú az ember életében (munka, közlekedés, lakhatás körülményei, szórakozás stb.)

Az amerikai jogban azonban nagyon lényeges, hogy az érintettnek kell bizonyítékokkal alátámasztania, hogy a fogyatékossága miatt korlátozva van a fõ élettevékenységeket illetõen.

Fiona Kinsman, az Európai Bizottság munkatársa ismertette a Tanács 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelvét a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlõ bánásmód általános kereteinek létrehozásáról.

A tagállamoknak 2003. december 2-ig meg kellett hozniuk azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek megfeleljenek, szükség esetén pedig 2003. december 2-tõl további három év áll rendelkezésükre, hogy végrehajtsák ennek az irányelvnek az életkori és fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó rendelkezéseit. Azon tagállamok, melyek fel kívánják használni ezt a plusz 3 évet, évente kötelesek jelentést tenni a Bizottságnak az életkori és fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek megszüntetését célzó lépéseirõl és a végrehajtás irányában tett elõrehaladásáról.

Fiona Kinsman elmondta, hogy a tagállamokban a fogyatékosság többnyire nincs, vagy csak orvosi szavakkal, leírásokkal van definiálva, és legtöbb tagállamban még ma is „régimódi” megközelítésben nyer meghatározást a fogyatékosság. Maga a 2000/78-as irányelv sem tartalmazza a fogyatékosság meghatározását.

Elmondta, hogy igen lényeges különbségek vannak az egyes tagállamok szankciórendszerei között, a magyar szabályozás az egyik legszélesebb körû és a kiszabható bírság összegének tekintetében is visszatartó erejû lehet.

A nyári egyetem 11 ország küldötteibõl verbuválódott össze, figyelemre méltó, hogy nemcsak EU tagállamokból voltak jelen, hanem Törökország, Oroszország is képviseltette magát. Az Írországból érkezõk nagy többsége maga is fogyatékkal élõ volt, többen egy-egy fogyatékosok ügyeivel foglalkozó civil szervezet képviselõjeként vettek részt az elõadásokon.

A részt vevõk egy része olyan intézményektõl érkezett, amely hasonló feladatokat lát el, mint az Egyenlõ Bánásmód Hatóság, így velük az elõadások szünetében tapasztalatot lehetett cserélni a munkáról.
Budapest, 2005. július

A Hatóság elnöke a Sziget EU-s sátrában tájékoztatta az érdeklõdõket a hatóság tevékenységérõl

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság tapasztalatai alapján ma Magyarországon a romákat és az ötven évnél idõsebb nõket éri a legtöbb hátrányos megkülönböztetés a munkahelyeken. Errõl Demeter Judit, a hatóság elnöke beszélt a Sziget Fesztiválon tartott esélyegyenlõségi fórumon.

Az Európai Unió az esélyegyenlõség kapcsán kiemelten kezeli a munkahelyi diszkriminációt. Ma Magyarországon a romákat és az ötven év feletti nõket éri a legtöbb hátrányos megkülönböztetés a munkahelyeken - mondta el a Sziget Fesztiválon tartott esélyegyenlõségi fórumon Demeter Judit, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság (EBH) elnöke.

Eddig négyszer bírságolt a hatóság

A hatóság idén februárban kezdte meg mûködését. Az indulás óta érkezett 400 megkeresésbõl 220 esetben volt jogosult intézkedni. Összesen négy esetben szabtak ki pénzbírságot 400-500 ezer forint értékben, olyan esetekben, amikor romákat nem engedtek be egy szórakozóhelyre, nem szolgálták ki õket az étteremben, vagy amikor egy munkahelyi létszámcsökkentésnél kizárólag ötven évnél idõsebb nõknek szüntették meg a munkaviszonyát. "Arra is volt már példa, hogy egy állami támogatással fogyatékosokat foglalkoztató cégtõl elbocsátották a 67 százalékos rokkantnak minõsített munkatársakat. Helyettük 50 százalékos rokkantsági fokkal rendelkezõket vettek fel, remélve, hogy ezzel javul a teljesítmény" - sorolta a jogsértõ eseteket az elnök.

Demeter Judit, az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elnöke szerint a nyilvánosság visszatartó erõ azon cégek számára, akik ügyelnek a jó hírükre

Fotó: Magyarország.hu

AZ EBH a tárgyalásos megegyezés híve

Ha valakit a törvényben felsorolt húsz tulajdonság - például bõrszín, etnikai hovatartozás, szexuális orientáció - miatt hátrányos megkülönböztetés ér, a hatósághoz fordulhat panaszával. Itt pontos leírást kell adnia az esetrõl, ez után a hatóság lefolytatja a vizsgálatot. Az EBH elsõsorban a tárgyalásos megegyezést szorgalmazza a vitás helyzetekben, de jogsértés esetén bírságolhat is, vagy nyilvánosságra hozhatja döntését. Ez utóbbi lehet a legnagyobb visszatartó erõ azon cégek számára, akik ügyelnek a jó hírükre - fogalmazott Demeter Judit. A hatóság megbízott emberekkel tesztelheti is a diszkrimináció gyanújába keveredett céget vagy szervezetet. Az eljárásban a tesztelõket tanúként hallgathatják meg, helyszíni szemlét tarthatnak, szakértõket kérdezhetnek meg, és a cég vagy szervezet mûködésére vonatkozó dokumentumokat kérhetnek be. A hatóság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárásban a panaszosok érdekképviseletét civil szervezetek is elvállalhatják.

Tanítanák az egyenlõ bánásmódot a közalkalmazottaknak

Az EBH jelenleg azon dolgozik, hogy az állami és önkormányzati intézményekben az alkalmazottak képzésének legyen része egy egyenlõ bánásmódról szóló tananyag is.
A fórumon Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa elmondta, hogy a hátrányos helyzetû csoportok integrálódása a munkaerõpiacra a gazdasági szférának is hasznos, hiszen ezek az emberek késõbb fizetõképes vásárlóként is megjelennek.

2005. augusztus 16., kedd

 


Forrás: www.magyarorszag.hu

Beszélgetés Bíró Andrással

Elhatároztuk, hogy idõnként meghívunk egy-egy olyan neves embert, aki élete során sokat tett az emberi jogok érvényre juttatásáért, védelméért. Elsõk között Bíró Andrásra esett a választásunk, aki elfogadta meghívásunkat és eljött egy kötetlen beszélgetésre. A Hatóság munkatársai élvezettel hallgatták történeteit, tapasztalatait, melyekbõl áradt az EMBER tisztelete, szeretete, megbecsülése. Élete során sokat foglalkozott a cigányság helyzetével, életvitelükkel, másfajta mentalitásukkal, védelmükkel, harcolt a kiszolgáltatottságuk ellen. Bíró András az általa életre hívott szociális célú Autonómia Alapítvánnyal 1995-ben kapta meg az Alternatív Nóbel-díjat. Bíró András Ezt a díjat a díjazottak többsége környezetvédelmi eredményekért kapta, míg vendégünk tevékenységi területe a cigány lakosság integrálása volt. Bíró András úgy látja, hogy a cigány lakosságnál elsõsorban az oktatás területén látható fejlõdés, amit örömmel üdvözöl, mert ez a felfelé vezetõ út fontos állomása. Ugyanakkor a cigányság gazdasági helyzete nemhogy javult volna, hanem inkább romlott, és nem csökkent a diszkrimináció sem. A beidegzõdött elõítéletek dr. Hajdu Mária és dr. Furman Imre ma is megvannak, sokat kell tenni a társadalmi tudat formálásáért az élet minden területén. Üdvözölte a régióban beindított Roma integráció évtizede programot, de megállapította, hogy ennek eredményessége azon is múlik, hogy képes-e belátni a többségi társadalom, hogy a gyûlölködés nem vezet sehová, továbbá azt is, hogy mindig elfeledkezik a többségi társadalom arról, hogy az integráció határait a romáknak kellene meghatározni és nem a többségi társadalomnak. Örül annak, hogy létrejött az Egyenlõ Bánásmód Hatóság, mert egy ilyen széles hatáskörrel felruházott hatóság sokat tud tenni a diszkrimináció visszaszorításáért. Tevékenysége, életútja példaképül szolgál számunkra.

A Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálatnál jártunk

Az Igazságügyi Minisztérium a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózatban dolgozó ügyvédek részére szakmai továbbképzést szervezett 2005. október 6-7-én. A résztvevõket köszöntötte és munkájukat megköszönte az igazságügy-miniszter és a roma ügyekért felelõs politikai államtitkár. Elõadást tartott többek között a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, az OCÖ Baranya megyei összekötõje Kisebbségi Ombudsman Hivatalának képviselõje. A továbbképzésen Hatóságunk is képviseltette magát. Dr. Demeter Judit elnök ismertette a Hatóság eddigi tevékenységét, beszélt a jellemzõbb ügyekrõl, a munkát nehezítõ tényezõkrõl, a bizonyítási eljárás nehézségeirõl. Elmondta, hogy sok olyan ügy érkezik a Hatósághoz, amely hatáskörileg más szervhez tartozik. Felhívta a jelenlévõ – ugyancsak diszkriminációs ügyekkel foglalkozó – ügyvédeket arra, hogy ismertessék meg a hozzájuk fordulókat a Hatóság hatáskörével, eljárásával. Kérte az ügyvédeket, hogy jelezzék azokat az ügyeket, amelyekben eljárhat a Hatóság.

Beszélgetés egyetemistákkal

Dr. Furmann Imre 2005. október 11-én elõadást tartott az Egyenlõ Bánásmód Hatóságról az ELTE Társadalomtudományi Intézet szociológus hallgatói részére, Sík Endre meghívása alapján.

Az elõadást a mintegy 15 fõ egyetemi hallgató érdeklõdéssel kísérte és az elõadás után a eszmecsere kapcsán számtalan kérdést tettek fel, így a tervezett elõadás kb. fél órával tovább tartott a tervezettnél.

Szakmai beszégetés Csepeli György szociológussal

Vendégünk volt dr. Csepeli György neves szociológus, egyetemi tanár, akivel az elõítéletesség kérdéskörét, a diszkriminációval való összefüggéseit, kapcsolatát vitattuk meg. A tanár úr levezette az elõítéletesség kialakulását, annak stádiumait, elmondta, hogy a kutatási tapasztalatok azt mutatják, hogy a mássággal kapcsolatos „fenntartások” minden emberben megvannak, de rendkívül fontos annak állandó kontroll alatt tartása. Kifejtette, hogy nagyon fontosnak tartja, hogy úgy a közigazgatási szervek, mint a bíróságok, ügyészségek, rendõrségek munkatársai rendszeresen részesüljenek szociál- pszichológiai képzésben. Fontosnak tartja, hogy az Egyenlõ Bánásmód Hatóság munkatársai folyamatosan tájékoztassák a jelzett szervek munkatársait is az egyenlõ bánásmód követelményével kapcsolatos tudnivalókról, a hatósági döntésekrõl. Legalább ilyen fontos az is, hogy a közvélemény, a lakosság is értesüljön a Hatóság által hozott döntésekrõl, azzal a céllal is, hogy a sérelmet szenvedettek bátran forduljanak orvoslásért a Hatósághoz, és a döntések tanulságul szolgáljanak mindenki számára.

A diszkrimináció ellen

Mit tehetünk a diszkrimináció ellen?
Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság közvetett bizonyítékként a bizonyítási eljárás során felhasználhat tesztelõi vallomásokat.

„A sokszínûségért, a diszkrimináció ellen” kampány keretében szeptember 29-én egynapos tesztelõ képzés tartására került sor civil szervezeteknek, önkénteseknek. A tréninget a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédõ Iroda munkatársai tartották, akik évek óta alkalmazzák ezt a vizsgálati módszert saját szervezetük által kezdeményezett pereknél. A jelentkezõ résztvevõket a diszkrimináció különbözõ területeinek képviselõi közül választották ki.

Az Európai Bizottság 5 éves információs kampányt indított annak érdekében, hogy megismertesse a polgárokat az EU diszkrimináció ellenes törvényei által biztosított jogaikkal, a munkahelyi sokszínûség elõnyeivel, valamint minden EU-s tagállamban elõsegítse a kormányzati, civil és az üzleti szektor együttmûködését a diszkrimináció elleni küzdelemben.

A nemzetközi kampányt minden országban egy helyi ügynökség koordinálásával, helyi civil szervezetek eseményeivel, részvételével egészítik ki.
Hazánkban a Double Decker PR Ügynökség által szervezett kampány munkájába a civil szervezetek mellé 2005-tõl csatlakozott a Fõvárosi Esélyegyenlõségi Módszertani Iroda, valamint az Egyenlõ Bánásmód Hatóság is. Közös fellépésként a Sziget Fesztiválon tartott sikeres, jó hangulatú kerekasztal-beszélgetést követõen 2005. szeptember végén megtartottuk az elsõ „munkahelyi tesztelõ” képzést is.

A tesztelõk azok a munkatársak, akik az Egyenlõ Bánásmód Hatóság és a jogvédõ civil szervezetek munkáját a jövõben a következõképpen segíthetik. A Hatóság a hozzá beérkezett kérelmek alapján vizsgálatot indít annak megállapítására, hogy a panaszolt szervezet megsértette –e az egyenlõ bánásmód követelményét. A vonatkozó jogszabályok elõírják, hogy a Hatóság milyen vizsgálati módszereket alkalmazhat a tényállás alapos felderítése érdekében. Egyik ilyen új, nagy jelentõséggel bíró vizsgálati módszer - az egyéb bizonyítási lehetõségek mellett - a teszteléses eljárás, amit a következõ példán mutatunk be. A kérelmezõ azt sérelmezi, hogy roma származása miatt nem szolgálták ki egy vendéglõben. Ilyenkor a közvetett bizonyítékként felhasználható tesztelõk vallomása alapján is lehet bizonyítékot gyûjteni. A bizonyítási eljárás során a Hatóságnak joga van tesztelõket alkalmazni és az adott szituációt „kipróbálni” velük is, vagyis beküldeni az adott vendéglõbe roma és nem roma származású „vendéget”, így meggyõzõdni arról, hogy kiszolgálják-e õket? Amennyiben a tesztelõk is diszkriminációt tapasztalnak és csak a nem roma származásúakat szolgálják ki, úgy valószínûsíthetõ a diszkrimináció a romák vonatkozásában.

Az esetbõl is érzékelhetõ, hogy e vizsgálati módszernél fontos a gyorsaság, a felkészültség, hogy minél hamarabb rendelkezésre álljanak e feladatot vállaló tesztelõk. Ahhoz, hogy valaki megfelelõ színvonalon és a lehetõ leggyorsabb idõ alatt el tudja látni a tesztelési feladatokat, alaposan fel kell készülni.
Természetesen minden, diszkriminációt elszenvedett csoportot képvisel a Hatóság, a korral, nemmel, anyasággal, fogyatékossággal, vallással, faji hovatartozással, egészségi állapottal, nemzetiséggel, nemi identitással, társadalmi származással, vallási, vagy világnézeti meggyõzõdéssel, stb. összefüggõ diszkriminációt csakúgy, mint az etnikai származáson alapulót, és ezen esetekben is alkalmazható a teszteléses módszer.

A diszkrimináció felderítésének, a diszkriminációt elkövetõk leleplezésének és kellõ elmarasztalásának fontos eleme tehát a felkészült, hiteles tesztelõ tanúvallomása. Ezt a célt szolgálta a 2005. szeptember 29-i képzés és reményeink szerint a jövõben megvalósuló további képzések is.
A Hatóság számít a civil szervezetekre és azzal a kéréssel fordul hozzájuk, hogy segítsenek folyamatosan bõvíteni a tesztelõk számát az ország minden részébõl, hiszen közös cél a diszkrimináció csökkentése. Számítunk továbbá a média segítségére, a nyilvánosság erejére, hisz a bizonyított esetek felszínre kerülése mindenki számára elgondolkodtató és visszatartó erejû lehet.
További információk:

A 2005-ös „Sokszínûségért. A diszkrimináció ellen“ újságírói díj
Nyomtatásban vagy az Interneten publikált cikk és fotóriport kerestetik: a 2005-ös „A sokszínûségért. A diszkrimináció ellen“ újságírói díj azon újságírók, és fotóriporterek számára kínál elismerést, akik munkahelyi diszkriminációval foglalkoznak, vagy a munkahelyi változatosság ügyét támogatják.

Megújult diszkrimináció ellenes honlap
Az országonkénti egyedi témák figyelembevételével 25 külön honlap is rendelkezésre áll, amelyek naprakész híreket nyújtanak a felhasználóknak az országukban zajló eseményekrõl. A felületen a diszkrimináció potenciális áldozatai több mint 190 helyi szervezet elérhetõségeit találhatják meg, köztük közintézményekét, szakszervezetekét, munkaadó szervezetekét és civil szervezetekét, amelyek mind támogatják az EU sokszínûségét, népszerûsítik a kampányát.

A kampány mottójával összhangban a honlap megfelel az akadálymentes honlapok kritériumait elõíró WAI (Web Accessible Internet) szabályainak, így biztosítva a honlap elérhetõségét mindenki számára.

További információért, illetve az EU újságíródíjra való nevezéshez látogassa meg a www.stop-discrimination.info lapot.

A mozgáskorlátozottak fórumán

A Mozgáskorlátozottak Országos Egyesületének Budapesti Tagozata rendezvényt szervezett az „Akadálymentes Budapestért” címmel. A tanácskozáson jelen volt az Egyenlõ Bánásmód Hatóság munkatársa is. Inkei- Farkas Márton elmondta, hogy az akadálymentesítés állami feladat, és az erre vonatkozó jogszabályok egymáshoz igazítása, a fogyatékosok jogairól szóló törvény módosítása a közeljövõben várható. A Hatóság munkatársa ismertetett néhány konkrét ügyet, amelyben eljárást folyattak akadálymentesítés elmaradása miatt. Egyben felajánlotta a Hatóság segítségét arra az esetre, ha a mozgáskorlátozottakkal szemben megsértik az egyenlõ bánásmód követelményét.

"Karrier és Nõ a XXI. században" - Részvétel a Karrierexpon

Hatóságunk munkatársai 2005. november 9-én és 10-én a Corvinus Egyetemen szervezett állásbörzén a Procter & Gamble kezdeményezésére az általuk szponzorált, „Karrier és Nõ a XXI. században” címmel létrehozott standon tájékoztatták az érdeklõdõket az Egyenlõ Bánásmód Hatóság feladatáról, eljárásáról. A kérdések elsõsorban arra irányultak, hogy mit tehetnek akkor, ha valamilyen hátrányos megkülönböztetés éri õket a munkára történõ jelentkezés, illetve a késõbbiekben a foglalkoztatás során.
A fõ problémát az jelenti a nõknek, hogy a munkáltatók már az állásinterjún érdeklõdnek a családi állapotuk, a gyermekvállalással kapcsolatos terveik iránt, akiknek pedig már van gyermekük, azt tapasztalják, hogy ez hátrányt jelent az elhelyezkedésnél.
Nemcsak pályakezdõk érdeklõdtek a standnál a Hatóság munkája iránt, hanem éppen gyes-en lévõ kismamák, végzõs hallgatók és nyugdíj elõtt álló, de még aktív dolgozók is. A standot szponzoráló céggel ellentétben manapság sajnos még az az általános, amikor a friss diplomával rendelkezõk a tapasztalat hiányára hivatkozással találnak elutasításra a munkára jelentkezéskor. Sokan még az állásinterjúig sem jutnak el, ugyanis meg sem kísérlik a jelentkezést olyan tartalmú hirdetésre, ahol 2-3 év szakmai tapasztalatot jelöl meg a munkáltató követelményként. A fiatalokat arra bátorítottuk, hogy ilyen hirdetésekre is jelentkezzenek, ugyanis ha amiatt utasítja el õket a leendõ munkáltató, mert pályakezdõk - természetesen az eset összes körülményeinek figyelembe vétele mellett-, ez a magatartása már megvalósíthatja az életkor miatti hátrányos megkülönböztetést és megalapozza a Hatóság jogsértõvel szembeni eljárását.